Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Fodrászműhely a tanyavilágban Több segítséget kér a „guruló“ brigád A kisizsáki kultúrotthon pa­rányi öltözője minden szomba­ton fodrászműhellyé alakul. A Kecskeméti Fodrász Ktsz fur­gonján érkeznek a berendezé­sek — két asztalka, néhány szá­rító búra, összecsukható tükrök, szerszámok — és természetesen a frizurák mesterei: Szalai Andrásné. Holman Vera, Re­mete János. Amíg a fodrászok dolgoznak, a gépkocsivezető sem tétlenke­dik: összeszedi a cipész után sóvárgó lábbelit, hogy aztán egy hét múlva kijavítva hozza vissza a tanyaiaknak. Az időjárás gyakran közbeszól nélelőtt 10 óra tájban már vagy nyolc menyecske és lány szépül a fodrásznők ügyes keze alatt. Nagy részük a környező tany^világból, Balázspusztáról és a Kurjantónak nevezett ha­tárrészről érkezett. Remete János egyelőre még tétlen a — férfiak csak munka után, a délutáni órákban tud­nak időt szakítani a nyilatko­zásra. Tőle tudom meg, hogy nem egészen három éve járja Kecskemét tanyai körzetét a „guruló” fodrászbrigád. A hét meghatározott napján keresik fel a bugaci, hélvéciai, fülöp- házi, jakabszállási és a kisizsá­ki kuncsaftokat. Hétfőn és va­sárnap pihennek. Vendégeik kö­re egyre bővül és az ünnepek előtt, vagy ilyenkor, farsangban, alig győzik a munkát. — Sajnos, az időjárás gyak­ran közbeszól — fordítja pana­szosra a szót a fiatal fodrászse­géd. — Múltkoriban, a nagy ha­vazások idején is többször el­akadtunk a kocsival. Volt úgy, hogy két-három órát kínlód­tunk, mire ki tudtuk szabadí­tani a kerekeket a hóbuckákból! és már nem is tudtunk eljutni a rendeltetési helyünkre. — Az ilyen napokon termé­szetesen nem keresünk semmit, j mivel jutalékos rendszerben dolgozunk — kapcsolódik a tár­salgásba Holman Vera, mi- j közben gyors mozdulatokkal ki­fésüli egy kis barna lány haját. Ezután rövid időre megsza­kad a beszélgetés fonala, mert vendég és alkotó belefeledkezik a laza hullámokban omló frizu­ra értékelésébe. Kedvező ered­ménnyel zárul a minőségvizsgá­lat. ezt elárulja a kis Máriás Ibolya csillogó tekintete. — Ugye, nem romlik él es- í tig? — aggodalmaskodik a bú- j csúzásnál. — Mert tudod, ma; bált rendez a balázspusztai is­kolában a KISZ-szervezetünk — fűzi hozzá magyarázólag és az­tán nagyon óvatosan fejére ka- ny árit ja a kendőt. Mackó néni hullámosat kér — Én olyan egyszerűt szeret­nék. mint múltkor — ezzel ü1 a tükör elé Bognár Gáborné. Míg néhány hajcsavaró segítsé­gével elkészül az „egyszerű” frizura, félig komolyan arról faggatom, hogy nem sajnálja-e a férjemuram a pénzt a szé­pítkezésre. — Dehogy sajnálja —. tilta­kozik nevetve a fiatalasszony. — Inkább ő mondja, hogy jöj­jek már el a fodrászhoz, ami­kor nincs rendben a hajam. Kü­lönben is szépen keresünk az izsáki Aranyhomok Tsz-ben. Gábor fogatos, én meg a nö­vénytermesztőknél dolgozom. — Akad kuncsaftunk az idő­sebb generációból is — szól közbe Szalai Andrásné. — Mac­kó néni például már a hetven felé járhat, de az ünnepek, lak­zik előtt mindig betoppan hoz­zánk és „jó hullámosat” kér. Közben félfüllel a hajszárító búrák alól elröppenő hangos mondattöredékeket hallgatom. A téma — mi is lehetne más? — az esti bál. Megbeszélik, ki milyen ruhában megy, jól áll-e majd ahhoz a konty, vagy a , ,Kleopátra”-frizura. Akár esik, akár fúj... Dél felé már annyian ülünk a tenyérnyi öltözőben, hogy a fodrásznők mozogni is alig tud­nak. — Jó lenne, ha mindenütt tisztességes helyiséget kap­nánk. Mert ez itt. akár hiszi, akár nem, még a jobbak közé tartozik —. mondja sóhajtva Holman Vera. — Jakabszállá- son például egy köves tűzoltó­szertárban dolgozunk és van ahol a vendégek az udvaron kénytelenek várakozni akár esik, akár fúj. Igen, jó lenne, ha a helybeli tanácsok több