Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

1966. február 23. péntek t. «Wat Teljes műszaki kiszolgálás Mit mond a gépjavítás új formájáról a főmérnök, a művezető és a tsz vezetősége? Bajban tutija meg az ember, ki az igaz barát I Példaadó kezdeményezés a Kecskeméti Konzervgyárban A Kiskőrösi Gépállomás (ak­koriban még ezt a címet visel­te a jelenlegi gépjavító) 1964- ben elsőként úttörő kezdemé­nyezést valósított meg: A ter­melőszövetkezetek teljes műsza­ki kiszolgálásának rendszerét. A két éven keresztül csupán a császártöltési szövetkezeti gaz­daságokat • segítő, jól bevált módszert az idei évtől kezdve már a ínegye másik 32 tsz-ében is bevezetik. — Mi a lényege és miben rejlik az előnye a gépjavítás és karbantartás ez újszerű módjá­nak? — kérdeztük a Kiskőrösi Gépjavító Állomás főmérnöké­től, Walther Menyhérttől. A tsz csak nyerhet — A tsz-ben készült összesí­tett jegyzék birtokában — mely a gépkarbamtartási és javítási igényeik elsődleges felmérését tartalmazza — műszaki dolgo­zóink a helyszínen is szemrevé­telezik a gépparkot. A szemle után készül az előkalkuláció, amelynek alapján — a várható költségek összegét véve figye­lembe — kerül sor a szerződés megkötésére. Vonatkozik a tel­jes műszaki kiszolgálás vala­mennyi erő- s munkagépre, sőt — igaz, hogy már utókalku­lációs alapon — a közös gazda­ságok isitállógépesítésének (a víz- és villanyhálózatnak, s az egyéb gépi berendezéseknek) a karbantartását és javítását is elvégzik kívánságra szerelőink. Az egy normál holdra eső ja­vítási költségnek egyébként mindössze a felét téríti a tsz. A különbözetet állami támoga­tásból fedezik. A szerződésben a szövetkezeti gazdaság vállalja az előírt bizonyos normálhold- nyi munkateljestímény elvégzé­sét, illetve kötelezettséget arra nézve, hogy a gépeket a meg­határozott időben javításra be­küldik, s az esetleges műszaki zavarokat, hibákat nyomban közlik. Elszámolásra a gazdasági év végén kerül sor. Ha a tényleges költségek nem haladják meg a tervezettet, a fennmaradó kü­lönbözet 40 százaléka — a trak­torosok és gépesítési szakembe­rek jutalmazásra céljára — a gazdaságnak visszajár, 10 szá­zalékot pedig a gépjavító állo­más „jussol”, a kiszolgálásban részt vevő dolgozóinak jutalma­zására. Nem károsodik viszont a tsz akkor sem, ha az elő­irányzott költséget túllépik: ez esetben a többletet a gépjavító állomás veszteségszámlájának terhére írják. A főmérnök a továbbiakban elmondotta, hogy az új mód­szer rajtja bizony nem volt tel­jesen zökkenőmentes. — A szövetkezetek zöme ide­genkedett az új formától, s eleinte a gépállomás sem tudott vállalásának mindenben eleget tenni. A megviselt állapotban levő gépek javítási igénye zú- dulásszerűen jelentkezett. Nehe­zen birkóztunk meg a feladat­tal, a tsz-ek pedig elégedetlen­kedtek. Mikor azután az évkö­zepe táján kezdtünk egyenesbe jönni, az új műszaki juttatás mindinkább népszerűvé vált. Meggyőző tények Császártöltés három termelő- szövetkezetében — a Felszaba­dulás, a Kossuth és az Új Ba­rázda Tsz-ben — több éves ha­gyomány, hogy gépeiket a leg- szakértőbb kezekre bízzák, sígy a megalapozott kalkuláció és a jó összeműködés révén mindkét szerződő fél jól jár. A Kiskőrösi Gépjavító Állo­más itteni üzemegységét nem könnyű megközelíteni. Az