Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

% IMU. január 14, péntek ft «Wal Nagyobb önállóság — több felelősség Készül az kiéi év gazdáik»- dósának terve a több mint más­fél évtizedes múltra visszate­kintő kerekegyházi Dózsa Ter­melőszövetkezetben. De tart még a zárszámadás elkészítése is. ».Teljes gőzzel” halad a munka az irodán. Nemcsak a könyve­lés, dC Krupa János elnök. Kiss József, a főmezőgazdász helyet­tese és Kürtösi József, a párt- titkár helyettese is az aszta­lokra kiterített papírívekre ha­jol. Sőt. az egyszemélyben párt- titkár és főagronómus Pintér József is be-belátogat az iro­dába, noha jelenleg öthónapos pártiskoláját végzi Kecskemé­ten. Még a téli hónapokban sem akar elszakadni a gazdálkodás mindennapjaitól. — Különösen ilyenkor nem — mondja —, amikor a gazdál­kodásunkra soha nem vártak olyan kedvező lehetőségek, mint most. De szólnék előbb a vár­ható eredményekről. A munka­egység értéke 40 forint körül lesz, a közösből származó éves átlagjövedelem eléri a 13 ezer forintot. Vagyis a tervezett szin­ten vagyunk. Pedig a múlt esz­tendőben a mi termelőszövet­kezetünket is sok csapás érte; száj- és körömfájás, belvíz, jég­verés. És nemcsak hogy a gaz­dák jutnak biztos jövedelem­hez. de terven felül még trak­torokat, cséplő- és más munka­gépeket vásároltunk. Növeke­dett tehát a közös vagyon is. Mindez persze jó hatással van a gazdák munkakedvére, s a tagság körében bizakodással teli légkör uralkodik. A huszon­hat tagú pártáiapszervezet te­vékenysége is megélénkült, ko­rántsem csak annyiban, hogy a leltározás munkájából a kom­munisták is kivették a részüket, és még a zárszámadás elké­szülte előtt megtartják a tag­gyűlésüket. De a szövetkezeti gazdálkodás megjavítása céljá­ból hozott új intézkedések szel­lemének jobb megértetése, a gya­korlatban való érvényesítése naponkénti feladatot jelent a kommunistáknak. — Nyilvánvaló, hogy az új szerződéses rendszer nemcsak a tsz, de a szövetkezeti párt- szervezet részére is nagyobb le­hetőségeket biztosít — jelenti ki Pintér József. — A korábbi­nál sokkal nagyobb lehetőség van az életképes javaslatok megvalósítására. A tervkészí­tésben részt vesz a pártszervezet is. Ügy véljük, zömmel továbbra is olyan növényeket kell ter­mesztenünk, amelyek jól gépe­síthetők. A felemelt szerződé­ses árak az eddigieknél nagyobb jövedelmet biztosítanak. Emiatt fokozzuk például a marhahiz­lalást. És jó dolog az is. hogy a paradicsomnak védett ára van. Kormányrendeletek nyomán Mit jelent a megye dolgozó parasztságának a felvásárlási árak emelése Többször írtunk azokról a tervekről, elgondolásokról, amelyek a nemrég jelzett kormányrendelkezések nyomán születtek a me­zőgazdasági nagyüzemekben. A Magyar Közlöny január 11-i szá­mából már részletesen megismerheti a megye parasztsága, hogy | milyen intézkedések történnek a felvásárlási árak emelésére vo­natkozóan. Az állat és állati termékek, valamint egyes termény­féleségek felvásárlási árának felemelése serkentőleg hat majd a termelésre, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a mezőgazdaság több árut fog adni. Ez alkalommal „kerékasztal mellett” arról beszélgetünk Ma- gony Imrével, a megyei tanács vb félvásárlási osztályvezetőjével és Bíró Imrével, az Állatforgalmi Vállalat igazgatójával, hogy az említett intézkedések előreláthatólag milyen hatással lesznek el­sősorban az állat és állati termékek felvásárlására. — Kedvező lehetőségek vár­nak a gazdálkodásra — mond­ja Pintér József, a kerekegyhá­zi Dézsa Tsz párttitkára és fo- agronómusa. bármennyi is teremjen, kilón­ként egy forintnál kevesebbet nem kaphatunk