Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
Zsebből szalonnázni? EGY szakmegbeszélésen hangzott el. — Elszigetelten — még ma is tapasztalható esetenként, hogy egyes fontosabb beosztású elvtársak valamiféle „kispolgári csökevénynek” tartják a vendéglátó szervezetét. Nem véletlen hát, ha ilyen helyen „vezetőhöz méltatlan” cselekedetnek vélik, s ezért húzódoznak attól, hogy behatóbban foglalkozzanak a vendéglátó szakma gondjaival. Nem is gondolnák sokan, menynyi, önmagát felemésztett előítélet él még egyes szakmák és foglalkozások iránt az emberekben. Olyan nézet, amelynek volt nyomós alapja, létjogosultsága a múltban. ’? ma már időszerűtlen. mire GONDOLUNK többek közt? Arra, hogy az úri világ-1 ban a hoteltulajdonos, a mohó kocsmáros, egy-egy ' jólmenő cukrászda, zenés szórakozóhely tulajdonosai bizony kizsákmányolok voltak. Udvarias, finom, jól nevelt úriemberek, vagy „jópofa” leitató, vizező vendéglősök, akik azonban kérlelhetetlenek, ridegek, embertelenek tudtak lenni minden fillér haszonért. No, de kié ma már a vendéglátóipar, a szállodák, éttermek, bisztrók, presszók? Kik veszik igénybe azokat? Mi van abban „kispolgári”, ha a vendéglátó- ipar Baján, Kalocsán vagy Kecskeméten olyan modern, hangulatos egységeket létesít, ahol szívesen veszünk igénybe szállodai szobát, örömmel időzünk el munkánk végeztével egy fekete mellett és visszük szét főztjük jóhírét a megyébe vagy a fővárosba? Kiknek a pénzéből korszerűsítjük, bővítjük, szépítjük ezeket? A dolgozókéból, akik szívesen megfizetik a kulturált kiszolgálást, felüdítő környezetet, a mind igény- dúsabb választékot. SZŐ, AMI SZÓ. Nincs abban semmi „kispolgári”, ha az emberek haladnak a korral, és igényesebbek, . szépet szeretőb- bek, mint régen... Mert igaz, ellágyul az ember, ha azokra a sodró időkre gondol, amikor útjai, kiszállásai alatt félrehúzú- dott mondjuk a tsz-iroda egyik sarkába, előhúzta a belső zsebből az újságpapírba biztosított zsíros kenyeret, másik zsebéből vagy táskájából zöldpaprikát, hagymát keresett, és megebédelt. De csuda tudja, ma már jobban esik a változatos étlapról választott fogás — akár Baján, akár Kalocsán vagy Tompán. HISZEN nem is kell mélyebben belegondolni, de úgy van: annak idején, a zsebből szalon- názást is azért csináltuk lelkesen, mert tudtuk, hogy egyszer étkezünk, szórakozunk mi vendéglőben, bisztróban. zenés j presszóban is. Tóth István j : lak népi ülnökeink az ilyer önálló bírói eljárás végzésére Ma azonban már megtiszteltetésnek tekintik, és ’egjobb tudásuk, lelkiismeretük szerint igyekeznek az általuk tárgyalt ügyekben megnyugtató megoldást találni. A bíróságokon kapott rendszeres oktatás mellett népi ülnökeink a TIT-tel közösen szervezett ülnökakadémia előadásain vesznek részt — országos viszonylatban is a legnagyobb létszámban —, s ezek az előadások nagymértékben segítik őket a feladataik minél eredményesebb ellátásában. A soron következő választások alkalmával erősíteni kell a népi ülnöki intézmény továbbfejlődését. amivel nemcsak a VIII. pártkongresszus — szocialista demokratizmus szélesítésére irányuló — határozatát hajtjuk végre, hanem ezzel a munkával államunkat is erősítik. Az igazságszolgáltatás színvonalának emelése ugyanis fokozza a dolgozók bizalmát, s szilárdítja a szocialista törvényességet. Erre nyújt lehetőséget a közeljövőben lebonyolításra kerülő ülnökválasztás. melynek legfőbb feladata, hogy olyan állampolgárok kerüljenek a bírói székbe, akik segíteni tudják a bíróságokat felelősségteljes munkájuk végzésében Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke Vezass ba'eset nélkül versenymozgalom Autósuk, motorosok részére Népköztársaságunk alkotmánya és a Bírósági Szervezeti Törvény értelmében a népi ülnökök megbízatása három évre szól. Minthogy legutóbb 1963. első felében zajlott le, a választásra ez év tavaszar ismét sor kerül. A megyei bíróság és a járási bíróságok népi ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek és állami inÍ tézmények dolgozói jelölik maguk közül. A jelölteket pedig a megyei, járási, illetve városi “j tanácsok választják. Az ülnökök jelölése gyűléseken történik, ahol a javaslatot tevő kollektíva megvitatja: kit tart ér- i demesnek rá, hogy közvetlenül | is részt vegyen a bíráskodás- í ban. Ez biztosítéka egyúttal an- i nak is. hogy az ülnökök kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, a munkában élenjáró, öntudatos dolgozók legyenek. Is üzemekből, termelő- ! szövetkezetekből. vállalatoktól I kikerülő népi ülnökeink helyi I ismerettel, a munkában szerzett tapasztalatokkal, természetes igazságérzetükkel egészítik ki és segítik a hivatásos bíró munkáját. Ilymodon a bíróságok döntései egyre inkább összhangban vannak a társadalmi felfogással. Nagy szerepük van a népi ülnököknek a tömegek ! felvilágosításában, az ismeret- i terjesztő és jogpropaganda te- í vékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küzdelemben és \ nem utolsósorban a szocialista embertípus formálásában. • Három év tapasztalatainak birtokában elmondhatjuk: Az ! 1963. évi ülnökválasztás sikeres J volt. Annak köszönhető ez. hogy í a jól előkészített jelölő gyűléseken a kollektívák felelősségteljesen igyekeztek a leginkább alkalmas személyeket kiválasztani. Emellett a népi ülnökök foglalkoztatása tervszerűen, a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történik, s figyelemmel vannak bíróságaink A megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya a megyében levő motorkerékpár- és személygépkocsi-tulajdonosok részére március 1- től kezdődően versenyt szervez. A verseny megindításával egyidejűleg több községben és városban előadásokat tartanak. Ezeket havonként ismétlődő Szélesítik az E—5-öst A lajosmizsei—kiskunfélegyházi szakasz szélesítési munkáit is megkezdték. Az első feladat az útszéli fák kivágása. Ezt a munkát a nyárjási erdészet szakemberei végzik. Temesváry Géza traktoros erre a célra átalakított SZ-100-as gépével naponta száz fát dönt ki. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nvomda V Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index; Zv 065 előadássorozat követi, amelyek — KRESZ, műszaki, jogi kérdések ismertetése — beíejezése után minden alkalommal, filmvetítést is tart. Az előadások meghallgatása nemcsak azoknak a gépjárművezetőknek előnyös, akik már korábban, is részt vettek az ismeretterjesztő előadásokon, hanem azo ínak is, akik nem vesznek részt a versenymozgalomban. Az előadások alkalmával súlyosabb balesetek okait, bekövetkezésének körülményeit és azokat a szabályokat ismertetik, amelyek betartásával elkerülhető lett volna a szerencsétlenség. A versenymozgalomba bekapcsolódni március hónapban az alábbi helyeken, az előadások napján lehet: l*-én lő.30 Kecskemét B*ányai Júlia Gimnázium, ugyanezen a napon Kiskunhalason 19 óraikor. Az első előadásit Tiszákécskén 2-án lő órákon*, 3-án Kunszálláson 18 órakor, 4- én Solton és Csávolyon 18 órakor, 5- én Sziakmáron 19 órakor, 6-án La- josmizsén 10 órakor, 7-én Iasákon 19 órakor, 8-án Kiskunmajsán 19 órakor, 9-én Szabadszálláson és Bácsalmáson 19 órakor. Pálmonostorán és Felsőszentivánon 10-én tartják az előadást este 7 órai kezdettel. Du- napa tájon és Akasztón ll-én este 7 órakor, 13-án Ke célén délelőtt 10 órakor, 14-én Lakiteleken este 7 órakor. 15-én Mélykúton este 7 órakor, 16-án Kunszentmiklóson és Sü- kösdön este 7 órakor, 17-én Csengődön este 7 órakor, 18-án Soltvad- kerten és Foktőn este 7 órakor. J9-én Dunavecsén este 7 órakor, 20-án Kerekegyházán délelőtt 10 órakor, 22-én Kiskunfélegyházán este 7 órakor, 23-án Kiskőrösön este 7 órakor, 25-én Kalocsán este 7 órakor, 27-én Jánoshalmán délelőtt 9 órakor. 28-án Császártöltésen este 7 órakor. 