Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
SW*. ffeSrnar 8, kedd 5. otdal Az Új kapitány Szélesvásznú szovjet film A tengeri halászat nehéz mesterség. Nagy szakmabeli tudás és szerencse kell a jó fogáshoz. De legalább ennyire fontos, hogy egyetértés legyen a halászihajó legénysége között, mert csakis így végezhetik teljes összhangban a munkát. Amikor Nul kapitány először teszi a lábát a Balti-tenger öreg halászibárkájának fedélzetére, ugyancsak megbotránko- zik azon, amit lát. Szedett-ve- dett társaságot talál, akik leplezetlen megvetés«^ néznek „tejfeles szájú” új kapitányukra. Ezziel indul az érdekesen gördülő szovjet film meséje. Ám a film erőssége nem a konfliktusok ábrázolása, a jellemrajz, az irodalmi mondanivaló, hanem mindenekelőtt a csodálatosan szép tenger és a balti táj megragadó látványa. Miksz Zvirbulisz operatőr tehetségét dicsérik a halászatot bemutató jelenetek a nyugtalan tenger ezernyi arcát ábrázoló képek. Félévi vizsgák a felsőfokú tanintézetekben Sok a bukott hallgatók száma Szövetségben az iskolával Befejezéshez közelednek a vizsgák megyénk felsőfokú tanintézeteiben. A nagyrészt vidéken lakó levelező hallgatók a mostoha utazási körülmények miatt még nem mindenütt tudtak megjelenni a vizsgákon, így végleges eredmény csupán a nappali tagozatokról áll rendelkezésre. Legjobbnak mondható a Bajai Felsőfokú Tanítóképző Intézet eredménye: a 157 vizsgázó közül csupán 9- en buktak meg. A bukások legnagyobb számban (7) az első évfolyamon fordultak elő. A III. évfolyamon csupán 5 hallgató végzett közepes, vagy annál rosszabb eredménnyel, a többi jó, jeles és kitűnő lett. Á Bajai Vízgazdálkodási Technikumban 175, nappali tagozatos hallgató tett vizsgát. Az iskola félévi tanulmányi átlaga 3,1. A két Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum vizsga- eredménye sem mondható kielégítőnek. Kép az Űj kapitány c. Filmből. PÁR SOROS idézet az Isko- j lai Rendtartásból: „A Szülői j Munkaközösség az iskola és csa- ! ládi nevelés összhangjának meg- j teremtését segítse és biztosítsa j a szülők részvételét az ifjúság j szocialista nevelésében.” A feladat igen fontos, a szü- ] lői munkaközösség segítsége ) nélkül az iskola nem végezhet i tökéletes nevelő munkát. Nem mindegyik iskolában dolgozik jól a munkaközösség. De a Kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskolában igen. Mind a 28 osztályban, ezenkívül a 7 napközis csoportban külön választott szülői munkaközösség működik. Mi mindenre terjed ki a munkaközösség figyelme és hatásköre? Mint Varga Mihály igazgató elmondta, a munkaközösség soraiban nevelési és gyermekvédelmi bizottság alakult. Céljuk, A kiskunhalasi technikum 49 első évfolyamos hallgatója közül 27 nem felelt meg a követelményeknek, a második évfolyam 43 hallgatója közül 22 bukott meg. Hasonló a helyzet a Kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban: az I. évfolyam hallgatóinak 55 százaléka — 34 hallgató — kapott elégtelen osztályzatot. Ugyanitt a második évfolyam már lényegesen jobb eredményeket mutat fel. A Felsőfokú Óvónőképző Intézetben a nappali tagozat 88 elsőéves hallgatója közül 19 elégtelen, a második évfolyamon ez a szám már 5-re csökkent. A képesítés nélküli levelező hallgatók eredménye nagyon gyenge, legtöbb a bukás — összesen 87 — az első évfolyamon logikából, pedagógiából és anatómiából. A második