segítséget adná­nak ezeknek a fiataloknak. Leg­alább annyit, hogy tiszta és fű­tött helyiség várja őket ilyen­kor, télidőben. Ne kelljen ma­gukkal hurcolni a gépkocsin a gyújtóst. és ne töltsék a mun­kaidejük jó részét hólapátolás­sal, takarítással. Megérdemlik a gondoskodást, hiszen fáradságos munkájukkal a falvak és á tanyák népét szolgálják. Amíg el nem indult a fodrászok furgonja, 5—10 ki­lométert kellett kerékpáron vagy lovaskocsin utazniuk a legközelebbi fodrászműhelyig a városias, ápolt külsőre vágyó tanyasi asszonyoknak, lányok­nak. Békés Dezső Hosszú volt az idény Szerdán leállt a sarkadi cu­korgyár, csütörtökön pedig a szerencsi cukorgyár dolgozta fel az utolsó 150 vagon répát, s ez­zel befejeződött a magyar cu­koripar 1965/66. évi idénye. A két utolsónak leállt gyár rekor­dot is döntött, hiszen a szeren­csi üzem 162 napon, a sarkadi pedig 167 napon át szünet nél­kül dolgozta fel a cukor nyers­anyagát. A hosszú idény alatt a a szerencsi gyár végzett a leg­több, 40 500 vagon répával, a többi nagyobb üzem általában 30 000—35 000 vagon a kisebbek 20 000—25 000 vagon répából ké­szítettek cukrot. 16 milliós iparcikkforgalom emelkedés Alapozás közben A felvonulási épület irodájá­nak falán levő tervrajzot néze­getem, milyen impozáns látványt nyújt majd jövő év novemberé­ben a kecskeméti Széchenyi tér. A nagytemplom mellett a háttérben az Aranyhomok Szál­ló, előtérben pedig a most épü­lő hatemeletes, loggiás függőfo- lyosós, 95 lakásos, modern bér­ház. — Hogy halad az építkezés — kérdem Pótári Béla művezető­től. — Jelenleg segédmunkások, vasbetonszerelők, ácsok és a vákuumosok dolgoznak mintegy hetvenen az alapozáson. Á ta­lajvíz 3,9 méteren van, az ala­pozást pedig 4,9 méter mélyen kellett kezdenünk. A vákuumo­sok szívatják el a vizet, hogy az építőmunkások dolgozhassanak. Közben egy munkás sáros cserépedényt, pipát és egy ele­fántcsontból készült injekciós tartályt tesz az asztalra. — A kútban találtuk — mondja. — Eddig hat régi farovátkás kutat találtunk ezen a kis te­rületen — válaszolja kérdő te­kintetemre a művezető. — Eze­ket ki kell ásnunk, majd be­tonnal betömni. Közben ilyen régi tárgyakra bukkanunk. Örül­nek majd a muzeológusok. A munka egyébként jól halad, csak az ilyen kutak nem voltak „tervbe véve”. Az építők azonban szívvel- lélekkel dolgoznak. Reggel 7-től délután fél 5-ig tart a munka­idő, de ha kimarad az aznapra bekevert beton, addig serény­kednek, míg be nem építik. Az alapozás márciusban elkészül és megkezdődik a földszinti fö­démek építése. Nagy Ottó—Pásztor Zoltán , A számok imponálóak, A Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat dol­gozói tavaly 366 millió 445 ezer forint forgalmat bonyolítottak le, 16 millióval többet, mint 1964-ben. Eladtak többek kö­zött 8398 gáztűzhelyet, 3928 ke­rékpárt. 1530 porszívót, 2121 mosógépet, 1049 centrifugát, 998 hűtőszekrényt, a bútorforgalom pedig 20 szá­zalékkal haladta meg az előző évi szintet. Kerékpárból a fentinél is na­gyobb lehettt volna azonban a forgalom, ha korábban megin­dítják az OTP-hitelakció kere­tében történő részletvásárlást. Jó eredménnyel zárult a vál­lalat nyereség- és költségmegta­karítási mérlege,, és sikerült előbbre jutni az üzlethálózat fejlesztésében, korszerűs ütésé­ben, s a felújítások terén is. A boltok tatarozására közel egy­millió forintot költöttek. Az idén ismét előrehaladás várható a hálózatfejlesztésben. Kecskemé­ten, a Rákóczi úti bútoráruház helyén megnyílik a korszerű, minden igényt kielégítő lakbe­rendezési áruház. S milyen áruellátást igér eb­ben az évben a BIK a vásárlók­nak? Még nem véglegesek az idei árukínálat részletei, annyit azonban már mondhatunk, hogy az 1966-os forgalmi elő­irányzat II millió forinttal, (3 