Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-09 / 33. szám

V. oldal

1966. február 9. szerda

Kedvezően fejlődik együttműködésünk az EM-kal

••

Özönvíz és rövidzárlat Honoluluban Amit a tanácskozásról mondanak

Ebéddel éri véget a de őauJie -Erhard Sa »a; kozó

MINISZTERELNÖKÜNK egyhetes EAK- beli látogatása végén, kedden aláírt közös köz- lemény tanúsága szerint kedvezően fejlődik az EAK és Magyarország viszonya. Megállapítja a közös közlemény, hogy további lehetőség van a két ország kapcsolatainak bővítésére. Alapot szolgáltat ehhez, hogy a felék megelégedéssel állapították meg a közleményben: nézeteik hasonlóak a nemzetközi helyzet alapvető kérdésében. így ragaszkodnak a békés egymás mellett élés elveihez, határozottan állást foglaltak a gyarmati rendszer teljes felszámolása mellett. Megvizsgálták a délkelet-ázsiai helyzetet és kinyilvánították véleményüket a vietnami helyzet egyedül lehetséges megoldását illetően. A középkeleti helyzetet illetően is azonos álláspontjuk: elítélik az e térségben folyó imperialista politikát. Afrikát illetően a két miniszter- elnök elítéli a fajüldöző Smdth-rezsim eljárását, a dél-afrikai fajüldöző kormány politikáját, Portugália gyarmati politikáját, a politikai és gazdasági elnyomás minden formáját. Egyetértőén értékelték az ENSZ, a leszerelés, a tas- kenti nyilatkozat szerepét. A közös közlemény célul tűzi ki, hogy az EAK és Magyarország erősítik az együttműködés szálait; kicserélik tapasztalataikat, ösztönzik és elősegítik a gazdasági kapcsolatokat, egymás kultúrájának jobb megismerését, szakembercserét.

JOHNSON amerikai elnök úgy látszik nem hisz babonákban, figyelmen kívül hagyja a meneket”. A hétfőn kezdődött honolului :ás ugyanis szolgáltat Ilyeneket. Már a is özönvízszlerű eső akadályozta, a „fe- gépkocsioszlopát feltartóztatta, és így az ünnepélyes megnyitó 35 perces késéssel került sorra. Az elnök azonban már megnyitóbeszédében is a vietnami háború folytatásának szükségességét hangoztatta. Majd a kedd délelőtti második amerikai—dél-vietnami kormányfői megbeszélésen, melyet Johnson luxusszállodájáEGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN

„it;

k

lek

ban tartottak meg — negyedórás rövidzárlat ke_____________________ letkezett, s az elnök egy

id

eig sötétben, majd később gyertyafény mellett beszélt. (Az ülés tengerentúli időszámítás szerint hétfőn este zajlott le.) Tartamukról a hivatalos szóvivők úgy nyilatkoznak, mintha kizárólag a Dál-Vietnam- nak nyújtott gazdasági segélyről lenne szó. így például bejelentették, hogy az Egyesült Államok idén megkétszerezi a saigoni rezsimnek nyújtott gazdasági segély összegét. Ebből 3600 falut akarnak gazdasági eszközökkel „pacifikál- ni”. Az említett falvak közül saigoni bevallás szerint 900 lakossága nyíltan ellentétes a Ky- rezsimmel. Talán valamivel többet mond a tárgyalások igazi céljáról az az AP-jelentés, mely beszámol arról, hogy Westmoreland amerikai főparancsnok (Dél-Vietnamban) több megbeszélést folytatott McNamara hadügyminiszterrel, aki állítólag további 200 ezer katonát kért még erre az esztendőre a vietnami háborúhoz. XJPI-jelentés szerint olyan vélemény alakult Honoluluban, hogy az Egyesült Államok csak bombázásokkal nem tudja megnyerni a háborút. Westmoreland szerint ezek csak kiegészítői lehetnek a harcnak. Saigoni vezetők korábbi álláspontjukkal ellentétben már nem követelik a VDK bombázását és Haiphong blokádját, Johnson tanácsadói viszont kitartanak a bombázások fokozása mellett.

