Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

Világ proletárjai, egy es Híjeteti XXI. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM Ara 60 fillér 1966. FEBRUAR 18. PÉNTEK Tetteket parancsol a szükség Üt év alatt 13 ezer holddal csökkent a városok és a községek külterülete lobb szóló es gyümölcsös Erdősáv Halas körül „Rejtőző“ földek megyeszerte Ki ne emlékeznék a tavalyi dunai nagy árvíz aggasztó nap­jaira, hónapjaira, amikor szí­vünk együttérzően dobbant ve­szélybe került embertársaink ezreivel, s az árvízvédelem nagyszerű hőseivel, amikor az együttérzés olyan tettekben is megnyilvánult, mint amilyen a spontánul kezdeményezett, országos méretű gyűjtés volt? És íme. jóformán még ki sem lábaltunk az egyik bajból, ránk szabadult a másik: ismét szá­mos családi otthont, sok érté­ket pusztító, a jövő évi kenye­rünket dézsmáló elemi csapás, a belvíz. Miközben ismét aggodalom­mal figyeljük a napi híreket, helyzetjelentéseket hazánk ár­víz sújtotta területeiről, a szű- kebb pátriában, a megye vá­rosaiban és községeiben köz­vetlen tanúi vagyunk a bajnak. S nemcsak egyszerűen tanúi. Mert a szükség gyors, határo­zott, öntevékenységet parancsol a helyi tanácsoknak, más ille­tékes szerveknek és tetteket diktál valamennyiünknek, s ezek nem is maradnak el. A helyi tanácsok vb appa­rátusának dolgozói Kecskemé­ten, Kunszentmiklóson, s min­denütt. ahol kell, azon fára­doznak, hogy az otthonukat vesztett családok azonnal fedél alá kerüljenek. A megyeszék­helyen a társadalmi lakásbi­zottság tagjai felváltva állandó ügyeletet tartanak, hogy segít­hessék a gyors intézkedést. Nem egy kritikus területen ásót, kapát ragadva árkot ásva serénykedik a lakosság a víz­levezetésén a tanácstag hívó szavára, társadalmi munkában. Az azonnali segítségnyújtás brigádvezetőknek, hogy segít­sük a Pistáék házát helyrehoz­ni. A vállalat is biztosan tudna segíteni egy kis elfekvő anyag­gal. Két szombat délután és két vasárnap alatt megcsinál­nánk!” ... Lám, milyen felemelő ötlet! Egész társadalmi megmozdulás bontakozhat ki belőle! Üzemi, munkatársi kollektívák össze­fogásával, különböző elfekvő építési anyagok rendelkezésre bocsátásával csakugyan értékes támogatást nyújthatunk a baj­bajutottaknak. S a fentihez ha­sonló, együttérző töprengés, a szocialista ember humanizmu­sa, bizonyára számos más mód­ját is megtalálja a cselekvő segítésnek. Amire annál is in­kább szükség van, mert a la­káshelyzet közismerten nehéz, s a belvíz miatt összedőlt ott­honokkal még súlyosabbá vált. A szükség azonban mást is diktál. Például az eddiginél sokkal nagyobb előrelátást. Nem egy községben ugyanis csak az előállt helyzet, a házak falát rongáló belvíz adta meg a nyomatékos figyelmeztetést: az árkok rendeltetése a víz le­vezetése! Erről bizony sok helyen megfeledkeztek és csak most. a szükség parancsára kezdik tisztogatni, rendbehozni a már szinte teljesen beteme­tett csatornákat. Nagy intelem ez a községfejlesztés további munkájában a helyi tanácsok­nak, termelőszövetkezeteknek és a lakosság valamennyi ré­tegének egyaránt. Mert ez a feladat még csak nem is költ­ségigényes, és az árok rendben- íartása kinek-kinek lakóháza előtt elsősorban személyes ér­deke. A megye községeinek, váro­sainak külterületét öt évvel ez­előtt több mint egymillió 400 ezer holdban állapította meg az Állami Földmérési és Térképé­szeti Hivatal megyei kirendelt­sége. Azóta ez a terület mint­egy 13 ezer holddal — csökkent. Nyilvánvaló, hiszen a települé­sek az elmúlt években szemmel