Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-16 / 39. szám

1966. február 16, szerda

9. oldal

Nagy tartalékunk: a növényvédelem

A hajdani földesúri barokk kastély Tasskertesen tíz év óta a növényvédelem háza. A megyei Növényvédő Állomást 1954. ben hívták életre Kiskunmaj- sán. s onnan költöztették át a megye északnyugati csücskébe.

Az elmaradt megelőzés

A 60-as évek elején megkezdődött az üzemi növényvédelem kialakítása. Négy évvel ezelőtt még csupán 27 nagy gépük volt a szövetkezeti gazdaságoknak, ma: 645 van. És még ennek is legalább a kétszeresére lenne szükség.

Ám a gépek, s hozzátehetjük: a gazdag választékban rendelkezésre álló növényvédő szerek önmagukban nem elegendők a sikeres védekezéshez. Emberi hozzáértésre, lelkiismeretességre van szükség. És főleg: megelőző védekezésre. Nos, ez az, amit tavaly elmulasztottak a szőlős gazdaságok. Ha nem június elején, hanem már május 20-a körül elkezdik a permetezést, akkor a

Megöregedett

leltárcédulák

Az elmúlt napokban lezajlott műszaki konferenciákon sok szó esett a készletgazdálkodásról, a feles-leges készletek feltárásáról, értékesítéséről. Érthető, hiszen vállalataink gazdálkodásában — a korábbi meny- nyLségi szemlélettel ellentétben — egyre inkább a munka minőségének a javítása, az eredményesség fokozása érvényesül; a termelési költségek alakulását pedig döntően befolyásolhatják a raktárban porosodó anyagok, félkész vagy késztermékek, amelyek cs-ak látszólag „pihennek”, valójában fáradhatatlanul „gyártják” a deficitet.

A Kecskeméti Konzervgyár tanácskozásán az egyik műszaki arról beszélt, hogy az év eleji leltározásnál szép .számmal találtak olyan járműalkatrészeket, amelyek — a leltárcédulák tanulsága szerint — négy éve hevernek a raktárban. Egyes tartozékokból pedig legalább tíz évre elegendő készletet tároltak. Többen rámutattak a vita során, hogy e feleslegek lerakodásában közrejászott az is, hogy az üzem igen sokféle járművel rendelkezik, és ezért rendkívül bonyolult, nehezen áttekinthető az alkatrészek beszerzése. De nem kétséges, hogy nagyobb körültekintéssel meg lehetett volna előzni az alkatrészállomány felduzzadását Éppen ezért mélységesen egyetértünk azzal a vállalati főkönyvelővel, aki — a készletgazdálkodásról szólva — kertelés nélkül kijelentette: ,,At fogjuk hárítani a felelősökre azt a kárt, amelyet a feleslegek felhalmozódása okoz a vállalatnak.” Egyetértünk, mert a készletlerakódás következményeit nemcsak az illető üzem kénytelen viselni. Vitathatatlan, hogy például a Kecskeméti Konzervgyárban tapasztalt alkatrész „tartalékolás” — figyelembe véve az ellátás nehézségeit — több társvállalatnál megoldhatatlan gondot okozott.

Tavaly, a 114 1965. PM—OT számú rendelet módot nyújtott arra, hogy az üzemek kedvezményes feltételek melHett megszabaduljanak felesleges készleteiktől. A megyében, az év végéig, majdnem 66 millió forint értékű felesleget tártak fel, és ebből 42 millió forint értékűt értékesítettek is.

— Mi lesz azokkal az anyagokkal, amelyeknek nem találtunk új gazdát a rendelkezésünkre álló idő alatt? — kérdezgették a gazdasági | vezetők december táján. A kormány válasza egy újabb rendelkezésben fogalmazódott meg, amely szerint az 1965-ben feltárt, de az év végéig nem értékesített készletektől a korábbihoz hasonló, azaz kedvezményes módon megszabadulhatnak az üzemek.

