Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

( »68. február S3, szerda 3. »Idái A tudatformáló nevelőmunka meghozza gyümölcsét Hegedűs József elvtárssal, az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregységének párttitkárával arról beszélgettünk, hogy az el­múlt év utolsó negyedében ná­luk is megvitatott eszmei irány­elvek megvalósítása végett mit tettek az üzem kommunistái. Nehezebbé vált a feladat Elmondotta, hogy számukra nehezebbé, sokrétűbbé vált a feladat, mint másutt. Ennek az az oka, hogy a gyáregység ép­pen a kérdéses időszakban je­lentősen bővült, s ennek meg­felelően dolgozóinak a száma is több mint megkétszereződött, összesen 250-en kerültek hozzá­juk. s így most 470-en — fizikai munkásként 380-an — dolgoznak a gyáregységben. Az új cipőgyári munkások — fiiként asszonyokból, leányokból álló — jelentékeny hányada azonban eddig ritkán dolgozott rendszeresen, s a többi közül is jó néhány gyakran változtatta a munkahelyét. Az üzemi munka megkívánta fegyelem szokatlansága. s álta­lában a munkához való „hozzá­állás” elégtelensége következté­ben az elmúlt év utolsó negye­dében — jóllehet nem keresnek rosszul a fizikai dolgozók — 94-en hagyták ott a gyáregysé­get és 17 volt az igazolatlanul mulasztott napok száma. Ha ezt az „eredményt” szembeállítjuk az egész előző évivel, amikor — nem önkényesen, hanem áthe­lyezéssel — huszonötén váltak meg az üzemtől, és csak két igazolatlanul mulasztott nap ke­rült a fegyelmetlenség listájára — érthető a probléma nagysága, amelynek megoldása elsősorban • kommunistákra hárul. A párttagok számának aránya viszont kisebb, mint a felfej­lesztés előtti időszakban, mert az akkori 44-gyel szemben az új dolgozók soraiból csak tízzel bővült a taglétszám. (Egyéb­ként. nagyon helyesen, a párt- szervezet nem elvtelenül igyek­szik tagjainak a számát növel­ni, hanem ennek fő feltétele­ként a termelésben való helyt­állást, s a társadalmi munká­ban való részvételt jelölte meg.) A kommunisták példamutatása Az irányélvek közt főhelyen szereplő szocialista tudat kiala­kítása a gyáregységben tehát kettős követelményt támaszt, amihez egy harmadik is kap­csolódik. A régi munkások magasabb fokon való nevelése mellett a munkásosztály tagjaivá csak most cseperedő újakat meg kell tanítani az alapvető munkafe­gyelemre —, s' a harmadik kö­vetelmény: az utóbbiakkal el kell sajátíttatni a szakmai tu­dást. a gépek kezelésének isme- rajtét is Az összetett nevelési feladat megoldásában jó példával jár­nak elöl a kommunista munká­sok. S a közvetlen irányítás is megfelelő, hiszen a 11 művezető is tagja a pártnak. Velük kap­csolatban érdemes megjegyez­ni: annak idején nem azért kerültek felelősségteljes beosz­tásukba, mert párttagok, ha­nem azért vették fel őket a pártba, mert példás magatartá­suk mellett a legjobban dolgoz­tak. Jellemző rájuk, hogy ál­landóan képezik magukat; tízen például a munka mellett vé­gezték el a középiskolát, majd érettségiztek, s ugyanilyen ál­dozatvállalással jártak a műve­zetői tanfolyamra is. (A tizen­egyedik közvetlenül a techni­kumi érettségi után került az üzembe.) Még egy jellemző példa: Hídi András három esz­tendővel ezelőtt. 