évfolyamon 40 hallgató közül módszertanból és lélektanból 38 elégtelen osztályzatot kapott. A Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum diákjai végeztek a legrosszabb eredménnyel. Az I. évfolyam 209 hallgatója közül csupán matematikából 88 bukott meg, míg a II. évfolyamosok közül mindössze 28 hallgató nem kapott elégtelent valamilyen tárgyból. Évfolyam-ismétléses bukás csupán a Felsőfokú Gépipari Technikumban fordult elő, mégpedig az I. évfolyamon 13, a Ilon pedig 10. A többi elégtelen érdem jegyű hallgató valamennyi intézetben február végéig utóvizsgát tehet. Általános jelenség, hogy a levelező hallgatók — kivéve a képesítés nélküli óvónőket — lényegesen jobb eredményeket mutatnak fel, mint a nappali tagozatok hallgatói. Ez részben a nagy szakmai gyakorlatnak és élettapasztalatnak tudható be. B. J. az, hogy a nehezen nevelhető, vagy az otthon elhanyagolt gyermekek családi körülményeit felderítsék, a feladataikat elhanyagoló szülőket meggyőzzék, és hogy a gyermekek szabad idejének megszervezésében segítséget nyújtsanak az iskolának. Berényi Béláné, a gyermekvédelmi bizottság tagja mondja: MI A SZÜI.ÖK és az osztályfőnökök segítségével az egész iskolában felmértük a helyzetet. Tizenkét különösen veszélyeztetett gyermeket találtunk. Környezettanulmányt végeztünk és javaslatot küldtünk a gyámhatósághoz a gyermekek gondozásbavétele végett. Berényiné példát is mondott. A Klapka utcában egy öttagú család egyetlen 3x2 nagyságú földespadlójú, folyosóból elre- kesztett helyiségben lakik. A családból két gyermek — 10 és 12 évesek — jár a Zrínyibe. Az anya beteg. Az apa segédmun- I kés a szeszgyárban. Igen nehéz | helyzetben vannak, nemcsak a I kevés pénz, hanem a nyomorúIZ' ipirult arcú fiúk és lányok róják a kilométereket a behavazott dűlő- u lakon. A játékosabbak összefognak és szánkón húzzák egymást, nagyokat nevetve. (Már kijárták a nyolc osztályt, de hetenként kétszer most is elmennek a továbbképző iskolába. Rendelet írja elő a 16 éves korig szóló tankötelezettséget. A továbbképző iskola tehát kötelező, de szerepéről, jövőjéről mostanában sok szó esik. Némelyek szerint a tankötelezettség felemelése csak azok számára hasznos, akik nem fejezik be idejében az általános iskolát. A többieknek azonban nem sokat ad a továbbképző, vagy csak nagyon keveset, s ezért nem érdemes iskolába járniuk, köl- leni a tanulásukra, a pedagógusokat pedig terhelni ezzel a munkával. Mások viszont azt vitatják, hogy a költségeket és a munkát sokkal hasznosabban és gyümölcsözőbben is fel lehetne használni akkor, ha a továbbképző iskolát a szakmunkásképzés szolgálatába állítanák. Ebben az esetben nagyobb lenne iránta az érdeklődés is. A lajosmizsei tanyai iskola igazgatóságán legutóbb az ottani tapasztalatokról érdeklődtünk. A harmincezer holdas határban 14 tanyai iskola működik. Az iskolák pedagógusai az ősszel körültekintően fogtak a szervezéshez. Összehívták a 14—16 éveseket, s ezután alakították ki a körzeteket. Ezeknek a határa természetesen nem esik egybe a nappali tagozatos iskola körzetével, hiszen a továbbképzőt csak négy helyen szervezték meg, a létszám ugyanis nem mindenütt elegendő egy-egy osztály alakításához. Hármashatáron és a rcizsei iskolában tizenöten-tizenöten tanulnak. A legtöbben a felsőlajosi iskolában vannak, összesen huszonheten, s nem sokkal kevesebb a Baracsi