WASHINGTONBAN bíráló hangok hallatsza- i nak a honolului tárgyalások ellen. Morse sze- i nátor például élesen visszautasította Johnson ! elnök megnyitó beszédében elhangzott kitételt. ' mely szerint a háború ellen olyan csoport emel ! szót, „mely mindig vak volt a tapasztalattal és . süket a reménnyel szemben”. Walter Lippmann j megállapítja: „A Kynek nyújtott fogadtatás azt ! jelenti, hogy az elnök kötelezettséget vállalt a Vietkong likvidálására és a Ky-rendszer megszilárdítására.” Johnson megállapításait elha- i markodott általánosításoknak nevezi.

újabb tanácskozás zajlott le a Quai d’Orsayrn. A két külügyminiszter ezúttal főleg a „hatok" közösségében felmerült problémákat vitatta meg.

A de Gaulle—Erhard találkozó kedden délben befejeződött. A bonni kancellár a nyugatnémet nagykövetség épületében ebédet adott., ezen azonban csak Pompidou és a francia kormány több tágja vett részt.

Erhard nyugatnémet kancellár (középen) az Elys -e-palota előtt de Gaulle elnökkel (jobbról) és Couve de Murville francia külügyminiszterrel.

Á csata — ellenség hiánya miatt — elmaradt

Megbukott jenki hadművelet

t

Életkép a szenátusból

Az amerikai

kongresszusban hétfőn több felszólalás is elhangzott a vietnami háborúról. Charles E. Chamberlain az amerikai képviselőházban hevesen támadta Angliát, mert a tavaly Észak-Viet- ngmba érkezett 119 nem kommunista hajóból 67 angol volt.

Komikus vitazaj- ’ott le Craig Hos- - kaliforniai sze- • javaslata kö- is. Hosmer ab- jí kiindulva, hogy a bombázások nem törték meg a vietnamiakat, azt javasolta. hogy az amerikai légierő indítson pszichológiai háborút oly módon, hogy Vietnamban „rossz óment” jelentő kártyalapokat és plasztikfigurákat szór le, s így „halálra rémíti” a vietnamiakat Wayne Hays demokrata képviselő azonnal kijelentette: kész két ember- r.agyságú pikk-ászt Hosmer rendelkezésére bocsátani. Hosmer úr szendvicsemberként e kártyákkal elmehetne Hanoiba és megnyerhetné a háborút — mondotta Lhays képviselő. Frank Thomson,

egy másik demokrata képviselő köszönetét mondott Hosmer értékes stratégiai hozzájárulásához, azqnban kétségeit fejezte ki e módszer azonnali hatásosságát illetően, Thomson Wellington herceg híres mondását idézte, aki Waterloo előtt kijelentette az’ angol csapatokról: „Nem tudom, mit művelnek az ellenséggel, de istenemre, engem már megijesztettek.”

•

Mindez bizonyítja, hogy — ha a népérdek képviseletében nem is mind illetékes — humora van egy-két amerikai szenátornak.

Ülésezik a KGST V. B.

Kedden Moszkvában megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 21. jülésszaka, amelyen megvitatják a gazdasági, a tudományos és a technikai együttműködés több fontos kérdését.

Az ülésszakon Balkov, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese elnököl.

SAIGON. (MTI) i

Egy amerikai katonai szóvivő kedden közölte, hogy a partizánok Dinh Tuong tartományban, Saigontól 90 kilométerre délnyugatra megtámadtak egy 25 teherautóból álló katonai oszlopot. Heves harc fejlődött ki, Az AFP Binh Dinh tartományból jelenti, hogy az amerikaiak által megtervezett Pan Lao völgyi csata — ellenség hiánya miatt — elmaradt. Az amerikaiak a gyorshadosztály 15 ezer emberét vetették be. A hadművelet mérlege: egy megVálSalfon kötelezettségei az USA is

Az atomháború veszélyeivel foglalkozott Robert Kennedy amerikai szenátor a New York-i újságírók szövetségének közgyűlésén elmondott beszédében.

Mint mondotta, az Egyesült Államoknak ünnepélyes kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem alkalmaz atomfegyvereket az ilyen fegyverekkel

nem rendelkező államok ellen.

;— Kína már most vállalt ilyen kötelezettséget, és a Szovjetunió is felajánlotta, hogy hajlandó e kötelezettség vállalására, ha az Egyesült Államok is ünnepélyes ígéretet tesz, hogy tartózkodik mindenfajta nukleáris támadástól a nem nukleáris országokkal szemben.

Ahol a főváros Új Virág

ölt partizán, 14 foglyul ejtett személy. A hadműveleti körzetből teljesen eltűnt a lakosság •— írja az AF'P tudósítója. Az amerikai csapatok így a népte- len vidéken „tisztogatnak”.

A VNA jelentése szerint a dél-vietnami szabadságharcosok Saigon—Gia Dinh térségében januárban több mint 1700 ellenséges katonát semmisítettek meg — köztük 1600 amerikait. Ez ebben a térségben az amerikaiak eddigi legnagyobb vesztesége.

A február 5-ével záruló négynapos időszakban Dél-Vietnam- ban a partizánok hat amerikai repülőgépet lőttek le — közli továbbá a VNA.

WASHINGTON.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot önálló csoportként egy esetleges béke tárgy aláison. Ugyanakkor a szóvivő kijelentette, hogy egy ilyen részvétel csupán az „érdekelt csoport” nem pedig egy kormány stattisát biztosítaná a partizánoknak.

A szóvivő kijelentését Harri- man amerikai utazó nagykövet egy nyilatkozatával kapcsolatban tette, amely szerint az Egyesült Államok kész független csoportként elfogadnia az DNFF-et az esetleges béketárgyalásokon.

Az NDK emlékirata a leszerelési , értekezleten

Hetiden Genfben zárt ülést tartott a leszerelési értekezlet. Az ülésen felszólalt Carapkin szovjet, Foster amerikai és Lu- kanov bolgár küldött. A részvevők között szétosztották az NDK kormányának emlékiratát.

Az NDK kormánya az emlékiratban leszpgezi, hogy az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló olyan egyezmény megkötése, amely kizárná az atomfegyver közvetlen vagy közvetett átadásának minden formáját, megfelelne a népek békeyágyának és biztonsági igényeinek^,

tatott. — Ez minden, amit a brit— amerikai társaság épített. Később jött egy angol igazgató, az vályogból csináltatott egy szárítót, de úgy látsz i ív — mondta mosolyogva —, megróhatták a nagy beruházásért, mert hamarosan máshová helyezték. Ö volt az egyetlen angol, aki itt valami jót tett. ..

Szemközt szép kőépületek állnak.

— Ezeket az utolsó két esztendőben építettük, a magunk bevételéből. ..

A magyarázat további része már bonyolultabb volt. Milyen új fajták termesztését vezették be, hogyan terjesztették el azokat, mire jutottak, hogyan gyűjtik, osztályozzák, fermentálják itt a dohányt? — cigarettát csak az Addisz Abeba-i gyárban készítenek. Bevallom, ez kevésbé érdekelt. Egyre olyasmi járt az eszemben: Császári monopóluim. .. Még ha tudom is, hogy ág velőre nincs szó komoly államosítási politikáról, ha egyébként előnyös feltételek csábítják a külföldi befektetőket. (fg'fz. megkötések is, mondjuk a profit kivonását korlátozó, netán az idegennek ingatlanbirtokosságot nem engedélyező szabályok.)

Bizonyosan jobb lenne, ha ez a dohánygyár az etióp munkásoké és parasztoké lenne. De ha már nem az övék — s annak feltételei, hogy az övék legyen, most még aligha vaunak meg — Afrikának ebben az „elzárt” országában is sokkal jobban hangzik az, hogy „etióp császári monopólium”, mint az, hogy ,brit—amerikai dohányfeldolgozó”.

K. Gy.

gató volt, hanem egy agronómiát tanult fiatalember, Lakew Gebeye- hou, aki mindjárt azzal kezdte, hogy megmutatta azokat az első osztályú dohányból kötözött bálákat, amelyeket néhány napon belül útnak indítanak — Budapestre. Azután, amíg az épületeket, szárítókat, raktárakat jártuk, elmondta ennek a gyárnak — számomra legalább is — meglepő történetét.

Errefelé mindig termett dohány. A háború előtt görög és örmény kereskedők vásárolták össze, és dolgozták fel, egészen» 1942-ig, amikor a dohányfeldolgozás császári — vagyis állami — monopólium lett, A háború után megint görög kézbe került az etióp dohány, de hamarosan megalakult a „Brit—Amerikai Dohányfeldolgozó”, amelynek a kormány bérbe adta a dohánymonopóliumot. A feltételek között szerepelt a dohánytermelés népszerűsítése a parasztok között, új fajták kiter- mesztése, szakmunkás- és vezető- gárda betanítása. A „Brit—Amerikai Dohányfeldolgozó” nem teljesítette a feltételeket, s a kormány négy esztendővel ezelőtt — szerződésszegés elmén — felbontotta a megállapodást. A „brit—amerikai” időkben ennek a gyárnak évente másfél millió etióp bevétele volt. Amikor a kormány átvette, már a második évben két és fél millió volt a jövedelem, ma már 1—9 millió. Harmincegy parasztembert megtanítottak az ültetés, az ápolás módjára, s ezek most bejárják a környéket, a többieket is megismertetik ezzel.

A történethez illusztráció is járt. Gebeyehou egy kis faépületre muEtiópía voltaképpen csak a \1> század közepén lépett ki hegyi erőt jéből. 11. Menelik, majd Hailé Szt lasszáé uralkodása idején, aki trónr lépése évében alkotmányt, császái alkotmányt, de mégis írott törvény adott országának, iskolákat nyitói tak meg, törvénnyel tiltották me a rabszolgatartást.

•

Tulajdonképpen a ml fülünkbe nem hangzik bizalomgerjesztőer „Etióp Császári Dohány Monopc 'ium”. E császári vállalat dohány gyára az Awasa-vidókén az, amely ről szeretnék szólni.

Valósággal szívfájdító, hogy m iyen csodaszép helyen van ez gyár. Errefelé kiszélesedik a Nag Hasadék Völgye, de nem sikságt zár közre, hanem maga a völgy S tele van elképesztő alakú, teljese rendszertelenül elhelyezkedő heg: csomókkal. A gyár is két ilyen ví ratlan hegy közé szorult.

Barátságosan fogadtak. Amikc megérkeztünk az. egyik irodafél elé, éppen „családi” fényképezi folyt — mondták azután — a sz< zon sikeres befejezése alkalmábó így nem volt nehéz megtalálni a ügyekben legílletékesebb férfiút, at hoz mentem, aki az ünnepélyes esc portkép közepére állt. Nem az iga;

Addisz Abeba — „az új virág” — a világ egyik legszebb fekvésű városa. Kétezer-ötszáz méter magasan, eukaliptuszerdők gyűrűjében, szeszélyes dombokra, hirtelen völgyekbe telepedett. Keskeny utcái, az apró bárok tarka gyöngyfüggőnyeí, a „piazza” temérdek boltja, a fehér sálba takart karcsú, keskeny arcú etióp nők, a taxiként használt gyors, kétkerekű lovas kordék, a sokszögű, régi templomok — kóborlásra csábítják az embert. S paloták, modern szállodák, kitűnő vendéglők.

Etiópia múltja — amelyben évezredek a mérföldkövek — hatalmas, kopár hegyek mögé zárt, Európától is, Ázsiától is, de még Afrikától is elszigetelt népek története. Elszigetelt — s mégsem az. Etiópia úgy született, hogy az Arab-félsziget déli részéről betörő, szokásaikat, kultúrájukat magukkal hozó seniita tör; zsek gyarmatosították az itt levő hamita lakosságot, s fokozatosan eggyé olvadtak vele. A századok újabb lakókat hoztak az abesszin ielfölflckre, amely fajok, s kultúrák találkozóhelye lett. A széthulló népeket mindig egyesíteni tudta a közös veszély. Küzdöttek az arabokkal. szembeszálltak a portugálokkal, az angol „büntető” expedíciókkal. harcoltak az olasz fasiszták ellen, nem egy csatában verték meg bdolakodókau

De Gaulle és Erhard kedden délelőtt újabb megbeszélést tartott az Elysée-palotában. Az eszmecsere ötnegyedórán át tartott — ezután szélesebb körű tanácskozás következett a külügyminiszter. a hadügyminiszter és a gazdasági miniszterek részvételével.

De Gaulle és Erhard megbeszélésével egyidejűleg Couve de Murville és Schröder között