Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

Összegezés után - új célok előtt Mennyit fejlődött as utóbbi öt évben a hiskunfélegyházi járás A második ötéves terv ered­ményeit és a harmadik ötéves terv irányelveit február 25-i ülésén összegezi, vitatja meg a Kiskunfélegyházi Járási Tanács. Az előterjesztés kollektív, kö­rültekintő munka alapján a kö­zelmúltban készült el. Beveze­tőjében leszögezi a jelentés, hogy megvalósulnak a második ötéves terv alapvető helyi cél­kitűzései. A kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező járás egyik legjelentősebb mezőgazda- sági eredménye, hogy öt év alatt 200 holdról 3937 holdra növelte nagyüzemi telepítésű szőlő-gyümölcs területét. A gaz­daságos termelés megalapozá­sának előfeltételét jelentő me­zőgazdasági gépesítésben is nagy eredmény született. Az öt év előtti 105-ről 246-ra gyarapodott a gépállomások, illetve terme­lőszövetkezetek erőgépparkja. A járás közös gazdaságaiban öt év alatt 35,5 milliós beruházás való­sult meg. amely nagyobb hányadával az állattenyész­tés fejlesztését szolgálta, azzal, hogy többek között tíz tehénistálló. 39 növendákmarha- istálló, 47 juhhodály épült eb­ből az összegből. A pohár fenekére néztem Hégi. rossz szokásomhoz hí­ven, alaposan a pohár fenekére néztem Baján. No, persze nem boros, hanem kakaós pohár fe­nekére, éspedig azelőtt, mielőtt a tejbolt — automatarendszerű — csurgója alá tartottam. Rövid, árftde alapos vizsgáló­dásom során nem éppen ét­vágygerjesztő tapasztalatot sze­reztem: a pohár fenekén vas-' tagon barnállott az előző ven­dég kakaóhagyatéka. Türelmes ember vagyok. A poharat szótlanul kicseréltem, egy másodikra, majd egy har­madikra ... A negyediknél azon­ban már nem bírtam cérnával és kitört belőlem a rosszallás. — A poharakat alaposan ki­mossuk kérem, a csúzdátói lesz kakaós az aljuk — kontrázott félkézből a bolt egyik alkalma­zottja. de olyan meggyőző han­gon ám, hogy bizonyára hitelt is adok nyilatkozatának, ameny- nyiben a pohár — csúzdaval érintkező — külső felén lelem a barna nyomokat és nem a belsőn. E szomorú kis kalandot azért tárom a nyilvánosság elé, mert alapos okom van feltételezni, hogy a bajai tejboltban nem február 16-án délelőtt volt elő­ször „kakaós a csúszda”. Ami­kor ugyanis véget ért az eladó kartárssal folytatott eszmecse­rénk, egyik vendégtársam elé­gedetten megjegyezte: — Vég­re megmondta valaki nekik, hogy koszosak a poharak. B. D. Az előterjesztés készítői őszintén beszélnek arról, hogy a szövetkezetek nagyobb há­nyada — a fejlődés ellenére — még ma is a „gyenge” kategó­riába tartozik, jóllehet 1960-hoz viszonyítva a közös gazdaságok tiszta vagyona 487 százalékkal, fel nem osztható alapja 283 szá­zalékkal, a tagok részesedése pedig 162 százalékkal nőtt. Ezt nem elég csak tudomásul venni. A helyzet új tennivalókat dik­tál. mégpedig: a termelőszövet­kezeti demokrácia megerősíté­sét, a gazdasági és szakvezetés javítását, a mezőgazdaságban dolgozók szakmai felkészültsé­gének növelését. Erre épülhet majd számos gazdasági célkitű­zés megvalósítása, többek kö­zött a minden eddiginél na­gyobb arányú talajjavítás, a ta­karmánytermesztés és állatte­nyésztés fejlesztése, amelynek következő ötévi méreteit, mód­szereit részletesen tartalmazza a tanácstagság elé kerülő szám­Az utóbbi öt évben gyors fejlődésnek indult a járás ipa­ra. Erre csak egyetlen példa: a 11 milliót