úti osztály létszáma sem. A tanulók többsége, csaknem kétharmada lány. Ez azt mutatja, hogy közülük kevés tanul tovább az£ általános iskola befejezése után közép iskolában, vagy iparitanuló-iskolában. ságos lakáshelyzet miatt is. Két szülő és a hatodik osztály főnöke látogatta meg őket. Gyors segítségként a hatodik osztály szülői munkaközössége spontán gyűjtést indított, a gyerekek pedig a kislányt ruhákkal látták el, egyúttal a városi tanács figyelmét felhívták a család igen nehéz lakáshelyzetére. NEM CSUPÁN az anyagi jellegű segítségre szorítkozik a szülői munkaközösség munkája, sőt az effajta tevékenység inkább csak szórványos. Szervezetten segítik a pedagógusok munkáját is a nevelésben. Hogyan? Szabó Elekné, a Vl/a osztály főnöke elmondotta, hogy az ő osztályában az oktatási anyagot már a tanév elejétől kezdve ismerik a szülők és a terv megvalósításának egy-egy szakaszában minden segítséget megadnak a pedagógusoknak. Osztályában nem ritka az a szülő, aki idegen gyermekeket korrepetál. Sokan a lakásukat nyitják meg, olyan tanulók előtt, akiknek otthon nincs televíziójuk. Az Iskola-televízió adását ugyanis minden gyermeknek meg kell néznie, és aki az iskolában nem jut hozzá, az a szülői munkaközösség segítségével ezt valamelyik családnál megteheti. Sirrion Jánosné, a szülői munkaközösség helyettes elnöke elmondott egy esetet. Kecskemét környéki rosszul tanuló tanyai gyerek otthonában végeztek környezettanulmányt. A család igen mostoha körülmények között lakik távol a várostól, iskolától. A gyerek a hosszú gyaloglás és viszontagságos utazgatás miatt gyenge tanuló. Az osztály szülői munkaközössége a körülmények ismeretében megszervezte, hogy a gyereket tanulótársai — a padtársak — vegyék pártfogásukba. Azóta lényeges változás tapasztalható a tanulásában. Általában kimutatható a szülői munkaközösség törődése, gondossága a tanulók szorgalmi jegyeiben. A tavalyi félévi 3,5 tanulmányi átlag az idén 3,6-ra emelkedett, a bukási százalék I pedig 12,5-ről 9-re csökkent. LÉNYEGES szerepe van a | szülői munkaközösségnek az új magatartási jegyek megállapitá- I sával kapcsolatban. Sok szülő | nehezen érti meg, hogy a gyer- ! mek nem akkor kap ötös ma- j gatartási jegyet, ha a légynek ! sem árt, hanem ha magatartása másokat is jobbá tesz. A szülői munkaközösség tagjai ezt az ú j szemléletű elbírálást igyekeznek a szülőknek megmagyarázni. A jelek azt mutatják, hogy sikerrel. Az anyagi jellegű segítésnek i van egy formája, amikor a I munkaközösség tagjai sokszor szabadságukat, pihenésüket ál- I dozzák fel, hogy az iskolának ! segítsenek. Ki keli emelni né- [ hány nevet: Tarnóczi Sándor I asztalos, Csűri József rádiótech- j nikus, Gulyás István kőműves. Nagy Jenő művezető, Schlégl László nyomdász, Rankó Baiázs- né háziasszony, Kátai Imre villanyszerelő és Szigeti Imre la- i katos, az iskolában előforduló kisebb javításokat önzetlenül, ; szívesen elvégzi és a társadal- : mi munkákban is mindenkor rendelkezésre áll. BESZÉLHETNÉNK m-g arról ; is, hogy a szülők hogyan segítenek a pályaválasztásban. Ta- | nulmányi kirándulásra, üzemlá- j togatásra viszik a gyerekeket, j Az úttörőmozgalomban is nagy részt vállalnak, számos felnőtt | tiszteletbeli tagja az őrsöknek, rajoknak. Szövetségben az iskolával. Ez a szövetség mindkét félnek ; hasznára vélik, mint azt az ed- dig elmondottak példázzák. Balogh