Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
/ II megyei népfrontelnökség ülése A kecskeméti népfront székházban tegnap ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöksége. Az ülésen Pozsgai Imre alelnök megnyitója után dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke tájékoztatta az elnökséget az 1965. évi tervek teljesítéséről és a megye előtt álló 1966-os feladatokról. Dr. Varga Jenő elvtárs tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a megye 1964-es, decemberi párthatározatok szellemében meghatározott múlt évi tervfeladatait alapvetően teljesítette. Az intézkedési tervnek megfelelően, a belső tartalékok fokozott hasznosításával valósult meg a költségvetési gazdálkodás, melynek bevételi tervét 108 százalékra teljesítettük, kiadási tervelőirányzatát pedig — a feladatok megoldása mellett — 97 százalékban használtuk fel. Az időjárás okozta súlyos gondok ellenére a megye mezőgazdasága 97 százalékra teljesítette bruttó termelési tervét, s a felvásárlás mértéke is csak mintegy 2 százalékkal volt alacsonyabb az előirányzatnál. A lakosság életszínvonalának alakulásával kapcsolatban jellemzésül közölte, hogy a kereskedelem teljesítette tervét, s az egy főre jutó kereskedelmi forgalom növekedésének üteme jóval felülmúlta az országos átlagot. Az idei évre való felkészülés jónak értéltelhető, s rendkívül sokoldalú tevékenység eredményeként a harmadik ötéves tervfeladatok kimunkálása is utolsó stádiumába érkezett. Tájékoztatója végén dr. Varga Jenő kitért a belvíz okozta gondokra és feladatokra is. Az elnökség tanácskozása Farkas Józsefnek, a megyei népfrontbizottság titkárának bejelentésével ért véget. Testvérvárosi turistacsoport Kecskeméten A testvérvárosból, Szimfero- gólból látogatott tegnapelőtt este Kecskemétre egy harmincöt személyből álló turistacsoport. A hazánkba tett utazást a testvéri barátság szálainak erősítésével kötötték össze. Nyomban a pénteki megérkezés után ez volt a kedves vendégek első kérdése: Találkozhat- nának-e Imre Gábor elvtárssal, Szimferopol díszpolgárával? Tegnap, a megyeszékhellyel való ismerkedés keretében, a városi tanácsháza dísztermében Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a turistacsoport tagjait, Med- veczki László, a városi tanács vb elnökhelyettese pedig rövid áttekintést adott a város helyzetéről, nevezetességeiről és természetesen nem maradt el az Imre Gábor elvtárssal való kedves találkozás sem. Öt évre ítélték a félegyházi betörőt A nagykanizsai járásbíróság ítélkezett a napokban Czvetkó Tamás volt félegyházi szerszámlakatos bűnügyében, aki 1959— 1961 között sorozatos betöréses lopásokat követett él Kiskunfélegyházán is. Kihallgatása során beismerte, hogy ő követte él a betöréses lopásokat Moso- nyi Antal, Móczár János, Juhász János. Kiss Béla, Tarjányi László stb. félegyházi lakosoknál. A betörő, beismerte azt is, hogy a Vegyipari Gépgyár öltözőjében ő lopta el Szondi István személyi igazolványát, amibe saját fényképét ragasztotta, és a .lopott tárgyak értékesítésért annak leple alatt végezte, így Szondi Istvánt ártatlanul gyanúba keverte és meghurcolhatta. A nagykanizsai járásbíróság ötévi szabadságvesztés büntetést szabott ki Czvetkó Tamásra. T. M. Súlyos üzemi baleset Lajosmizsén Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgépészeti vállalatának 3-as számú lajosmizsei gyáregységében pénteken délelőtt súlyos üzemi baleset történt. Juhász József, a gyár 27 éves lakatosa délelőtt fél tízkor egy lemezhajlító gépen dolgozott, s a gépen vaslemezből csövet hajlított. Az egyik nffm- kadarab selejtesre sikerült, vagyis a gép a lemez két szélét túlhajlította. A fiatal szakyASABNÁP 9.25: Hírek. — 9.30: Népi muzs-ika. — 10.00: Faluműsor. — 10.45: Ezer miért. — 11.30: A bajnok, sorozat- film. — 13.00: Műkorcsolya VB-köz- vetítés DAVOS-bóI. 15.00: Dinamo— Haiduk labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 16.45: Síbajnokság közvetítése Oslóiról. — 18.55: Hírek. 19.00: Vasárnap 7 órakor. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek. — 20.00: TV Híradó. — 20.45: Az útjelző irányában. — 22.00: Riportmüsor, utána Hitchcock önöknek. — 22.50: Hírek. HÉTFŐ 10.00: Iskola tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Népszerű tudományos filmek. — 17.40: Angol nyelvoktatás. — 18.10: Dusko Vugodusko bábjelenet. — 18.25: Műsorismertetés. — 18.30: A tv jelenti. — 18.45: Sokan vagyunk-e? — 19.15: Heti sportszemle. — 13.40: Mit szeretek. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek. — 20.00: TV Híradó. — 20.30: J. Doncevic: A béke megteremtői tv-játék. — 21.30: A zeneirodalom gyöngyszemeiből: Händel concerto grosso. — 21.45: Kő, fa. képzelet. — 22.00: Hírek. munkás, ahelyett hogy leállította volna a gépet és a selejtes munkadarabot eldobta volna, felállt a forgó hengerek mellé, s feszítővassal próbálta visszafeszíteni a lemez széleit. Minden valószínűség szerint munka közben megcsúszott és jobb lába a forgó hengerek közé került. A műhely munkásai Juhász József fájdalomkiáltására azonnal a géphez siettek, leállították, majd a hengereket visszafelé forgatták, így sikerült kiszabadítani a szerencsétlen fiatalembert, a gép azonban sú- j lyosan összeroncsolta Juhász József jobb lábát. A mentők azonnal a kórházba szállították a fiatalembert, s értesülésünk szerint a jobb lábát amputálni kellett. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a súlyos üzemi j baleset Juhász József hibájából, figyelmetlenségéből történt. Az ügyben a vizsgálat tovább folyik. G. G. Középiskolások fotókiállítása A Pécsi Nagy Lajos Gimnázium, a Népművelési Intézet és a Mecseki Fotóklub április 3— 11 között Pécsett rendezi meg a középiskolások országos fotó- kiállítását. A kiállításon részt vehetnek az ország bármely középfokú oktatási intézményének tanulói, személyenként négy, kötetlen témájú fényképpel. A legeredményesebben szereplő diákok iskolájának az idén ! első ízben ítélik oda a középis- 1 kólái fotókiállítások serlegét. Másfél évtized az atlétikában Megalakulásának 15 éves évfordulóját készül ünnepelni az idén a megyei atlétikai szövetség. Nem kis jelentőségű évforduló ez, hiszen az elmúlt másfél évtized alatt annyi minden történt. Benne volt ebben a néhány munkával telített esztendőben az úgynevezett „hőskorszak”, amikor a semmiből indulva, pusztán a lelkesedés hajtotta az atlétika rajongóit. Majd a nagy fellendülés; a szép sikerek sorozata, a hanyatlás, visszaesés, végül pedig a legújabb eredmények nyomán kezdődött kibontakozás. Honnan is indult el megyénkben a „sportok királynője”? 1951-ben — tehát a megyei atlétikai szövetség megalakulásának időpontjában — nem volt egyetlen szakosztályunk sem. A mindössze 8—10 főből álló bajai atlétagárda is Pécshez vott igazolva. Mi sem jellemzőbb a kezdeti nehézségekre, mint, hogy az 1952. évben első ízben kiírt megyei atlétikai bajnokságokat pályahiány mitt Cegléden kellett megrendezni. Alig telt el azonban rövid két esztendő, s a fiatal sportág rangot, tekintélyt vívott kj magának. A megyék közti válogatott versenyeken már a „jegyezet- tek” között volt, s országos ifjúsági válogatottal is büszkélkedhetett megyénk. Főleg Baján volt hatalmas mérvű a fejlődés. 1954. év végén mér több mint 400 igazolt versenyző kartonja lapult a megyei szövetség fiókjában. A következő két év még mai szemmel is felbecsülhetetlen sikereket hozott. A megyék közti Béke Kupa csapatversenyben Bács-Kiskun megye került az első helyre és 1956. évben is az előkelő második helyet sikerült kiharcolni. A megyei atlétikai élet virágzásának, ezen belül a kecskeméti atléták vezető szerepének az ellenforradalom vetett véget. Ekkor szűnt meg az I. osztályú atlétákat nevelő nagy sikerű Kecskeméti Honvéd. A visszaesést csak lassú fejlődés követte. Az atlétikai élet vezetői a megyei ’ TS segítségével hatalmas erőfeszítéseket tettek. Törekvésüket azonban csak részben koronázta siker. 1959- ban ötödik, majd a kövekező évben ismét harmadik volt megyénk a Béke-Kupa csapatversenyben. Időközben a megyei szövetségben is hanyatlás kezdődött. A munka alig 1—2 aktívára hárult. A rangsorolásban évről évre hátrább került megyénk, s már-már ott tartottunk, hogy szomszédos megyék sem tartottak bennünket megfelelő versenytársnak és más partnereket kerestek. Nem segített ezen az 1963. évben Kecskeméten rendezett országos vi1965. legjobb természetj ár ószukosztálya A természetbarát-szakosztályok teljesítményének évi összegezésénél kitűnt, hogy a lajosmizsei természetjárók érték el a tavalyi legjobb teljesítményt. Hogyan született meg ez a jó eredmény? — kérdeztük Gyapjas Péter szakosztályvezetőt. — Az évi teljesítmények ösz- szeszámolásakor a mi »szakosztályunk lett az első. Hacsak a személyenkénti megtett kilométerek számát összeadjuk, gyalogosan 12 580, kerékpárral pedig 5508 km-t tettünk meg. Ezt úgy értük el. hogy az egyes túrákon igen sok tag vett részt. Az 56 túranapon összesen 374 természetjáró túrázott. Legnagyobb eredményt a Madarasi tónál tett kiránduláson értük el, itt a 23 km-os útat 41 természetjáró járta le velünk együtt. A túrákat olyan helyre szerveztük, ahol minősítési pont is található volt. Ennek köszönhetjük, hogy tavaly a nemrég bevezetett minősítési rendszer szerint 20 természetjárónk bronzjelvényes, míg 5 természetjárónk az ifjúsági jelvénye« szintet érte el. Ez a szám megyénkben eddig egyedülálló. Nyáron többen vettünk részt a Megyei Természetbarát Szakszövetség által rendezett túravezető-képző táboron. A tanfolyamot itt elvégzett hailgatók közül többen már a tavalyi túráinkat veaet— 1966. évi térveinkben a bakonyi és a pilisi túrákon kívül, túrát szerveztünk még a Budai begyekbe is. Nyáron részt veszünk még egy cseh—lengyel túrán és szeretnénk minél több természetjárót küldeni a túravezető-képző táborba. Továbbra is folytatni akarjuk a versenyzést. Ennek érdekében rendezünk egy házi tájékozódási és egy elméleti versenyt. A lajosmizsei természetbarátszakosztály a múlt évi kiemelkedő eredményével példát mutatott a megye többi szakosztályainak is. Répánszky Attila Járások közötti asztalitenisz-verseny Járáisok közötti asiz/tali teni&z-osa- paitvensanyt rendeztek Kiskunhalasán. A kiekőr ősiek távolmaradása miatt csak Kiskunhalas—Dunavecse pároisverseny voűit, melyet a lényegesen nagyobb erőt képviselő halasiak 8:1 arányban könnyén nyertek meg. A halasiaknál SzaTai és Mon- gyi 3—3, Gyenizse 2 mérkőzést nyert meg, míg a dunaveoseiek egyetlen győzieilmét Dénes szerezte. A DC- rendszerií női mérkőzés elmaradt, mert csak a halasiak jelentek meg. A osapatmérkőzések után rendezett egyéni versenyt a halasi SzaJai nyerte Mongyi és Dénes előtt. déki bajnokság sem, pedig rendezésből ekkor jelesre vizsgázott a megyei szövetségünk, sőt az olimpia évében is elmaradt a várt fellendülés. Mit hozott az 1965-ös idény? Ha nem is kielégítő fejlődést, de mindenesetre meginduló kibontakozást könyvelhettünk el. Nem annyira kiugró eredményeket, inkább az egyes számokban a minőség és a középszint javulását. Közben még mindig nagyon kevés a szakosztály. Mindössze 4 egyesület és 3 iskola foglalkozik komolyan — mintegy 350 versenyzővel — az atlétikával, de eaek között is csak a Bajai Vasas MTE az, ahol súlyt helyeznek az egyesületi bajnokságokon, való résztvételre. A kitűnő adottságokkal rendelkező Kiskunfélegyházi HSE-nél nem fektetnek komolyan súlyt az atlétika szakosztály működtetésére. Kezdetlegesség és a vezetés teljes hiánya jellemzi a lelkes fiatalokból álló Kecskeméti Dózsát, és a Kalocsai atlétikai szakosztály még a kezdet kezdeténél tart. Az iskolai szakosztályok közül csak a kunszentmiklósiak jeleskednek. A Félegyházi Móra Gimnázium és a Bácsalmási Gimnázium atlétái esetenként elégítenek ki. Tehát a megyénk 30 középiskolájából mindössze ennyi foglalkozik atlétikával. A többi vajon mit csinál? A megyei atlétikai szövetség még ma is mindössze három aktívan dolgozó tagot számlál. Lehet-e így eredményesen dol- goznig Legfontosabb feladat tehát a szövetség megerősítése, munkaerejének növelése: Ha ez megvan, akkor kezdődhet újra a komolyabb szervező munka. Elképzelhető-e, hogy megyénkben csak négy egyesületben és mindössze három iskolában legyen érdeklődés a legszebb sport iránt? Bizonyára nem így van; Hiszen vannak még most is szakembereink, lelkes és sportszerető fiatalságunk. Csupán arról van szó, hogy összefogni, vezetni, irányítani kell őket Szeretni kell az atlétikát, s akkor két év múlva talán ismét ott lehetünk az országos élvonalban. Kovács Gergely 1 Március 5-én rDóríj a bál! Mint arról már korábban is hírt adtunk, a Kecskeméti Dózsa Sportkör március 5-én szombaton este, a szezonnyitó K. Dózsa—Ceglédi VSE labdarúgó mérkőzés után rendezi meg az Aranyhomok Szálló összes helyiségeiben a hagyományos Dózsa bált. A rendező bizottság közli, hogy az asztalfoglalást még néhány napig a Dózsa klubban lehet bejelenteni. ték. A természetjárók általában idegenkednek a kerékpártúráktól. Ennek tudható be. hogy rajtunk kívül csak két szakosztály tett nagyobb kerékpáros útat. Ezeket általában a környékbeli erdőkbe szerveztük, de voltunk a Balaton mellett is. Leglátogatottabb hely a Pilis hegység volt. de túráink során megismertük a Mátra és a Mecsek szépségeit is. A versenyzésből is kivették a részüket a lajosmizsei természetjárók. A szakosztály versenyzői részt vettek a Kecskeméti Hírős Kupán és a Budapesti Vasutas Kupán. Ifjú természetjáróik versenyre való szoktatását házi versenyen igyekeztek megkönnyíteni. Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés Mint arról már korábban is hírt adtunk, kedden délután érdekes nemzetközi labdarúgó- mérkőzés lesz Kecskeméten. A Széktói Stadionban a Kecskeméti Dózsa labdarúgói a csehszlovák Zsilina (Zsolna) csapatát látják vendégül. A mérkőzés délután 3 órakor kezdődik, 1 órától külön autóbuszjárV"' indulnak a tanáesházáíó’ Hegyei ifjúsági birkózóbajnoksc I/1 I <7 *1 ■« Kiskoroson A megyei birkózó szövetség február 27-én, vasárnap Kiskőrösön a Petőfi Gimnázium tornatermében rendezi ‘meg Bács- Kiskun megye 1966. évi megyei kötött- és szabadfogású ifjúsági birkózóbajnokságát, A verse ■ re az észak- és d t ' jobb versenyzői — ^o. 13 if 'i sági birkózó — nevezett ás ,y szép küzdelem és színvonalas bajnokság várható.