igaz­gatóság „vakmerő” Warszavájá- nak orra csak úgy hasítja a sarat, kétoldaltsötét függönyként csapódik magasra a dágvány­lé... Néhány tsz-erőgép* gördül ki éppen a javítóműhelyből. — Alaposan leromlott gép­parkot kellett rendbe tennünk, üzemképes állapotba hoznunk Császártöltésen — emlékezik Rapcsák János művezető az út­törőmunka kezdeti szakaszára. — Mindez tetemes időt és fá­radságot igényelt, de vállaltuk. Ma már a tsz-ekban senkit sem kell győzködni, mekkora gond kerül le így a vállukról. Hiszen a javító személyzetünk szak­mailag kétségkívül felkészül­tebb, arról nem is szólva, hogy kiszolgálási rendszer híján mindegyik közös gazdaságban külön gépműhelyt kellett volna építeni, tehát beruházási meg­takarítás is az eredmény: Ha már az elvtárs ír rólunk, szánjon egy mondatot arra is: érdemes lenne a közös gazda­ságok vezetőinek összefogni az ide vezető utak jobbá tétele ér­dekében — ezek Rapcsák János megszívlelendő búcsúszavai. — Mindenképp megérné gépeik ál­laga, élettartama szempontjából! Jövedelmező együttműködés — Elképzelhető, mekkora előny számunkra a helyben tör­ténő garantált javítás — ez Ber­ger Boldizsárnak, a császártöl­j tési Kossuth Tsz elnökének a véleménye. — Azelőtt még az apró-cseprő javításokért is csak­nem 30 kilométerre, Kiskőrösre kellett vinnünk a gépeket. Most a község három tsz-ének 50 erő- és 120 munkagépe nyer teljes kiszolgálást. A szerződés értel­mében arra is lehetőség van, hogy a javítás elhúzódása ese­tén cseretraktort igényeljünk. — Rapcsák elvtárssal havon­ta közösen készítjük el a ter­veket — tájékoztat Angeli Jó­zsef, a tsz-gépcsoport vezetője. — Egyébként is mindennapos személyes kapcsolatban állunk. A gépjavító állomás adminiszt­rációját állandóan figyelemmel kísérjük, s ennek az együttmű­ködésnek jelentős gazdaságossá­gi kihatásai lépten-nyomon meg­mutatkoznak. Az egy normál­holdra eső önköltséget — az új műszaki rendnek és a jó gépi munkaszervezésnek eredménye­ként — egy év alatt 82-ről 69 forintra szorítottuk le. A ka­tasztrális holdanként 4,35 nor­málholdat kitevő munkatelje­sítmény a jó gépesítési arányra és a szakszerű talaj munkáikra vall. Az éves viszonylatban egy traktoregységre jutó 860 nor­málhold — országosan is kitű­nő, az állami gazdaságok gép­kihasználási» szintjével vetekedő eredmény. Ennek vetülete a ja­vítási és üzemanyagköltség csökkenése. A teljes műszáki kiszolgálás rendszerének létjogosultságát, célravezető voltát ebben a köz­ségben több éves jó tapasztala­tok igazolják. Idén az eddiginél jóval több tsz-ben szerezhetnek majd minden bizonnyal hasonló tapasztalatokat. Jóba Tibor A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén soron kívüli té- , maként szerepelt a napirenden : a belvíz okozta kritikus helyzet, | a megtett intézkedések és a to- : vábbi feladatok. A tanácskozá- I son Erdélyi Ignác, a városi párt- bizottság első titkára külön el­ismeréssel szólt azokról a kez­deményezésekről, amelyek a ká­rosultak ideiglenes elhelyezésé­vel, támogatásával kapcsolatban születtek. A Kecskeméti Konzervgyár szakszervezeti bizottsága pél­dául első intézkedésként 400 forint gyorssegélyben részesítet­te a belvízkárosult dolgozóit, s a tanács által kijelölt helyre vállalati fuvarral segíti az ott­honukat