József És vajon mi a tanulók véleménye? Erre választ ad már az osztálynapló is, amelyből kitűnik, hogy alig hiányoznak az órákról. Fejes Rózaa például, aki a szüleivel már beköltözött a tanyáról a községbe, még most is minden foglalkozásra elmegy Felsőlajósra. Aligha tévedünk, ha az okok között fontos szerepet tulajdonítunk annak is, hogy a továbbképző iskolákban megalakultak a KISZ-szervezetek. A gyerekek az általános iskolában megszokták az úttörőéletet és megszerették. Most folytatják ugyanezt a KISZ-ben. A továbbképző iskola népszerűségében nyilvánvalóan szerépe van emellett annak, hogy a pedagógusok valóban minden tőlük tehetőt megtesznek, a tanítás mellett játékos összejöveteleket tartanak és beszélgetéseket rendeznek a fiatalokat érdeklő kérdésekről. A Baracsi útiak megkezdték már a felkészülést a kulturális szemlére is. Népdalokat, népi táncokat tanulnak, citerazenekaruk jó néhány zeneszámot begyakorolt. Lajosmizsén, tehát, jól megszervezték a továbbképző iskolát, senki sincs azon a véléményen, hogy meg kellene szüntetni. Sem a pedagógusok, sem a gyerekek, sem pedig a szülők. Annak viszont, hogy másutt nem egy helyen hiányzik az érdeklődés, az az oka, hogy nem fordítanak rá elég gondot. 11 izonyos azonban, hogy a lajosmi- ** zseiek sem tartják az oktatás jelenlegi formáját véglegesnek. Véleményük ebben a kérdésben összegezhető: Miért nem adhat ez az iskola — természetesen komolyabb munkával, célszerűbb tantervűd és több tanulással — mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt a falun maradó fiataloknak? Vagy legalább is miért nem erre készíti őket elő? Az élet sürgeti az illetékesek döntését. Reméljük, nem sokáig, hiszen sok ezer parasztfiatal érdeke várja a mego’dást. Horváth Ignác Torma László, a lajosmizsei külterületi iskolák igazgatója és Harcos István tanító felelős a továbbképző iskoláért is. De nemcsak felelősei, hanem lelkes hívei is az ügynek. Jórészt az ő érdemük, hogy novemberben tervszerűen indult a munka. Gondosan kidolgozták a 140 órás tanrendet. A thntervben megtalálhatók a közismereti tárgyak: a számtan-mértan, irodalom, kémia, fizika. Emellett a serdülő- korúak számára már érthető politikai anyag. Ezek képezik a tananyag mintegy felét. A másik felét a gyakorlati élet tudnivalói töltik ki. Tanyai körzetben ezek a tudnivalók mindenekelőtt a mezőgazdasági ismeretek. Az állattenyésztés, a kertészet, a nemesítés. Megismerkednek a növényvédő szerekkel, az állatbetegségekkel, munkaügyi kérdésekkel, a baleset-elhárítással és a tűzvédelemmel. A közös gazdaságok vezetőinek segítségével megszervezték a gyakorlati bemutatókat is. A tavasszal ilyen bemutatón tanulják majd meg a gyümölcsfaápolást és a szőlőmetszést. A tanév végén pedig egész napi tanulmányi kiránduláson vesznek majd részt a tiszakécskei termelőszövetkezetekben. A közismereti tárgyakat természetesen a tanyai pedagógusok oktatják, a szövetkezetekben dolgozó agrárszakemberek pedig a gyakorlati tárgyak oktatásában segítenek. Ismerve a továbbképző iskola sorsáról folytatott vitákat, megkérdeztük Halasi Mihályt, a Baracsi úti iskola tanítóját, hogy neki mi a véleménye erről az iskolatípusról. Hasznosnak tartja-e, látja-e értelmét? Határozott igennel válaszolt. De sietett mindjárt kijelenteni azt is, hogy a tantervét jobban az élet igényeihez kell igazítani. v Szavazatunk: Igen
