Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
1966. február 3. csütörtök 5. oldal Gépkocsink közepes sebességgel halad a solti betonon. A fűtőberendezés jóleső meleget áraszt, a köd és a síkos úttest azonban eléggé kellemetlenné teszi az utazást. Nem kell más, csak hirtelen fékezés, s máris árokba fordul az autó, vagy keresztbe áll egy másik előtt — egyszóval: bármely pillanatban megtörténhet a baj. Érthető hát a feszült idegállapot, amelyben figyeljük az utat mindannyian: a sofőr és mi, az utasok. Ám a kocsiban mégis me- , leg van, míg odakünn farkas- odító a hideg. Éreztük mielőtt autóba szálltunk, s látjuk az ablakokon képződő zúzmarából is. Egyszer csak pöttöm ember- palánta áll meg az út szegélyén, majd nyomban megfordul, s szinte önkívületien állapotban felénk igyekszik. Első pilanatásra nem lehet megállapítani, hogy kisfiú-e, vagy leányka, tetőtől talpig úgy be- patyulálták otthon. Csak a pirosra mart orrocskája, arcának egy darabkája és a szeme látszik. A szeme sarkában jókora könny. Sír a gyerek, jajongva sír, s miután óvatos fékezéssel megállunk előtte, dideregve csak ezt hajtogatja: „Bácsi, fázom, fázom, fázom ...” Beemeljük magunk közé, lehúzzuk kesztyűjét, dörzsölget- jük a kezét, rálehelgetünk, letöröljük a könnyét, s a csöppség csakhamar jólérzi magát, beszédessé válik. A hetedik évét tipró fiúcska. Tanyasi gyerek, az iskolába igyekszik, amely négy kilométerre van az otthonától. Szülei nem tudták elkísérni, mert a mama Kecskemétre utazott a piacra, az apa pedig a háziállatokkal foglalatoskodik. Meg különben is, bár nem mondja, de tudom: a ta- nyavilágban hamarabb szoktatják önállóságra a legifjabElőkésziíő , tanfolyamok Rövidesen megjelenik a rendelkezés, amelynek értelmében középiskolák is szervezhetnek egyetemi felvételre előkészítő tanfolyamot, olyan diákjaik részére, akik valamilyen okból tanulmányilag hátrányos helyzetben vannak. A középiskolai előkészítő tanfolyamokon a matematikát és a fizikát oktatják majd. A tanfolyamra azok jelentkezhetnek, akiknek átlagos tanulmányi eredménye legalább közepes, s olyan felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni, ahol a matematika, vagy fizika — vagy mindkettő — felvételi vizsgatárgy, akik a nappali tagozatra való jelentkezéshez előírt feltételeknek megfelelnek, s pályaválasztásukkal osztályfőnökük, a tantestület is egyetért. A tanfolyam ossz óraszáma 30, legkésőbb február közepén kezdődik és május 7-ig be kell fejezni A részvétel díjtalan. Bővül a kunszentmiklósi könyvtár A községi tanács 5000 forintos beruházásával új, modern állványokat kapott a kunszentmiklósi községi könyvtár. A jelenleg 10 ezer kötetes könyvtárat mintegy 8 ezer forint értékű könyvvel gyarapítják az 1966- os évben. Tervezik a jelenleginél tágasabb olvasóterem kialakítását hogy az egyre nagyobb érdeklődést — főleg a mező- gazdasági szakkönyvek irtrrt— kellőképpen ki tudják elégíteni. Sz. K. Vegyétek fel őket! bakat, mint városon, vagy akár falun is. Ez azonban nem menti meg őket a hidegtől, amikor — bármennyire is felöltözve — mennek az iskolába, vagy ha- hatémek onnan. Nemegyszer mondtuk, leírtuk már, hogy hősök ezek a tanyasi kisiskolások, akik kilométereket gyalogolnak a tudásért. Valóban azok, ha nem is tudják, nem is érzik, ök csak azt tudják, hogy menni kell, kötelességszerűen, s többségük szívesen megy azért is, mert az iskola világa egészen más, mint az’ otthoni környezeté; eltér a megszokottól, tehát vonzó. (Különösen, ha a tanító érti is a módját, hogy azzá tegye.) Magamról tudom, aki annak idején jó néhány társammal együtt, egy uradalomból hat kilométerre jártam az elemi iskolába. Csakhogy mi ősztől tavaszig szalmával bélelt kocsiban, egymáshoz bújva, pokrócok alatt tettük meg- oda-vissza az utat, Jó időben már nem kaptunk kocsit, de talán fel sem ültünk volna rá, mert szórakozást jelentett számunkra kora reggel és délután elbóklászgatni az erdő szélén és végig az úton. De a tanyasi kisgyerekek közül számosán télen, a legnagyobb idegben, ma sem jutnak szállítóeszközhöz. Termelőszövetkezeteink jó néhányá- ban már kocsin viszik őket a távoli iskolába, jócskán akad azonban még vidék, mint a solti betonút környéke is, ahol termelőszövetkezeti csoportok, vagy szakszövetkezetek gazdálkodnak, s ezek közös fogaterő híján, főként pedig a tanyák szétszórtsága miatt, nem segíthetnek az apróságokon. így láthatnak az úton utazók zokogva síró kisgyerekeket kutyagolni, aminél, azt hiszem, szívfacsaróbb látvány aligha tárulhat az ember elé. Autósok, ne hunyjátok be a szemeteket, ha ilyen gyermekeket láttok! Segítsetek rajtuk, vegyétek fel őket! A hivatali gépkocsik vezetőinek rendelet tiltja ugyan, hogy idegent szállítsanak. Mikor volt azonban a gyermek idegen, s lehet-e nálunk olyan rendelet, amelyet ne hatálytalanítana legdrágább kincsünk védelmének írott és íratlan törvénye?! Tarján István Fehér utak (Pásztor Zoltán felvétele.) VIZSGA a „vizeseknél" A fekete táblán műszaki rajz, mellette felirat: öntöttvas ívcső metszete, mérettáblázattal. Éppen Garda Gabriella felel. Debrecenből jött vizsgázni ide, a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumba. A félévi vizsgák kellős közepébe csöppentem ugyanis. Czéd- li György, d fiatal, rokonszenves igazgató bátorítja Gabit, aki kicsit zavarba jött az újságíró megjelenésére. — Okos kislány, jó jegyei vannak — mondja felém fordulva. A hallgatók és talán az igazgató is örül egy kis szünetnek. Ézt használom fel, hogy rövid információt kérjek a technikum működéséről. — Azt szokták mondani a vízügyi szakembereknek nemcsak szóval kell ismerniük a szakmájukat, vagyis nemcsak beszólni kell tudniok. hanem rajzolni is. Ezért fontos nálunk a műszaki rajz. Éppen ebből folyik a vizsgáztatás. Az ország minden részéből vannak itt levelező hallgatók, ma nyolcán tesznek tanúságot tudásukról. — Tudomásom szerint csak egy ilyen tanintézet van az országban. Hány hallgató tanul jelenleg? — Háromszáznyolcvan. Ebből 177 a nappali, a többi a levelező tagozaton tanul. 1962-ben kezdett működni intézetünk, az első levelező hallgatók tavaly októberben államvizsgáztak. Érettségi után három évig tanulnak itt a fiatalok. A levelező szakon három és fél év a tanulási idő. A bajai Alsóduna- völgjd Vízügyi Igazgatóságtól például tíz levelező hallgatónk van, de az ország minden részéből járnak ide vízügyi igazgatóságok. vízgazdálkodási társulások, mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói. Két szakon folyik az oktatás. Áz egyik a mezőgazdasági vízgazdálkodással ismerteti meg a hallgatókat. Ide tartozik az öntözés, árvízvédelem. állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vízgazdálkodása. A másik szak a városi vízgazdálkodással, a csatornázással foglalkozik. Ide tartozik többek között az ipari vízellátás, vízkémia, vízbiológia is. — A levelező hallgatókat hogyan segítik a tanulásban? — Harminckét külső óraadó tanárunk van. Budapesten és Szolnokon létesítettünk kihelyezett csoportokat. Nálunk a technikumban tizennyolc oktató van. Talán még néhány adat érdekes. Az épületben 120 személyes diákotthon is van. Eddig 14,5 millió forintot ruháztak be erre az intézményre. Szükségünk volna még egy jól felszerelt laboratóriumra, vagyis a tanintézet még nem komplett. — Milyen gyakorlati kapcsolatai vannak az intézetnek? — Nyáron szakmai gyakorlatra mennek a hallgatók. A végzősök szakdolgozataikban az élet által felvetett, de még meg nem oldott különböző vízügyi problémákra keresnek j megoldást. Kötöttünk már tö’ob j üzemmel szocialista szerződést is. így a Ka’ocsai Papi'ikaipari j Vállalatnál hallgatóink tanul- j mányozzák a csatornázási és a szennyvízelvezetési problémákat. A vízgazdálkodás Világprobléma. .. A víz az élet. .. Olvassuk gyakran a folyóiratokban. halljuk különböző értekezleteken. A belvíz az idén máris sok gondot okoz a megyében. Az' élet tehát egyre sürgetőbben veti fel a vízügyi szakemberek képzését, mind több kell belőlük. Ezek a gondolatok foglalkoztatnak. amint tovább figyelem a vizsgáztatást. Az ablakon túl jói látszik a Súgovica ezüst szalagja, mint élő modell az itt tanultaikhoz. K. S. Népes téli tanfolyamok Nagy érdeklődés mellett zaj-1 i iottak le községünkben, Akasz- j | tón a téli tanfolyamok. A bel-1 ; területen hármat szerveztünk ! egy időben, s a résztvevők szá- j | ma tanfolyamonként hatvan- ] ; hetven személy között mozgott, j ' Az egyik re csak nők voltak! beosztva. Minden előadásra töb- j ben összejöttek, mint amennyi-; re számoltunk. A kitűnő szer- j vezésért a helyi nőtanácsot és i a vöröskereszt szervezet vezetőségét illeti elismerés. 1 A külpolitikai kérdésekről szóló előadást összevontan tartottuk meg kétszáztiz résztvevővel. ahol Fricska Margit, a járási pártbizottság titkára tartott tájékoztatót. A tanfolyamokon sok hasznos, építő jellegű bírálat és javaslat hangzott el a helyi vezetők és szervek munkájával kapcsolatban. t Ózdi József ■ MSZMP községi titkár » N Félfogadás A két egyenruhás állami alkalmazott nagy érdeklődéssel olvassa a Népszabadságból az országgyűlési tudósítást. Hol egyik, hol másik tesz rövid megjegyzést. Most a kövérkcs, őszes hajú állítja meg kollégáját az olvasásban. — Jól mondja ez a képviselő — teszi mutatóujját az egyik, jelszólaló nevéhez —, hogy az iparvállalatok összevonásával nem csökkent, hanem növekedett az adminisztráció. Egyik trösztöt említi itt, ahol az átszervezés óta mintegy háromszoros létszámmal dolgoznak. Eszébe jut valami, hirtelen leteszi maga mellé az újságot, úgy folytatja. — De tudok én példát nálunk. is. Vannak hivatalok, ahol egyszerűen nem érti az ember. miért írják ki. hogy „Félfogadás 8—12-ig”. Láttam a napokban egy közhivatal ajtaján a táblát, hogy „Félfogadás 8—Vi 9-ig”. Egy ismerősemmel vissza is mentünk, nem a szemünk káprázolt-e? Mit tudnak negyedóra alatt, foglalkozni az emberekkel? Nálunk is összekaptam a múltkor X-szel; miért hagyják kint egész éven át a kartont az ajtón, hogy csak 8—12-ig állnak az ügyfelek rendelkezésére, holott az igazolványok nyilvántartásbavétele két hónap alatt lezajlik? A másik eset még jobban kihozott a sodromból. A fiam iskoláztatásához igazolásra volt szükségem az illetményemről. Beutazok N-be. reggel 8-kor már ott voltam a központban. Látom azonban, hogy a számvitelen csak 11- töi 14 óráig lehel kereskednem. Gondoltam, ide hiába j megyek még ilyenkor. Negyedtizenkettőkör indult | vissza a vonatom. Háromnegyed tizenegykor bekopogtattam a számvitelre. [ Képzeld, éppen feketéztek. Félig se adtam elő kérésemet, letorkoltak: „Tizenegykor kezdünk, nem látja? Ki van írva akkora betűkkel, hogy...” — Éppen azért, mert láttam, kérnék külön egy kis megértést — válaszoltam udvariasan. Megy a vonatom, s ha lekésem, csak késő este Indok visszamenni. „14 óráig bármikor jöhet, csak 11 előtt m. Értse meg!” Ekkor már elvesztettem a türelmeméi. Megmagyaráztam, hogy meg se érezné a feketéjük azt a pár percet. Addig nem hűl ki. Erre egyáltalán nem álltak szóba velem. Mentem a főnökükhöz. Az is őket mentegette. Meg kell értenem, rengeteg a munkájuk. minden percet igyekeznek kihasználni, míg nem j jönnek az ügyfelek... Vitat ] koztam. Igen, belefulladnak a ! munkába? Kiborítottam mi van odabent. Nem hitte. Karon fogtam, jöjjön! Mikor benyitottunk. még régyen feketéztek, az ötödik vedig porítottét melegített a kályhán. Akkor aztán én is megmondtam a véleményemet, \z igazolás nem kellett. Ügy 'ogtak meg. hogy várjak, ••zonnal elkészül. — Négy-ót sor volt az egész. Még a vonatot is elértein . .. Tóth István
