Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
IMfl. február 3, csütörtök 3. oldal Indul a verseny A MEDOSZ megyei bizottsága megvitatta a gépjavító állomások idei munkaverseny-szerve- zésének szempontjait. A tanácskozáson részt vettek a gépjavító állomások igazgatói, pártós szakszervezeti titkárai. A gazdaságosság és a szocialista brigádmozgalom fejlesztése mellett a MEDOSZ ezzel megbízott szakcsoportja részletesen foglalkozott azokkal az új követelményekkel. amelyek a gépállomások átszervezésével adódtak. Jelentős szerepet kaptak • termelőszövetkezetek gépesítési és műszaki ellátását elősegítő versenyszempontok. Többek közölt ilyenek: a szervizmunkák kiterjesztése és a szaktanácsadás a közös gazdaságokban. A kihelyezett szerelők a gépállomás! módszerek átadásában és a balesetek megelőzésében nyújtanak segítséget. A gépjavító állomások nagy szerepet vállalnak a gépek tárolásának tökéletesítésében is. Az állomások dolgozóival a közeljövőben termelési értekezleteken ismertetik a részletes versenytervezetet. K. J. Átszervezés - tanulságokkal Gazdagabbak az esték A MÚLTKORIBAN- egy veterán kommunistával beszélgettem. Életéről, harcairól, ifjúságáról mesélt. Búcsúzkodás közben akár egy vallomást, úgy fűzte hozzá: Ma szeretnék fiatal lenni. Igaz. ők mások, mint mi voltunk, könnyebb a sorsuk, nagyobbak a lehetőségeik. De nekik is meg kell vívni a maguk harcát, aminek sikere azon múlik, hogyan neveljük őket. miként segítünk nekik. Nagyon is igaza volt az idős kommunistának. Jól tudjuk, a fiatalság érzés- és gondolatvilágának. ideológiai nézeteinek formálása szocialista jövőnk építésére nyújt garanciát. Persze, erről könnyebb beszélni, mint a gyakorlatban megvalósítani. Hiszen a nevelés, a tudatformálás sokrétű. szívós, rendszeres és körültekintő munkát igényel, s az ifjúsági vezetők, a pedagógusok, s más, fiatalokkal foglalkozó emberek a megmondhatói: mennyi erőfeszítés, lelemény, lelkesedés húzódik meg az ifjúság nevelésében elért jelentős eredmények mögött. Mezőgazdasági gépek a javítószalagon 1 gyakran előfordult, hogy meg kellett gyorsítani a szárítást és a kívánatosnál több vizet tartalmazó anyagot dolgoztak fel Sokat javult a termelés műszaki színvonala is. A vállalat központja több mint 2 millic forint értékű gépet bocsájtott s kecskeméti gyáregység rendelkezésére: többek között egy korszerű szárítóberendezést helyeztek üzembe, a kárpitos műhely pedig behúzógépeket, szegezőpisztolyokat kapott. Az epeda- gyártás megindításához a szükséges gépeken kívül szakmai segítséget is nyújtott a központ. A műszaki fejlesztés lehetővé tette, hogy a kecskeméti gyáregységben is bevezessék azokat a korszerű technológiákat, amelyeket a jól felszerelt bútorgyárak már évek óta alkalmaznak. Az üzem vezetői joggal remélték, hogy a termelés színvonalának emelkedése nyomán minden eddiginél eredményesebb évet zárnak december 31-én; Átmeneti visszaesés Vajon mi törte meg az átszervezés utáni első hónapok kedvező munkalendületét? Kérdésünkre Térjék István gyáregységvezető így válaszolt: — Az első félévben a nálunk már hagyományos bútorfajtákat — Kecskemét és Tavasz garnitúra stb. — gyártottunk. Az év derekán azonban szinte egyik napról a másikra át kellett állnunk néhány, számunkra teljesen új típus — például a Kékes garnitúra, a B—Il-es és az Ibolya-heverő — gyártására. A termelés teljes átszervezése jókora zökkenőt okozott munkánkban. Dolgozóinknak idő kellett ahhoz, hogy gyakorlatot szerezzenek az új bútorok készítésében. Júliusban és augusztusban mindössze 50 százalékra tedjesítette a termelési tervét az üzem. Vajon el lehetett volna kerülni az átmeneti visszaesést? Térjék István szerint igen: — Ha fokozatosan tértünk volna át az új cikkek gyártására, akkor nyilván több idő jutott volna, hogy megfelelően