elhagyni kényszerülő­ket. Még jelentősebb azonban az a segítség, amit a károk hely­reállításához nyújt a gazdasági vezetőkkel karöltve a szakszer­vezeti bizottság. A gyár igaz­gatójának. Végvári Istvánnak javaslatára az üzem műszaki dolgozói máris közreműködnek i»t>, a károk felmérésében. A hely- '-j? reállításhoz rendelkezésre bo­csátják a gyár területén talál­ható építési anyagokat: bontás­téglát, betontörmeléket, ajtókat, ablakokat. A kár- és anyagfel­mérés befejeztével pedig az épí­tési szocialista brigádok tagjai — éppúgy mint a múlt évi dunai árvíz idején — a helyre- állítás munkálataiból akarják kivenni a részüket. Rózsák, szegfűk ágya készül... A kellemes, tavaszias napsü­tésben már a rózsák, szegfűk leendő ágyát készíti az izsáki parkban Bogárcmi Ferenc park­őr és társa: Ungor József. A különböző virágok díszében egész nyáron át pompázó park üdítő látványt nyújt. Füztelepítésf kísérletek Megkezdte munkáját az Erdészeti Tudományos Kutató Intézet Duna-Tisza közi Tájállomása Az Alföld szélsőséges éghaj­latú vidékén nagy jelentősége van az erdőtelepítésnek. A me­Állást foglalt a versenybizottság A dunavecsei járási ver­senybizottság legutóbbi ülésén értékelte a járásban folyó ver­senymozgalmat és visszapilllan- tott az elmúlt évi munkára. Ta­valy négy értékeiéit végzett va­lamennyi termelőszövetkezetben. Ebben a versenybizottsági tagok mellett számos aktivista is részt vett. A bizottság alaposan meg­vizsgálta a termelőszövetkezetek helyzetét. 29 termelőszövetke­zet közül négyben van szocialis­ta brigád. Tíz brigádot javasolt ezen az ülésén erre a címre. A versenymozgalom legszebb ; példáját a hartai Béke Termelö- [ szövetkezet adja, ahol hét olyan brigád van, amely évek óta küzd a szocialista címért, s ebből négy olyan, amely a járási ver­senybizottság egyöntetű vélemé­nye szerint alkalmas is e cím elérésére. A versenybizottság részletesen foglalkozott a fentebb említett tíz brigád tevékenységével. A hartai Béke Termelőszövetkezet­ben, a Hunyadi János traktoros­brigád 1962. óta küzd a szo­cialista brigád cím elnyeré­séért. Azóta minden évben tet­tek vállalásokat a brigád tagjai. Ezeket teljesítették, sőt nem egy esetben túlteljesített )k. A 1 megalakulás óta négyen lettek párttagok. Felbecsülhetetlen ér­téket mentettek meg a termelő- szövetkezetnek az árvízvédelmi munkákban történt részvételük­kel. A (lámán Kató növényter­mesztési asszonybrigád szintén elismerést érdemel. Tavaly pél­dául cukorrépából 200 mázsa holdankénti átlagot vállaltak, s majdnem 300 mázsát takarítot­tak be. Hagymából 175 mázsa, paprikából a fagy ellenére is 42 mázsa volt az általuk megművelt területen a holdankénti ered­mény. Kukoricából csövesen 46 mázsát takarítottak be egy hold­ról. A nőmozgalomban aktívan részt vesznek, a nők akadémiá­ját valamennyien elvégezték. A Kállai Éva KlSZ-leány­brigád tagjai a gazdaságveze­tőkkel írásos szerződést kötöttek és vállalt tervüket 131 százalék­ra teljesítették. A hartai Béké­ben a negyedik brigád, a Kos­suth, amely méltó a szocialista címre. A tagjai sertéstenyésztés­sel foglalkoznak. Jó munkájuk jutalmául, tavaly a termelőszö- zetkezet állattenyésztésben ki­tűzött második díját nyerték el. A hartai Lenin Termelőszö­vetkezetben a Szaka sits Árpád gépjavító