Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

Befejeződtek a X. Kecskeméti Jogásznapok XXI. EVF., 31. SZ. Ara 80 fillér 19««. FEBR. «, VAS. Tegnap délelőtt Kecskeméten, a városi tanács dísztermében folytatódtak a X. Kecskeméti Jogásznapok eseményei. Az ülés elnökségében helyet foglalt töb­bek között dr. Eörsi Gyula aka­démikus. az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem tanára, dr. Be­nedek Jeni, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Bodócz- ky László, a megyei bíróság el­nöke, dr. Szabó Sándor megyei főügyész, dr. Jókai Loránd, a Magyar Közalkalmazottak Szak­szervezetének főtitkára, dr. Ko­vács Zoltán, a Kecskeméti Ügy­védi Kamara elnöke és Csonki A Mezőgazdasági Könyvhónop megnyitója Lakiteleken A többtermelés magasabb szaktudást követel Tegnap Lakiteleken a községi művelődési házban tartották az 1966. évi Mezőgazdasági Könyvhónap megyei megnyitóját. Dél­után egy órakor a járási könyvtárosok és a könyvesboltok ve­zetőinek részvételével az időszerű mezőgazdasági szakkönyv- propagandáról tanácskozott a könyvtárosok propaglandabizott- sága. Fél 5-kor a zsúfolásig megtelt művelődési házban zajlott le a könyvhónap ünnepélyes megnyitója. A résztvevőket Bank Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezető­je üdvözölte, majd dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Glied elvtárs bevezetőben megemlítette, hogy korábban lantasztikusnak tartott techni­kai és tudományos eredmények váltak a mindennapi termelési gyakorlat részévé. Pedig a me­zőgazdaság gépesítésének és ke­rn izálásának például még csak az első lépéseit tettük meg. A jövő ennél is sokkal nagyobb távla­tokat ígér. — Ahhoz azonban — mondot­ta, — hogy a további elképzelé­sek valóra váljanak ma már nem elég. ha csak az irányító szakember ismeri az egyes tech­nológiai eljárások tudományos fortélyait, mert a technikai ha­ladás a munkák közvetlen kivi­telezőivel szemben is megfele­lő szintű felkészültséget kíván. A tudomány gyorsan, fejlődik, s aki nem akar lemaradni, an­nak szüntelenül képeznie kell magát. A következőkben röviden vá­zolta Glied elvtárs a mezőgaz­dasági szakkönyvkiadás fejlő­dését Ma már a mezőgazdasági termelés minden ágában — a közhasznú könyvektől a tudo­mányos munkákig — gazdag választék áll az érdeklődők ren­delkezésére. A tudásnak ebben a tárhá­zában megtalálhatók a me­gyénkben dolgozó szakem­berek művei is. ©lied elvtárs részletesen is­mertette ezeket az eredménye­ket A tervidőszak alatt kiala­kultak a nagyüzemi gazdálkodás keretei. A bruttótermelési ér­ték mintegy 20 százalékkal, a termelőszövetkezetek termelési értéke 27 százalékkal növeke­dett. Az eredményekben mint­egy 40 százalékkal részesednek a kertészeti kultúrák, ötvenhá­romezer hold szőlőt és gyümöl­csöst telepítettünk. Figyelemre­méltóak az állattenyésztés ered­ményei is. A szarvasmarha-állo­mány 11 százalékkal, a sertés- állomány 7,7 százalékkal, a juh­állomány pedig 70 százalékkal növekedett. A megye mezőgaz­dasága az ötéves terv alatt csaknem háromezer traktort és sok ezer munkagépet kapott. Az egy dolgozó tagra jutó terme­lési érték 88 százalékkal, a jö­vedelem pedig 61 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. — NRnt a* elmondottakból láthatták — folytatta Glied elv­társ — a második ötéves terv sikeres megvalósítását lényegé­ben az új, a korszerű termelési mód megteremtése, illetve meg­alapozása képezte. A sikerekben lényegesen közrejátszott a szakmai mű­veltség fokozott érvényesü­lése a gyakorlatban. Erre a harmadik ötéves terv­ben még inkább szükség lesz. Ezután vázolta az előadó a a harmadik ötéves terv és az 1966-os év feladatait. Befejezé­sül a következőket mondotta: — A tervfeladatok végrehaj­tása mindannyiunktól eredmé­nyesebb munkát, magasabb szin­tű szakmai tudást követel. Lan­kadatlan szorgalommal kell ké­pezni magunkat, mert enélkül a mezőgazdaság korszerűbbé té­tele nem képzelhető el. Legyen a könyvhónap indító motorja a harmadik ötéves terv szellemi forradalmának