érte. Munkaerő kérdése, hogy a nagy bevételt adó kertészettel a korábbinál erőteljesebben foglalkozzunk. Nos, ez a gond nálunk megszű­nőben van. mind több fiatal marad a szövetkezetben, hiszen ezt a törekvést ösztönzi az is, hogy a tsz-gazdák társadalom- biztosítása mind jobban közele­dik az ipari biztosítottakéhoz. Az, hogy a gazdálkodásban egyre inkább a közgazdasági módszerek érvényesülnek, nö­veli a tsz-vezetés és a pártszer­vezet felelősségét is. Pártszer­vezetünknek az a feladata, hogy a tagság egészének segítsen a most megnyílt lehetőségekkel élni — hangoztatta végül a tsz párttitkára. H. D. — Ismeretes, hogy a megyei tanácsülés az elmúlt ősszel két napig tanácskozott az állatte­nyésztés és takarmánytermesztés helyzetéről. A most napvilágot látott intézkedések bizonyára meggyorsítják azoknak a célki­tűzéseknek elérését, amelyeket az említett kétnapos értekezilet meghatározott — kezdi az új­ságíró. — Ez kétségtelenül így van. Bács-Kiskun megye termelési adottsága alapján, az országos felvásárláshoz viszonyítva 8—9 százalékot ad állat és állati ter­mékekből, mig növényi termé­kekből 15 százalékos az arány. Mi már végeztünk előzetes szá­mításokat. érdeklődtünk a me­zőgazdasági nagyüzemekben a tervek iránt. Nem kell hangsú­lyoznom. hogy mennyire kedve­ző hatást keltettek az intézke­dések — egészíti ki az előbbie­ket a felvásárlási osztály veze­tője. — Ügy számoltuk, hogy figyelembe véve az idei felvá­sárlási terveket, mintegy 100 millió forint többletbevételt jelentenek ezek az intézkedések a közös és a háztáji gazdaságoknak. Ebből 80—85 milliót tesz ki az állat és állati termékek eladásából származó többletösszeg. — A legjobban az Állatfor­galmi Vállalat érdekelt az új árakban — kapcsolódik a be­szélgetésbe Bíró Imre igazgató. — Máris számos jó tapasztalat­tal rendelkezünk. Hozzáteszem, hogy a legnagyobb összeget a szarvasmarha-tenyésztésből szár­mazó különböző bevételek je­lentik. körülbelül 40 milliót. Itt figyelembe kell venni, hogy a már'előre jelzett 3 forintos fél­vásárlási áremelés csak átlag­összeget jelent. A január 1-ével életbe léptetett vágómarhaárak az egyes kategóriákban kilón­kén* 2—4 forinttal nagyobbak az előzőnél s jobban ösztönöznek export­minőség előállítására. — Az új intézkedések egyik célja tehát a minőség javításá­ra való törekvés segítése. A mi­nőség egyébként évről évre ja­vul erre vonatkozólag nekünk összesített adataink is vannak. — A felvásárlási osztályvezető mindjárt fel is sorol néhányat. Míg 1960-ban a felvásárolt hí­zó marhának csak 49 százaléka volt extrém, vagy elsőosztályú minőség, addig tavaly már 76 százaléka. Ismét az újságíró szól közbe: — Tapasztalataink szerint sok helyen nem növelni, inkább csökkenteni akarták a szarvas- marha- és sertésállományt, mondván, hogy nem fizetődik ki a tenyésztés és a hizlalás. Most az új rendelkezések nyomán várható, hogy nem csökkentik, hanem növelik az állományt. Van-e ilyen tapasztalat? — Igen, hozzánk is olyan jel­zések futottak be — válaszol az Állatforgalmi Vállalat igazgató­ja — mely szerint jelentősen emelkedett a te­nyésztési kedv. Érdemes ezt néhány számmal is alátámasztani. Vegyük ez al­kalommal a sertést. Tavaly ja­nuár 15-ig kereken 59 700 hízott sertés felvásárlására szerződ­tünk. Az kién már eddig 67 ezerre kötöttünk megállapodást, ezenkívül már előzetesen me:, beszéltünk újabb 50 ezerre szer­ződést. Több olyan közös gaz­daság van. amely az idén jelen­tősen csökkenteni akarta az á- lományt, néhánv nem is ak r. velünk szerződni. Ezek legna­gyobb része megváltoztatta elő­zetes álláspontját. A tompái Kossuth 600 