megközelítő 1960. évi összes ipari termelési értsék 1965-re túlhaladta az 54 millió forintot. Az iparfejlesztés sok száz embernek teremtett állandó munkaalkalmat lakóhelyén, de még így is sok — mint­egy háromezer — az eljáró munkások száma a járás­ban. Az ipar harmadik ötéves terv­időszakra előirányzott fejlődése a járásban ezen a gondon is enyhít majd. hiszen egyedül csak a Kiskunmaisai Finom- mechanikai Vállalat 1970-ig elő­irányzott fejlesztése újabb négy­száz embernek teremt munka- alkalmat e nagyközségben. A fejlődés természetesen nem­csak a mezőgazdaság termésho­zamaival hanem az ipari ter­melés alakulásával is mérhető. Az ezernyi más jel és adat kö­zül a kereskedelmi forgalom, a művelődés és kommunális ellá­tás jellemzőiből is érdemes megjegyezni néhányat. A kereskedelmi forgalomra vonatkozó adatok egyúttal az életszínvonal fejlődésének mu­tatói is. A második ötéves terv idején a járásban 61 millióról 99,9 millióra emelkedett a bolti forgalom, az egv lakosra jutó vásárlási érték pedig 1402 forintról 2267 forintra. A kereskedelem leg­főbb célkitűzése a bolthálózat korszerűsítése volt. s bár ez többé-kevésbé meg is valósult, maradt bőven ilyen jellegű fel­adat a következő öt évre is. Elsősorban Kiskunmajsa, Alpár és Jászszentlászló bolthálózatá­nak korszerűsítése. bővítése, közétkeztetési lehetőségeinek ja­vítása vár mielőbbi megoldásra. A művelődésügy vonatkozá­sában a tervben előirányzott beruházási feladatok kevés ki­vétellel megvalósultak. Űj óvoda létesült Kunszálláson és Tisza- újfalun. korszerűsítették az al­pári, jászszentlászlói és pálmo- nostori óvodákat. A járás 57 is­kolaegységében 15 új tanterem és műhelyterem épült. Kilenc iskola körzetesítése jóvoltából az 1960. évi 40 százalékról 63,1 százalékra nőtt a szakos okta­tásban részt vevő tanulók ará­nya. Jászszentlászlón új iskolai napközi otthon nyílt, s terven felül bővítették az alpári és kis­kunma jsai napközi ottonokat. Így a napközis ellátásban része­sülők száma a járásban meg­négyszereződött. Mintegy 10 millió forintos beruházással új művelődési otthon épült Kiskunmajsán, Petőfiszállá- son és Móricgáton, s há­rom község — Tiszaújfalu, Gátér és Kunszállás — ki­vételével valamennyi meg­levő művelődési otthont korszerűsítettek. A tervidőszakban megkétszere­ződött — pontosabban 40 ezerről 82 ezerre gyarapodott — a könyvtárak könyvállománya, s ugyancsak megkétszereződött a beiratkozott, rendszeres olva­sók száma. A következő ötéves tervben megoldásra váró fel­adatok között a járás négy köz­ségében — f Kunszállás-Fülöpj a- kabon, Csólyospáloson, Pálmo- nostoron, és Alpáron — két-két tanteremmel bővítik az iskolát, 1968-ban pedig Szánkon kezdő­dik meg egy nyoletan termes is­kola építése. További bővítésre szorul a kiskunmaisai I. számú óvoda, s megkezdődtek a tár­gyalások az új gátéri művelő­dési ház építése ügyében is. Az utóbbi öt évben sokat ja­vult a községek kommunális helyzete is. Többek között 14 kilométerrel bővült a fal­vak villanyhálózata, a já­rás hat községében vízmű szolgáltatja az egészséges, jó ivóvizet, s 10 kilométerről 37 kilométer­re nőtt a belterületi vízvezeték­hálózat. Huszonöt kilométerről 34 kilométerre nőtt a szilárd burkolatú járdák hossza, de még mindig csak a minimális igé­nyeket elégíti ki a járdák álla­pota. Az utóbbi öt év "eredmé­nyei közé tartozik az is, hogy a járás valamennyi községének