láthatóan terjeszikedtek, lakó- és ipartelepek létesültek Ám a változás nemcsak ennyi. A mezőgazdasági jellegű terü­letek különböző ágazatai között is lényeges eltérések mutatkoz­nak a mostani és az öt évvel ezelőtti helyzetet tekintve. Pél­dául a szántóföldi terület jelen­leg nem sokkal haladja meg a 730 ezer holdat. A szánté a korábbinál több mint 40 ezer holddal csök­kent. A rét és a legelő 18 ezer holddal lett kevesebb. Érdekes viszont, hogy az erdő 44 ezer holddal lett nagyobb, — csaknem másfélszerese az 1960-ban felmért területnek. Még a nádasok is gyarapodtak, több mint kétezer holddal. A legörvendetesebb viszont a sző­lők és gyümölcsösök 36 ezer holdas növekedése. Ä gyümöl­csösök területe pontosan meg­kétszereződött. Az úgynevezett „adómentes” terület kilencezer holddal fogyott. Többnyire a tanyák lebontásának következ­tében. Köztudott, hogy a második ötéves terv során 54 ezer hold nagyüzemi szőlő- és gyümölcs­telepítés történt megyénkben. (Hogy a növekedés ennél kis- sebb, az annak tulajdonítható, hogy sok öreg szőlő pusztult ki.) Ipari és mezőgazdasági lé­tesítmények, továbbá házépítés számára csupán az utóbbi két évben 2700 holdat jelöltek ki. Ezek, valamint az erdőtelepítés következtében jelentősen csök­kentek a terméketlen, buckás területek. De még mindig nyolc­ezer holdnyi maradt belőlük, amit jelenleg az égvilágon semmire nem használnak. A következő öt év alatt a Ho­mokhátság még meglevő buc­kás vidékének mintegy a két­harmadát hasznosítják. Főként Kiskunhalas, Balotaszállás és Harkákötöny határában törté­nik nagyarányú telepítés, — Halas körül homoki erdősávot létesítenek. A négy évvel ezelőtt megje­lent földvédelmi törvény végre­hajtásának felülvizsgálata rö­viddel ezelőtt fejeződött be a megyében. Ennek során figye­lemreméltó tényeket tártak fel a helységek határait végigjáró bizottságok. Kitűnt, hogy az említett 8000 holdon kívül is legalább ezer hold olyan terület „rejtőzik”, amely parlagon hever, noha minden különösebb előké­szítés nélkül hasznosítható len­ne. Nagy táblák kellős közepén legelőfoltok, lebontott tanyák helyei várnak művelésre. Külön­böző „területpazarlásra” is fény derű' Csaknem ötezer hold enge. . .ynélkülj telepítést fed­tek fel, 173 esetben. Ebből 300 holdat visszaállításra javasoltak, azokat, amelyek a nagyüzemi ' táblák szögletében, elszórt par­cellákon amúgy sem mutat­koznak életképesnek, ilyen meg­gondolatlan telepítés főként a kecskeméti és a kiskőrösi járás több gazdaságában fordult elő. A második ötéves terv első éveiben feleslegesen nagy, 25—30 holdakra telepítették a gazdasági majorságokat is. Azóta a terület kihasználása ésszerűbbé vált, a telepek jól el­férnek 8—9' holdon is. Huszonkilenc község belterü­letének összesen négy és fél ezer holddal történő csökkentése is időszerűvé vált. Kelebia belte­rületéből például a közeljövő­ben 400 holdat vonnak be * nagyüzemi művelésbe. Meg» szüntetésre várnak az utóbbi években elharapódzott önkéntes földcserék is. A nyilvántartás­ban ezek meglehetősen nagy zűrzavart okoztak. A harmadik ötéves terv a művelési ágak arányában to­vábbi nagyarányú változásokat igér. Több mint 21 ezer holdon szőlő és gyümölcsös, továbbá 14 és fél ezer holdon erdő tele­pítésére kerül sor. Majdnem 800 holdat igényelnek az ipari és mezőgazdasági beruházások, valamint a lakásépítkezések is. Mindent egybevetve: a városok és községek határainak nagy térsége tovább gazdagodik, ér­téke egyre növekszik a követ­kező öt évben is. és a további károk