Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
1966. február 23. szerda S. oldal 0\ AMERIKA, AMERIKA KÖZHELY azt mondani, hogy Elia Kazan kivételes tehetségű rendező és ez a filmje is lenyűgöz, csodálatot ébreszt. Közhely, de a nézőtérről kilépve, a látottaktól elkábítva és felrázva első pillanatban az ember szegényes és elkoptatott jelzőkkel tudja csak kifejezni érzéseit. Ez a film azonban nyomába szegődik nézőjének, nem hagyja nyugodni, az élmények rendszerezésére, újra- átélésére, sőt ítélkezésre készteti. Elia Kazan filmje látszólag szembefordul mindazzal, ami a filmművészetben általában modern törekvéseket, új útkeresést jelent. Szembefordul azokkal, akik azt tartják, hogy a filmben első a forma, aztán jön a tartalom, hogy az epikus szerkezetű filmek napja végképp leáldozott. Az Amerika, Amerika regényfilm. Regény, — méghozzá nem is „modern” regény, — filmmé gyúrt epika. Mindezek ellenére a film nem azt mondja ki, hogy mások helytelen úton járnak, de azt viszont igazolja: a magaslatot el lehet érni ezen az úton is. A RENDEZŐ mondanivalójának kifejtéséhez központi hőst keresett és talált — a figurát egyik őséről mintázta. Hőse bonyolult tulajdonságokat egyesít magában és bonyolult utat jár végig. Félénk és szertelen, gyanakvó és kitárulkozó hős ez az ifjú Stavros, aki tündöklő illúziókat kerget, s mire eléri célját, az élet szétrongyolja emberségét, hitét és az álmait. Mennyi árnyalat, különös kitérő, mesébe hajló, majd nyers realitásba átcsapó epizód tarkítja Stavros útját, és a film klasz- szikus regényekre emlékeztető szerkezetét. Különösen az első részt szövik át „ezeregyéjszaka*” keleti mesemotívumok anélkül, hogy érzelgőssé tennék a történetet, vagy a valóság útjáról lekényszerítenék. Sőt, ez a nyugtalanító, bizarr környezet, amelynek buja, valószerűtlen pompáján átüt a valóság gonosz, kapzsi és képmutató ábrázata, — ez érleli meg Stravros szándékát és keményíti meg a szívét: bármi áron el kell innét jutnia, a szabadság az Ígéret földjére — Amerikába. Az első résznél sejtjük, a másodiknál megbizonyosodhatunk róla: a hazájából idegenbe vándorolt görög fiú nemcsak a nyomasztó, megalázó otthoni légkörtől szabadult meg, (— és az új világ. mennyiben értékesebb a réginél? —) hanem tisztább jobbik énjétől is. HA ÍTÉLETE kíméletlen i®, Kazan szereti hőseit, mélységes fájdalommal és együttérzéssel kíséri sorsukat. Alakjai sokszínűek: gonoszságukban, elvetemültségükben is felmutatnak valahol valamit jobbik énjükből, abból, amik lehettek volna. A főszereplő Stathis Giallelis remekbe szabott figurája mellett hibátlan alakításokat láthatunk a legkisebb epizódszerepekben is. Különösen a milliomos feleségét alakító színésznő nyújt döbbenetes teljesítményt, amikor arcával, behunyt szemeivel mindent eljátszik. Lélekzetállító, niagy mű Elia Kazan filmje. Nyers, kegyetlen és gyönyörű, mint az élet. Kábít és kijózanít. Sok mindent árul el az emberről, arról a sokszor reménytelennek tűnő, mégis erőteljes küzdelemről, amely évezredek óta tart: a létért, szabadságért hatalomért, magáért a harcért. A FILMBŐL több tanulságot is levonhatunk, de egyet feltétlenül: nem valahol, messze kell keresnünk a jobb életet, az „ígéret földjét” — nekünk kell jobbá válni, hogy meg tudjuk teremteni. V. Zs. Jugoszláv vendégek a bajai járásban Hercegszántón kezdi ma, szerdán este vendégfellépés-soroza- tát a zágrábi Ivan Goran Kova cic ének-, zene- és táncegyüttes. A 42 tagú együttes 10 éves fennállása óta számos bel- és külföldi körúton, fesztiválon szólisták vannak, népszerű a vokálegyüttes, tánckara és 10 tagú tamburazenekara. A múlt hét végén érkeztek hazánkba a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének meghívására. Részt vet, vett részt. Magas színvonalú tol- ímácsolója Jugoszlávia folklór 'kincsének. Tagjai között kiváló Indulás: április 12-én Nagy az érdeklődés a béke és barátság kiilönvonat iránt Mint mái- hírül adtuk, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyed Elnöksége és az IBUSZ utazási iroda közös szervezésében április 12-én háromszáz személy részvételével különvonatot indít a Szovjetunióba, Kijev és Moszkva úti- cédlal. A béke és barátság jegyében szervezett társasutazás iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. A jelentkezettek között sok a munkás, értélmdségd, kisiparos foglalkozású, de a legtöbb részvételi igény a termelőszövetkezetekből futott be. A har- tai tsz-ekből például öt-öt gazda jelentkezett, a tiszakécskei közös gazdaságokból öten-nyol- can, a lakiteleki Szikrából nyolcán jelentették be részvételi szándékukat. S így lehetne sorolni tovább. A szervezők — a Hazafias Népfront megyei titkársága, az IBUSZ utazási iroda, járási székhelyeken pedig a járási népfronttitkárok — jelentkezéseket még elfogadnak.Hold-kiállítás A moszkvai csillagvizsgálóban a Luna—9 önműködő űrállomás által továbbított fényképek alapján elkészítették a Hold felszínének panorámaképét. A kiemelkedésekkel és a köralakú kráterekkel tarkított Holdfelszín panorámájának makettjét az úgynevezett planetáriumteremben helyezték el. A makett fölé a csillagos ég borul. amely pontosan olyan, amilyennek arról a helyről látszik, ahol jelenleg az űrállomás fekszik. Kissé távolabb a Föld ragyogó korongja látszik. Az érdekes kiállítást a Szonda—3 űrállomás képei, továbbá a Hold domborzati térképe és a Luna—9 miniatűr makettjével „ékesített” holdgömb egészíti ki. (MTI) tek a Baranyai Napok keretében a mohácsi busójárás ünnepségein, s ezután hosszabb körutat tesznek Baranya, Somogy és Pest megye területén. Bács megyében ma lépnek fel először Hercegszántón, holnap Felscszentivánon tartanak előadást, pénteken Garára látogatnék. Mindhárom községben a helyi kultúrotthonban szerepelnek 7 órakor. Szombaton ugyanebben az időpontban Baján, a Fegyveres Erők Klubjában tartanak előadást. Verseskötet-seregszemle a Költészet Nap ára Egy sor új verseskötetet küldenek az üzletekbe a könyvki- adók április 11-re: a Költészet Napjára. Az újdonságlista tartalmas, szép kiállítású könyveket Ígér, időrendben és a szerzők tekintetében egyaránt seines lesz a választék: Fazekas Mihálytól Komját Aladárig, — a mai költők doyenjétől, Gellert Oszkártól, az első kötetével jelentkező fiatal Bella Istvánig. A Szépirodalmi Könyvkiadó o Költészet Napján — József Attila születésnapjára emlékezve — Szegeden nagyszabású költő—olvasó találkozót, irodalmi estet rendez majd fővárosi és szegedi lírikusok részvételével. (MTI) órával előbb a bíró érvelt odabenn a gyerekek jelenlétével, ő rendelte be őket, akik aztán ittmaradtak a folyosón? Számomra most nem ez a lényeges, hanem a nagy miért, amely a megbolygatott lelkű kisfiú, s a már cinikussá vált nagyobbik láttán sürgeti a választ. Miért futott zátonyra egy családi élet? — AKKOR gondoltad vol- na meg magad! — szinte ordítja a férj. Az asszony tehát megcsalta. És most zokog. Megbánta hát a tettét. De a férj nem hajlandó megbocsájtani. Beteljesedett a költőnek az erkölcsi botlásra vonatkozó megállapítása: „Hamar feledésbe merül minden gondolatunk, tettünk, — Csak az a perc feledhetetlen, amelyben elfeledkeztünk.” Miért feledkezett meg magáról az asszony, aki — anya is? Amíg nem látom, már a megjelenésében is frivolnak, csapo- dárnak képzelem el. De tévedek. Jönnek kifelé, a felszarvazott férj frigyük meggyalázásá- nak számon kérő haragjával, s az asszony, nos — mint bármelyik hétköznapi asszony, elcsitult zokogásának révületében, összeomlásának azon a pontján, amikor nem hat már semmi: sem az önvád marcangoló kínja, sem a megbánás feloldó megkönnyebbülése, de a megbo- csájtásért pislákoló remény sem. A ruházatuk, egész megjelenésük, rendezett anyagi körülményekre utal. A férfi —hagyjuk a foglalkozást — a jobb jövedelműek, a közepes mű- veltségűek közé tartozhat, s nincs több negyvenhárom-negyvenöt évesnél, és a két-hároro évvel fiatalabb asszony is hasonló benyomást kelt. Miért csalta meg a férjét, amikor, mondom, nem rí le róla a ledérség, s a kacérságnaík az árnyéka sem fér hozzá? NEM TARTOM illőnek, nem a neveket, hanem az okokat tudakolva, tájékozódni a bírótól, s különben is, már ez sem érdekel. Nem az érdekel, hogy a férj is lehet hibás: esetleg huzamos ideig elhanyagolta asszonyát, talán nőzött, vagy ivott Is (bár zokogás helyett az asszony nyilván érvelt volna ezzel), mondom, nem erre vagyok kíváncsi, mert hasonló alapindítékot számtalant ismerek. A tényből, hogy a valamikor hűséget esküdött két felnőtt ember elengedte egymás kezét, ez a kérdés ágál fel lázadozva: hol van a harmadik, miért nincs itt a harmadik?! IGEN: mi van a csábítóval? Aki most ott foglalatoskodik valamelyik hivatal íróasztala, vagy műhely munkapadja mellett, s aki valószínűleg megjátsz- sza otthon a tisztes családapát, munkahelyén a fennkölt erénycsőszt, s aki a kebelhaverok szűkebb körében az asszonnyal történt esetét valószínűleg röhögve, mint győzelmi trófeát fitogtatja. Aki lesett az asszonyra, kí- leste, vagy elő is készítette azt a pillanatot, amelyben sikerült jc\átehetetlen megingásra bírnia. Mert ki tudja többé jóvátenni azt, hogy egy 12—13 éves fiúcska cinikus-kamaszosan elvigyorodik, ha „zrízik” az apja; ki állítja helyre a lelki egyensúlyát a kisöccsének, mert odabenn, a bírói szobában, zokogott az anyja?! Gondolt és gondol erre a harmadik? S mi, akik ezekkel a „harmadikokkal” időnként találkozunk, szólunk nekik, megdorgáljuk, igyekszünk jobb útra téríteni őket?! Mi, akik néha elolvassuk a statisztikát, hogy ennyien, meg annyian elváltak, s az újságokban olvassuk azt is, hogy eny- nyi meg ennyi a fiatalkorú bűnöző, akik azért kerültek a társadalmi morállal, magával a társadalommal, mindannyiunkkal szembe, mert „a szüleik rendezetlen családi életet éltek”,' — mi gondolunk erre? A harmadikra?! Miért ússza meg büntetlenül egy család drámáját az egyik főteltes? HA BÁRKI látta volna a két kisfiút s főleg a megbolydult lelkű kisebbiket a bírósági folyosón, hacsak nem rabja a cinizmusnak, ugyanezt kérdezné. Tarján István j Fejlődik az amatőr fiimezés Áprilisban: megyei fesztivál Mégy esztendővel ezelőtt | kezdődött el megyénkben az amatőr keskenyfilmesek szerve- ' zett tevékenysége. A megyei tanács művelődésügyi osztálya abban az időben minden városi és járási művelődési házat — szám szerint nyolcat — ellátott keskeny filmfelvevő géppel, vágóberendezéssel és vetítővel. Ezek a művelődési házak voltak a keskenyfilmes mozgalom bázisai. Az elmúlt négy esztendő alatt nagy utat tett meg a mozgalom. Ami régebben a kiváltságosok úri kedvtelése volt, ma már a széles tömegek kedvelt, hasznos szórakozása, időtöltése, sőt nem egy helyen a keskenyfilmezés komoly népművelési tényező lett. A művelődési házakban működő keskenyfilmklubok es szakkörük közül kiemelkedő munkát végez a bajai és a kiskunhalasi. A bajai művelődési ház amatőrfilmes szakosztálya már nyolc felvevőgéppel rendelkezik. Példamutató kezdeményezésként társadalmi összefogás útján toborozták össze mindazokat, akik keskenyfilmezéssel foglalkoznak. Wilhelm József vezetésével számos módszertani kisfilmet készítettek már, a családi és társadalmi ünnepeket rendszeresen filmre veszik, azonkívül az iskolai gyakorlati foglalkozásokról készült filmjeikkel komoly segítséget adnak a pedagógusoknak. Művészi filmet készítettek a bajai halászéletről. Munkájuk eredményességét széles körű aktívahálózatuk biztosítja. zí kiskunhalasi művelő* dési ház filmszakköre, amely Ternyák Jenő szövetkezeti dolgozó és Weber Mihály vasúti tiszt vezetésével dolgozik, mű- j vészi igénnyel készült filmjeivel eddig két ízben ért el országos helyezést. Az országos amatőr filmfesztiválon tavaly második díjat, idén pedig első díjat nyertek. Kiemelkedő alkotásuk a Cigányok című. országosain is ismert kisfilm. Az említett két művelődési házon kívül valamennyi járási és városi kultúrházban működik filmszakkör. több-kevesebb sikerrel. A kiskunfélegyházi szakkör például elszigetelten dolgozik, A kiskőrösi filmesek munkáját helyiséghiány gátolja; Kalocsán és Dunavecsén megfelelő felszereléssel rendelkeznek ugyan, de ezt nem használják ki kellően. Pedig a kalocsai népművészetről volna mit filmezni. A dunavecsei járásban a Kunszentmiklósom dr. Jakab László fogorvos vezetésével dolgozó lelkes filmezőcsoport több támogatást érdemelne: hiányos felszerelésükkel eddig is készítettek már olyan filmet, amely az országos fesztiválon feltűnést keltett. Munkájuk igen számottevő a község kulturális életében. Az amatőrfilmesek szakmai továbbképzésére a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési tanácsadója nagy gondot fordít Tanfolyamaikra a legkiválóbb fővárosi amatőrfilmeseket hívják meg előadóul. Azonkívül az idei tavaszi iskolai szünetben — hogy azon a pedagógusok is részt vehessenek — Kiskunhalason megrendezik az egyéni fiimezők és és keskenyfilmes szakkörök összefogásával a megyei amatőrfilm fesztivált. | Az amatőrfilmezés nagy jövő előtt áll. A társadalom minden rétegéből növekvő érdeklődés nyilvánul meg Iránta, a szakkörök és klubok taglétszáma állandóan emelkedik. B. J.
