Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

1966. február 5. szombat 5. oldal >i mezőgazdasági könyvhónap könyvei I A pártmunka élvonalában 3 TELEPÍTÉSÉTŐL^ ;j * A SZÜRETIÖ*“'*’' A mezőgazdasági termelés üzemesítése, korszerűsítése a kertészeti ágazatban is igen je­lentős változásokat hozott. A hagyományos szőlőültetvények mellett ma már mindenütt meg­találjuk az új, korszerű telepí­téseket, ugyanakkor a háziker­tek jelentősége is nőtt. Az új telepítéseket szakszerűen kell kezelni, hogy termőre fordulá­suk után lényegesen rmagasa’bb hozamokat adjanak, mint a kis­üzemi telepítések. Ehhez ad segítséget szakem­bereinknek két neves kecske­méti szőlészünk, Horváth Sán­dor és Szegedi Sándor. „A szőlő telepítésétől a szüretig” című, Igen értékes, tartalmilag gazdag anyagot felölelő szakkönyve. Művük, amely nemcsak a hi­vatásos szőlőtermesztőket, ha­nem a háztáji termelésben és házikertekben szőlőtermesztés­sel íoglalatoskodókat is jól tá­jékoztatja mind felépítésében, mind mondanivalójában újszerű és a legfrissebb kutatások ered­ményeit tartalmazza. Eddigi, szőlőtermesztéssel foglalkozó szakkönyveink között ritkán akad a gyakorlathoz ennyire közel álló mű, amely — nagyon helyesen — éppen azokat a részleteket emeli ki és tárgyal­ja legaprólékosabban, amelyek a termelésre legnagyobb mér­tékben hatnak. Nemcsak a ho­moki szőlőtermesztéssel foglal­kozik, de mégis elsősorban a ho­moki termesztőknek szól. Rövid történelmi áttekintés, környeze­tünk borvidéki viszonyai — ég­hajlat, talajadottságok — vizs­gálata után a szőlőtelepítést meg­előző, előkészítő munkákat — mint a terület kiválasztása egyen­Űj tanterv a dolgozók általános iskoláiban A közelmúltban az illetékesek jóváhagyták a dolgozók általá­nos iskoláinak új tantervét, amelynek bevezetését az 1966— 1970-es oktatási évben kezdik meg. Az új tantervvel párhuza­mosan kézbe kapják a hallgatók a VII. osztályos új tankönyvek égy részét is. Mind a reformtan- terv mind a tankönyvek figye­lembe veszik a dolgozók isko­zetében is működik három párt­csoport, amelyek nélkül nehéz volna már elképzelni a párt­tagság mozgósítását. A bizal­miak sokoldalú mimkát végez­nek a párttagok között. Segítik a pártmegbízatások végrehajtá­sát, eljuttatják a tagbélyeget, a propagandaanyagokat is a bi­zalmiak terjesztik. A rendszere­sen megtartott taggyűlések elő­készítésében a szervező-felvilá- gosító munka zöme is rájuk hárul. Közben jut idejük arra is, hogy a jól dolgozó párton- kívüliek közül tagjelölteket ne­veljenek. Így végzi munkáját például Skultéti Kálmán párt- bizalmi elvtárs. aki a traktoro­sok közül két munkatársát is tagjelöltté nevelt. A ladánybenei pártcsoportok­nak is szerepe van abban, hogy huszonötén rendszeresen eljár­nak a pártoktatásra. A pártbi­zalmiak eredményes felvilágo­sító munkát végeztek a pártfo­lyóiratok terjesztéséért. A jól dolgozó pártcsoportok közé so­rolhatók a kerekegyháza közsé­gi pártszervezetnél működök-is. Hiszen az időszerű kérdésekről rendszeresen tájékoztatják kör­nyezetüket. A pártcsoportok se­gítik a különböző rendezvények szervezését és esetenként a csa­ládokat is meglátogatják. Mindez nem jelenti azt, hogy már minden rendben van a pártcsoportok körül és nem ja­vítható tovább, főleg politikai és ideológiai tevékenységük. A pártyezetőségek és a titkárok nemegyszer elveszik még a.párt- csoportok hatáskörét. Elvégzik helyettük a munkát s megfe­ledkeznek a bizalmiak tájékoz­tatásáról. Pedig a párton kívüli tömegek közötti agitációs mun­kájukhoz nélkülözhetetlen, hogy a bizalmiak, de valamennyi párttag is rendszeresen és gyor­san kapjon tájékoztatást. Ezen a helyzeten az alapszervezeti titkárok