és a szakmai is­meretterjesztés széles körű ki­bontakoztatásának. Glied elvtórs megnyitó beszé­de után a közönség megtekintet­te a nagyüzemi szőlőművelésről és gyümölcsápolásiról készült oktatófilmeket, majd a műve­lődési háziban megrendezett me­zőgazdasági könyvkiálWtást. Ferenc, a közalkalmazottak szakszervezetének megyei tit­kára. Az ülést Jókai elvtórs nyitot­ta meg. Köszöntötte a termet megtöltő elméleti, és gyakorlati jogászokat, akik közül többen a megye különböző városaiból érkeztek az eseményre, maid megkérte Eörsi Gyula akadémi­kust, hogy tartsa meg előadását. Az élőadó az anyagi ösztönzés — anyagi felelősség összefüggé­seiről. időszerű kérdéseiről be­szélt. Eörsi elvtárs előadásában kor­referensként elsőnek dr. Sárán- di Imre, az ELTE Állam és Jog- tudományi Karának docense szólt hozzá és főként a munka­jogi felelősséggel, valamint a termelőszövetkezeti tagok fele­lősségével foglalkozott. A témához — ugyancsak kor- referensként — kapcsolódott dr Várgeáő Lajosnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem do­censének. valamint dr. Falu Györgynek, a kecskeméti járás- bíróság helyettes elnökének a felszólalása. Az ülés dr. Jókai Loránd zárszavával ért véget. Ezzel a jogásznapok délelőtti eseményei befejeződtek. Tegnap este az Aranyhomok Szálloda termeiben jogászbált tartottak s a regeiig tartó táncmulatsággal befejeződtek a X. Kecskeméti Jogásznapok. G. S. Felsőbb osztályba léptek (3. oldal) ^Airófta izé fit: Olfcuuler izuider Együttműködés - uj lehetőségek Dr. Nezvál Ferenc igazságügy-miniszter megtekinti a Kecske­méti Jogásznapok tíz éve című kiállítást. Mellette balra dr. Bene­dek Jenő, a MJSZ főtitkára, jobbra pedig dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke. 85 perces közvetítés A Lima-9 befejezte programját a Hold birodalmából Diódáim«» ujjongó» m soovjet fővárosban Dr. Molnár Frigyes, dr. Tompa Béla, dr. Mészöly Gyula, dr. Fe­kete István, dr. Bartossik La­jos, dr. Petrányi István, dr. Horváth Sándor és dr. Szegedi Sándor könyvei széles körben smertek, rövid idő alatt elfogy­tak, ami nemcsak azt mutatja, hogy nagy az érdeklődés a me­sében a . szakirodalom iránt, hanem azt is. hogy a megye sa­játos viszonyait tárgyaló művek nélkülözhetetlen segítőeszközök feladataink megvalósításában. — A mai ünnep alkalmával feltétlenül beszélni kell arról az elismerésre méltó munkáról >s — folytatta Glied elvtárs — amelyet a szakkönyvterjesztés- ben az Állami Könyvterjesztő Vállalat a földművesszövetke­zetek és a könyvtárak végez­tek. Munkájukra jellemző, hogy két év alatt kereken két­millió kötettel nőtt a for­galom, s ma már megha­ladja a 10 milliót. Az évi. könyvvásárlás me­gyénk egy lakosára számítva 23 és fél forint. Többek között a szakkönyvek iránt megnöveke­dő«; érdeklődésnek is szerepe van azokban az eredményekben, amelyeket megyénk mezőgazda­sága eddig elér A történelmi jelentőségű felvételt a Luna—9 automatikus szovjet űrállomás készített« I960, február 1-én a Hold felszínéről. MOSZKVA. (TASZS2) Február 4-én, moszkvai idő szerint 18 óra 30 perctől (ma­gyar idő szerint 16 óra 30 perctől) 19 óra 55 percig a Lu­na—9 panorámaképet továb­bított a Hold birodalmából. Ezenkívül a földi központból adott rádióparancsra a tudósok igényelnek megfelelően a Lu­na—9 berendezése elvégezte a Hold-felszín egyes részeinek vizsgálatát. A Földre érkezett képek jó minőségűek. A kapott informá­ciót a tudósok elemzik és a közeljövőben nyilváno6ságr» hozzák. Február 5-én moszkvai idő szerint 4 órakor összeköttetést létesítettek a Luna—9-cel. Az összeköttetés során megbizonyo­sodtak arról, hogy az állomás fedélzetének paramétered (lég­nyomás, hőmérséklet, az üzem- anyagforrások feszültsége stb.) a megadott határok között mo­zognak. Ezután február 5-én, moszkvai idő szerint 19 óraikor léptek összeköttetésbe a Luna— 9-cel. Ezzel az érintkezéssel véget ért a Luna—9 Hold-kutatási programjának teljesítése. Ünnepi köntösben jelentek (Folytatás a 2. oldaUm.)

Next

/
Thumbnails
Contents