Az idei évben keletkező elfekvő- ségekre azonban már nem érvényesek a rendelet nyújtotta kedvezmények. Ha pedig utólagos orvoslásra nincs — vagy csak csökkentett mértékben van — lehetőség, a gazdasági vezetőknek tanácsos megelőzni a bajt. Ez egyébként könnyebb lesz, mint korábban volt, hiszen a termelést 1966-ban és a következő evekben egyre inkább, a szükségleteknek kell irányítani. Így fokozatosan megszűnik a feleslegek képződésének egyik legfontosabb oka.

B. D.

! peronoszpóra nyilván nem akozott volna 229 millió forintos kárt a megyében. Hasonló késedelemben voltak az almater- meszto gazdaságok. Csaknem 20 millió forintos kár keletkezeit a varasodás {szaknyelven a fuzikládium) miatt. Sok helyen téli lemosó, sőt a virágzás előtti permetezést sem végezték el. A dávodi Üj Élet Tsz-ben ilyen okok miatt ment veszendőbe az a Ima termés 90 százaléka.

Tavaly a különböző növényi kártevők több mint 240 millió forint veszteséget okoztak a megyében. Ez bizony horribilis összeg, még akkor is, ha a védekezéssel megmentett érték elérte a 750 milliót.

Jelsőhálózat

és szaktanácsadás

A sikeres prevencióhoz sok minden szükséges. Elsősorban is a széles körű és megbízható előrejelzés. Itt sincs minden rendben. A megyében 45 pero- ronoszpórajelző van, de területi eloszlásuk nem a legszerencsésebb. Vannak helységek, amelyek határában 3—4 jelző is van, máshol községek egész sora nem jut hozzá a prognózishoz. Valójában 4—5 kilométerenként lenne szükség jelzőberendezésre.

Az állomás és a gazdaságok fontos feladatát képezi a jelzőhálózat kiépítése. Emellett azonban a megyei növényvédő központ elsődleges feladata a szak- tanácsadás. Jelenleg járásonként foglalkoztatnak egy-egy szaktanácsadót, akinek munkaköréhez tartozik a védekezés megszervezése, irányítása. Ezt úgy láthatná el kellőképpen, ha mindegyik gazdaságban eltölthetene egy napot. Gyakorlatilag ez kivihetetlen. Sokszor naponta körül kell „szaladnia” a járás 130—150 ezer holdas területét, s egy-egy gazdasággal legfeljebb futólag találkozik. Igaz, a közeljövő lényeges javulást igér. Az agronómusi létszámfejlesztés néhány év múlva lehetővé teszi, hogy 25 ezer holdanként foglalkoztassanak egy-egy szaktanács- adót.

Nem hanyagolható el az üzemi előrejelzés kifejlesztése sem. A cél az. hogy minden tsz-ben legyen egy ember, aki a 36 legfontosabb kártevő alapvető tulajdonságait Ismeri. Jelenleg még csak 25 ilyen gazdaság van, de már az innen származó adatok is nagy segítséget jelentenek az állomásnak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gazdaságoknak érdemes növényvédő agro- nómust is foglalkoztatniuk.

Százha t va n n égy bői huszonhárom

Életbevágóan fontos, hogy a gazdaságokban* képzett szakmunkások végezzék a növény- VédeLmet. Az állomáson már 1959-ben megkezdődött a szakoktatás. 1964-ig' 164 szakmunkást képeztek ki.

Hogyan váltak hasznára a védekezésnek? Erre vonatkozóan Tóth János, az állomás főagro- nómusa készített felmérést. Az eredmény elgondolkoztató. A 164 közül csak 85 volt megtalálható a közösben, közülük is csak 51-en dolgoztak a növény- védelemben. De ezek közül is csupán 23 kapott tízszázalékos munkadíjpótlékot. Sokkal jobban kellene törődni a szakmunkásokkal, másrészt a tanfolyamra való kijelölésnél is nagyobb gondosságra lenne szükség. Természetesen a háromhavi képzés a szakmunkást arra predesztinálja, hogy megfelelő módon végezze el a permetezést, porozást, s nem arra, hogy függetlenített státust követeljen magának. Sajnos, ilyesmire is akadt példa.

Ezen a télen, hathetes turnusokban, betanított munkásokat képeznek ki az állomáson. A mostani 44 bentlakónak a fele már fiatal, s főként rés?'5'— *1 mutatkozik érdeklődés a szakma iránt.

Nincs

„néma kikeletÄ

Eltekintve a tavalyi esztendőtől a növényvédelem által megmentett haszon évről-évre emelkedik. Ennek értéke 1962- ben 478, 1963-ban 516 és 1964-ben a — szőlő rekordtermése miatt is — 932 millió forint volt a megyében.

Sok százmillió áll vagy bukik tehát a védekezésen, s így a jelentősége mindinkább nő. Noha nem fogadjuk el a nyugaton divatos „néma kikelet” lehangoló vízióját, mely szerint a növényvédelem következtében kipusztul a bogár — de a madárvilág is, — mindemellett nálunk is fontos a védekezést észszerűen végezni, kímélve a hasznos, a beporzásnál színié nélkülözhetetlen bogaraikat, főleg a poszméh eket

Igaz, egyik vegyianyag sem csodaszer. Csodát még az ember sem művel, de megmentheti a szántóföldek; gyümölcsfák és a szőlőtőkék termését.

H. D.

A párttitkár gondjai»..

Ball Józsefet, a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet párttitkárát jóformán egész délelőtt kerestem. Kint a központi majorban azt mondták, hogy a sertéstelepre ment. A telepen pedig közölték, hogy már elindult az irodába. Azt is megtudtam, hogy a 4100 holdas termelőszövetkezet majdnem egész területét naponta bejárja, éppen ezért ne csodálkozzak azon, hogy nehéz rátalálni. Elmondták, hogy már 11 éve teszi ezt. mert azóta párttitkár a szövetkezetben. Bizony ez a határjárás nem kis teljesítmény, hiszen a termelőszövetkezet 10 kilométer hosszan húzódik a balotaszállási hatétól egészen a rekettyéi iskoláig.

Dél körül végre egymásra találtunk a termelőszövetkezet irodájában. Gondterheltnek láttam a fiatal párttitkánt. Azt ugyanis tudni kell, hogy Báli elvtárs alig érte el a negyven évet a több mint egy évtizedes párttitkársága ellenére.

— Mi bántja? — bukott ki belőlem az önkéntelen kérdés.

— Ott kezdem, hogy a tervezett munkaegységértéket nem értük el tavaly. Huszonöt forint helyett csak 22,40 forint lett. Igaz, hogy 440 ezer forintot tartalékoltunk az idénre. Hozzá kell tennem ehhez azt is, hogy a tervezettnél majdnem ezer forinttal magasabb lett az egy gazdára jutó termelési érték.

En saját ismereteim alapján pedig ezt azzal toldom meg, hogy bizony nem könnyű a Vörös Október Termelőszövetkezetben többet kicsiholni még verejtekes munkával sem a homokból. Ugyanis a közös gazdaság nagyobb része homokos terület. A jobb hasznosítás érdekében eddig 317 holdon telepítettek gyümölcsöst, amelynek nagyobb része kajszi.

A párttitkár elmondta egyéb gondjait is.

— Főagronómusunkat elvitte a tanács. A mezőgazdasági osztályon szükség volt rá. Elmegy a főállattenyésztőnk is. Azt mi küldjük el. mert nem voltunk vele megelégedve.

Vagyis bőven emésztik a gondok a termelőszövetkezet pártNyolc új borsző!őhibrid

Megtartották a Szőlészeti Kutató Intézet Miklóstelepén Kecskeméten az újonnan nemesített homoki szőlőhibridek borbírálatát. Több mint 45 hibrid kapott „bizonyítványt”. A fajtajelöltek, amelyek már növényi- leg is kiváló tulajdonságot mutattak az elmúlt év kedvezőtlen időjárása ellenére kitűnőre vizsgáztak. Közülük nyolcat már nagyüzemi elszaporí- tásra is javasoltak. A többi között a kerekegyházi 5-öst, 11-est. amelyek betegséggel szemben ellenállók, bőtermők és zamatos bort adnak. A vörös borszőlőhibridek közül az M—2 és az M—4 kerül nagyüzemi parcellára. A bíráltak közül tíz fajta számos jó tulajdonsággal rendelkezik, önmagukban is kitűnő bort adnak, de jól felhasználhatók házasításra. más borok színesítésére. Figyelemre méltó az is, hogy az új vörös borszőlő- fajtajelöltek kevésbé hajlamosak rothadásra.

Nem kerül hulladékba

— Ez a léc eddig értéktelen

forgáccsá vedlett az ablakrámák aljazásánál — magyarázza Kincztler Lajos, az ÉM Épület- asztalosipari és Faipari Vállalat kiskunhalasi gyárának a művezetője.

Az úi technológia kidolgozása Kincztler Lajos érdeme, akinek egyébként ez már a nyolcadik elfogadott újítása. Az ésszerűsítés lényege röviden ennyi; korábban a már összeenyvezett ablakrámakon utólag forgácsolással végezték el az aljazást, más szóval: a falcolást. A művezető speciális késeket épített be az ötfejes gyalugépbe és így az ablakdeszkák keresztmetszet megmunkálásával egy időben, kivágják a képünkön látható lécet is.

A megtakarított anyagból padlólap csomagolására alkalmas rekeszeket készítenek. Az évi anyagmegtakarítás értéke — az előkalkuláció szerint — majdnem 23 ezer forint.

titkárát, s vele együtt a szövetkezeti vezetőket is. Ehhez járul az is. hogy itt is a kiöregedés kísért, hiszen a gazdák zöme 55 éven felül van.

A gondokon azonban — mint a tavaszi napsugár a sötét felhőkön — áttör a reménykedés.

Az idén többre szeretnénk jutni — bizakodik Báli elvtárs. — Tavaly a belvíz rengeteg kárt tett és emiatt jelentős területen későn vetettünk. Sajnos, az idén is 30 hold vetésünk víz alatt van, de most csatorna, árok építésével mindent megteszünk. hogy levezessük a fölös vizeket.

A gazdálkodás fejlesztésére életre való tervet dolgoz ki a pártvezetőség, együttműködve a szakvezetéssel. Kiszámították, hogy csak a felvásárlási árak emelése, figyelembe véve a szarvasmarha- és sertésállomány fejlesztését, mintegy 400 ezer forint többletjövedelmet jelent majd a közösnek.

Ahhoz, hogy az okos elgondolások meg is valósuljanak, szükség van a pártszervezet erősítésére is.

— Az elmúlt évben csak egy tagjelöltet vettünk fel. Az idén sóikkal több gondot kell fiprdítanunk a pártépítésre. Erre ígéret az a negyventagú, főleg fiatalokból álló lelkes aktivista csoport, amely segít a pártszervezetnek. A 18 tagú KlSZ-szer- vezcttel is jó a kapcsolatunk. A KISZ-titkár, Csorba Dénes tagjelölt, felsőfokú mezőgazda- sági technikumba jár. Aktív a negyventagú nöbizottságunk is. A fiatalok és az asszonyok jelentős segítséget adnak a munka jó megszervezésében, a politikai felvilágosító munkában.

Mindez ígéret arra. hogy az idén szervezetileg jobban erősödik majd a pártszervezet Nagy érdeklődés volt a téli tanfolyamok iránt, ami a politikai igények növekedését bizonyítja. Az időszerű kérdések tanfolyamán tizennyolcán, a téli falusi tanfolyamokon negyvenötén vettek részt.

Kint járva a majorságban serény munkát tapasztaltam mindenütt. Alapozták az úi sertés hizlaldákat, kocsisorok hordtá! a trágyát, készültek a tavaszra.

Mindez Ígéret arra, hogy a Vörös Október serény gazdái, párttagok és pártonkívüliek ösz- szefogva legyűrik a gondokat és az idén ismét sokat erősödik a termelőszövetkezet.

K. &