30-án Hajóson este 7 órakor és 31-én Tompán este 7 órakor. Az előadások pontosan kez- iődnek, s a versenymozgalomba benevezni szándékozok igazolványt kapnak, amelyet az előadások meghallgatása után bélyegzővel igazol a közlekedés- rendészeti osztály. A felsorolt községekben és városokban a propagandabizottságok október hónapban értékelik a gépjármű- vezetők magatartását, s a kitűzött célnak megfelelő járművezetőket a Megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács, valamint j a közlekedésrendészeti osztály ! értékes tárgyjutalomban része- ! siti. G. G. TSAPKOZBE1S Tétel a mérlegen A soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezetben az egész éves mérleget elfogadó közgyűlésen Lehoczky János hosszan latolgatta magában, szóljon, ne szóljon. De aztán mégis kicsordult belőle: „A személy igazol vényünk munkahelyrovata üres, mintha sehová sem tartoznánk. Pedig hát mi valamennyien szakszövetkezeti tagok vagyunk kérem!”, Lett is erre hangos helyeslés „igaaa van” közbeszólásokkal tarkítva. Mert egy szálig a szövetkezet tagjának vallják magukat. És, hogy ez így van. azt sok minden bizonyítja. öt év óta. ahogy több mint ezren egy búra alá húzódtak, törvényük: az alapszabály szerint élni. Ennek jegyében már 218 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek, és a termés 10 százalékát minden vita nélkül a közös kasszába gyűjtik. Nyolc traktort vettek, cséplőgépük működik, szántójuk és legelőjük Van a közösben. Hizlaldájukban százszámra szalonnásodik a sertés. Igaz, eleiben veszteséges volt, de a kockázattal is járó próbálkozást minden különösebb apelláta nélkül, holdanként 30 forinttal dotálták a gazdák. Tavaly már 80 ezer forint hasznot hozott, így hát helye lett Silberhorn gazda kérésének: töröljék el a hízójárulékot. Az első közös telepítésből már bevétel is volt (kiváltkép, mert ez még adómentes), 300 mázsa szőlő levéből már bőven jutott a koccintó poharakba is. Így hát ; bár meglepő, de mégsem csodálkozni való, hogy a közös gazdasági alap csaknem 14 millió, amiből a tavalyi növekedés háromnegyeddel fölözi a három milliót. És hogy aktív-e a mérleg? Három híján 400 ezer forint a nyereség, amelyből szép summa üti a közösben részt vevő tagok markát. Volna még mit felhozni mellettük, de a szövetkezés erejének és a tagok szorgalmának bizonyítására ennyi is elég. Az adatok azonban másra is alkalmasak, mégpedig arra. hogy végérvényesen szétoszlathassanak előítéleteket és hamisan szült vérmes reményeket. Előítéleteket, amelyek szerint a szakszövetkezetekből minden lesz csak szocializmus nem. Ügymond — átmentik magukat a jövőbe és a szocialista tengerben majd egy-egy „maszek” szigetként virulnak. A vérmes reménykedőket, akik azzal léptek erre az útra, hogy jó, aláírjuk és vállaljuk a kötelezettségeket, de mindig úgy maradjon, ahogy most van. A mozdulatlanságot akarták az idők végtelenjéig. Az élet viszont hömpölygőit a maga szocialista módján, s közben mindenkinek külön-külön választ adott. Előítélkezők és mozdulatlanok: újra beigazolódott, hogy az elvek legjobb próbája a gyakorlat, s ez esetben a gyakorlat félreérthetetlenül igazolta a párt-agrárpolitika, az adottságokra helyesen alkalmazott tételeit. Tehát Lehoczky Janos személyigazolványába írjuk be bízón: a Rákóczi Szak- szövetkezet tagja. W. D. arra is, hogy azokat az ülnököket., akiket a munkahelyek nem | tudnak egy hónapig nélkülözni — mint például a pedagógitso- . kát —. egy-egy tárgyalási napra hívják be. Ezt a helyes gyakor- ' latot kívánjuk tovább folytatni I a más foglalkozásúak, például mérnök, orvos népi űlnökok esetében is. A három évvel ezelőtt megválasztott ülnökeink nagy többsége becsülettel látja el feladatát. Felkészülnek a tárgyalásokra. s ott egyre többen lesznek fel az ügyet előbbre vivő kérdéseket és a tanácskozás során megalapozott véleménynyilvánítással segítik az igazság felderítését, a színvonalas ítélkezést. I Ülnökeink ma már részt,vesznek a magánvádas ügyek előkészítése keretében a felek békéltetésében is. Ezt a munkát önállóan végzik, méghozzá kiemelkedő eredménnyel, hiszen nem egy járásban a kibékítettek száma eléri a 90—90 százalékot. Annak eredménye ez, hogy a nagy élettapasztalattal rendelkező ülnökök megfelelő fel- világosító munkát végeznek a tárgyaláson abból a célból, hogy a szemben álló felek a bűnvádi eljárás helyett kibéküljenek. Közülük csak kettőt említek: Fodor Antal kecskeméti és Perczel Sándor bajai népi ülnököket, akik kiemelkedő eredményeket értek el a békéi’elésben. Eleinte nehezen vállaikozA közeljövőben újraválasztják a bírósági népi ülnököket