előkészítsük a változást — hangsúlyozta beszélgetésünk alkalmával. De vajon miért volt ennyire sürgős a cikklista megváltoztatása? A vállalat központja azzal indokolta a Kékes garnitúra gyárA zárszámadások emberi mérlege fását, hogy a kereskedelem ezt ! a bútortípust igényli. Póruljárt vevők Méltányolnánk az indokot, ha ' nem tudnánk, hogy a Kékes garnitúrát legalább 15 éve tervezték az akkori — vagy még azelőtti — ízlésnek megfelelően. A kecskeméti bútorbolt vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az utóbbi napokban több vevő próbálta visszacserélni, j j vagy eladni a náluk vásárolt ; j „Kékest”, mert a bútor haza- } szállítása után rádöbbent, hogy [ í a csatahajó nagyságú rekamié j és a „masszív” fotelek egysze- I I rűen nem fémek el a modern méretű otthonában. Igaz, hogy azok a garnitúrák, i ] amelyek korábban Kecskeméten készültek, nem nevezhetők mo- I j dernnek. De a Kékes garnitúra j í még kevésbé. Érthetetlen tehát, j i hogy miért éppen ezt igényli a J kereskedelem, és miért ennek a gyártására kellett átállnia rekordidő alatt — a termelés átmeneti csökkenésének az árán is — a 7-es számú gyáregységnek. Mit gyártanak az idén ? Tavaly örömmel hallottuk, i hogy vegyiparunknak végre si- i került olyan poliuretán habot i 'gyártani, amely már alkalmas arra, hogy könnyű, rugalmas : töltőanyagul szolgáljon az ülő- : bútorokban. Joggal reméltük, I hogy a — most már megfelelő j gépekkel is rendelkező kecskeméti üzem — új gyártmányok- ; kai lép a fogyasztók elé. Annál j is inkább bizakodhattunk ebben, mert az átszervezés eredménye- | képpen, egy nagy vállalat ta- t pasztáit műszaki gárdája segíthette volna a gyártmányfejlesztést. Ehelyett azonban az eddigieknél is régebbi típusú bútor fajták gyártására kárhoztatták, ráadásul arra sem jutott ideje, hogy megfelelően előkészítse a változást. Elgondolkoztató az is. hogy látogatásunk idején — január 14-én — a gyáregység vezetői még* nem tudtak pontos választ adni arra, hogy az első negyedévben mit és milyen mennyiségben kell gyártaniuk majd. Hát igen, csak „átszervezés” kérdése az egész. Attól tartunk azonban, hogy mindez túl sokba kerül a népgazdaságnak. B. D. FIGYF,BEMBE kell venni, hogy az ifjúság döntő többsége rendkívül fogékony, érdeklődő, az ország és a nagyvilág ki- sebb-nagyobb kérdései, problémái iránt. De azt is látni kelly hogy egy bizonyos hányadnál még csak alakulóban van az ilyen igény. Ám lehet a mai ifjúságot különféle szempontból differenciálni, egy lényeges vonást azonban általánosan képvisel: keresi helyét a mi világunkban. s ebben segítséget vár és legtöbbször kap is a környezettől, az idősebb nemzedéktől, s természetesen a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől. Bizonyság erre, hogy heti két- három alkalommal több mint 25 ezer lány és fiú indul útnak lakó- vagy munkahelyéről a megyében, hogy megjelenjen a színes, érdekes KISZ politikai és tömegpropaganda, vagy párt- politikai oktatásokon. Önként, szívesen vesznek részt ezek a munkás, paraszt, értelmiségi és diákfiatalok a tanyavilágban, a falvakban, a városokban a foglalkozásokon azért, hogy tanulással, művelődéssel töltsék el óráikat a napi termelő mun- ka, vagy az iskolai tanulás után. S AMIKOR a megyében, a 396 szervezetten működő KISZ oktatási kör vezetője hozzákezd előalásához, az ifjú hallgatók gondolataiban, jegyzetfüzetében már fogalmazódnak az ezt követő, az előadás nyomán elhangzó különböző kérdések is, amelyekre a válasz bizony sok esetben nem könnyű. Ellenkezőleg, magas fokú, sokoldalú tudást. felkészültséget igényel. Viszont örvendetes, hogy nemcsak a régi, hanem a több mint 170, ebben az oktatási évadban munkába állt új propagandista is kivétel nélkül becsülettel helytállt eddig a záporozó kérdések kereszttüzében is. mérleget is. amelyet a brigádok, munkacsoportok már a; előkészítés időszakában megvontak. Mert hiába a legmu- tatósabb számok. Kevés az, hé az elnök beszámol 50 forintos munkaegységről, milliós tartalékokról. Ha egyetlen emberre) is nem tud „elszámolni”, mái baj van a zárszámadással. Igen nagy a zsebben duzzadó ezresek hatalma, de az esetleges mellőzöttség, a kivételezéssel, közönnyel megbántott ember elkeseredése megtépázza a pénz okozta örömet. A kommunista felelősségérzetnek az anyagi javakkal együtt az emberi érzésekkel ugyancsak számot kell vetnie. S a pártszervezetre hárul az a fontos feladat is, hogy a közgyűlés tanulságait, az ott levont gazdasági és politikai megszívlelendőket a későbbi agitációs munka szerves részévé tegye. Nehogy — a minden csoda három napig tart elv alapján — elcsituljanak a javaslatok. feledésbe merüljenek a tennivalók. Zárszámadási közgyűlés csak egyszer van egy évben, de jó. munka, felelősség- tudat nélkül egyetlen nap sem telhet el. Elsősorban a pártszervezetek kötelessége képviselni és ébren tartani ezt a felelősséget. K. Gjr. " eiejen nézelődött KISZ politikai oktatás végső eredménymérlegét korai lenne még elkészíteni. Egyet azonban már most hangsúlyozni kell. Azt a legfontosabb tanulságot, hogy ifjúságunk többsége ma már nemcsak az iskolai feladattal, a szakmával kapcsolatos. hanem az ezeken túlnövő, mélyebb gazdasági, társadalmi összefüggéseket, igazságokat feltáró problémák iránt is érdeklődik, s a kapott válaszok élénk, mély hatást keltenek körük ben S vajon lehet-e szebb nemesebb feladata az ifjúsági szövetségnek, _ a propagandisták- nak annal, hogy S'Ggítsé0'-^ nyújthatnak több mint 25 ezer KISZ-es ^ és KISZ-en kívül* lánynak és fiúnak jelenét és a jövőjét érintő kérdések helyes megválasztásában? B. Gy. közgyűlés. Ha nem a plénumon derülnek ki a dolgok, s a tagság nem úgy ül a széksorokban, mint valami távoli rokon, aki először hall arról, mi is történt egy esztendőn át a családban. Nehéz okosan, körültekintően hozzászólni olyasmihez, amit először hall az ember, aminek az elemzéséhez nem gyűjthetett érveket, gondolatokat. A ..meglepetésszerű” közgyűléseken —-. ahová a részletek Ismerete nélkül ül be a tagság —. rendszerint félrecsúszik a vita. Ha az emberek első ízben hallják, hogy mi minden történt körülöttük, akkor vagy elszabadulnak az indulatok — s ez a józan mérlegelés legnagyobb ellensége —. vagy pedig közönybe fullad a vita, s egy-két apró egyéni sérelem mellékutcába viszi a tagságot. A pártszervezetnek arra is vigyáznia kelL hogy az észrevételek meghallgatásával elkészített közgyűlési beszámoló ne csupán számok halmaza legyen. Ne csak kitűnő könyvelői kimutatás. Tükrözze a megtett út eredményeinek, gondjainak számbavételén kívül a tagság vágyai^, tervezgetését és vonja meg azt a bizonyos emberi tagok, akkor még keveset tettek. El kell készítendők a zárszámadás emberi mérlegét is. Mert a közösben az ember a legfontosabb. Éppen arra kell a párt- szervezeteknek is legjobban vigyázniuk, hogy , már az előkészítő beszélgetések során is ne csak a pénzről, hanem az emberekről is sző essék. Felmérjék egymás munkáját. Ki menynyit és hogyan dolgozott? Nőttek-e öntudatban, emberségben? Közelebb kerültek-e társaikhoz? Kibonthatta-e mindenki a képességeit? Megtalálta-e a helyét. otthonát a közösben? Mi az, ami egy-egy embernek kedvét szegi, s megnehezíti számára. hogy jó hangulatban, harmonikusan illeszkedjék a közösségbe? Fontos mérlegre tenni egymás eredményeit és hibáit. a vezetés jó vagyv rossz tulajdonságait. S amikor mindez már megtörtént, levonni a szükséges politikai következtetéseket is. Milyen a közszellem, a vélekedés, hogyan képviseli a tagság azt a politikát, amelyet egy szocialista nagyüzem gazdáinak képviselni kell? Csak ilyen előkészítés után képzelhető el