Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

IÍXS6. február 24. csütörtök S. oMr Növekvő élelmiszerforgalom • Legnagyobb az ,,ugrás‘' édességből, kávéból • 4miből több is elkelt volna • I\em csökkent a hús és húskészítmények iránti kereslet Mennyi zsírt, húst, cukrot, kenyeret és egyéb élelmiszerfé­lét fogyasztott tavaly Kecske­mét, Baja, Kiskunfélegyháza és Kalocsa lakossága? A kérdésre adható válaszhoz támpontul szolgál a négy város lakóinak ellátásáról gondoskodó Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat múlt évi forgalma. A megye teljes élelmiszerforgalmának körülbe­lül. felét lebonyolító vállalat ugyanis 3úJ millió forintos be­vételi tervét csaknem 5 millió forinttal túlteljesítette. Ez azt jelenti, hogy 4,5 százalékkal ér­tékesítettek több élelmiszert az 1964. évi menpyiségnél. Érdemes azt is felmérni: mi­ként alakult a fontosabb élel­miszerek forgalma a vállalat 195 boltjában. 1964-hez képest a legnagyobb forgalomemelkedés a cukrásza­ti termékeknél (60 százalék) és a pörkölt kávénál <53 százalék) következett be — ez utóbbiból j 664 mázsát adtak el. Összesen | 28 millió forint értékű édes­ség fogyott, Z millióval több mint tavaly, a konzervfogyasztás értéke pe- j dig elérte a 10 millió forintot. Zsírból közel 3500 mázsát, étolajból csaknem 400 mázsát, cukorból körülbelül 23 ezer, húsból mintegy 29 ezer, tőke­húsból 12 500, húskészítmények­ből pedig 6200 mázsát értékesí­tettek. Lisztből, sóból szintén kielégítették az igényeket. Egyes húsféleségek és néhány halkülönlegesség, továbbá sa­vanyított uborka, paprika, va­lamint a mák. a gesztenyepüré Időnként a hiánycikkek listá­jára került és mélyhűtött gyümölcsből, bi­zonyos mirelit-árukból is többet igényelt volna a vá­sárló közönség. A több mint 85 ezer mázsás kenyérfogyasztás kapcsán meg­jegyzendő, hogy Kecskeméten a múlt év utolsó negyedében némileg javult a kenyér minő­sége, de ez még nem jelenti azt, hogy nincs tennivaló ezen a téren. Az üzlethálózat korszerűsíté­se, fejlesztése érdekében kifej­tett erőfeszítések is hoztak sze­rény eredményeket a vállalat­nál. A 17 személyes házi építő- brigádnak és a Kecskeméti In­gatlankezelő Vállalat szakmun­kásainak volt köszönhető Kecs­keméten a korszerű Kossuth téri önkiszolgáló bolt gyors ki­alakítása. Említést érdemelnek a megyeszékhelyen a Bajcsy- Zsilinszky úti, a Matkói úti és a Juhász utcai új élelmiszer­boltok is, amelyek közül az utóbbi rövidesen szintén meg­nyílik a vásárlók előtt. Bár nem volt jelentős a 2 millió fo­rintot kitevő boltfenntartásra, tatarozásra, korszerűsítésre for­dítható pénzügyi keret, a válla­lat igyekezett ezzel minél hasz­nosabban gazdálkodni. •A sertés- és marhahús, a húskészítmények, a tejtermékek február 1-től életbe lépett ár­rendezéséből adódó feladatokat sikerrel oldotta meg eddig a vállalat kollektívája. Ez idáig nem érkezett reklamáció, ami­nek az a magyarázata, hogy a vállalat vezetői, szakemberei szigorúan ellenőrzik, hogy a húsboltokban megfelelően bont­sák fel a sertés- és a marha­húst, s az eladók az előírás szerinti szalonnás és zsíros hús­részt szolgáljanak ki. Megjegy­zendő, hogy az áremelkedés alá eső húsfélék és húskészítmé­nyek, valamint tejtermékek iránt lényegében nem csökkent a kereslet csobban. illetve változatlan áron kapható zsü'ból, szalonna- félékből, baromfiból, fagyasz­tott