százalékkal) magasabb a tavalyi tervnél. Több tanácsi irányítás alatt működő ipari üzemmel tárgyal a vállalat vezetősége az évről évre gondot okozó hiánycikk lista csökkentése érdekében. Ez idáig a Kecskeméti Finomme­chanikai Vállalattal jutották egyezségre, s ezáltal némi ja­vulás várható például a drót­fonatellátásban. Már megjelent az iparcikk- szaküzletekben az új típusú 48 köbcentis Simson és Jawa kismotor­kerékpár, a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár terméke: a „Qualiton” magnetofon, s nagyobb mennyiség érkezik az igen keresett „Szokol” tí­pusú szovjet és a február 14— 26-ig 30 százalékkal olcsóbb magyar „Madison” tranziszto­ros rádióból is. Ezenkívül tran­zisztoros szócső, modern han­gosbemondó, rádióamatőrök ré­szére magyar gyártmányú hang­szórópótló, továbbá, új típusú hangosító berendezés, hangoste­lefon is szerepel a várható új­donságok között. Lakberendezési áruház nyílik Kecskeméten A várható újdonságok I Villamos kávéfőzőkből szin­tén jobb lesz az ellátás: az idén lényegesen több Unipress kávéfőzőt hoznak forgalomba, mint az elmúlt években. Két szobor a ruhatárban Az úttörő egyenruhás kis­lány és kisfiú gipszből formált bájos alakját először a kecs­keméti művészklubban lát» tam meg. Ott álldogáltak a sarokban, aztán hosszú időre szem elől tűntek. Nemrégiben a városi művelődési ház ruha­tárában ismét találkoztam ve­lük. Eléggé lehangoló látványt nyújtottak szegénykék. Felü­letük megkopott, néhol sérü­lések ékteleníiették testüket. „Hiába, a gipsz nem túlságo­san időtálló anyag, dehát azért jobban is lehetett volna vi­gyázni rájuk” — gondoltam magamban. Az eredetileg a Fehértói Üttörőtáborba szánt gipszmin­ták bronzba öntésére annak idején a magas költség miatt nem kerülhetett sor. Ám ez így mégsem lehet „megoldás”, s joggal merül fel a kérdés; vajon mi lesz a sorsuk a szob­roknak? Továbbra is kopnak; törődnek a ruhatárban, vagy ahová később veti őket jó vagy rossz véletlen? .,Felkérjük a kecskeméti mű vésztelep egyik művészét: javítsa ki a sérüléseket. Az­tán anyagi lehetőségeinktől függően kiöntetjük őket alu­míniumból, hogy a Fehértói úttörőtábor lakói a nyáron már gyönyörködhessenek ben­nük” — válaszolta Reile Géza elvtárs, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnöke, miután felkerestük a két úttörőszobor ügyében. Reméljük tehát, hogy b«* látható időn belül szoborlelet* lezésre kerül sor Fehértóit, aminek bizonyára megörülneh majd a táborozó pajtások. 9 ez méltó megemlékezés les9 az úttörőmozgalom megindu­lásának 20. évfordulója alkal­mából is. Olyan ajándék, amm a régi úttörőktől kapnak majd a mieink... B. Gy. Szerkesztői üzenetek Virágh MiháJyné. Kecskemét: Ké­résével szívetslkedjék a Kecskeméti Városi Tanács V. B. Építési és Köz­lekedési Osztályához fordulni, mivel az ügy e hatóságra tartozók. * H. M-né Méntelek: Sérelme csak akkor méitányoJiható, ha pontos cí­mét és adatokat is hajlandó közöl­ni. A névtelen bejelentéseket, pa­naszokat ugyanis a felügyeleti szervnek nem áll módjában kivizs­gálni. >/>/VVVVV>»vvl|^VVVVVW^VVVWVVVV-éVVV». PKlflflNÉPE I A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megye? tanács lapja. I Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja : a Bács megyei Lapkiadó Vállalat, el el ős kiadó: Mezei István igazgat Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpon' 26-1», 25-1«. Szerkesztő jbizottság 10.33 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1 Teleién: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, cizetési díj 11 hónapra 13 forii Előfizethető: helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. i-Kiskun megyei Nyomda V ’ icskemét — Telefon: 11-85 ” -|.l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents