Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

194$. február 27, vasárnap

3. oldal

Vándorzászlót és könyvtárat kap a legjobb város és járás

' Befejezés előtt a politikai könyvhetek

A december elején megindított politikai könyvhetek végéhez közeledünk. Az élteit három hónap alatt a pártszervezetek különösen nagy gondot fordítottak a párt folyóiratainak és egyéb kiadványainak terjesztésére. Bár az eredményeket még nem összegezték, máris megállapítható, hogy a legtöbb helyen várakozáson felüli az érdeklődés ß. politikai könyvek és folyóiratok iránt.

Számos alapszerv már elszámolt a kiküldött kiadványokkal. A nemesnádudvari, mada- rasi és a bácsbokodi terjesztők átlagon felüli munkát végeztek, s jóval a határidő előtt teljesítették feladatukat. Kívülük még sokan mások is a tavalyinál jobb eredményeket értek eL

Az idén a politikai könyvterjesztésben legjobb eredményt elért várost és járást megjutalmazzák. A Kossuth líiadóBács- Kiskun megyei kirendeltsége ugyanis tavaly — az országban elsőként — vándorzászlót kapott eredményei elismeréséül. Ez adta a gondolatot az MSZMP megyei bizottságának, hogy a politikai könyvek terjesztésében legjobb várost és járást vándorzászlóval jutalmazza. A versenyt a kiskunhalasi városi pártbizottság indította el. A díjak kiosztására a napokban kerül sor. A legjobb eredményt a városok közül Kiskunhalas, a járások közül pedig a kecskeméti érte el. A vándorzászlóval együtt 750 forint értékű könyvtárat is kapnak a győztesek.

A politikai irodalom terjesztésében a vállalatok közül a Bajai Erdőgazdaság, Kecskeméten a Terményforgalmi Vállalat és a Sütőipari Vállalat, Kiskunfélegyházán a Vegyipari Gépgyár, valamint a Húsipari

Vállalat jár elől jó példával. Kiemelkedő eredményeket ért el a megyei tanács 2-es sz. alapszervezete és a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet.

Dicséretet éidemel továbbá a kiskőrösi községi pártbizottság munkája, a Kiskunhalasi Városi Tanács pártszervezete, valamint a Finommechanikai Vállalat, a harkakötönyi, a mélykúti pártszervezet, a Solti, az orgoványi községi pártbizottság, a csóiyospálosi és a jász- szentlászlói pártszervezet.

Másutt viszont még volna javítanivaló a munkán. A Bajai Építőipari Vállalat, a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz és a szanki községi pártbizottság például alig törődött a politikai kiadványok terjesztésével. Február végéig, a politikai könyvhetek befejezéséig, még pótolhatják a mulasztottakat.

c.

Március 2-án adiák át az EKA új telephelyét

— Halló, Elektromos Készülékek és Anyagok Kalocsai Gyáregysége?

— Igen, itt Bruner Mihály igazgató.

— Többször foglalkoztunk lapunkban az EKA új telephelyének építésével. Az ÉPSZER Vállalat, mint megírtuk — úgy nyilatkozott, hogy még e hónap közepén átadja próbaüzemelésre a festőműhelyt is. Mi a helyzet jelenleg.

— Az építők és szerelők munkája valóban annyira előrehaladt — s ezt a Petőfi Népében megjelent cikkek hatása is elősegítette —, hogy e hónap végéig átköltöztethetjük a termelő berendezéseket az új telepre. Kisebb munkák — mint a festőműhely tetőszigetelése, különböző szerelések — csak a következő hónapban fejeződnek be. az új üzem ünnepélyes átadására és ott a termelés megkezdésére március 2-án kerül sor.

— Sok sikert az új üzemben!

N. O.

Minden rajtunk múlik

ELHATÁROZÁS A TÉESZ-BALON

Téesz-elnök: — Na, én gondoskodom, hogy jövőre itthon maradjanak a fiatalok!

Munkalélektan és a műanyaggyár

A mennyezet égszínkék, az oldalfalakon pedig a narancs- sárga és a zöld szín váltakozik széles sávokban.

— Ma még talán furcsa e színpompa egy munkacsarnokban. de holnap már természetes lesz, hiszen a színdinamikát egyre több üzemben állítják a termelés szolgálatába — így kommentálja a látottakat Pataki Árpád, a Villamosszigetelő és Műanyaggyár Félegyházi Gyáregységének az igazgatója.

Vidámabban megy a munka

Kétségtelenül kellemes a szemnek, ha sötéttestű présgépek között vándorolva, megpihenhet az üde színfoltokon. De vajon érzik-e az újszerű környezet kellemes hatását az itt dolgozó munkásnők?

íme a vülám-közvéleményku- tatásra érkezett válaszok:

— Nem fárad el annyira a szemem, mint korábban, amikor fehérek voltak a falak — mondja Volentér Józsefné.

— Sokkal szebb, otthonosabb így. — közli Vicziner Lászlóné.

— Valahogy vidámabb az ember az ilyen színes környezetben és éppen ezért kevésbé fárad el, — ez a véleménye Szabó Mátyásnénak.

Akadt olyan is, aki így vélekedett: — Lehet, hogv hatnak az emberre a színek, de én ezt nem tapasztalom magamon. A többség azonban kétségkívül jól érzi magát az új környezetben és azóta még a tisztaságra is

nagyobb gondot fordítanak a présüzemiek, amióta újra festették a falakat.

A munkán, a termelékenység és a selejt alakulásán ma még nem lehet lemérni a színdinamikai kísérlet eredményét, hiszen ez is, mint a többi, munkalélektannal kapcsolatos vizsgálódás nem régen kezdődött az üzemben.

Külföldi tapasztalatok

— Előbb csak szakkönyvekben találkoztam a számos országban már széles körben alkalmazott, de nálunk még gyerekcipőben járó tudománnyal, a munkalélektannal — magyarázza az igazgató. — Később külföldi, majd nagyobb hazai üzemekben, közelebbről is megismerkedhettem a munkapszichológia eredményeivel. Azt azonban, hogy itt nálunk is foglalkozni kezdtünk a munkaszervezést és a munkásvédelmet szolgáló kísérletekkel, elsősorban dr. Geréb Györgynek, a Szegedi Pedagógiai Főiskola lélektan tanszéke vezetőjének köszönhetjük. Ö szervezte, irányította az üzemben folyó kísérleteket — csekély tiszteletdíjért.

De milyen kísérletekről is van szó tulajdonképpen a már említett színdinamikai vizsgálaton kívül?

Mikor legfáradtabb a munkás ?

Kérdésünkre az igazgató elmondja, hogy eddig két fő témával foglalkoztak: Először is

igyekeztek megtalálni a módját annak, hogy már a felvétel idején megállapítsák, alkalmas-e a munkakör betöltésére a dolgozó. Különösen a nagy figyelmet igénylő műanyagprések és fröccsöntők kezelésére kijelölt munkásoknál fontos a képesség- vizsgálat. E gépeknél ugyanis minden elhibázott mozdulat felejtet eredményez. Sikerült is néhány olyan modellt készíteni, amelynek a segítségével kipróbálhatják a munkások képességeit.

A másik fontos téma a fáradékonyság vizsgálata. Mindenki tudja, hogy a 8 óra alatt nem egyenletes a dolgozók teljesítménye. Ha sikerül megállapítani, hogy melyik időszakban a legfáradtabb a gépet kezelő munkás, akkor rövid pihenő beiktatásával csökkenteni lehet az üzemi balesetek számát és a selejtet is.

A fáradékonysági vizsgálatokat a jövőben egv ügyes gép segítségével végzik majd. Lovas Béla, a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum tanára, számlálóberendezést tervezett, amely a gépre szerelve jelzi a hibás munkafázisokat.

Befejezésül arról beszél Pataki Árpád, hogy a munkalélektani kísérletek eredményeit jól felhasználhatják majd a munkaszervezés frontján. Az elsődleges cél azonban nem a termelékenység növelése, hanem a munkások egészségének a védelme.

Békés Dezső

I NEMSOKÁRA I beköszönt a tavasz és az emberek megkezdik- munkájukat a határban: szőlőkben, gyümölcsösökben és a szántóföldeken. Ennek a munkának — mint az élet más területein folyó termelésnek is — a pártszervezetek a motorjai, s éppen ezért szükséges, hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva, eredményeinket figyelembe véve, a kommunisták meghatározzák a további tennivalókat. Ezt a feladatot végezte el a közelmúltban a kecskeméti járási pártbizottság, amikor összegezte a második ötéves terv eredményeit, főbb tanulságait.

Megyeszerte ismerik a járás nem éppen kedvező adottságait, a nagy kiterjedésű homokterü- leteket, a tanyavilágot és azt is. hogy a tsz-ek és a iszcs-k azonos nagyságrendet foglalnak el a gazdálkodásban. Ennek eredményeként a mezőgazdasági termelés az elmúlt öt év alatt mintegy harminc százalékkal, a felvásárlás pedig több mint egy- harmadával emelkedett. Jelentősen fejlődött -a kertészeti kultúra. amit legjobban az mutat, hogy a megyében felvásárolt kertészeti termények 38 százalékát járásunk adta.

I A FEJLŐDÉS I ilyen nagy üteméről adhatunk számot a szövetkezeti mozgalom mindkét típusát illetően. A tsz-ek egy holdra eső tiszta jövedelme háromszorosára emelkedett és az egy dolgozó tagra jutó jövedelem 154 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezeti csoportok is nagyot léptek előre. Közös vagyonuk értéke több mint 100 millió forint, s ebben az évben már 20 ezer holdon folytatnak nagyüzemi gazdálkodást. A sző- lő-gyümölcstelepítésben —<■ végrehajtva a párt és a koimány helyes politikáját, s nagyarányú támogatást élvezve — olyan méretű feladatot oldottunk meg, mint korábban egy évszázad alatt sem. Jelenleg 9350 hold fiatal szőlőültetvénye és 5735 hold nagyüzemi gyümölcsöse van a járásnak.

Sorolhatnánk azonban tovább az élet különböző területein elért nagyszerű eredményeket, amelyeket a párt jól átgondolt politikájának megvalósításában a járás dolgozói a kommunisták vezetésével felmutatnak. Ezekért a sikerekért derekasan megdolgoztak a pártszervezetek, a tanácsok és a tömegszervezetek is,

| EZ ÉVl'l munkánkat is a vezető pártszervek határozatainak következetes végrehajtására alapozzuk. Ezek figyelembe vételével alakította ki a kecskeméti járási pártbizottság legutóbbi ülésén a jelenlegi és a további tennivalókat.

Politikai, gazdasági és ideológiai feladataink sikeres megvalósításának legfőbb biztosítéka a pártvezetés erősítése, a tömegek közötti széles körű politikai felvilágosító munka, amelyre a közelmúltban nyomatékosan hívtuk fel az alapszervezetek figyelmét.

Tapasztalataink és az elért eredmények azt a feladatot ál- lítjánk elénk, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folytatott munkánk előterébe a párt- szervezetek erősítését, fejlesztését állítsuk. Ezzel együtt nagy figyelmet fordítunk arra. hogy a járás lakosságának minden rétegével megismertessük a párt- és a kormány intézkedését, az 1966-os népgazdasági tervet. Ennek érdekében tartottunk közel 150 pártnapot és felhasználtuk erre a tsz-ek nagy tömegeket vonzó közgyűléseit is.

A rendszeres pártélet biztosítása mellett fontos feladatunk a kommunisták cselekvési egységének fejlesztése és a legjobban dolgozó emberekből a párt további építése. A párt- szervezetek vezetési színvonalának javításával különösen a szövetkezeti alapszervezetekben

és a községi pártvezetőségek munkájával kapcsolatosan foglalkozunk. Ezzel párhuzamosan javítjuk a gazdasági és tömegszervek pártirányítását és munkájuk ellenőrzését.

lA KÁDERMUNKÁBAN I két fontos területet tartunk szem előtt. Az egyik: a jelenlegi igényekhez képest növeljük a párton kívüli vezetők politikai hozzáértését és felelősségét. A másik: előkészítjük a párt vezetőszerveinek újjáválasztását, hogy mindenütt a legfelkészültebbek kerüljenek a vezetésbe.

A pártpolitikai munka középpontjába a párttagok és a pár- tonkívüliek közötti világnézeti nevelő és meggyőző tevékenységet állítjuk. A Központi Bizottság irányelveinek valóra váltás* elsősorban a kommunisták feladata; csak így számolható fel a szocialista tudat viszonylagos elmaradása is. A pártszervezetek jól értik ezt, s ennek következménye az, hogy ebben az évben tízezren vesznek részt a szervezett politikai oktatásban. Folyamatosan, és sokoldalúan foglalkozunk a járásban jelentkező politikai kérdések megértetésével: a szocialista paraszti osztály kialakításának szükségességével, a szövetségi politikával, a kispolgári ideoüógia elleni harccal és a materialista világnézet elterjesztésével. * I

1 TERMÉSZETES | dolog, hogy gazdasági szervező és irányító, ellenőrző munkánk előterében a népgazdasági tervből ránk eső feladatok megvalósítása szerepel. Nem kis erőfeszítést kíván ez tőlünk, hiszen — csak egy feladatot kiemelve a sok közül — 5 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági termelést. Ezt a célkitűzést pártszervezeteink a harmadik ötéves terv idei első évére eső legfontosabb feladatnak tekintik. Igen fontos, hogy a növekvő gép- és anyag- ellátásra, a felvásárlás emelésére, valamint parasztságunk életkörülményeit javító más intézkedések ösztönző hatására támaszkodva jól használjuk ki a meglevő lehetőségeket.

A pártszervezetek, a kommunisták együttműködve a gazdasági vezetőkkel, a szakemberekkel, nagy gonddal munkálkodnak a gabona-, zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésén. A takarmánytermesztés és a legelők javításával különösen sokat foglalkozunk ez évben, hiszen ez a fő útja a hústermelés növelésének. Megítélésünk szerint azonban most a legfontosabb: a belvízkárok megelőzése, illetve minimálisra csökkentése. Ez csak szívós, kitartó munkával és széles társadalmi-összefogással valósítható meg.

I SZÜKSÉGESNEK! tartjuk a gazdaságszervező munka további javítását, ezért fontos, hogy a pártszervezetek is a gazdasági tevékenység fő kérdéseire irányítsák a kommunisták figyelmét. Adjanak elvi jellegű útmutatást és a konkrét gazdasági kérdésekben ne vegyék át a döntés jogát az illetékes vezetőktől. Hangsúlyozzuk, hogy a termelés növelésének legnagyobb tartalélta a dolgozók kezdeményezése és öntevékenysége, aminek kibontakoztatását széles körben kell biztosítani.

A kecskeméti járás pártszervezetei munkatervbe foglalták feladataikat. Ezek közül most se leglényegesebbeket említettem. Mindenesetre csak akkor futunk megfelelni a növekvő feladatoknak, követelményeknek, ha fokozzuk a kommunisták politikai helytállását, példamutatását és az egész lakosság cselekvő részvételét a tervek megvalósításában. Ehhez minden lehetőségünk megvan, csupán rajtunk múlik, hogy kihasznál- juk-e azokat.

VÖRÖS VILMOS, a kecskeméti járási pártbizottság első titkára