Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-17 / 40. szám

Otthonok veszélyben Mint már korábban tájékoz­tattuk olvasóinkat, megyeszerte igen komoly károkat okoz a gyors hóolvadástől és az esőzés­től felszaporodott belvíz. Több mint 80 ezer hold van víz alatt, ebből jelentős a szőlő, gyümölcs- ültetvény, őszi kalászos, rét, le­| gelő stb. Sajnos, a lakott terüle­teken, a lakóházakban is kárt j okoz a belvíz, eláztatja a fala­kat s emiatt több épület össze­dőlt, megrongálódott. Képeink a | kecskeméti helyzetről vallanak ' olvasóinknak. Clázott az alap — összedőlt a ház — Szabó Sándor, Mária- hegy 54. szám alatti háza éjszaka 2 órakor roskadt össze. A ro­mok alól két gyermeket a mentők szállítottak kórházba — ez csak egy a Kecskeméten rommá vált 49 közül. Ménteleken a KÖFA-csoport ^ tagú brigádja már több száz méter árkot ásott, hogy elhárítsák az újabb károk keletkezését. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXL ÉVF., 40. SZ. Ara 60 fillér 196«. FEBK. 17, CSÜT. Száz holdon földben a borsó, vetik a korai retket Megyeszerte megélénkült a határ A megenyhült időjárás nyo­mán mindenütt elolvadt a hó a határban. Ott. aho-l belvíz nem veszélyezteti a területeket, mindenütt élénk munka folyik. A gyümölcsösökben a téli fa­ápolást végzik, megkezdték a szőlőiskolákban a síma vessző szedését. A jánoshalmi szövet- kezetközd vállalkozás területein az ősszel elmaradt telepítést pótolják. A kertészetek meleg­ágyaiban megkezdték a korai zöldségfélék vetését, a hajtatóházakból pedig rö­videsen korai saláta, papri­ka és retek kerül bel- és külföldi fogyasztásra. Az idén a különböző felvá­sárló vállalatok 23 ezer hold zöldség termesztésére kötöttek szerződést a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a háztáji gazdaságokkal. Ezenkívül hét­ezer holdon termesztenek bur­gonyát a megye közös gazdasá­gaiban. A zöldségfélére szerző­dött terület valószínűleg még emelkedni fog. A MÉK-től ka­pott értesülés szerint mintegy 50 százalékkal több korai zöld­séget kapnak a hajtatóházak­ból és a hollandiágyakból az idén a felvásárló telepek. A koraiak vetése egyébként a szántóföldeken is megkezdő­dött. A legtöbb zöldborsót az idén a dunavecsei járásban ter­mesztik. Száz holdon már föld­be került a mag. A kiskunfél­egyházi és a kiskunhalasi já­rásban a retek vetését kezdték meg. Az idén a MÉK szakem­berei által készített vetőgéppel a kelebiai Népfront Terme­lőszövetkezetben első ízben vetik géppel a retekmagot. Ha beválik a kísérlet, akkor jövőre a kézi vetést mindenütt a gépi váltja fel. Meglátogattuk a kecskeméti Béke Termelőszövetkezet palán- taneyelő telepét, ahol Horváth István főkertész elmondta, hogy hatvan, fűtött hollandiágyba már kiültettek 120 ezer fej salátát, 30 hollandiágyba pedig 21 ezer ikertő hatva* ni hegyespaprikát. A termelőszövetkezet az idén növeli a kertészetét. 23 holddal nagyobb területen termeszt új- burgonyát és először az idén 10 holdon zöldborsót is. Felső képünkön: Munkára indul a brigád. Alsó képen: Már a küszöbig ér a víz Kecskeméten a Műkert környékén. Felszabadulás útja és a Szemere Bertalan utcai lakók útiakkal védik házaikat. Hsonló helyzet sok száz családot nyug- falanít a megyében. Az Indonéz Kommunista Párt néhány vezetőjének, illetve tag­jának perét tárgyaló rendkívüli katonai bíróság kedd esti ülé­sén Njono, az IKP KB Politikai Bizottságának tagja ismét visz­szautasította, hogy a párt lenne a felelős az október 1-i esemé­nyekért. Njono kijelentette: Aidit, az IKP elnöke figyelmez­tette Sukarno elnököt a tábor­nokok tanácsa tervezett puccs­kísérletére. A Reuter jólértesült források­ra hivatkozva közli, hogy a szer­dai napon Projitno. az IKP egyik funkcionáriusa, tanúval­lomása során megerősítette a Njono által mondottakat, ami­kor közölte, hogy szeptember 26-án, négy nappal az állam- csínyk’'sérlet előtt. Njono bő­széit neki a tábornokok tanácsa veszélyéről. Sastrosandjojo, az IKP egy másik tagja