központja be van kapcsolva az autóbusz-közlekedési hálózatba. A járás 45 autóbusz-megál­lóhelyén azonban mindössze hét elfogadható és használ­ható váróhelyiség van, s ezen a következő öt évben feltétlenül változtatni akar­nak. Az újabb tervek közé tartozik még az is. hogy az idén 10 ki­lométer hosszú új járda készül, hét kilométerrel bővítik a víz­vezeték-hálózatot. öt év alatt pedig újabb 13 kilométernyi ve­zeték visz áramot a még villa- mosítatlan falurészekre. A községek fejlesztésére a tanácsok az elmúlt öt évben — a lakosság több mint 6,5 millió forintos értéket képviselő tár­sadalmi munkájával együtt — 40 millió forintot fordítottak, s előzetes számítások szerint a községfejlesztési célokra fordít­ható összeg a következő öt év­ben eléri az 50 millió forintot. A tanácsülés elé kerülő ösz- szegezés Kiskunfélegyházán te­hát nemcsak az elmúlt öt év eredményeit foglalja össze, ha­nem — nagyon helyesen — új célokra, a további fejlődésre is mozgósít. E. É. A tegnap, vagy inkább a teg­napelőtt: a puskás ember, a forradalom katonája, akinek le­gendás alakját annyi dokumen­tum- és történelmi filmben lát­hattuk. A ma: a stratégiai ra­kéta, amelyet technikumi vagy mérnöki képzettségű katona ke­zel. A puskás e.ubertől — a „rakétás emberig” — íme, ek­korát lépett, a szocializmussal együtt, a győztes októberi for­radalom hadserege, amely 48 évvel ezelőtt, ezen a napon, első nagy győzelmének pillana­tában született. Filmhíradók, te­levízió közvetítések jóvoltából nemegyszer magunk is szemta­núi lehettünk egy-egy moszkvai díszszemlének, a szovjet hadi- technika roppant erejét sugárzó felvonulásának. Félelmetes fegy­vereket láthattunk, de félniva­lója a fegyverektől csak az ag- resszornak van. A szovjet had­sereg már akkor, 48 esztendeje, születésének percében —■ az ön­védelem fegyveres ereje volt. A polgárháborúban 14 ország in­tervenciós seregei ellenében ^vé­delmezte a forradalom hazáját. A második világháborúban a szovjet hadsereg megint csak honvédő harcot vivőit, s a hit­leri fasizmus szétzúzásával Eu­rópát és az egé^z emberiséget szabadította meg korur.k leg­véresebb kezű barbáraitól. A szovjet hadsereg nagy ütő- képességű, modern arzenáljára azért van szükség, hogy vissza­riassza mindazokat, akik nem tanultak a történelemből és a Szovjetunió, s a többi szocia­lista állam biztoflságára törnek. A mai ,,rakétás ember” az egy­kori puskás ember unokája. Azok fia, akikben népünk, Eu­rópa többi népével együtt, fel­szabadítóit ismerte és szerette meg. Felszabadítónk és fegyvertár- sunk, a Varsói Szerződésben szö­vetségesünk, biztos támaszunk a közös harcban a szocialista országok szuverenitásának, né­pünk és minden nép békéjének védelmében: születése napján hálával és szeretettel köszönt­jük a 48 esztendős szovjet had- sereget. Rakétahordozó repülőgépek. Nagy hatósugarú önjáró lövegek. Készítik a vásárfiát A könnyűiparban megkezdő­dött a felkészülés a május 20-án kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásárra. Jóváhagyták a kiállí­tási programot. Az üzemekben már tervezik, sőt készítik is a BNV-re szánt termékeket, meghatározták, mi­lyen gyártmánycsoportok új ké­szítményeit állítják ki. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: d r. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telelőn: 11-85. Index: 25 065 As első proletárhadsereg köszöntése

Next

/
Thumbnails
Contents