változtathatnak azzal, hogy a vezetőségi ülésekre meg­hívják a bizalmiakat. * Fokozható még a pártcsopor- láinak sajátságait, fokozottan tok munkája abban az irány­építenek a hallgatók gyakorlati ban is, hogy minden kommu- ismereteire, egyszersmind csők- j nistának legyen megbízatása, kentik a munka után tanulók : Segítsék és ellenőrizzfk is azok terhelését. A Művelődésügyi Miniszté­rium illetékesei a felnőttoktatás reformjától azt várják: az ed­digieknél is többen kapcsolód­nak majd be a tanulásba. A pártcsoportok ténylegesen a politikai munka fontos sejt­jei. A kecskeméti járásban az alapszervezetek 85 százalékban nem alakultak pártcsoportok, mivel a taglétszám nem teszi azt indokolttá. A gyakorlati pártmunkában kialakult ta­pasztalatok alapján általában csak ott jöttek létre pártcso­portok, ahol a párttagok és tag­jelöltek száma túlhaladta a 20 főt. A kisebb létszámú párt- szervezetekben a 3—5 tagú ve­zetőség képes átfogni az egész párttagságot és szükségtelen az amúgy sem nagy kollektíva ere­jét elaprózni. A létrejött és működő mint­egy harmincöt pártcsoport több­sége betölti feladatát. Elősegíti a feladatok végrehajtását, a ta­gok nevelését és a pártmunkába való bevonásukat. Ennek jó pél­dáját mutatja a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz Búzakalász üzemegységében dolgozó párt- csoport is. Az itt dolgozó elv­társak törődnek a területükön felmerülő valamennyi kérdéssel, a pártcsoport a motorja a gaz­dasági tervek végrehajtásának, a kommunisták mutatnak példát a munkában. Megszervezték a pártoktatóst és rendszeressé tet­ték a pártnapokat, amelyeket sok tanyán lakó ember látogat. Sokat segítenek a KlSZ-szerve- zet tartalmi munkájának fej­lesztésében és néhánya-n válasz­tott funkciót is vállaltak. Tö­rődnek a pártonkívüliekkel, ügyes-bajos dolgaik elintézésé­hez segítséget nyújtanak. És nem csoda az sem, hogy műkö­désük óta megduplázták a párt- csoport létszámát, zömmel a fiatalok közül nevelt tagjelöl­tekkel. A Városföldi Állami Gazda­ság ötvenhat tagú pártszerve­lyegefe széthordására korlátoz- ni. Ahol ezt teszik, ott gátolják a pártdemokrácia érvényesülé­sét, a kommunisták aktivitását. Pedig e- nélkülözhetetlenek a gazdag, sokoldalú és egészsé­ges pártélet biztosításához, amelynek sejtjei éppen a jól dolgozó pártcsoportok. Horváth Ignác teljesítését. Az a pórtcsoport tölti be jól feladatát, amelyik a pártmunka valamennyi terüle­tét átfogja és végrehajtja a ha­tározatokat. Ezért nem szabad a pártcsoportokat „kiszorítani”, s tevékenységüket csak a tagbé­Hivatást’ választott /§z alacsony termetű, élénk szemű fiú szemben ült velem. Kissé elgondolkodott, amikor azt kérdeztem, miért éppen ezt, a Icatonatiszti hiva­tást választotta. Nem sokáig maradt adós a válasszal. nagy hévvel, de meggyőzően mond­ta el érveit. — Tudom, a néphadseregben súlyosak a feltételek... Igen, a kötöttségekre, a fegyelemre gondolok, de emellett... Ügy gondolom a legkorszerűbb mű­veltséget ott szerezhetem meg. Nemcsak a haditechnikára gondolok, az természetes. A technikát is emberek kezelik... azokat is nevelni. tanítani kell, de nemcsak a gépek kezelésé­re, hanem másra is ... — szü­netet tartott —, ugye, jól gon­dolom? ffólintok rá. de kissé meg­lepődik ezen a meggon- doltságon, kis túlzással előre­látáson, s azon. hogy mennyire pátoszmentes Káposztás Já­nos, a Kecskeméti Katóm Jó­zsef Gimnázium IV. a) osztá­lyos tanulója. Nemcsak válasz­tott hivatásának szépségeit, nagy lehetőségeit tudja felso­rakoztatni. de azt is, nem lesz könnyű az az út, amely a tiszti rendfokozatig vezet. — Túlságosan sokat beszél­nek olyanok is, akik már vol­tak, de olyanok is, akik csak