Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

IMfl. február 3, csütörtök 3. oldal Indul a verseny A MEDOSZ megyei bizottsága megvitatta a gépjavító állomá­sok idei munkaverseny-szerve- zésének szempontjait. A tanács­kozáson részt vettek a gépja­vító állomások igazgatói, párt­ós szakszervezeti titkárai. A gazdaságosság és a szocia­lista brigádmozgalom fejleszté­se mellett a MEDOSZ ezzel meg­bízott szakcsoportja részletesen foglalkozott azokkal az új kö­vetelményekkel. amelyek a gép­állomások átszervezésével adód­tak. Jelentős szerepet kaptak • termelőszövetkezetek gépesí­tési és műszaki ellátását előse­gítő versenyszempontok. Többek közölt ilyenek: a szervizmun­kák kiterjesztése és a szakta­nácsadás a közös gazdaságok­ban. A kihelyezett szerelők a gépállomás! módszerek átadá­sában és a balesetek megelőzé­sében nyújtanak segítséget. A gépjavító állomások nagy sze­repet vállalnak a gépek tárolá­sának tökéletesítésében is. Az állomások dolgozóival a közeljövőben termelési értekez­leteken ismertetik a részletes versenytervezetet. K. J. Átszervezés - tanulságokkal Gazdagabbak az esték A MÚLTKORIBAN- egy ve­terán kommunistával beszélget­tem. Életéről, harcairól, ifjúsá­gáról mesélt. Búcsúzkodás köz­ben akár egy vallomást, úgy fűzte hozzá: Ma szeretnék fia­tal lenni. Igaz. ők mások, mint mi voltunk, könnyebb a sor­suk, nagyobbak a lehetőségeik. De nekik is meg kell vívni a maguk harcát, aminek sikere azon múlik, hogyan neveljük őket. miként segítünk nekik. Nagyon is igaza volt az idős kommunistának. Jól tudjuk, a fiatalság érzés- és gondolatvi­lágának. ideológiai nézeteinek formálása szocialista jövőnk építésére nyújt garanciát. Per­sze, erről könnyebb beszélni, mint a gyakorlatban megvaló­sítani. Hiszen a nevelés, a tu­datformálás sokrétű. szívós, rendszeres és körültekintő mun­kát igényel, s az ifjúsági veze­tők, a pedagógusok, s más, fia­talokkal foglalkozó emberek a megmondhatói: mennyi erőfe­szítés, lelemény, lelkesedés hú­zódik meg az ifjúság nevelésé­ben elért jelentős eredmények mögött. Mezőgazdasági gépek a javítószalagon 1 gyakran előfordult, hogy meg kellett gyorsítani a szárítást és a kívánatosnál több vizet tar­talmazó anyagot dolgoztak fel Sokat javult a termelés mű­szaki színvonala is. A vállalat központja több mint 2 millic forint értékű gépet bocsájtott s kecskeméti gyáregység rendel­kezésére: többek között egy kor­szerű szárítóberendezést helyez­tek üzembe, a kárpitos műhely pedig behúzógépeket, szegező­pisztolyokat kapott. Az epeda- gyártás megindításához a szük­séges gépeken kívül szakmai se­gítséget is nyújtott a központ. A műszaki fejlesztés lehető­vé tette, hogy a kecskeméti gyáregységben is bevezessék azokat a korszerű technológiá­kat, amelyeket a jól felszerelt bútorgyárak már évek óta al­kalmaznak. Az üzem vezetői joggal remélték, hogy a terme­lés színvonalának emelkedése nyomán minden eddiginél ered­ményesebb évet zárnak decem­ber 31-én; Átmeneti visszaesés Vajon mi törte meg az át­szervezés utáni első hónapok kedvező munkalendületét? Kérdésünkre Térjék István gyáregységvezető így válaszolt: — Az első félévben a nálunk már hagyományos bútorfajtákat — Kecskemét és Tavasz garni­túra stb. — gyártottunk. Az év derekán azonban szinte egyik napról a másikra át kellett áll­nunk néhány, számunkra telje­sen új típus — például a Ké­kes garnitúra, a B—Il-es és az Ibolya-heverő — gyártására. A termelés teljes átszervezése jó­kora zökkenőt okozott mun­kánkban. Dolgozóinknak idő kellett ahhoz, hogy gyakorlatot szerezzenek az új bútorok ké­szítésében. Júliusban és augusz­tusban mindössze 50 százalékra tedjesítette a termelési tervét az üzem. Vajon el lehetett volna kerül­ni az átmeneti visszaesést? Tér­jék István szerint igen: — Ha fokozatosan tértünk volna át az új cikkek gyártására, akkor nyilván több idő jutott volna, hogy