sertéssel többet hiz­lal a tervezettnél. A keceli Ki­nizsi Szakszövetkezet majdnem kétszer annyi sertésre akar ve­lünk szerződni, mint az elmúlt évben. — Itt még sok mindenről le­hetne beszélni, hiszen serkenti a tenyésztési kedvet a tej felvá­sárlási árának 30 fillérrel törté­nő emelése, az árrendszer ösz­tönöz az állatállomány tbc- mentesítésére a szarvasmarhá­nál. de nézzük az egyéb ár­emeléseket. Mi várható ezzel kapcsolatban? — A tej. valamint a baromfi és tojás árumennyisége az idén előreláthatólag szintén növe­kedni fog. Tejből például 10 százalékos emelkedést várunk. Kedvezően fog hatni a juh­és a baromfitenyésztést érin­tő áremelkedés is. A kenyérgabona, sörárpa. nap­raforgó és a mák felvásárlási áremelése is bizonyára növeli az árumennyiséget. összefoglalva meg lehet állapítani, hogy az állattenyésztési ágazatok fejlő­dése — amire az előbb utal­tunk — kihat a növénytermesz­tésre is, hiszen a talajerő-után­pótlás szempontjából nem kö­zömbös. hogy egy-egy gazda­ságnak milyen állatállománya van — hangoztatta végezetül a felvásárlási osztály vezetője. Az új mezőgazdasági felvá­sárlási árak részletes ismerte­tését örömmel vették mindenü't, hiszen most már mind a mező- gazdasági nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban konk- rétabbbá tehetik a tervezést. K. S. Befejeződött a leltározás a tsz-ekben osztálynak a hazához^ a néphez való viszonya. Meghatározott magatartás, cselekvés, amely minden körülmények között elő­segíti a haza fejlődését. Mivel a haza fejlődése azonos a nép gazdasági, politikai és kulturá­lis fejlődésével, a nép jólét nö­velésével. ennélfogva minden olyan tett, amely ezt szolgálja, egyben hazafias tett is. | A SZOCIALISTA 7 haíafiság — melynek gazdasági alapja a társadalmi tulajdon, világnézeti alapja a marxizmus—leniniz- mus — a szocialista hazához való pozitív viszony, tevékeny részvétel a néphatalom erősíté­séért, védelméért folyó politi­kai, gazdasági és világnézeti harcban. A hazaszeretet tehát megkö­veteli mindenkitől a nép szol­gálatát, a helytállást, a harcot mindazon jelenségek és erők el­len. amelyek nemes célunk, a szocializmus építését akadályoz­zák. A szocialista hazafiság megköveteli az egyéni érdek tu­datos alárendelését a közérdek­nek. Napjainkban is számtalan tanújelét láthatjuk e magasztos elvek megvalósulásának társa­dalmi. gazdasági életünk min­den területén. Elegendő hivat­kozni a szociálist* munkaver­senyben, vagy a szocialista bri­gád címért vetélkedőkre, akik nem szavakban, de tetteikkel a szocialista hazafiság példaké­pei. Hogy milyen is a dolgo­zóknak e derékhada, néhány számadattal próbálom érzékel­tetni. Csupán megyénkben 16 532 ipari munkás, 1626 brigádba tö­mörülve küzd a tervfeladatok sikeres teljesítéséért. A verseny­zők közül nem kevesebb mint 5033 fő, 525 brigád, már a szo­cialista brigád, műhely, üzem vagy gyár címért küzd. Ha eh­hez még a szövetkezeti és ál­lami gazdaságokban dolgozó és vetélkedő közel 35 ezer főt is hozzászámítjuk, akkor láthatjuk, hogy valóban milyen népes a haza boldogulásáért az élvonal­ban tevékenykedők száma. Pél­dájukból ered, abból táplálko­zik a most már saját hatalmu­kat védő, erősítő dolgozók tö­meges hősiessége. | A HAZASZERETET-"? népünk hosszú történelme folyamán ala­kult ki és erősödött, fejlődött, de erősítése ma is szükséges. Változatlanul feladatunk, hogy a régi, reakciós uralkodó osz­tály gyakran hazaárulásba tor­koló. frázisokba kimerülő álha- zafiságával szemben, általános­sá tegyük a munkásosztály, a dolgozó tömegek, őszinte, kér­kedés nélküli hazaszeretetét. A szocialista hazafiság, a múlt haladó hagyományainak, de még szocialista országokon beüli po­litikai egységet és a szocialista országok népeinek barátságát. A nacionalizmus elleni harc eredményessége attól függ, hogy a gazdasági építés feladatait, a szocialista kultúra, a szocialista tudat terjesztését, milyen hatá­sosan tudjuk megvalósítani, s ezzel többek között a szocialis­ta hazaszeretetei erősíteni. Ezt abban a * tudatban végezzük, hogy minden sikerünk, egyben a nemzetközi munkásosztály ér­dekeit is szolgálja. | A SZOCIALISTA | hazafiság ezért is elválaszthatatlanul kap­csolódik a proletár nemzetkö­ziséghez. A kettő dialektikus kapcsolata abban jut kifejezés­re napjainkban szerte a vilá­gon, hogy a szocializmusért, a demokráciáért, a békéért folyó harcok, az imperialista cselszö­vések elleni küzdelem egy nagy nemzetközi forradalmi áramlat­ban találkoznak. A béke, a ha­ladás ügyének akkor teszünk eleget, ha a szocialista építés minden területén becsületesen helyt állunk, ha erősítjük népünk jogos nemzeti büszkeségét ésle- küzdjük a sorainkban még fel­lelhető nacionalizmust. ÁGOSTON ANDRÁS, az öthónapos pártiskola igazgatója. téknövekedése után járó ked­vezményeket, valamint kötele­zettségeiket. A leltározással párhuzamosan kezdték meg a szövetkezetekben az állóeszkö­zök első csoportjának, a gépek­nek, járműveknek, felszerelé­seknek az újraértékelését. A forgóalap, azaz a vetőmag- és takarmánykészletek, a mezei leltár, a hízó állatok és más for­góeszközök felmérésének eddigi tapasztalatai azt tükrözik, hogy a termelőszövetkezetek növek­vő mértékben képesek saját erejükből biztosítani a folyama­tos termeléshez szükséges esz­közöket. A termelőszövetkezetek egy részében, elsősorban a jól gaz­dálkodókban, s ahol jól előké­szítették múlt évi munkájuk ér­tékelését, már be is fejezték a zárszámadást, s ennek felülvizs­gálata után a közgyűlést is megtartják. Február/ mezőgazdasági könyvhónap Az idén februárban isnri megrendezik az immár hagyo­mányos mezőgazdasági könyv hónapot. Az országos megnyitó ünnepséget február 2-án kapu­váron tartják, ahol ez alkalom­mal könyvkiállítás is nyílik. A könyvhónap idején ország­szerte több száz író—olvasó lálkozóra, könyvismertető vagy egyéb szakmai tárgyú előadás­ra kerül sor. A termelőszövetkezetekben zömében befejeződött a zárszá­madás első szakasza: a leltáro­zás. Ennek során számba vették a közös gazdaságok álló- és for­góeszközeit, elszámolták a beru­házások és az állatállomány ér­inkább a ma eredményeinek, a jelenleginél nagyobb megbecsü­lését is jelenti. Joggal lehetünk büszkék, a mindannyiunk által végzett munkára, a romok he­lyére rakott «téglákra, az új, vagy újjáépített gyárakra, a sok ezer kataszteri holdat kite­vő új szőlő- és gyümölcsösker- tekre. Büszkék lehetünk nem­csak dicső múltunkra, hanem saját jelenünkre is. hiszen a jogtalanok és kifosztottak mil­liónyi hadából, az egyén és a társadalom érdekeit, egyeztetni tudó, s egy egész ország sorsáért felelő^ társadalom egyenrangú tagjaivá váltunk. | NEMZETI | hovatartozásunk, hazafiságunk hangoztatása ter­mészetesen nem jelenti, nem jelentheti más népek és azok eredményeinek lebecsülését. Sa­ját eredményeink túlbecsülése, különösen ha az más népek tényleges eredményeinek lebe­csülésében nyilvánul meg, na­cionalizmus, és nem egyeztet­hető össze a szocialista haza- fisággal. A nacionalizmus nem szolgálja a nép érdekeit, ellenkezőleg igen nagy veszélyt jelent napjainkban. Az impe­rialisták — élükön az ameri­kai monopoltőkésekkel — éppen arra számítanak, hogy a nacio­nalizmus ébren tartásával, és szí* tósával sikerül megbontani a

Next

/
Thumbnails
Contents