eredményes, jó nek el. két héten túl térítés nélkül használja a gépet a szövetkezet. Ezt a lehetőséget 30 —40 gazdaság veszi igénybe. Ennél is újszerűbb a tíz másig gazdasággal kialakított kapcsolat, miszerint a javításra adott gépért főjavított traktort vehetnek át. végérvényesen. A munkát leginkább az alkatrészek átmeneti és helyenkénti hiánya akadályozza. Az elhasználódott alkatrészek felújításával eredményesen segítenek magukon az állomások. Másrészt, megrendelésre, kisebb mérvű ipari tevékenységet is folytatnak; lemezlakatos és forgácsoló munkát végeznek. Ezenkívül, főként Baján és Kiskunhalason mezőgazdasági kisgépeket is gyártanak, illetve alakítanak át. Fontos feladatot jelent az új ültetvények műveléséhez szükséges talajmarók, tárcsák, permetezők kivitelezése. A szervestrágyaszóróval ellátott kukorica-vetőgépből 60— 70 darabot készítenek el a vetésig elsősorban a homokon gazdálkodó tsz-ek részére. A megye tíz gépjavító- és három gépállomásának mindegyiken megkezdődött a nagy téli gépjavítás. Az első félévben 1100 traktort, csaknem 400 kombájnt és mintegy kétezer — ti- zenkétféle rendeltetésű — munkagépet hoznak rendbe. Az erő- és a munkagépek háromnegyedrészben a szövetkezeti gazdaságoké, viszont a kombájnokból több mint 300 a javítóállomások tulajdonát képezi. A legtöbb traktor Baján kerül a javítószalagra, a kombájnok javításának tekintélyes hányada pedig a Kecskeméti Gépjavító Állomásra hárul. A javításokat mindenütt úgy szervezik, hogy a traktorok zöme március végére, vagyis a tavaszi munkák megkezdésének idejére üzemkész állapotban legyen. ' Evégett. a javitásszervezes több újszerű módját vezetik be. Közülük leginkább bevált az a módszer, amikor a javításra adott traktorért ugyanolyan típusú gépet vesz bérbe a gazdaság. két hétre, ha pedig a javítással ez idő alatt sem készülTavaly januárban szervezték át a Kecskeméti Faipari Vállalatot, s azóta a Szék- és Kárpitosipari Vállalat 7-es számú Gyáregységeként dolgozik. Egy év tapasztalatai alapján keres-, hetünk tehát választ a kérdésre: milyen hatást gyakorolt az üzem munkájára a változás? Számvetésünk nem adhat egyértelműen pozitív eredményt, hiszen körülbelül 2 millió forint értékű bútorral adós maradt a kereskedelemnek az üzem. és valószínű, hogy a szerződések késedelmes teljesítése miatt tetemes kötbért kell fizetnie. De ne vágjunk a dolgok elé, vegyük sorba az átszervezés kedvező és kedvezőtlen következményeit. Van idő a szárításra Elsőként említjük, hogy a korábbinál egyenletesebb volt tavaly az üzem anyagellátása. Így elegendő idő jutott a fa kiszárítására és ez természetesen a bútorok minőségét is előnyösen befolyásolta. Korábban ugyanis A jól dolgozó falusi pártszervezeteknek ez a jelszava: a zárszámadás a tagság legbensőbb, közös ügye. Tehát nem elsősorban az elnök és nem a főkönyvelő számvetése, nem a rublikák számoszlopainak ösz- szeadása és lezárása, hanem közös, felelősségteljes elszámolás, amelynek során mindenki kérdezhet és mindenkinek felelnie kell. Ez a komoly tennivaló csak akkor lehet eredményes, ha az egész közösség felkészül rá. ha mindenki jó előre elmondja a véleményét és tisztázza azt, amit nem értett. Más szóval, ha az egész tagság részt, vesz a zárszámadás előkészítésében. A brigádok, munkacsapatok tagjai meghányják-vetik az esztendő tapasztalatait. Megtettek-e mindent, szorgalmasan, takarékosan gazdálkodtak-e? Vigyáztak-e minden szem búzára, minden szál takarmányra? Megbeszélik. mennyi hasznot hajtottak a közösnek és mennyivel hajthattak volna többet, hamég jobban dolgoznak, vagy a vezetőség jobb feltételeket biztosít számukra. Ez az előkészület gazdasági része. Nagyon fontos dolog, mert egyetlen tsz-lag számára sem közömbös, mennyit visz haza zárszámadáskor. Mégis: ha csupán azt számolgatják a tsz-