a bíróság előtt elmondotta, hogy október 2-án öt, Njonot és egy másik párttagot a hadsereg egységei tőrbe csalták. Azzal összefüggésben, hogy a djakartai rendkívüli katonai bíróság a politikai terror és a kommunistaellenes hisztéria lég­körében megkezdte az IKP ve­zetői elleni pert, a Pravda szer­kesztőségi cikkben hangoztatja: a hivatalos indonéz közlemé­nyekből kitűnik, hogy a szep­tember 30-a mozgalomban csak nagyon kis számú csoportok vettek részt, következésképp a kommunisták, valamint más de­mokratikus és haladó szerveze­tek széles tömegeinek ezzel a mozgalommal n*m volt semmi kapcsolatuk. Szemtől szembe Iparágak egész sorában, a kereskedelemben, az iskolák­ban és egészségügyi intézetek­ben ezek,a hetek hozzák meg az országos béri intézkedések „személyekre lebontott" rész­leteit. Ez az az idő, amikor meg kell mondani X-nek, hogy azok közé tartozik, akik jól húzzák a közösség szeke­rét. s a lehetőségekhez képest emiatt neki most több jut. megérdemli. Ez a könnyebbik feladat. De Y-nak is meg kell mondani, hogy a szekérnek inkább csak a saroglyáján tartja a kezét, minthogy tol­ná — és ezért neve nem ke­rülhetett a listára. Mert az érintett területeken nem min­den dolgozó és nem egyforma mértékben szerepelhet ezen a listán. Az ügy közgazdasági ma­gyarázata a szakemberek fel­adata. Mondjuk meg mind­járt, hogy a lényeg: ennyire telik. Nagyon rossz helyen ke­resné a megoldást, aki valami olyasféle gondolatsorból in­dulna ki, hogy a kormány, az ország vezetése nem akar erősebb javítást adni akár egy tucat, vagy valamennyi foglalkozási ágnak. Boldogan tenné, ám a gazdasági ténye­zőket éppen az jellemzi, hogy nem függnek a szubjektív vágytól. Amennyire viszont mód van, azt. az ország érde­kében úgy kell elosztani, hogy azokon a területeken segítsen, ahol az erősödő ösztönzésre nagyobb a szükség és személy szerint azoknak nyújtson töb­bet az új intézkedés, akik ma. guk is a legtöbbet adják. Amíg általánosságban hangzik el mindez, addig különösebb izgalmat nem okoz. „Kényes­sé" akkor válik, amikor név- szerint is meg kell mondani az embereknek, kinek ér töb­bet a munkája. A naív szemlélő persze azt kérdezheti: hát miért, eddig sose mondták meg nekik? S a józan megfigyelő azt mondja rá; bizony nem. Sok helyen nem. Sok műhelyben, iroda­házban és vezető poszton él­degél még az a szemlélet, hogy „ne szóljunk neki”, „ne bántsuk meg”, „van az embe­reknek elég bajuk”. És ezek a „humanista ízű” megjegy­zések jól is csengenek mégis legtöbbször hamisak. Éveken át hitegetnek azzal, hogy „min­den rendben”, holott az illető szénáját alaposan összekuszál­ták a magatartásából, mun­kája fogyatékosságaiból vagy külső körülményekből adódó viharok. Egymás mellett dol­gozó emberek persze általá­ban igen jól tudják, mennyit ér munkatársuk tevékenysége — mégis nem ritka az olyan kollektíva, ahol évekig szemet hunynak a hibák felett. Most lehetőség nyílik régen nem emlegetett összefoglalá­sokra a munka értékelésében és az őszinte szó kimondására ott. ahol régebben „nem illeti” a nyersebb beszéd. Kínos pil­lanatok? Lehet, de utána könnyebb lesz. Mint ahogyan bizonyára az sem árt, ha el­ismerő szavakat mondanak ott, ahol az ilyen szavakban volt hiány, esetleg éveken át. A lényeg. természetesen: szemtől szembe megtárgyalni jót és rosszat, véleményt és intézkedést. Talán még annyit: mindez, tulajdonképpen, szerves része a jó légkör kialakításának. Ha hiányzott, mindenképpen ideje. A mostani alkalmat, amely lehetővé teszi az érté­kelések forintban is kifejez­hető, mérhető fői-májának nyilvánosságra hozatalát — csak így lehet Kihasználni igazán. Másképp új suttogá­sok, feltételezések és új kese­rűségek és félreértések for­rása lehet. Aki jól akar vezetni: csak az előbbi formát választhatja tiszta szívvel. Aki csak köny- nyen — az az utóbbit De később lesz nehezebb. TVjono visszautasítja «I gí »*4 A jobboldali csoportok *" ’ ürügyet kerestek

Next

/
Thumbnails
Contents