elhárítása érdekében születő tettek mel­lett egyre szélesebb körű az előretekintés: hogyan lehetne segíteni a károk helyreállításá­ban. Szívet melengető volt hall­gatni például annak a két kecskeméti fiatalembernek a beszélgetését, akik mellé az egyes buszban sodort a vélet­len. Alighanem szocialista bri­gádtagok voltak, mert egy bel­vízkárosult munkatársuk fe­letti sajnálkozás után egyikük- így szólt: „Javasolni fogom a Végül, még egyszer vissza­térve a megyeszékhelyre, ahol bizony nagy gondot okoz a bel­víz. Ez nyomatékosan felvet olyan tennivalót, mint a csa­tornarendszer. a város vízelve­zetésének mielőbbi megnyug­tató megoldása. Ez a probléma viszont nem kis mértékben függvénye a népgazdaságunk lehetőségeinek. De napirenden tartásáról éppen a mostani drága tapasztalatok miatt sem­miképpen nem mondhatunk le. P. I. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének beszámolóját a KGST Végrehajtó Bizottságé- I nak 21. ülésszakáról, valamint a Magyar—Lengyel Gazdasági Együttműködési Bizottság VI. üléséről. A külkereskedelmi miniszter első helyettese beszámolt az európai szocialista országokkal folytatott 1966. évi és az 1966— 1970. évekre szóló hosszú lejáratú árucsereforgalmi tárgyalásokról, majd pedig az ez évi Budapesti Nemzetközi Vásár előkészületei­ről. A kormány a beszámolókat megvitatta és elfogadta. A nehézipari miniszter tájékoztatta a kormányt a negyedik ötéves terv erőműépítési programjára vonatkozó elgondolásokról. A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének javasla­tára a Minisztertanács meghallgatta a belkereskedelmi miniszter tájékoztatását arról, hogy milyen hatást gyakoroltak az árintéz­kedések a kereskedelmi forgalomra, majd a munkaügyi minisz- ! tér beszámolóját a február 1-i bérintézkedések végrehajtásáról. I A kormány a jelentéseket elfogadta. | A kecskeméti Szemere Bertalan utcát is elöntötte a belvíz, amely az új házak épségét is veszélyezteti. Egyelőre a vizesárok is sokat segítene. Bizony itt is elkelt volna egy kis összefogás már az ősz folyamán. Kuwait emirje és miniszterelnöke fogadta Kállai Gyulát és idegenforgalmi tárgyalások KUWAIT Sugár András, az MTI tudó­sítója jelenti: Kállai Gyula csütörtök reg­gel felkereste az Arab (Perzsa) öböl partján fekvő palotájá­ban Szabah el-Szalem el-Sza- bah emírt, Kuwait állam ural­kodóját. Az emír dolgozószobá­jában fogadta a magyar mi­niszterelnököt. A szívélyes baráti beszélge­tés végén a két államférfi meg­elégedéssel állapította meg, hogy teljes az egyetértés a nemzetközi kapcsolatok alap­elveiben: a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élése, az egyen­jogúság alapján való együttmű­ködés, a béke, a leszerelés kér­désében. Ezután Dzsabir al Ahmed el- Szabah miniszterelnököt ke­reste fel a magyar kormányfő és vele is szívélyes baráti be­szélgetést folytatott. A gépko- csioszlop a miniszterelnök­ségről a vadonatúj Khaldija leányiskola megtekintésére in­dult. A kuwaiti lapok első oldalon, fényképes tudósításokban szá­molnak be Kállai Gyula és a küldöttség érkezéséről. Csü­törtök este a kuwaiti minisz­terelnök a Daszman palotá­ban vacsorát adott Kállai Gyu­la tiszteletére. * He * Dr. Rosta Endre, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke, a magyar küldöttség tagja csütörtökön Kuwaitban felkereste Szudon el-Dzsaszim tájékoztatásügyi miniszterhelyettest. Szívélyes baráti beszélgetést folytattak a sajtó, a televízió és az idegen- forgalmi szervek kapcsolatai­nak lehetőségéről

Next

/
Thumbnails
Contents