Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

Zsebből szalonnázni? EGY szakmegbeszélésen hang­zott el. — Elszigetelten — még ma is tapasztalható esetenként, hogy egyes fontosabb beosztású elvtársak valamiféle „kispolgári csökevénynek” tartják a ven­déglátó szervezetét. Nem véletlen hát, ha ilyen helyen „vezetőhöz méltatlan” cselekedetnek vélik, s ezért hú­zódoznak attól, hogy behatób­ban foglalkozzanak a vendéglá­tó szakma gondjaival. Nem is gondolnák sokan, meny­nyi, önmagát felemésztett előíté­let él még egyes szakmák és fog­lalkozások iránt az emberekben. Olyan nézet, amelynek volt nyomós alapja, létjogosultsága a múltban. ’? ma már idősze­rűtlen. mire GONDOLUNK többek közt? Arra, hogy az úri világ-1 ban a hoteltulajdonos, a mohó kocsmáros, egy-egy ' jólmenő cukrászda, zenés szórakozóhely tulajdonosai bizony kizsák­mányolok voltak. Udvarias, fi­nom, jól nevelt úriemberek, vagy „jópofa” leitató, vizező vendéglősök, akik azonban kér­lelhetetlenek, ridegek, emberte­lenek tudtak lenni minden fil­lér haszonért. No, de kié ma már a vendég­látóipar, a szállodák, éttermek, bisztrók, presszók? Kik veszik igénybe azokat? Mi van abban „kispolgári”, ha a vendéglátó- ipar Baján, Kalocsán vagy Kecskeméten olyan modern, hangulatos egységeket létesít, ahol szívesen veszünk igénybe szállodai szobát, örömmel idő­zünk el munkánk végeztével egy fekete mellett és visszük szét főztjük jóhírét a megyébe vagy a fővárosba? Kiknek a pénzéből korszerűsítjük, bővít­jük, szépítjük ezeket? A dolgo­zókéból, akik szívesen megfize­tik a kulturált kiszolgálást, fel­üdítő környezetet, a mind igény- dúsabb választékot. SZŐ, AMI SZÓ. Nincs abban semmi „kispolgári”, ha az em­berek haladnak a korral, és igényesebbek, . szépet szeretőb- bek, mint régen... Mert igaz, ellágyul az ember, ha azokra a sodró időkre gondol, amikor út­jai, kiszállásai alatt félrehúzú- dott mondjuk a tsz-iroda egyik sarkába, előhúzta a belső zseb­ből az újságpapírba biztosított zsíros kenyeret, másik zsebéből vagy táskájából zöldpaprikát, hagymát keresett, és megebédelt. De csuda tudja, ma már jobban esik a változatos étlapról vá­lasztott fogás — akár Baján, akár Kalocsán vagy Tompán. HISZEN nem is kell mélyeb­ben belegondolni, de úgy van: annak idején, a zsebből szalon- názást is azért csináltuk lelke­sen, mert tudtuk, hogy egyszer étkezünk, szórakozunk mi ven­déglőben, bisztróban. zenés j presszóban is. Tóth István j : lak népi ülnökeink az ilyer önálló bírói eljárás végzésére Ma azonban már megtisztelte­tésnek tekintik, és ’egjobb tu­dásuk, lelkiismeretük szerint igyekeznek az általuk tárgyalt ügyekben megnyugtató megol­dást találni. A bíróságokon kapott rendsze­res oktatás mellett népi ülnöke­ink a TIT-tel közösen szervezett ülnökakadémia előadásain vesz­nek részt — országos viszony­latban is a legnagyobb létszám­ban —, s ezek az előadások nagymértékben segítik őket a feladataik minél eredménye­sebb ellátásában. A soron következő választá­sok alkalmával erősíteni kell a népi ülnöki intézmény to­vábbfejlődését. amivel nemcsak a VIII. pártkongresszus — szo­cialista demokratizmus széle­sítésére irányuló — határozatát hajtjuk végre, hanem ezzel a munkával államunkat is erősí­tik. Az igazságszolgáltatás szín­vonalának emelése ugyanis fo­kozza a dolgozók bizalmát, s szilárdítja a szocialista törvé­nyességet. Erre nyújt lehetőséget a közeljövőben lebonyolításra ke­rülő ülnökválasztás. melynek legfőbb feladata, hogy olyan állampolgárok kerüljenek a bí­rói székbe, akik segíteni tudják a bíróságokat felelősségteljes munkájuk végzésében Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke Vezass ba'eset nélkül versenymozgalom Autósuk, motorosok részére Népköztársaságunk al­kotmánya és a Bírósági Szer­vezeti Törvény értelmében a népi ülnökök megbízatása há­rom évre szól. Minthogy leg­utóbb 1963. első felében zajlott le, a választásra ez év tavaszar ismét sor kerül. A megyei bíróság és a járási bíróságok népi ülnökeit a bíró­ság illetékességi területén mű­ködő vállalatok, állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek és állami in­Í tézmények dolgozói jelölik ma­guk közül. A jelölteket pedig a