brigád, a Gagarin traktoros brigád, a Tyereskova baromfitenyésztő és nevelő bri­gád méltó a szocialista címre. Ez utóbbinak 11 tagja van és valamennyien asszonyok. A bri­gád évente 62 ezer hús- és törzs­baromfit nevel fel. Egy kilo­gramm élő hús előállításához felhasználnak 2,9 kilogramm tá­pot és 1,1 kilogramm abrakot. Egy tojás előállítási költsége 1,45 forint. Egy kilogramm hús­csibét 12,20 forint költséggel ne­velnek. Úgy®**®8®!4 méltó a címre a szabadszállási Lenin Tsz Há- mán Kató baromfitenyésztő és nevelő brigádja. A dunavecsei Virágzó Termelőszövetkezetben a traktorosbrigád és a gépsze­relő brigád ért el kiváló ered­ményeket. Ez utóbbi újításaival is kitűnik. Oj módon oldják meg például a szalmalehúzást a kombájn után, a gyűrűshenge­reket tisztítókéssel szerelték fel, hogy ne ragadjanak, szántás utáni vontatás esetén. i\em volt mód arra, hogy valamennyi brigád eredményeit részletesen ismertessük, de ez a néhány adat is bizonyítja, hogy kiváló eredményeket értek el az említett termelőszövetkezetek­ben ezek a lelkes kis csoportok. . Dér László gyében az elmúlt öt évben 44 ezer holddal nőtt a fásított terület. Kecskeméten egy új intézmény jött nemrég létre. Megkezdte munkáját az Erdészeti Tudo­mányos Kutató Intézet Duna— Tisza-közi Tájállomása. A kör­zetéhez tartozó telepeken — a homokvidéken, a Tisza és a Duna árterületén — fásítási, er­dőművelési kísérleteket végez­nek. Fő feladatuk, hogy a gyor­san növő nyárfaféléket minél előbb meghonosítsák az Alföld fában szegény vidékein. Erre a célra az újonnan nemesített hazai, valamint az olasz és a francia nyárfafajták alkalmaz­kodó képességét tanulmányoz­zák. Fülöpszállás határában az öntözéses nyárfatelep eredmé­nyeit kísérik figyelemmel, Ba- lotaszálláson kísérletet folytat­nak aura. hogy milyen sűrű­ségben fejlődnek leggyorsabban a nyárfaerdők. Foglalkoznak az eddig figyelmen kívül hagyott fűzfa meghonosításával is. Erre kiváló lehetőséget nyújtanak a Tisza és a Duna menti füzesek, ahonnan szelektálással jelölik ki a továbbszaporításra legal­kalmasabbakat. Külön csemete­kertben foglalkoznak a fűz szapo­rító anyagának előállításával. A kerekegyházi kísérleti telepen, ahol évek óta keresik a homok fáját és art, hogy a buckákon milyen módszerekkel telepít­hető leggazdaságosabban a fe­nyő, az idén erdőművelési, tele­pítési és komplex gépesítési kí­sérleteket végeznek. A kísérleti erdőkbeá máris megkezdődött a telepítési munka. Országos szó va lóvers én y Tegnap megbeszélést tartott a szakmunkásképző tanulók és középiskolások országos szavaló- és felolvasóversenyének előké­szítőbizottsága, és kialakította a végleges programot. Eszerint április 9-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartják az ünnepi megnyitót Kecskeméten, majd négy helyen: az úttörőházban, ffij* a megyei tanács dísztermében, ^ az Országos Nevelőintézetben és a Berkes Ferenc kollégium­ban bonyolítják le a versenyt 19 megye és Budapest legjobb szaval ói és felolvasói közremű­ködésével. Délután a művelődési házban 5 órakor író—olvasó találkozót rendeznek, amely egyben a köl­tészet napja megyei megnyitója is lesz. Ünnepi beszédet Pozs- gai Imre, a megyei pártbizott­ság propaganda és művelődési osztályvezetője mond.

Next

/
Thumbnails
Contents