57 éves korá­ban. önként járt az egy évig tartó műszaki továbbképző tan­folyamra. jóllehet — életkorá­ból láthatóan — már akkor sem állt messze a nyugdíjazta­tásától. A szakmára, munkafegyelem­re, közösségi tudatra nevelés kitűnő iskolája a szocialista cí­met már elnyert öt. s az azért küzdő négy brigád, amelyekben összesen 90-en dolgoznak. E brigádok közül kettőt a szak- szervezet. egyet a KISZ hozott létre, s az utóbbi részéről fo­lyamatban van másiknak a szervezése is. A pártszervezet egyébként céljául tűzte ki. hogy a brigá­dok számát — persze alapos kö­rültekintéssel. a feltételek meg­teremtésével — 200 fővel 20-ra növeli. Csaknem száz szemináriumhallgató Közvetlenül a termelőmunká­hoz kapcsolódva így fest tehát az eszmei irányelvek megvaló­sítása. Előadások tartásával mi­ként szolgálja ezt a gyáregység pártszervezete? A kommunisták, miután már korábban meghatározták a po­litikai oktatás formáit és tar­talmát, e kérdéssel az irány­elvek megvitatása után újból foglalkoztak, s úgy döntöttek, hogy a pártszervezeten belül bővítik az oktatás keretét, ugyanakkor még nagyobb súlyt helyeznek a tömegszervezetek­ben folyó hasonló nevelőmun­kára. E felkészülés eredményeként a pártszervezet „Időszerű kér­dések” szemináriumán a tervbe vett 23 helyett pontosan két- szeranmyiam — pártonkívüliek is — tanulnak. A tematikába egyébként időközben a kor­mányhatározat általában, s an­nak a gyáregység termelésére vonatkoztatható része konkré­ten is belekerült A kéthetenkénti szemináriu­mot külön tartják a délelőtti és a délutáni műszakban dol­gozóknak, így tehát arra heten­ként sor kerül. A szeminárium­vezetők: Petróczi Sándomé, a személyzeti osztály vezetője (aki háromhónapos pártiskolai végzettséggel rendelkezik), s az egyetemet végzett Polgár János revizor. A tömegszervezeti oktatás a húsz fős szakszervezeti iskolá­ban és az egyenként 15 hallga­tót számláló két KlSZ-szeminá- riumon folyik. Az előbbit Ko­vács János fizikai dolgozó, a párt- és szakszervezeti bizott­ság tagja, az ifjúsági szeminá­riumokat pedig a szintén párt­tag Laczkó Gábor termelési osz­tályvezető, illetve a pártonkí- vüli Paál György gépészmérnök vezeti. Ez, az irányelvek szellemében végzett, különös példamutatást, fáradságot igénylő. bonyolult nevelőmunka kétségtelenül nagy szerepet játszik abban, hogy a gyáregység két műszakban dől- í gozó munkásai egy nap alatt már 1800 pár cipőt készítenek. S ha a kommunisták továbbra sem feledkeznek meg felada­tukról, nem sok idő múlva kél ezer pár cipő lesz az üzem napi összteljesítménye. És emellett az újonnan jött dolgozók is a munkásosztály egyre méltó' b tagjaivá válnak. T. I. Kevesebb takarmány, ugyanannyi súlygyarapodás Két hónappal lerövidítették a hizlalási időt Érdekes kísérletek a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben GYORS ütemben fejlesztik a kiskunhalasi Vörös Október Ter­melőszövetkezetben a sertéste­nyésztést. 1964-ben 375, 1965-ben 918 hízót adtak az államnak. Az idei terv megemelését elősegí­tették az új felvásárlási árak is. Ez évben 1200 hízót adnak az állami felvásárlónak és felépíte­nek egy korszerű sertésszállást. A termelőszövetkezet vezetői Találkozóit a két alagút A napokban a föld alatti gyor- vasút Fehér út—Blaha Lujza té­ri szakaszán az egymással szem­ben dolgozó alagútfúrók talál­koztak. Képünk az utolsó 3 mé­teres földréteg kifúrásának meg­kezdésekor készült, Surányi Ist­ván és Ó. Tóth József vájárok rövidesen találkoznak a Fehér út felőli alagutat fúró társaik­kal. (MTI Foto — Lajos felvétele.) Huszonkilenc brigád sikeres versengése a szocialista címért Konzervgyárban (Üzemi tudósítónk írja.) Az elmúlt évben 46 brigád küzdött a Kecskeméti Konzerv­gyárban a szocialista cím elnye­réséért. A napokban szakszerve­zeti bizottsági ülésen értékelték eredményeiket. A tanácskozáson részt vett Végvári István, a gyár igazgatója, Winkler László, az üzemi pártbizottság titkára, s ott voltak az üzemvezetők bri­gádvezetők. Varga Sándomé szb-titkár bocsátotta vitára a termelési bizottság jelentését, — amelyet a termelési tanácskozá­sokon is magtárgyaltak —, s a hozzászólók elemezték a brigá­dok vállalásainak végrehajtását. Földházi József, ötszörös szo­cialista brigádja a szárító üzem legösszeforrottabb munkacsapa­ta. Amikor a munka torlódása miatt túlórázni kellett, fáradsá­got nem ismerve dolgoztak, na­pi 12 órát is. A társadalmi meg­mozdulásokban, egymás segíté­sében egyaránt példamutató eredményeket értek el. Ennek alapján nyerték el most hatodszor a szocialista címet. A dobozüzemben Csordás Margit brigádjának átlagteljesít­ménye 111 százalék volt. sei .'üt­jük a megengedett 0,4 százalék alatt mozgott. Háromszáz óra A szocialista címet az induló negyvenhat közül huszonkilenc brigád érdemelte ki. Közülük csak néhány munkacsapat tevé­kenységének érzékeltetésére szo­rítkozhattunk; A tanácskozáson felszólaló Winkler elvtárs tartalmában Is igen eredményesnek értékelte a szocialista címért küzdő brigá­dok tevékenységét. Hangsúlyoz­ta, hogy az idei tervek végrehaj­tásában is nagy szerep vár a brigádmozgalomra. Komáromi Gyula, egy négyszeres szocialista brigád vezetője arra mutatott rá, hogy a mozgalom tovább- szélesítésére megvan a lehető­ség. A többi között például a Il-es telep építő csoportjánál kialakult a megfelelő létszám és egyéb feltételeik is adottak ar­ra, hogy bekapcsolódjanak a szocialista címért folyó munka­versenybe. Végvári István igaz­gató arra hívta fel az üzemve­zetőket, hogy az idén még több segítséget adjanak a szocialista cí­mért küzdő brigádoknak. A termelésben bízzák meg őket hozzájuk méltó feladatokkal. Törődjenek azonban a mozga­lom tartalmának emberformáló szerepével is. Morvái István» ó régóta törik a fejüket, miképp lehetne olcsóbbá tenni a sertés­tenyésztést. Ezért is^ezették be a táptakarmányozÉfet, amellyel az előző egy évről 9 hónapra csökkentették a hizlalási időt. Ezzel azonban nem vqitak meg­elégedve. További önköltség- csökkentésre törekedtek. ELGONDOLÁSAIK, találkoz­tak Fazekas Zoltánnak, a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat osztályvezetőjének kez­deményezésével. Megkezdték a kísérleteket az úgynevezett gra­nulált sertéstáp etetésével. A granulált táp gőznyomás alatt henger alakúra sajtolt és mint­egy félcentiméteres darabokra szeletelt táptakarmány-keverék. Dr. Tüske László elnök szerint a kísérletek eredményei minden elképzelésüket felülmúlta. Pél­da erre a napokban átadott hí­zófalka. A sertések átlagsúlya 7 hónapos korban 106,5 kilo-' gramm volt. Eddig csak kilenc hónapos korban értek el hason­ló súlyt a jószágok, a szokvá­nyos táptakarmányozás mellett. NEMCSAK ez a kéthónapos hizlalásiidő-rövidülés a szem- beöltő, hanem az is, hogy egy kilogramm súlygyarapodáshoz eddig 4,76 kilogramm táptakar­mányt használtak fel — ennyi volt a január végén átadott kontrollfalkánál a felhasználás — ez esetben pedig csak 3,39 ki­logrammot. Ez önmagában is ki­váló eredmény. Ezenkívül a gondozó munkája is sokkal könnyebb granulált táptakarmá­nyozás esetén. Csak az a felada­ta, hogy gondoskodjon arról, hogy mindig elegendő takar­mány legyen az önetetőkben és kellő mennyiségű víz a vályúk­ban. — Mivel magyarázhatók ezek az eredmények? — érdeklődtünk Farkas Zoltántól. — A száraz granulált táp ke- mén/sége miatt jobban igénybe veszi a rágóizmokat, növeli a nyálképződést. Jobb a takar­mányértékesítés is, mint azt a kísérletek bizonyítják. A több­letköltség pedig jelentéktelen, ugyanis egy mázsa táptakar­mány granulálási 18 forintba ke- rüL — Milyen további tervek van­nak a tapasztalatok általánossá tételére? — Hasonló kísérletek folynak a kalocsai Iszkra, a mélykúti Űj Élet Tsz-ben és március 1-től kezdjük a bátyai Haladásban. A meglevő granuláló üzemünk mellett — amely Soltvadkerten van — létrehozunk egy másikat Bácskokodon. Ennek teljesítmé­nye ötszöröse lesz a soltvadker- tinek. VÉGEZETÜL megtudom még, hogy kísérleteket folytatnak a szarvasmarha-hizlalásban is. Er­ről egyébként már mi is hírt ad­tunk lapunkban. E szerint a granulált táptakarmányban ' 2 százalék fehérjekoncentrátumot karbamiddal helyettesítenek. Mivel import fehérjekoncertrá- tumról van szó, rendkívül lénye­ges devizamegtakarítást jelent. A soltvadkerti József Attila, a kalocsai Iszkra és a kisszálíási Búzakalász Termelőszövetkezet­ben végzett kísérletek bizonyít­ják, hogy a karbamidot tartal­mazó táptakarmánnyal úgyan- annyi súlygyarapodást értek el, mint az előzőleg használt 2 szá­zalékkal nagyobb fehérjetartal­múval. BA FIGYELEMBE vesszük azt, hogy a megye egyes vidékei takarmányban szegények, akkor szinte felmérhetetlen jelentőségű a sertéshizlalásnál végzett, emlí­tett kísértet. Hiszen ezer mázsa sertéshús előállításánál 1600 má­zsa takarmányt tudunk megta­karítani az említett módon. társadalmi munkát végeztek, ezenkívül lelkes patronálói vol­tak a kecskeméti szociális ott­hon idős lakóinak. Minden vállalásuk túltelje­sítésével érdemelték ki a szocialista címet. Az Il-es telepi édesüzemben * dolgozik Balogh Imréné brigád­ja. Nemcsak, hogy minőségrom­lás nélkül tettek eleget 125,5 százalékos átlagteljesítmény-vál­lalásuknak, hanem munkamód­szerüket öt újabb dolgozónak adták át, akik szintén kifogás­talan munkát végeztek. Egyik brigádtársuknak családi ház építkezésben segítettek. Jutal­muk a szocialista címen kívül: tevékenységüket az ÉDOSZ központi vezetősége is meg­dicsérte. Rozenbergszki József né. négy­szeres szocialista brigádja rek­lamációmentesen végezte a készáruraktárban az export- szállítmányok útnak indítását. T. Nagy Ferencné brigádul ha­sonló eredményeket ért el, s ez­zel immár nyolcadszor nyeri el a szocialista címet. Bunyik Zol­tán építőbrigádja sok egyéb vál­lalása teljesítése mellett 6 ezer forint értékű elfekvő festék­anyag hasznosítását tette lehető­vé az elmúlt évben.

Next

/
Thumbnails
Contents