megyei, járási, illetve városi “j tanácsok választják. Az ülnö­kök jelölése gyűléseken törté­nik, ahol a javaslatot tevő kol­lektíva megvitatja: kit tart ér- i demesnek rá, hogy közvetlenül | is részt vegyen a bíráskodás- í ban. Ez biztosítéka egyúttal an- i nak is. hogy az ülnökök kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, a mun­kában élenjáró, öntudatos dol­gozók legyenek. Is üzemekből, termelő- ! szövetkezetekből. vállalatoktól I kikerülő népi ülnökeink helyi I ismerettel, a munkában szer­zett tapasztalatokkal, természe­tes igazságérzetükkel egészítik ki és segítik a hivatásos bíró munkáját. Ilymodon a bírósá­gok döntései egyre inkább össz­hangban vannak a társadalmi felfogással. Nagy szerepük van a népi ülnököknek a tömegek ! felvilágosításában, az ismeret- i terjesztő és jogpropaganda te- í vékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küzdelemben és \ nem utolsósorban a szocialista embertípus formálásában. • Három év tapasztalatainak birtokában elmondhatjuk: Az ! 1963. évi ülnökválasztás sikeres J volt. Annak köszönhető ez. hogy í a jól előkészített jelölő gyűlése­ken a kollektívák felelősségtel­jesen igyekeztek a leginkább alkalmas személyeket kiválasz­tani. Emellett a népi ülnökök foglalkoztatása tervszerűen, a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik, s figye­lemmel vannak bíróságaink A megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztá­lya a megyében levő motorke­rékpár- és személygépkocsi-tu­lajdonosok részére március 1- től kezdődően versenyt szervez. A verseny megindításával egy­idejűleg több községben és vá­rosban előadásokat tartanak. Ezeket havonként ismétlődő Szélesítik az E—5-öst A lajosmizsei—kiskunfélegy­házi szakasz szélesítési munkáit is megkezdték. Az első feladat az útszéli fák kivágása. Ezt a munkát a nyárjási erdészet szakemberei végzik. Temesváry Géza traktoros erre a célra át­alakított SZ-100-as gépével na­ponta száz fát dönt ki. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nvomda V Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index; Zv 065 előadássorozat követi, amelyek — KRESZ, műszaki, jogi kér­dések ismertetése — beíejezése után minden alkalommal, film­vetítést is tart. Az előadások meghallgatása nemcsak azok­nak a gépjárművezetőknek elő­nyös, akik már korábban, is részt vettek az ismeretterjesztő előadásokon, hanem azo ínak is, akik nem vesznek részt a ver­senymozgalomban. Az előadások alkalmával súlyosabb balesetek okait, bekövetkezésének körül­ményeit és azokat a szabályokat ismertetik, amelyek betartásá­val elkerülhető lett volna a sze­rencsétlenség. A versenymozgalomba be­kapcsolódni március hónapban az alábbi helyeken, az előadá­sok napján lehet: l*-én lő.30 Kecskemét B*ányai Júlia Gimnázium, ugyanezen a napon Kiskunhalason 19 óraikor. Az első előadásit Tiszákécskén 2-án lő órá­kon*, 3-án Kunszálláson 18 órakor, 4- én Solton és Csávolyon 18 órakor, 5- én Sziakmáron 19 órakor, 6-án La- josmizsén 10 órakor, 7-én Iasákon 19 órakor, 8-án Kiskunmajsán 19 óra­kor, 9-én Szabadszálláson és Bács­almáson 19 órakor. Pálmonostorán és Felsőszentivánon 10-én tartják az előadást este 7 órai kezdettel. Du- napa tájon és Akasztón ll-én este 7 órakor, 13-án Ke célén délelőtt 10 órakor, 14-én Lakiteleken este 7 órakor. 15-én Mélykúton este 7 óra­kor, 16-án Kunszentmiklóson és Sü- kösdön este 7 órakor, 17-én Csen­gődön este 7 órakor, 18-án Soltvad- kerten és Foktőn este 7 órakor. J9-én Dunavecsén este 7 órakor, 20-án Kerekegyházán délelőtt 10 óra­kor, 22-én Kiskunfélegyházán este 7 órakor, 23-án Kiskőrösön este 7 óra­kor, 25-én Kalocsán este 7 órakor, 27-én Jánoshalmán délelőtt 9 óra­kor. 28-án Császártöltésen este 7 órakor. 30-án Hajóson este 7 órakor és 31-én Tompán este 7 órakor. Az előadások pontosan kez- iődnek, s a versenymozgalomba benevezni szándékozok igazol­ványt kapnak, amelyet az elő­adások meghallgatása után bé­lyegzővel igazol a közlekedés- rendészeti osztály. A felsorolt községekben és városokban a propagandabizottságok október hónapban értékelik a gépjármű- vezetők magatartását, s a kitű­zött célnak megfelelő járműve­zetőket a Megyei Közúti Bal­esetelhárítási Tanács, valamint j a közlekedésrendészeti osztály ! értékes tárgyjutalomban része- ! siti. G. G. TSAPKOZBE1S Tétel a mérlegen A soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezetben az egész éves mérleget elfogadó köz­gyűlésen Lehoczky János hosszan latolgatta magá­ban, szóljon, ne szóljon. De aztán mégis kicsordult belő­le: „A személy igazol vé­nyünk munkahelyrovata üres, mintha sehová sem tartoznánk. Pedig hát mi valamennyien szakszövet­kezeti tagok vagyunk ké­rem!”, Lett is erre hangos helyeslés „igaaa van” köz­beszólásokkal tarkítva. Mert egy szálig a szövetke­zet tagjának vallják magu­kat. És, hogy ez így van. azt sok minden bizonyítja. öt év óta. ahogy több mint ezren egy búra alá húzódtak, törvényük: az alapszabály szerint élni. En­nek jegyében már 218 hold szőlőt és gyümölcsöst tele­pítettek, és a termés 10 szá­zalékát minden vita nélkül a közös kasszába gyűjtik. Nyolc traktort vettek, csép­lőgépük működik, szántójuk és legelőjük Van a közös­ben. Hizlaldájukban száz­számra szalonnásodik a ser­tés. Igaz, eleiben veszteséges volt, de a kockázattal is járó próbálkozást minden külö­nösebb apelláta nélkül, hol­danként 30 forinttal do­tálták a gazdák. Tavaly már 80 ezer forint hasznot hozott, így hát helye lett Silberhorn gazda kérésé­nek: töröljék el a hízójáru­lékot. Az első közös telepí­tésből már bevétel is volt (kiváltkép, mert ez még adómentes), 300 mázsa sző­lő levéből már bőven ju­tott a koccintó poharakba is. Így hát ; bár meglepő, de mégsem csodálkozni va­ló, hogy a közös gazdasági alap csaknem 14 millió, amiből a tavalyi növekedés háromnegyeddel fölözi a három milliót. És hogy ak­tív-e a mérleg? Három hí­ján 400 ezer forint a nyere­ség, amelyből szép summa üti a közösben részt vevő tagok markát. Volna még mit felhozni mellettük, de a szövetkezés erejének és a tagok szor­galmának bizonyítására ennyi is elég. Az adatok azonban másra is alkalma­sak, mégpedig arra. hogy végérvényesen szétoszlat­hassanak előítéleteket és hamisan szült vérmes re­ményeket. Előítéleteket, amelyek szerint a szakszö­vetkezetekből minden lesz csak szocializmus nem. Ügymond — átmentik magu­kat a jövőbe és a szocialis­ta tengerben majd egy-egy „maszek” szigetként virul­nak. A vérmes reményke­dőket, akik azzal léptek er­re az útra, hogy jó, aláír­juk és vállaljuk a kötele­zettségeket, de mindig úgy maradjon, ahogy most van. A mozdulatlanságot akar­ták az idők végtelenjéig. Az élet viszont hömpöly­gőit a maga szocialista módján, s közben minden­kinek külön-külön választ adott. Előítélkezők és mozdulat­lanok: újra beigazolódott, hogy az elvek legjobb pró­bája a gyakorlat, s ez eset­ben a gyakorlat félreérthe­tetlenül igazolta a párt-ag­rárpolitika, az adottságokra helyesen alkalmazott téte­leit. Tehát Lehoczky Janos személyigazolványába írjuk be bízón: a Rákóczi Szak- szövetkezet tagja. W. D. arra is, hogy azokat az ülnökö­ket., akiket a munkahelyek nem | tudnak egy hónapig nélkülözni — mint például a pedagógitso- . kát —. egy-egy tárgyalási napra hívják be. Ezt a helyes gyakor- ' latot kívánjuk tovább folytatni I a más foglalkozásúak, például mérnök, orvos népi űlnökok ese­tében is. A három évvel ezelőtt megválasztott ülnökeink nagy többsége becsülettel látja el fel­adatát. Felkészülnek a tárgya­lásokra. s ott egyre többen lesz­nek fel az ügyet előbbre vivő kérdéseket és a tanácskozás so­rán megalapozott véleménynyil­vánítással segítik az igazság fel­derítését, a színvonalas ítélke­zést. I Ülnökeink ma már részt,vesz­nek a magánvádas ügyek elő­készítése keretében a felek bé­kéltetésében is. Ezt a munkát önállóan végzik, méghozzá ki­emelkedő eredménnyel, hiszen nem egy járásban a kibékítet­tek száma eléri a 90—90 száza­lékot. Annak eredménye ez, hogy a nagy élettapasztalattal ren­delkező ülnökök megfelelő fel- világosító munkát végeznek a tárgyaláson abból a célból, hogy a szemben álló felek a bűnvádi eljárás helyett kibéküljenek. Közülük csak kettőt említek: Fodor Antal kecskeméti és Perczel Sándor bajai népi ül­nököket, akik kiemelkedő ered­ményeket értek el a békéi’elés­ben. Eleinte nehezen vállaikoz­A közeljövőben újraválasztják a bírósági népi ülnököket

Next

/
Thumbnails
Contents