látták a katonaéletet. Ezek kö­zött sok az ellentét, s e miatt sokan nem tudják, kinek higy- jenek. Én vállalom a követel­ményeket, azt már nem tu­dom, sikerül-e helytállni — bizonytalankodik el egy pilla­natra —, de én mindent meg­próbálok. — A szülők kérdezem, mert tudom, hogy édesapja — NEM HISZEM, hogy én volnék a leg­alkalmasabb — igyek­szik elhárítani az érdek­lődést Papp elvtárs. — Álcádnak itt olyanok is, akik 30—35 tsz-szel fog­lalkoznak, ők többet tud­nának mondani arról hogy mennyi munkával jár ez a megbízatás. Ná­lunk Baján csak négy tsz van ..: Mondom, hogy nem baj. A vezető propagan­dista közvetítő a megyei pártbizottság és a tan­folyamok előadói között, végeredményben az el­lenőrzéstől eltekintve ugyanannyi dolga van, akármennyi propagan­distát irányít. Én pedig most éppen arra volnék kíváncsi, hogy ez az irá­nyítás miben áll és ho­gyan történik. Papp Sándor elvtárs a bajai városi pártbizott­ság vezető propagandis­tája. A gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasá­gi tagozatának oktatási bizottságát vezeti. — Éppen azért esett rám a választás — mondja — mert a fel­adatok szorosan kapcso­lódnak a hivatali mun­kámhoz. — (A városi tanács vb mezőgazdasá­gi osztályának vezetője). — Egyrészt jól ismerem a termelőszövetkezete­ket, tehát jobban tudok segíteni a pártoktatás megszervezésében is. Másrészt viszont közvet­len „hasznom” szárma­zik abból, legalább is hosszú távon, ha ered­ményes a pártoktatás. Hiszen a közügyek irán­ti érdeklődés növekedé­se, a politikai tisztán­látás, s általában bár­miféle fejlődés az embe­rek műveltségében azt jelenti, hogy jobban, céltudatosabban dolgoz­nak, tehát javulnak a gazdasági eredmények is. PAPP ELVTARS há­rom éve vezető propa­gandista, s ez már elég idő ahhoz, hogy össze­hasonlításokat tegyen. — Évről évre eredmé­nyesebben dolgoznak a propagandisták. Nem­csak azért mert az ala­csony képzettségűek, vagy a túlságosan elfog­laltak helyébe mindig újabbakat állítunk, ha­nem azért, mert a régiek is egyre tapasztaltabbak, tanultabbak, s jobbak a módszereik . . Ennek arányában növekszik az emberek érdeklődése a pártoktatás iránt. Ná­lunk 20—30 hallgatója van a gazdaságpolitikai tanfolyamnak mind­egyik tsz-ben, pedig so­kan tanulnak a többi oktatási formán is. S a hallgatók nem néma résztvevők ma már, ha­nem kérdeznek, sőt vi­KÖZBEVETEM, hogy a parasztembert pedig még ma is olyannak képzelik egyesek, mint aki konokul hallgat, nem szói, nem érdeklő­dik, legfeljebb magában alkot véleményt. Mosolyog: Hol va­gyunk már attól! — A nyomai még fel­lelhetők ugyan ennek a tartózkodásnak, akkor ha natrv a hallgatóság. Közgyűlésen például még nem mindenki mer elő­hozakodni ma se a gond­jaival, kifogásaival. A szemináriumon azonban sokkal kevesebben van­nak, s ott már bizalom­mal beszél mindenki. És az nagyon jó. Mert a pártoktatást olyan fó­rumnak tekintik az em­berek, ahol nyíltan be­szélhetnek .;. De van itt még egy másik ér­dekes fordulat: nem is amolyan panasznap a szeminárium (bár a pa­naszokkal i* kirukkol­nak), hanem mindinkább a gazdaság ügyei iránt ér­deklődnek a résztvevők. Nem apró-cseprő gondo­kat vitatnak, hanem a közös boldogulás útját. — A legutóbbi megyei tájékoztatón például — folytatja Papp elvtárs — az idei tervévről volt szó, a gazdasági intéz­kedésekről. A követke­ző foglalkozásokon ez lesz a téma. A VÁROSI oktatási bizottságban úgy dol­gozzuk fel a tájékoztató anyagát, hogy a helyi terveket vesszük alapul. S az élelmiszerárak emelkedéséneik népgaz­dasági kihatásait például azon át műtétjük be, hogy a mi tsz-eink ter­mékeinek önköltsége az ipari ráfordítással együtt mennyi valójában, mi­re a vásárlóhoz ér. Ugyanakkor megmagya­rázzuk azt is, mit je­lentenek az úi felvásár­lási árak a mezőgazda­sági nagyüzemeknek... Ez megint csak nem csu­pán mint vezető propa­gandistának feladatom, hanem mint a tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének is. Mégis, mennyi több­letmunkát jelent ez a pártmegbízatás? — Általában havonta részt kell vennem Kecs­keméten a megyei tájé­koztatón. Ez egy teljes munkanapkiesés, amit rá kell dolgoznom, mert a hivatali munkámat nem végzi el helyettem más. Itthon pedig a tá­jékoztató alapján el kell készíteném a helyi vi­szonyokra szabott anya­got, amit azután meg­beszélek a propagandis­tákkal ... Ezután már csak a tanfolyamok el­lenőrzése marad. De er­ről megint csak azt mondhatom, hogy itt sokkal könnyebb ez a feladat, mint például egy járásban. ÁM A MUNKA még így sem kevés. Mire tö­mören csak ennyit mond: — A pártmunka több­let ugyan, de nekem nem teher. Szívesen te­szem. M. L. betanított munkás, édesanyja egy vendéglő konyháján dol­gozik — ők mit szóltak hozzá? — Azt mondták, döntsem el magam, milyen pályát válasz­tok. Amikor jelentkezésemről beszéltem, nem akarták meg­változtatni elhatározásomat... Örültek, hogy így döntöttem. Igaz, nem lesz idegen a kato­naélet, kollégista vagyok, s már megszoktam a fegyelmet. TVem érdektelen amolyan megszokott interjú-be­szélgetés volt ez. Olyan sokat mondunk a mai fiatalokról — köztük sok rosszat is —>, de Káposztás János is mai fiatal, a mi társadalmunkban nőtt fel. lett tudatos, az élettől kö­vetelő, s azért dolgozó, tanuló emberré. S bár fékezte a lel­kesedését az idegen környezet, hangjában ott izzott az ifjú­ság egész tenniakarása, szédü­letes tempója, s az a vágya, hogy irányítsák őket. A vele^ való beszélgetés közben egy kicsit hibásnak éreztem ma­gam a többi felnőttek nevé­ben is. mert talán nem teszünk meg mindent azért, hogy eze­ket a fiatalokat ilyen szép hi­vatásra ösztönözzük. Káposztás János ösztiyizés nélkül is szép, és olyan hivatást választott, amely az egész magyar nép, az új társadalom védelráét szol­gálja. Gémes Gábor getése, taüajjavítás, mélyforgatás — részletesen ismerteti. A telepítés egyik leglényege- i sebb kérdésével, a fajtakivá­lasztással igen bőven foglalko­zik. Nemcsak fajtaismertetőt ad — ahol a legújabb fajták, mint az Olimpia és a Rekord is meg­találhatók —. hanem külön ki­emeli az egyes fajták értékének tulajdonságait, termő, fagytűrő képességét, a gyökérrendszer felépítését stb. Ez utóbbiak ismerete, tekint­ve megyénk szélsőséges éghaj­latát, változatos talajait és in­gadozó talajvízmélységét, külö­nösen fontos. Hasonlóképpen fi­gyelemre méltók a gyors elsza- porítási módszerek, mint az egy- íügyes és kétrügyes dugványo­zás ismertetése. Ez elősegíti a korszerű csemegeszőlő-termesz­tés mielőbbi megvalósítását. Köztudomású ugyanis, hogy az új, értékes fajtákból, igen ke­vés szaporítóanyag áll még ren­delkezésünkre. A Lenz-Moser típusú magas művelést is ismertetik a szerzők, tekintve, hogy ma ez a legkor­szerűbb, de szélsőséges éghajla­tunk miatt alkalmazása igen nagy körültekintést kíván. Külön fejezet foglalkozik a házikerti műveléssel. Kár, hogy ez az értékes könyv nem korábban jelent meg. De, hogy szakmai tanácsainak, út­mutatóinak hatása így is érez­hető javulást eredményez a ter­melésben, az bizonyos. Mind több ilyen könyvet kérünk szak­embereinktől, kutatóinktól más kertészeti ágazatokban is. Ma, amikor a termelés korszerűsíté­sének időszakát éljük, mind na­gyobb szükség van a legújabb kutatási eredményeket is tar­talmazó új szakkönyvekre. PFENNING GYULA Többlet, de nem teher

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents