Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-25 / 47. szám
1966. február 25, péntek fi. oldal Tömegek a képernyő előtt A TELEVÍZIÓ, a népművelés komplex eszköze egyre nagyobb teret kap a művelődési házak programjában. Ma már nincs megyénkben olyan művelődési otthon, ahol külön terem ne állna rendelkezésre a televíziónézők számára. De nemcsak a művelődési otthonokban van ez így, hanem a vállalati klubokban, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban is. Ha odahaza van is valakinek saját készüléke, szép számmal akadnak olyan műsorszámok, amelyeket szívesebben néznek meg az emberek együtt. Gondolunk itt a futball- és vízilabda-mérkőzésekre és egyéb sportversenyekre. A kiskunhalasi művelődési ház igazgatója, H. Eéres Erzsébet mondotta el nekünk, hogy az ottani televíziószoba sport- közvetítések alkalmával sok olyan vendéget kap, akinek otthon saját készüléke van. Miért? „Rögtön vitát lehet indítani és ez így nagyobb élményt nyújt!” — mondják. Van benne némi igazság. DE NEMCSAK a sportesemények jelentenek élményt a nézők számára. Számos olyan film van, amely nagy közönséget vonz, különösen moziban szegény vidéken. De még ahol van mozi, a filmritkaságok bemutatása ott is igen népszerű. — A tv-szoba a legforgalmasabb az egész garai művelődési otthonban — mondja Takács László igazgató. — Sokan már egy-egy helyet kisajátítottak maguknak és ha azt véletlenül valaki elfoglalja, reklamálnak. Jogot formálnak a törzshelyre. Némelyik rendezvényen a tv- szoba szűknek bizonyul, mert — például vasárnap délelőttönként — 120 ember is összejön, gyermekek és felnőttek vegyesen. Egy tv-készülékhez ennyi néző már sok, a messzebbre szorulók már nem láthatnak jól. JOGOS A KÉRÉS, hogy olyan művelődési házakban, ahol az érdeklődés már túllépte a terem befogadó képességét, fel kellene esetleg a nagyteremben is egy tv-készüléket állítani. Indokolt volna ez annál is inkább, mert több helyen — Kiskunmajsán, Szabadszálláson és számos más községben — a művelődési házban folyik részben vagy egészben az Iskola Televízió megtekintése is. Egyszerre több osztály szorong a teremben, a gyerekek Bosszul látnak, nem tanulhatnak az előadásból. A Földművelésügyi Minisztérium és a Televízió közös elhatározásaként 1964. november 26-án indult meg a mezőgazda- sági szakfilmsorozat a tv-ben. OLYAN HELYEKEN, ahol a mezőgazdasági szakemberek, agronómusok, brigádvezetők is részt vesznek az előadásokon, megvitatják a látottakat, nagyobb az érdeklődés, kielégítő az eredmény. Másutt — például a felsőszentiváni művelődési otthonban — úgy vélik, hogy a bemutatott filmek nem mindig tudnak újat mondani. A mező- gazdasági szaksajtó és szakkönyvek áradásában válóban nem könnyű a TV helyzete. Az első év tapasztalata szerint a mezőgazdasági tv-adások határozottan jók. A szakmai ismeretterjesztésnek ez a formája alkalmas arra, hogy a legújabbat, legfrissebbet adja át a tudnivalókból még azoknak is, akik könyvet, vagy folyóiratot alig, vagy ritkán vesznek kezükbe. AHOL a kollektív televíziónézésnek nincs sikere, vagy ahol a látott anyagot nem vitatják meg, ott nyilván a szervezés körül van baj: a községi tanács, a termelőszövetkezet és a művelődési otthon nem dolgozott össze a siker érdekében. B. J. ÚJRA A HATTYÚ-HAZBAN A múzeum új kiadványa KŐHEGYI MIHÁLY: A szarmaták kutatása Baja környékén Kőhegyi Mihályt, a bajai múzeum. fiatal régészét az érdeklődők sokoldalú tudományos munkássága alapján ismerik, tisztelik. A múzeum új füzetében elsőrendű szakterületéről, a népvándorláskori kutatásokról ír. A Türr lstváh Múzeum most megjelent 12 füzetének a bevezetőjében tárgyilagos összegezését kapjuk az 1958-ig Eszak- Bácskában folyó régészeti munkának, eredményeinek, melyekre a rendszertelenség és rész- eredmények elérése volt jellemző. Ezután, elsősorban a kiváló szarmatakor-kutató, Párducz Mihály munkájával összevetve nyerhetünk képet arról, hogy a szerző munkája nyomán menynyiben egészült ki, vált prob- lemtikussá, vagy módosult az eddig ismert országos kép, a szarmatakor három periódusáról. A későbbiek során — többek között — feleletet kapunk olyan kérdésekre is, mint például: miért található Bátmonostor környékén sűrű szarmata település? A megoldást a Duna túlsó partján levő római ellenerőd szerepe adja. 100 kilométeres szakaszon ez az egyetlen átkelőhely! Innen indultak szarmata földre a római járőrök. A szarmaták telephelyeiket szegezték szembe a hívatlan vendégekkel. Bizonyára ilyen célzattal készült a Vaskút alatti földvár is, az ország egyetlen szarmatakori földvára. Igen figyelemreméltó a dolgozat záró gondolata is. A szerző tapasztalata szerint a szarmata telepek alig 2—300 méterre vannak egymástól. Amennyiben további bizonyítékokkal igazolni lehetne, hogy több ilyen egymáshoz közel eső • telep része egy nagyobb települési egységnek, melyen belül bizonyos közösségi csoportosulások külön helyezkednek el, magyarázatot kapnánk arra a hihetetlenül sűrű településre, melyet a magyar- országi szarmatakorban tapasztalhatunk. Gergely Ferenc A felnőttkölcsönző meghitt sarkában folyóiratot, újságot, kézikönyveket olvashatnak a könyvtár tagjai. fi zsúfolódott össze a gyermek és felnőtt kölcsönző. Most azonban különvált, így a részlegeket a kölcsönzéssel foglalkozó két függetlenített könyvtáros nem tudja ellátni. Egy könyvtáros évi kölcsönzési normája 35 ezer kötet, itt azonban mái; tavaly is 60 ezer könyv ment át egynek-egynek a kezén. Hogy a könyvtár betöltA másik gond: mi legyen az épület olvasóteremnek szánt részével? Ebben a helyiségben volt a pedagógus szakszervezet klubja és a szakszervezet ragaszkodik is hozzá. A könyvtár viszont olvasótermet szeretne itt nyitni. Így is történt a helyiség kialakítása és berendezése. Hogyan egyeztethető ösz- sze a két álláspont? Mezőgazdasági könyvankét Katonatelepen A Mezőgazdasági Könyvhónap rendezvényei közül igen színvonalasnak ígérkezik a katonatelepi művelődési klubban rr.a, pénteken délután fél 3 órakor sorra kerülő író—olvasó találkozó. illetve mezőgazdasági kőnyvankét. A homoki szőlészettel és kertészettel kapcsolatban szakkönyvekről tartanak előadást, amelynek keretében Szegedi Sándor és Horváth Sándor kecskeméti mezőgazdasági tudományos oktatók „A szőlő telepítésétől a szüretig” című könyvét vitatják meg. Vitavezető Pfenning Gyula megyei főkertész lesz. Felszólal a vitában Veres Péter Kossuth- díjas író is, aki a kecskeméti művelődési házban pénteken este sorra kerülő előadása előtt Veres Péler-est Kecskeméten látogat el Katonatelepre — továbbá dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője és sokan mások. Előadás után az ankét résztvevőinek bemutatják a Ma- hiász-telepet Ma délután 6 órakor Veres Péter kétszeres Kossuth-dijas író életművét ismerteti Czine Mihály József Attila-díjas irodalomtörténész az irodalmi szabadegyetem keretében a Kecskeméti Városi Művelődési Házban. Az esten Veres Péter személyesen is részt vesz. A műsorban közreműködik Major Pál, a Kecskeméti Katona József Színház művésze és az Izsák-Gedeon telepi citera- zenekar Bíró István vezetésével, Az aranycsempész A népszerű Belmondo ismét töméntelen veszélyes kalandon vágja át magát, a tőle megszokott haláltmegvető bátorsággal, unott fölénnyel és képtelen szerencsével. Ezúttal azonban hősünk éppen nem valamiféle ártatlan fickó, aki akaratlanul nulságot aligha várhatunk egy izgalmas, mulatságos kalandfilmtől. De hát a rendezőnek nem is ez a célja. Végighajszolja hősét Párizstól Libanonig, Beiruttól Brémáig, mellé rendel egy feltűnően csinos, ám züllött lányt, akit Belmondo sodródik bele sötét hatalmak! cselszövéseibe, hanem tudja ml- ; re vállalkozik, a nyereség reményében járja a ferde utakat. Ám ő még ezt is rokonszenvesen teszi, s a nézők megnyugtatására, amikor már minden elveszett, belátja legalább, hogy a boldogságot nem a pénzben találja meg az ember, hanem a szerelemben. Ennél magvasabb erkölcsi ta- 1 [ szerelme lesz hivatott megtisztítani, s akinek Belmondót kell megmentenie viszonzásul a veszedelmes csempészbanda körmei közül. Ez a váz, de erre a soványka fonalra annyi izgalmat, rohanást, kalandot, ötletet fűznek a film alkotói, hogy a néző egy ‘ pillanatra sem unatkozik. Kezdetben úgy látszott, hogy hosszas vita fejlődik ki a szak- szervezet és a könyvtár között, az álláspontok azonban már annyira közeledtek egymáshoz. hesse hivatását, okvetlenül fel kell emelni egy vagy két fővel a létszámot. Ennek — mint azt a városi tanács művelődésügyi osztályán elmondták — nem Kiskunfélegyházán kevés olyan elégedett ember van mostanában, mint Zvara Pál, a járásivárosi könyvtár igazgatója. Öröme érthető: hosszas huzavona után — egy évvel ezelőtt még kevesen hittek a dátumban! — a könyvtár visszaköltözött a Hattyú-házba. Több mint két évig kellett az építkezés miatt a múzeumban szo- ronganiok. Vadonatúj a berendezés is. Szabad polcokon a könyvek mind a felnőttikölcsönzőben, mind az ifjúságiban. Csend mindenütt, pedig a termek nem konganak az ürességtől. Éppen heti piacos nap van. a felnőttkölcsönzőben tizenhármán állnak sorban a két könyvtáros előtt. Az első hét eredménye a nyitás óta: 705 felnőtt és 330 gyermek olvasó. A beiratkozást ugyanis teljesen elölről kezdik. Az átköltözés előtt 4800 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak, a városi lakosság 15 százaléka. Az új helyiségben bizonyára elérik a megyei átlagot, a 18 százalékot. Az új könyvtár fölött érzett örömén túl azonban gondok is terhelik Zvara Pál igazgatót Az egyik; megsokasodott a munka, és kevés hozzá a munkaerő. Eddig csak megvoltak valahogy, mert egy helyiségben ízléses polcokon sorakoznak a könyvek, körülnézhet a látogató, válogathat, s bele-beleolvasgathat a könyvbe, ha futja az idejéből. hogy remélhető: hamarosan megnyitják a „Pedagógusok és irodalombarátok klub”-ját. Milyen is lesz ez az új klub? Három szerv lesz a fenntartója: a könyvtár adja a helyiséget. fűtést, világítást, a könyveket és folyóiratokat; a pedagógus szakszervezet fizeti a klubfelügyelőt, aki félállásos könyvtáros lesz; a városi tanács művelődési osztálya pedig gondoskodik az előadók tiszteletdíjáról. És a program? Mindaz, ami a modem könyvtári klub feladata; könyvek és folyóiratok szabad olvasása a nyitvatartási időben; irodalmi előadások, ismerkedés az írókkal; könyvújdonságok bemutatása. Nyárra pedig azt tervezik, hogy az udvari rész megfelelő kialakításával nyári olvasóhelyet rendeznek be, amihez az árnyékot adó „gombákról” a feketéről és a hűsítő italról a szomszédos Hattyú-cukrászda gondoskodik. Balogh József lesz akadálya, ősapán adminisztratív mulasztás okozta, hogy eddig nem történt meg az új könyvtárosok kinevezése.