megfelelően előkészítsük a változást — hangsúlyozta be­szélgetésünk alkalmával. De vajon miért volt ennyire sürgős a cikklista megváltoz­tatása? A vállalat központja azzal in­dokolta a Kékes garnitúra gyár­A zárszámadások emberi mérlege fását, hogy a kereskedelem ezt ! a bútortípust igényli. Póruljárt vevők Méltányolnánk az indokot, ha ' nem tudnánk, hogy a Kékes garnitúrát legalább 15 éve ter­vezték az akkori — vagy még azelőtti — ízlésnek megfelelően. A kecskeméti bútorbolt veze­tője kérdésünkre elmondta, hogy az utóbbi napokban több vevő próbálta visszacserélni, j j vagy eladni a náluk vásárolt ; j „Kékest”, mert a bútor haza- } szállítása után rádöbbent, hogy [ í a csatahajó nagyságú rekamié j és a „masszív” fotelek egysze- I I rűen nem fémek el a modern méretű otthonában. Igaz, hogy azok a garnitúrák, i ] amelyek korábban Kecskeméten készültek, nem nevezhetők mo- I j dernnek. De a Kékes garnitúra j í még kevésbé. Érthetetlen tehát, j i hogy miért éppen ezt igényli a J kereskedelem, és miért ennek a gyártására kellett átállnia re­kordidő alatt — a termelés át­meneti csökkenésének az árán is — a 7-es számú gyáregység­nek. Mit gyártanak az idén ? Tavaly örömmel hallottuk, i hogy vegyiparunknak végre si- i került olyan poliuretán habot i 'gyártani, amely már alkalmas arra, hogy könnyű, rugalmas : töltőanyagul szolgáljon az ülő- : bútorokban. Joggal reméltük, I hogy a — most már megfelelő j gépekkel is rendelkező kecske­méti üzem — új gyártmányok- ; kai lép a fogyasztók elé. Annál j is inkább bizakodhattunk ebben, mert az átszervezés eredménye- | képpen, egy nagy vállalat ta- t pasztáit műszaki gárdája segít­hette volna a gyártmányfejlesz­tést. Ehelyett azonban az eddigiek­nél is régebbi típusú bútor faj­ták gyártására kárhoztatták, rá­adásul arra sem jutott ideje, hogy megfelelően előkészítse a változást. Elgondolkoztató az is. hogy látogatásunk idején — január 14-én — a gyáregység vezetői még* nem tudtak pontos választ adni arra, hogy az első negyed­évben mit és milyen mennyi­ségben kell gyártaniuk majd. Hát igen, csak „átszervezés” kérdése az egész. Attól tartunk azonban, hogy mindez túl sokba kerül a népgazdaságnak. B. D. FIGYF,BEMBE kell venni, hogy az ifjúság döntő többsége rendkívül fogékony, érdeklődő, az ország és a nagyvilág ki- sebb-nagyobb kérdései, prob­lémái iránt. De azt is látni kelly hogy egy bizonyos hányadnál még csak alakulóban van az ilyen igény. Ám lehet a mai ifjúságot különféle szempont­ból differenciálni, egy lényeges vonást azonban általánosan képvisel: keresi helyét a mi vi­lágunkban. s ebben segítséget vár és legtöbbször kap is a környezettől, az idősebb nemze­déktől, s természetesen a Kom­munista Ifjúsági Szövetségtől. Bizonyság erre, hogy heti két- három alkalommal több mint 25 ezer lány és fiú indul útnak lakó- vagy munkahelyéről a megyében, hogy megjelenjen a színes, érdekes KISZ politikai és tömegpropaganda, vagy párt- politikai oktatásokon. Önként, szívesen vesznek részt ezek a munkás, paraszt, értelmiségi és diákfiatalok a tanyavilágban, a falvakban, a városokban a fog­lalkozásokon azért, hogy tanu­lással, művelődéssel töltsék el óráikat a napi termelő mun- ka, vagy az iskolai tanulás után. S AMIKOR a megyében, a 396 szervezetten működő KISZ oktatási kör vezetője hozzákezd előalásához, az ifjú hallgatók gondolataiban, jegyzetfüzetében már fogalmazódnak az ezt kö­vető, az előadás nyomán el­hangzó különböző kérdések is, amelyekre a válasz bizony sok esetben nem könnyű. Ellenke­zőleg, magas fokú, sokoldalú tu­dást. felkészültséget igényel. Viszont örvendetes, hogy nem­csak a régi, hanem a több mint 170, ebben az oktatási évadban munkába állt új propagandista is kivétel nélkül becsülettel helytállt eddig a záporozó kér­dések kereszttüzében is. mérleget is. amelyet a brigá­dok, munkacsoportok már a; előkészítés időszakában meg­vontak. Mert hiába a legmu- tatósabb számok. Kevés az, hé az elnök beszámol 50 forintos munkaegységről, milliós tarta­lékokról. Ha egyetlen emberre) is nem tud „elszámolni”, mái baj van a zárszámadással. Igen nagy a zsebben duzzadó ezre­sek hatalma, de az esetleges mellőzöttség, a kivételezéssel, közönnyel megbántott ember el­keseredése megtépázza a pénz okozta örömet. A kommunista felelősségérzetnek az anyagi ja­vakkal együtt az emberi érzé­sekkel ugyancsak számot kell vetnie. S a pártszervezetre hárul az a fontos feladat is, hogy a közgyűlés tanulságait, az ott levont gazdasági és poli­tikai megszívlelendőket a ké­sőbbi agitációs munka szerves részévé tegye. Nehogy — a min­den csoda három napig tart elv alapján — elcsituljanak a ja­vaslatok. feledésbe merüljenek a tennivalók. Zárszámadási közgyűlés csak egyszer van egy évben, de jó. munka, felelősség- tudat nélkül egyetlen nap sem telhet el. Elsősorban a pártszer­vezetek kötelessége képviselni és ébren tartani ezt a felelős­séget. K. Gjr. " eiejen nézelő­dött KISZ politikai oktatás vég­ső eredménymérlegét korai len­ne még elkészíteni. Egyet azon­ban már most hangsúlyozni kell. Azt a legfontosabb tanul­ságot, hogy ifjúságunk többsége ma már nemcsak az iskolai fel­adattal, a szakmával kapcsola­tos. hanem az ezeken túlnövő, mélyebb gazdasági, társadalmi összefüggéseket, igazságokat fel­táró problémák iránt is érdek­lődik, s a kapott válaszok élénk, mély hatást keltenek körük ben S vajon lehet-e szebb neme­sebb feladata az ifjúsági szö­vetségnek, _ a propagandisták- nak annal, hogy S'Ggítsé0'-^ nyújthatnak több mint 25 ezer KISZ-es ^ és KISZ-en kívül* lánynak és fiúnak jelenét és a jövőjét érintő kérdések helyes megválasztásában? B. Gy. közgyűlés. Ha nem a plénumon derülnek ki a dolgok, s a tag­ság nem úgy ül a széksorokban, mint valami távoli rokon, aki először hall arról, mi is történt egy esztendőn át a családban. Nehéz okosan, körültekintően hozzászólni olyasmihez, amit először hall az ember, aminek az elemzéséhez nem gyűjthetett érveket, gondolatokat. A ..meg­lepetésszerű” közgyűléseken —-. ahová a részletek Ismerete nél­kül ül be a tagság —. rendsze­rint félrecsúszik a vita. Ha az emberek első ízben hallják, hogy mi minden történt körü­löttük, akkor vagy elszabadul­nak az indulatok — s ez a jó­zan mérlegelés legnagyobb el­lensége —. vagy pedig közöny­be fullad a vita, s egy-két apró egyéni sérelem mellékutcába viszi a tagságot. A pártszervezetnek arra is vigyáznia kelL hogy az észre­vételek meghallgatásával elké­szített közgyűlési beszámoló ne csupán számok halmaza legyen. Ne csak kitűnő könyvelői ki­mutatás. Tükrözze a megtett út eredményeinek, gondjainak számbavételén kívül a tagság vágyai^, tervezgetését és vonja meg azt a bizonyos emberi tagok, akkor még keveset tet­tek. El kell készítendők a zár­számadás emberi mérlegét is. Mert a közösben az ember a legfontosabb. Éppen arra kell a párt- szervezeteknek is legjobban vi­gyázniuk, hogy , már az előké­szítő beszélgetések során is ne csak a pénzről, hanem az em­berekről is sző essék. Felmér­jék egymás munkáját. Ki meny­nyit és hogyan dolgozott? Nőt­tek-e öntudatban, emberségben? Közelebb kerültek-e társaik­hoz? Kibonthatta-e mindenki a képességeit? Megtalálta-e a he­lyét. otthonát a közösben? Mi az, ami egy-egy embernek ked­vét szegi, s megnehezíti számá­ra. hogy jó hangulatban, har­monikusan illeszkedjék a kö­zösségbe? Fontos mérlegre ten­ni egymás eredményeit és hi­báit. a vezetés jó vagyv rossz tu­lajdonságait. S amikor mindez már megtörtént, levonni a szükséges politikai következte­téseket is. Milyen a közszellem, a vélekedés, hogyan képviseli a tagság azt a politikát, ame­lyet egy szocialista nagyüzem gazdáinak képviselni kell? Csak ilyen előkészítés után képzelhető el eredményes, jó nek el. két héten túl térítés nélkül használja a gépet a szö­vetkezet. Ezt a lehetőséget 30 —40 gazdaság veszi igénybe. Ennél is újszerűbb a tíz má­sig gazdasággal kialakított kap­csolat, miszerint a javításra adott gépért főjavított traktort vehetnek át. végérvényesen. A munkát leginkább az al­katrészek átmeneti és helyen­kénti hiánya akadályozza. Az elhasználódott alkatrészek fel­újításával eredményesen segí­tenek magukon az állomások. Másrészt, megrendelésre, kisebb mérvű ipari tevékenységet is folytatnak; lemezlakatos és forgácsoló munkát végeznek. Ezenkívül, főként Baján és Kis­kunhalason mezőgazdasági kis­gépeket is gyártanak, illetve alakítanak át. Fontos feladatot jelent az új ültetvények műve­léséhez szükséges talajmarók, tárcsák, permetezők kivitelezé­se. A szervestrágyaszóróval el­látott kukorica-vetőgépből 60— 70 darabot készítenek el a ve­tésig elsősorban a homokon gaz­dálkodó tsz-ek részére. A megye tíz gépjavító- és há­rom gépállomásának mindegyi­ken megkezdődött a nagy téli gépjavítás. Az első félévben 1100 traktort, csaknem 400 kom­bájnt és mintegy kétezer — ti- zenkétféle rendeltetésű — munkagépet hoznak rendbe. Az erő- és a munkagépek három­negyedrészben a szövetkezeti gazdaságoké, viszont a kombáj­nokból több mint 300 a javító­állomások tulajdonát képezi. A legtöbb traktor Baján kerül a javítószalagra, a kombájnok ja­vításának tekintélyes hányada pedig a Kecskeméti Gépjavító Állomásra hárul. A javításokat mindenütt úgy szervezik, hogy a traktorok zö­me március végére, vagyis a tavaszi munkák megkezdésének idejére üzemkész állapotban le­gyen. ' Evégett. a javitásszervezes több újszerű módját vezetik be. Közülük leginkább bevált az a módszer, amikor a javításra adott traktorért ugyanolyan tí­pusú gépet vesz bérbe a gazda­ság. két hétre, ha pedig a ja­vítással ez idő alatt sem készül­Tavaly januárban szervezték át a Kecskeméti Faipari Válla­latot, s azóta a Szék- és Kárpi­tosipari Vállalat 7-es számú Gyáregységeként dolgozik. Egy év tapasztalatai alapján keres-, hetünk tehát választ a kérdésre: milyen hatást gyakorolt az üzem munkájára a változás? Számvetésünk nem adhat egyértelműen pozitív eredményt, hiszen körülbelül 2 millió forint értékű bútorral adós maradt a kereskedelemnek az üzem. és valószínű, hogy a szerződések késedelmes teljesítése miatt te­temes kötbért kell fizetnie. De ne vágjunk a dolgok elé, ve­gyük sorba az átszervezés ked­vező és kedvezőtlen következ­ményeit. Van idő a szárításra Elsőként említjük, hogy a ko­rábbinál egyenletesebb volt ta­valy az üzem anyagellátása. Így elegendő idő jutott a fa kiszá­rítására és ez természetesen a bútorok minőségét is előnyösen befolyásolta. Korábban ugyanis A jól dolgozó falusi pártszervezeteknek ez a jelsza­va: a zárszámadás a tagság leg­bensőbb, közös ügye. Tehát nem elsősorban az elnök és nem a főkönyvelő számvetése, nem a rublikák számoszlopainak ösz- szeadása és lezárása, hanem kö­zös, felelősségteljes elszámolás, amelynek során mindenki kér­dezhet és mindenkinek felelnie kell. Ez a komoly tennivaló csak akkor lehet eredményes, ha az egész közösség felkészül rá. ha mindenki jó előre elmondja a véleményét és tisztázza azt, amit nem értett. Más szóval, ha az egész tagság részt, vesz a zárszámadás előkészítésében. A brigádok, munkacsapatok tagjai meghányják-vetik az esztendő tapasztalatait. Megtettek-e min­dent, szorgalmasan, takaréko­san gazdálkodtak-e? Vigyáz­tak-e minden szem búzára, minden szál takarmányra? Meg­beszélik. mennyi hasznot haj­tottak a közösnek és mennyivel hajthattak volna többet, hamég jobban dolgoznak, vagy a veze­tőség jobb feltételeket biztosít számukra. Ez az előkészület gazdasági része. Nagyon fontos dolog, mert egyetlen tsz-lag számára sem közömbös, mennyit visz ha­za zárszámadáskor. Mégis: ha csupán azt számolgatják a tsz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents