Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

Az Országos Arhivatal elnökének nyilatkozata

az áremelkedésekről és az árleszállításokról

| A FOKOZOTT | demokratizálódás elve érvényesül a rendeletnek abban a pontjában, amelv a beruházások szükségessége, jogossága feletti döntést a termelőszövetkezet közgyűlésének a hatáskörébe utalja. A beruházások, felújítások sorsa mindeddig egy-két személy kezében összpontosult. Ez tág teret adott nemegyszer a személyi ellentéteknek; emellett a vezetők személyében beállott esetenkénti változások is gyakorta meghiúsították vagy ésszerűtlenné tették az elhatározásokat. Megnyugtató, igazságos és okos rendelkezés, hogy a végső szó kimondása ezután a szövetkezeti gazdaság vezető, irányító testületére hárul.

| NAGYOBB | követelményeket támaszt, a rendelkezés a gazdaságosság szempontjait illetően is. Közvetlenül a mezőgazdaság átszervezése utáni időkben, érthetően, elsősorban a szükségesség szabott irányt az építkezések létrehozásának. Az évek e tekintetben is gyökeres változást hoztak. Elérkeztünk a fejlődésnek abba a szakaszába. amikor — többédte- vésbé már a nagyüzemi alapok birtokában — a továbbfejlesztés optimális oldalait kereshetjük.

Mivel szövetkezeti vezetőinknek a beruházások sorsa feletti döntés során elsődleges feladatuk a fokozott megfontolás, az alapos, józan számvetés, az irreális igények így idejében kiszűrődnek. A töprengő tervezge- tés eleve gátat vet bizonyos, rossz értelemben vett. de több helyütt tapasztalt „nagyvonalúságnak” is. Hogy azonban a célkitűzések maradéktalanul érvényre juthassanak, szükséges, hogy az érdekeitek, a beruh zási tevékenység egyes sza’ - szaiban döntésre jogosultak, 1 - hatóan tanulmányozzák a re - deletet. ismerkedjenek a bér •> foglalt lehetőségekkel; joga kai és kötelességeikkel.

| EMLÍTÉST | érdemel vég - zetül, hogy megyénk mezőgazdasága szempontjából különösképpen figyelemre méltó az új beruházási rendszer, hiszen csu pán ez évben mintegy fél milliárd forint értékű — a többi közt 120 millió forintos építkezési és 90 millió forintos gépi — beruházás megvalósítására kerül sor. Az új ötéves tervidőszakban pedig kétmilliárd forint értéket meghaladó új beruházásokkal gyarapodnak nagyüzemi gazdaságaink — fejezte be tájékoztatását az osztályvezető.

J. T.

►ZagOK. «.

Iához. j

Az utóbbi években millió- r számra járnak nálunk külföldi- a ek. illetve magyarok külföldön, r s elég sokan akadnak közöttük, s akik nagyon is jól felismerték, 2 mi adódik abból, ha azonos 1 cikkek ára nálunk vagy a má- 1 sík országban jelentősen ala- < csonyabb, vagy magasabb.

Gondoljuk csak meg, hogy a j nálunk olcsó szalámiból vagy kardigánból, páli nkafélekből

mekkora mennyiséget „expor- táltak” a turistáik, hogy „csen- cselésd” alapon azután varrás nélküli nylonharisnyát, orkánkabátot, sziloninget, zsebkendőt, ágyneműt, hasonló cikkeket „importáljanak” és kihasználták az országok közötti áreltéréseket arra, hogy maguknak ezúton előnyöket szerezzenek, sőt esetenként arra is, hogy üzérkedjenek. Az árleszállításba bevont cikkek között találják az ágyneműt, a zsebkendőt, az orkánkabátot, a nylonféléket, közöttük a varrásnélküli harisnyát stb., Ez utóbbinál csak megemlítem a céltudatos törekvések illusztrálásaképpen, hogy 1957, óta már többször került sor a nylonharisnyánál árleszállításra. A varrásos nylonharisnya ára 1956-ban még 98 to- ri^t volt, február 1-től 29 forintért kapható. Ehhez arányosítottuk a varrásnélküli nylon- harisnya árát, amely eddig 48 forint volt, s most 38 forint lett.

S logikailag ebbe a gondolatsorba tartósuk, ha talán egy előző kérdésnél kellett volna említenem: ilyen összefüggésben világosabbá válik, miért emeltük az átlagosnál nagyobb arányban a téli- és a csemegecrealároi árát.

I

— Hallhatnánk valamit arról még, milyen külön meggondolások érvényesültek, amikor egy-egy textilárunál eldöntötték, hány százalékkal csökkenjen az ára?

A termelési tényleges költségeken kívül itt is figyelembe vettük, hogy a helyesen megállapított árnak szabályozó funkciója is van. A keresettebb cikkeknél az átlagosnál kisebb, a kevésbé keresetteknél viszont valamivel nagyobb mértékben szállítottuk le az árakat.

Az árleszállítással érintett termékcsoportokban egyébként közelebb kerül a felnőtt méretek ára a gyermekméretek árához, de vigyáztunk arra, hogy az úgynevezett ütköző méreteknél helyes árarányok érvényesüljenek.

A kártolt szövetekből készült konfekcionált felsőruházati termékek közül a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 százalékkal, a gyermekruházati cikkek ára pedig 10—13 százalékkal mérséklődött.

Az árleszállításba bevont cikkcsoportokon belül minden 1 esetben, de csak kisebb mér- ■ tőkben csökkentettük a gyér, j mekruházati cikkek árát, mert ! ezeknek az ára a felnőtt ruházati cikkekhez viszonyítva eddig is alacsony volt és ez csak állami dotációval volt elérhető.

Az árleszállítás körének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményképpen különösen az alacsony jövedelmű rétegek ruházkodási költségei csökkenjenek, nem csökkentettük viszont a luxuscikkek árát.

Ha úgy láttuk, hogy nem bel- : földi termelésből, sem ímport- j bői nem tudnák kielégíteni va- 1 lamelyik cikkből az árleszállí- i tás esetén előreláthatóan megnövekvő igényeket — nem nyúltunk az árához: például ez az oka, hogy a frottír törülközőkre nem vonatkozik az árleszállítás.

Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összes illetékes szervek arra, hogy aminek az árát leszállítottuk, azt kapni is lehessen a boltokban.

‘iSft J

I — Amikor nyilvánosságra került, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállítják-, voltak olyan hangok, hogy ez semmiben sem fog különbözni az úgynevezett szezonvégi kiára- ; sítáistól. Mi a valöság?

Évek óta folytatunk szezonvégi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt termékeket, anélkül hogy árleszállításról beszélnénk. Most viszont valóban árleszállításról van I szó, amely mellett megmarad a szezonvégi kiárusítás és meg- j maiad a divatjamúlt termékek leértékelése is. Ebben, a hónap- | ban két árintézkedés is talál- | kozik: az elsejei árleszállítás és ! a téli cikkeknek februárban induló szezonvégi kiárusítása.

Most mintegy 1500 termék ára lett alacsonyabb. Szeretném kiemelni a legfontosabbakat: az ágyneműk és az ágynemúanya- gok 8—27 százalékkal, a selyem szövetek közül a fehérnemű műsélyem és nylon szövetek 20 —30 százalékkal, a kötöttáruk közül a szintetikus felső- és alsóruházat! cikkek és a habselyem áruk 10—15 százalékkal, a kártolt gyapjúszövetek és azokból konfekcionált cikkek 8—20 százalékkal lettek olcsóbbak, összegszerűen ez kereken évi 730 millió forint megtakarítás: jelent a lakosságnak.

— Ennél az írieszállilasmin síi- lyeai mecgMidolások vezertéfr az iHetékes szerveket?

i Nálunk drágák a textiláruk,

■ s azoknak a cikkeknek az ára,

: amelyeket most az intézkedés érint, általában magasabb volt, i mint amennyi a termelési költ- . ségük, ezért lehetett leszállíta- r ni. Célunk, hogy később a ruházati cikkek fogyasztói ára - még közelebb kerüljön a szom1, saedoti, áluúá,t>ün sm, euippaj qr~

I — Hogyan alakulnak az árak az üzemélelmezésben és a ven- fl déglátóiparban? k

Az üzemélelmezésben csak az 11 ételek elkészítéséhez feáhasz- t nált élelmiszerek árváltozásé- c mák egyenlegét, azaz az r árkülönbözetet hárítják át a í dolgozókra: kiszámolják, meny- í nyivel kerül többe a hús vagy > a húskészítmény, illetve a fél- 1 használt tejtermék, s ebből le- 1 vonják, hogy mennyivel lett ol- < esőbb a zsír és a szalonnaféle. ' Egyéb költségek is emelkednek ' itt, de ezeket a vállalati költ- ' ségvetési hozzájárulás emelésével fedezik.

Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hírt adtak erről — a SZOT Elnöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor.

A kereskedelmi vendéglátó- iparban a haszonkulcs „rára- kodás” miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdoniképpen csak az osztályon felüli és az 1. osztályú éttermekben következik be. Ezeknél a vendéglőknél ugyanakkor a fix haszonkulcs- rendszerről a mozgó haszon- kulcs rendszerére térünk át. Ez lehetőséget ad arra. hogy a luxuséttermek a szezonkövetélményekhez igazodva idegen- forgalmi szezonban nagyobb és a holtszezonban alacsonyabb haszonkulccsal dolgozzanak.

A szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél, (óvoda, bölcsőde, kórház, iskolai étkeztetés stb.) az élelmiszerek áremeléséből adódó többletkölt- í ségeket nem hárítjuk át a la- I kosságra. Ezeknél az intézmé- I nyéknél a többletköltségeket az I állam téríti meg a költségveiésI bői.

magas) tevődik össze. Ezek ár- : emelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy például a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a leveshúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vesepecsenye és a máj árát

'get, neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni is. Csupán megemlítem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövetkezeteknél az

i amortizációs alap létrehozását, I ami szintén kedvezően hat a termelés további fejlesztésére.

— A felvásárlási ár élősúlyban, kilogrammonként a sertésnél 1 j forinttal, a szarvasmarhánál 3 1 forinttal lett magasabb: ho- I gyan következik ebből a ser- . téshúsnál átlagosan 30, a mar- . é hahúsnál átlagosan csaknem 50 [ j százalékos áremelés?

Azzal szeretném kezdeni, hogy | i az új fogyasztói árak részletes j c kialakításával a tőkehús fo- 1 gyasztói átlagára az eredetileg j előirányzottnál valamivel ki- ] sebb mértékben emelkedik. A 1 tőkehús átlagára 30 százalék he- ( lyett 28,2 százalékkal nó. A 1 marhatőkehúsnál pedig — an- j nak következtében, hogy az im- t port fagyasztott hús a belföldi húsnál kilogrammonként 2—4 forinttal (mintegy 10 százalék- , kai) alacsonyabb áron kerül , forgalomba — a különbség még nagyobb; az átlagos áremelés az előirányzott 50 százalék he- , lyett 46.5 százalékot tesz ki.

Az árváltozások eredetileg számításba vett kihatását befolyásolja az is. hogy az étkezési szalonnafélék fogyasztói ára az előirányzott 11 százalék helyett 16.4 százalékkal csökken.

A kérdés lényegére térve: elő- I szőr is más az élősúly, és más [

I a vágott súly. A vágómarhánál 1 í az élősúlynak csak mintegy 50 1 —55 százaléka hasznosítható; ez i az arány a sertésnél kedvezőbb i ugyan — mintegy 80—85 száza- I lék —. ennél viszont azt kell I figyelembe venni, hogy a vá- I gott sertés súlyának valamivel I több mint 40 százaléka a Szalonna es a zsír, márpedig ezeket az eddiginél olcsóbban adjuk. A zsír ára 25 forint helyett 20 forint lett. a szalonnaféléké

— mint az előbb említettem is

— több mint 16 százalékkal, a tepertőé pedig kereken 141

I százalékkal csökkent.

— Mi az oka annak, hogy az egyes húsféléit ára nem egyforma sfcázaléfikal nőtt? Mire alapozódik a differenciálás?

Mindenki tudja, hogy kevesebb karaj van egy sertésluen. mint combhús. de mivel nem volt elég nagy a különbség a kétféle hús ára között a kereslet oly nagy mértékben irányult a karaj felé. hogy nem is lehetett teljesen kielégíteni. A közgazdász nyelvén, de remélem, széles körök számára is érthetően így tudom ezt megfogalmazni: a differenciálással azt akarjuk elérni, hogy a termék fogyasztói árszínvonala ne csak a termelési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányításának követelményeihez is jobban igazodjék és helyesebben fejezze ki a használati értékarányokat is, magyarán: a minőségi húsok árát emeltük nagyobb arány- I ban.

A Minisztertanácstól kapott 1 megbízás alapján külön gond- I dal ügyeltünk, hogy a lakosság : által legnagyobb mennyiségben fogyasztott húsfélék — például a sertéscomb vagv lapocka — ára ne az átlagosnál nagyobb mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes kevésbé értékes húsrészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 34-re. sőt egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szükségessé as árak széthúzását A marhahúsfogyasztás zömei csont nélküli színhúsból, a hátszínből és rostélyosból (amel> 1 kisebb mértékben csontos hús) . valamint az egyéb leveshúsok■_ m A.

Dr. Csikós Nagy Béla. az Or- szágos Árhivatal elnöke a feo- ruár elsején életbe lépett árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire.

I

— Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok j vezették az illetékes szerveket, j amikor éppen a szóban forgó I termékeknél és szolgáltatások- nái rendelték el az árak felemelését, illetve leszállítási!? j

Nem mondok vele újat, hogy ! árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javí- ( tani igyekeztünk, árrendszerünk j még mostam formájában sem 1 felel meg annak a követel-1 menynek, hogy a termékek árai. 1 a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállí- 1 tásuk a társadalomnak. Ez a ! helyzet különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, ai kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, affelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A helytelen árrendszer emellett fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét.

Hadd mondjak peiaat. J\ nus- ; fogyasztás 1957 óta 30 százalék- 1; kai nőtt. Ez a növekedés ala- j csony húsár mellett következett j ■ be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásár- j lási ára is alacsonyabb volt an- , nál, mint amennyibe a megtér- j meiése került. Az alacsony fel- : vásárlási ár nem ösztönzött a j mezőgazdaságban nagyobb, j több termelésre, az egyre nö-! vekvő igények arányában az ál- j lat tenyésztés fejlesztésére. De j ezzel sem fejeződik be a gon-; dotatsor: ha alacsony is volt az j állatok felvásárlási ára, az ál- j lám még mindig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásánál bevételezett, s a kü- lönbözetet egyéb állami bevételekből fedezte, közismert szóval: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetés.

Az elmondottakból — úgy ] gondolom — világos az. intézke- ! dé.ek célja. Azt akarjuk elérni, | hogy az árak mindinkább és! mind pontosabban tükrözzék I előállítási költségeiket, közelit-1 sük egymáshoz a termelői és | fogyasztói árakat, s ezzel job- j ban ösztönözzük a termelés fej- j lesztését. Nem helyes, ha a bur- I költ — és a lakosság által nem j is ismert, tehát nem is becsült — sok százmilliós, sőt milliár- i do.s állami támogatások rend-1 szerét alkalmazzuk, hanem azt 1 kell elérnünk, hogy mindenki j maga fizesse meg rendes árán azt. az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt, azt a szolgáltatást (például közlekedést, központi fűtést stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jelentenek lépéseket a mostani intézkedések.

— Eszcríni a hús- es a nu»Készítmények áremelésének egyik célja a fogyasztás csökkentése?

Nem cél a húsfogyasztás visz- sza.szorítása, lecsökkentése, legfeljebb az. hogy ne az eddigi — már említett — nagy ütemben növekedjék tovább. Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, s kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került ez — a családok nagy részénél — ellentételezésre béremelési, családi pótlék- és nyugdíjemelési, illetve árleszállítási intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és a tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni 34 pqfeiUré

Előnyös és célszerű

IA NAPI SAJTÓ,! a rádióé* a tájékoztatás más szerveinek jóvoltából nagyjából már ismeretessé vált az a rendelet, amely a termelőszövetkezeti beruházások, felújítások megvalósításának új módjait szabályozza. Hódi Lajostól, a megyei tanács vb csoportvezetőjétől a rendelet nyújtotta előnyökről, s az intézkedések néhány főbb jellegzetességéről (kértünk tájékoztatást.

— A január 1-én életbe lépett új rendelet összefoglalja, egységes alapokra helyezi a mindeddig szerteágazó, s olykor áttekinthetetlen jogszabály- „dzsungelt”. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy létrejöttével 17(!) korábbi idevonatkozó jogszabály vált hatályon kívülivé. Igen nagy segítség, könnyebbség ez mindazoknak, akik szerepet kapnak a beruházási tevékenység folyamatában: a tervező, irányító, bonyolító apparátusnak és a közös gazdaságok vezetőinek egyaránt.

Nem kisebb előny — amelynek jelentőségét különösebben hangsúlyozni felesleges —, hogy lényeges mértékben csökken majd a rendelet életbeléptével a vitatható kérdések, a peres eljárások száma.