csirkéből és pulykából, ba­romfiaprólékból, tepertőből, bir­kahúsból, szintén kielégítették, s remélhetőleg kielégítik ezután is a szükségleteket. B. Gy. Burgonyarálogatás Megkezdték a vetögumó vá­logatását a tiszakécskei Tisza- gyöngye Tsz- ben. A prizmák­ban tárolt mintegy 156 mázsa burgonyát a csíráztatáshoz ké­szítik elő. Ezt a növényt az idén 40 holdon termeszti a szö­vetkezet. Egy felmondás és erkölcsi alapja S a 100 forintos téliszalámit is vásárolják a fogyasztók. Az ol­„A munkáját leikiismeretle- nül végezte, munkaidő alatt el­járt: szeszesitalt fogyasztani, a tszcs íogatjával több fuvart vé­geztetett saját céljára és a fu­vardíjat nem egyenlítette ki” — ilyen és ehhez hasonló megál­lapítások szerepelnek a kerek­egyház! Haladás Tszcs irodájá­ban ez év január 18-án felvett jegyzőkönyvben. Farkas Pál — akire a fenti sorok vonatkoznak és aki alá is írta azokat — öt kiskorú gyermek apja. két év óta á cso­port brigád vezetője. Ám alig egy hónap leforgása alatt alkal­mazotti munkaviszonyát két íz­ben mondta fel a tszcs. A kecs­keméti járási munkaügyi döntő­bizottság mind a kétszer hatá­lyon kívül helyezte az első fo­kon hozott határozatot. Néha ivott... Első látásra szokványos mun­kaügyi problémáról van szó, valójában sokkal súlyosabb és gyötrőbb gondoknak lehetünk tanúi: miért Vált a csoport bri­gádvezetője „nem kívánatos sze­méllyé”, továbbá Farkas Pál megítéléséhez a csoport vezető­sége rendelkezik-e kellő erköl­csi alappal. Sajnos, a felhozott vádak többé-kevésbé — igazak. A cso­port vezetőségi ülése többször tárgyalta a brigádvezető mun­kájának hiányosságait. Csak­hogy a vezetőségi ülésre őt egy­szer sem hívták meg. És mit csinált a pártszervezet? — A taggyűlésen nem is volt szó Farkas Pálról — magya­rázza B. Horváth István, a párt- szervezet tagja. — Pedig ő is párttag. Igaz. hogy néha ivott, de nem annyit, hogy a mun­káját ne látta volna el becsü­letesen. Az ő irányításával te­lepített szőlőt bármikor meg lehet nézni. Ü j vári Ferencné. aki több nyáron át dolgozott Fai-kas Pál brigádjában, ezt mondja: — Valóban néha ivott, amel­lett erélyesebbnek kellett volna lennie, túlságosan engedékeny volt. Farkas Pál már korábban is tudott néhány dologról, amely nem válik a Haladás Tszcs ve­zetőinek dicsőségére. Ezek köze tartozik a 380 liternyi bor be­jelentésének elmulasztása is. És aki erről jelentést tett a pénzügyőrségnek — nem volt más. mint Farkas Pálné. „Hitel” nélküli hitelek Tavaly december elején több gépírásos oldalnyi jelentés ér­kezett a megyei Népi Ellenőr­zési Bizottsághoz. A jelentés elkészítésében ugyancsak ré­szük volt Farkasoknak. Jólle­het, a vizsgálat szerint a je­lentés nagyobb része valótlan állításokat tartalmazott a tszcs vezetődre nézve, néhány vonat­kozásban azonban helytállónak bizonyult. Bebizonyosodott, hogy valóban elveszett egy hónapi pénztári bizonylat, hogy nem vezettek nyilvántartást a , szerződések után járó kedvez­ményes takarmányjuttatásról, hogy elmaradt a mintegy SOü liternyi bor utalványozása. Az új telepítések nyilvántar­tása meglehetősen zűrzavaros, a NEB vizsgálatából azonban kiderült, hogy a telepítésre és a pótlásra a szükségesnél na­gyobb hitelt használt fel a cso­port. Munkabér címén 11 922 és a szőlővessző ellenértékeként : 64 700 forinttal többet számol­lak el, mint amennyit a való­ságos helyzet alapján el lehetett volna. De hasonló eltérések fi­gyelhetők meg a művelési költ­ségek elszámolásánál is. Itt a többletként felvett összeg 9235 forint volt. A munkalapokon a „csirkézés” sem szerepelt, noha erre is 6643 forintot fizetett ki részükre a bank. Így történt, hogy a tszcs évközben a teljes hitelkeretet felhasználta, s ősz­szel a takarásra mar nem volt pénzügyi fedezete. Kétségtelen, hogy az ellenőr­zést — akik arra hivatottak lettek volna, köztük is főként az ültetvénytervező vállalat fel­ügyelői — elmulasztották. Ez azonban nem menti fel a cso­port vezetőit, még akkor sem, ha a különbözeiét közös célokra használta fel. Több mint egy­éves távlatból kideríthetetlen, hogy a csoport vezetői mivel érdemelték ki mégis a 16 800 forintos „irányító munkabért". Azon is csak sajnálkozhatunk, hogy az ilyen címen kiutalt összeg felosztására még 1964- ben sem volt elvi álláspontja a Kecskeméti Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának. A pénztárbizonylat szerint az összeget Zsikla Pál elnök és Tum an Lászlóné főlfrinyvelő vette fel. de juttattak belőle Teilinger Ferenc párttitkárnak és Farkas Pálnak is. Mindez azonban nem szerepel a vezető­ségi ülések krónikájában. Lehetőséget adni Ezek után alapos a gyanú, hogy a felmondás ki nem mon­dott indokai között a szemé­lyes bosszú is helyet kapott. Ez pedig mindkét részről az áskálódások. ' a rosszindulatú sugdolózások további szelepeit nyitotta meg. És legfőképpen ezzel nem érthetünk egyet. Igaz, tiszteletre méltó Farkas Pálnak az az igyekezete, hogy leleplezi a csoport vezetésében mutatko­zó hibákat, ennek erkölcsi alap­ja azonban eléggé ingatag. De ugyanez vonatkozik a vezetők­re is, amikor mindenáron sza­badulni igyekeznek a brigád­vezetőtől, Ugyanis a megyei döntőbizottsághoz fellebbeztek a járási határozat ellen. Zsikla Pál kijelentése szerint Farkas Pált, mint fizikai - dolgozót sem kívánják alkalmazni. Holott a járási döntőbizott­ság határozata — amellett, hogy a csoportot kötelezte a brigád­vezető folyamatos alkalmazásá- x-a —, a beosztás megjelölését a tszcs vezetőségére bízta, S méltányosnak is érezzük, hogy Farkas Pál. aki eddig nem túl­ságosan igyekezett megszaba­dulni hibáitól, ezután beosztott munkásként dolgozzon. Ügy gondoljuk, a vele tör­téntek gondolkodásra késztetik majd. Lehetőséget kell adni ne­ki, hogy élete válságos szaka­szából kiutat találjon. Segítség­re van szüksége, s nem arra, hogy megfosszák a munkalehe­tőségtől. Hatvani Dániel Újjászülető brigád A klubterem most munka- ; hely: a földes padlón lécből ösz- ; szetákolt rámák, kibontott nad- ! kévék. Lányok, asszonyok kötik 1 a nádpallót. Nagy gyakorlattal és szakértelemmel, — szemmel láthatóan, zizegő gyorsasaggal készül a fonat. A bugaci Béke Tsz majorságá­ban a nádpalló fonása szinte az év eleje óta állandó munkát ad a szövetkezeti gazdák néhány családtagjának. És persze más te­vékenységre is‘ van itt mód: a kertészeti készülődésre. A ma­jorközponttól nem messze me­legágyakat készítenek, s vetik is már a paradicsom és a pap­rika magját. — Az idén foglalkozunk elő­ször nagyüzemi kertészkedéssel í — tájékoztat Keserű András j brigádvezető. — Hatvan holdon j termesztünk zöldségnotvényelcet. I Nem sokfélét, a paradicsomon I és a paprikán kívül még ubor- | kát vetünk. A területet itt jelöl- ! tűk ki a majorság, no meg az i országút közelében, s jól elő is készítettük már. Mi ösztönözte őket az elhatá­rozásra? Nem kis részben az, hogy tavaly a megye három kí­sérleti mélyfúrású kútjai közül az egyiket itt készítették el. Ez percenként kétezer liter vizet ad. A területet csaknem teljesen megöntözhetik, a szivattyúmotor és az esőztető berendezések ki­használásával. A termények ér­tékesítésére a Kecskeméti Kon­zervgyárral szerződtek. — Fűthető hollandiágyaik kel­lenének — mondja a brigádve­zető. — Legalább . negyven. Saj­nos, ezeket már csak jövőre tud­juk beszerezni. De remélhetőleg boldogulunk a hagyományos ablakokkal is .., Úgy tervezik, a terület nagyobb részét százalékos mű­velésre adják ki. A többit a kertészeti brigád műveli. A bri­gád — amely még most van megalakulóban. Igaz, jó pár év­vel ezelőtt a dohánytermesztés­ben már ifjúsági munkacsapat dolgozott, időközben ez felosz­lott. A lányok férjhez mentek, a fiúk traktorra kerültek. Most aztán új brigádra van szükség, olyanra, amelynek tagjai zöm­mel fiatalok. Szerencsére van jelentkező. A kertészkedés jövedel­mező üzemág, s bizonyos, hogy Bugacon s azzá válik. De jó le­hetőséget ad arra is, hogy a fia­talokkal megszerettesse a nagy­üzemi gazdálkodást. H. D. Nyárfát ültetünk a homokon AZ ELMŰLT ötéves tervidő­szak alatt 15 085 kh nagyüzemi szőlőt és gyümölcsöst telepítet­tünk a kecskeméti járásban. Ennek 44 százaléka az állami gazdaságokban, a többi a ter­melőszövetkezetekben helyezke­dik el. Mindennek ellenére je­lenleg is több mint 40 ezer hold olyan gyenge termőképességű homok és 20 ezer hold legelő van, amely mezőgazdasági hasz­nosításra hagyományos módon alig. vagy egyáltalán nem hasz­nosítható. A N EM RÉG megjelent közös földművelésügyi és pénzügy- miniszteri rendelet lehetőséget nyújt a komplex homokhaszno­sítás megvalósítására azáltal, hogy elősegíti a nyárfatelepíté­seket. A szőlő-, gyümölcstele­pítéshez hasonló kedvezményes állami támogatás és a termelés alapberuházását biztosító intéz­kedés megteremti az állandó erdőművelési üzemág kialakítá­sát a termelőszövetkezetekben. A múlt év őszén a kecske­méti járási pártbizottság kezde­ményezésére a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság szakembereivel előzetes felméréseket végeztünk a nyárfatelepítés lehetőségét illetően. Megállapítottuk, hogy állami gazdaságainkban és szö­vetkezeti üzemeinkben több mint tízezer hold nyárfa tele­pítésére van lehetőség. Ebből hatezer holdat főként termelő- szövetkezetekben lehet telepíte­ni. Különösen Lajosmizse, Lász- lóíalva, Orgovány, Bugac, Ja- kabszáílás közös gazdaságaiban mutatkozik erre lehetőség 300— 400 holdas területeken. AZ ERDŐGAZDASÁGOK ed­dig is sikeres erőfeszítéseket tettek a nyárfatelepítés 'érdeké­ben. Szemlénk során megnéztük a szai-kási nyárfást, a lakiteleki, nyárlőrinei, ladánybenei 5—6 éves cellulóz nyárfásokat, a bu­gaci erdészet vezetőjének. Hor­váth Lászlónak a forgatással egybekötött újszerű telepítését. Mindezek bő tapasztalatot ad­tak. Kedvezően nyilatkoztak a látottakról szövetkezeteink is, hisz nem egy közös gazdaság­ban már telepítettek nyárfát. NAGYON HELYES, hogy megjelent ez a jogszabály. So­kat jelent majd a homokhasz­nosítás további lehetőségeinek kiaknázásában. Molnár András a járási tanács vb eteöbhelyetlesG

Next

/
Thumbnails
Contents