Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

Gyermekek veszélyben Mit tehet a társadalom? Nem lehet magánügy a garázda apák magatartása wir ■II« r r I ír * wr Húszmillió par borcipo A gondolatok, szavak elé szá­mok tolakszanak. Rendetlen ösz- szevisszaságban. szeszélyes fel­kiáltójelként: A bajai járásban edigg 152 gyermeket vett a gyámhatóság állami gondozásba, s ezenkívül 91 olyan családot tart nyilván, ahol 140 gyermek él „veszélyez- i tetett körülmények között.. öt, év alatt a tárásban csaknem négy és fél ezer család bom­lott fel — a válóperek nyomán. Hány gyereket érint ez? Nincs róla statisztika. De azt tudják, hogy a válások egyharmadát az alkoholizmus rovására kell írni. . És arról is vannak részleges, de megbízható adatok, hogy mi­lyen kárt okoz a gyermek fej­lődésében a szülők alkoholiz­musa. Az egyik bácsalmási is­Nem alkoholista alkoholista szülők gyermekeinek 22,6 százaléka 0 százaléka 31,1 százaléka 12 százaléka 34.5 százaléka 28 százaléka 7,0 százaléka 16 százaléka 10.5 százaléka 44 százaléka Talán e néhány szám is meg­felelő indokolásul szolgál arra, hogy miért tűzte napirendjére a közelmúltban lezajlott ülésén a Bajai Járási Tanács a gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkát. Helyesen ítélték meg, hogy mindezt nem lehet tétlenül szemlélni, a családi életek ala­kulását nem lehet kizárólag magánügynek tekinteni. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok létrehozásával, azok működésének hatásaként jó néhány járásbeli községben — mint például Katymáron, Csá- volyon, Érsekcsanádon. Csátal- ján és Dávodon — mór eddig is figyelemre méltó eredmé­nyek születtek: közbelépésükre, segítségük nyomán sok családi viszony vagy kisgyermek sorsa rendeződött megnyugtatóan. Ez a tanácsi testület elismerését is kivívta, s határozatban kérte fel a vb-t: részesítse írásbeli di­cséretben a legáldozatké­szebb társadalmi aktivistá­kat. Ám nemcsak dicséret —, szá­mos kérés, javaslat is elhang­zott ezen a tanácsülésen, és ez a felsoroltak után természetes is. A beszámolót előterjesztő művelődési osztályvezető báto­rította a tanácstagokat, tömeg­szervezeti vezetőket arra, hogy lakó- és munkahelyükön min­den esetben tárják fel a zá­tonyra jutott családok helyze­tét, s ha kell. az illetékes szer­vek bevonásával munkálkodja­nak ,annak megváltoztatásán. A községi gyermek- és ifjú­ságvédelmi bizottságok üléseire gyakran meghívnak beszélgetés­re olyan szülőket, akiknek ma­gatartása veszélyezteti a gyere­kek fejlődését. Ezeknek a be­szélgetéseknek rendszerint je­lentkezik is az eredménye. S ha mégsem, bátrabban kell a fia­talok mellé pártfogót kijelölni, mert amennyiben a kiválasztás sikeres, a pártfogó személyében nemcsak a fiatalkorú, de az egész család is igen komoly tá­Megjegyzés n kedvezményről A Tanácsok Közlönye 1965. december 16. számában megje­lent egy utasítás, mely szerint, azok a munkahelyüktől távol lakó dolgozók, akik heti-, havi menettérti vasúti jegy megvál­tására jogosító igazolvánnyal rendelkeznek, az utasbalesetbiz­tosítást öt forint egyszeri lefi­zetésével egész évre megszer­zik. Amennyiben ezt később a jegykiadó nem venné figyelem­be, a másodszor beszedett biz­tosítást vissza kell téríteni az utasnak. Sok olyan dolgozó van. aki ezt a kedvezményt szívesen igénybe vette volna a kalocsai vasútpótló jegypénztáránál. Ám, az utasítás megjelenése után ott nem tudtak róla. Amikor megmutattuk a Tanácsok Köz­lönyét. azt válaszolták: hozzá­juk még nem érkezett ilyen rendelkezés, majd talán kará­csony és újév között... S a megjelölt időben történt érdek­lődésünkre hasonló választ kap­tunk. A kedvezmény igénybevételi lehetőségét december 1—31-e közötti időben jelöli meg a ren­delkezés. Ez azt jelenti, hogy az Állami Biztosító által felaján­lott és a MÁV vezérigazgató­helyettes által elrendelt lehető­ségtől elestek a kalocsai járás­ban a dolgozók menettérti je­gyével utazók. így a havi jegy­váltáskor minden esetben két forint biztosítást kell fizetniük. Ügy gondolná az ember, hogy a hivatalos lapban megjelent utasítás mindenütt kötelező. Bu­dapesten és Kalocsán egyaránt. S lám, az utóbbi helyen még­sem érvényes. Pedig utazás közben értékelik, méghozzá bármennyire apróságnak tűnik is — bosszúsan értékelik ezt a dolgozók. Szalay Janos Az elmúlt tervidőszakban | egymilliárd forintot fordítottak j a bőr-, cipő- és szőrmefeldolgo- j zó gyárak korszerűsítésére, bő­vítésére. Több új gyártástech­nológiát vezettek be, s a köny- nyű iparhoz tartozó gyárak az 1960. évi 16 millió párral szem­ben ttavaly már húszmillió pár bőrcipőt állítottak elő. Az ex­port négymillióról hatmillió párra emelkedett. A költség­szint alakulása nyomán évente átlagosan tíz-tizenöt napi bér­nek megfelelő nyereségrészeseí dést osztottak az üzemek. 1966-ban a cipőipar termelé­sét 4—4,5 százalékkal, a bőr­ipar termelését 3,5—4 százalék­kal kell növelni. A cipőipar ez évi tervében különös hangsúlyt kap az export. Áz export meny- nyiségét csupán négy százalék­kal növelik, azonban lényeges változást kell elérni a termé­kek minőségénél, hogy maga­sabb árakat érjen el az expor­táló TANNIMPEX Vállalat. Háromszoros burgonyatermés-átlag A tél örömei Egy kis hó, jó meleg öltözék, korcsolya és szánkó — máris gyerekek zsibongásától hangos a faluszéle. S tapasztalásból ugyan ki ne tudná: kiadós játék, hancúrozás után mennyivel job­ban esik a tanulás! (Pásztor Zoltán felvétele.) kolában például így fest ez a statisztika: kitűnő, jeles rendű, jó rendű közepes rendű, elégséges rendű, elégtelen előmenetelő. maszt kaphat gondjai megoldá­sához. Erre csak egy példát: az 1964. évi öttel szemben a múlt év végére negyvenöt pártfogót bízott meg a gyámhatóság azzal, hogy egy-egv családban kísérje figyelemmel a fiatalkorú erköl­csi fejlődését, munkáját, maga­tartását, családi körülményeit, támogassa a szülőket a gyer­meknevelésben. A negyvenöt pártfogó között huszonöt peda­gógus, egy párttitkár, egy vb- elnökhelyettes, egy nőtanács-el- nök. hat tsz-tag van. A gondot jelző adatok mel­lett bukkant fel megoldást se­gítő refrénként a tanácsülésen a közömbösség száműzése. Var­ga Antal, a járási pártbizottság titkára felszólalásában nemcsak a felelősséget ébresztgetve, de a módszerre is utalva javasol­ta, hogy a gyermek- és ifjúság- védelmi albizottságok munkájá­hoz esetenként hívják segítsé­gül a vállalatok, üzemek, tsz-ek vezetőit is, akik vonják felelős­ségre a szocialista együttélés szabályait már családjukban megsértő dolgozókat. Dr. Gaj- dócsi István vb-elnök felszóla­lásából is nyilvánosság elé kí­vánkozik néhány részlet. A jö­vőben — mondotta — nem ma­radhat magánügy azoknak a ga­rázda apáknak a magatartása, akik éjnek idején elzavarják a családot, tönkreteszik a nyu­galmát. Ha szükségesnek látszik, az ilyen jellegű családi prob­lémák esetén a munkahely társadalmi bíróságának be­avatkozását is igénybe kell venni. De igyekezzünk módot találni arra is. hogy a családi pótlék ne kerüljön a családja létfelté­teleit sem biztosító, iszákos apa kezébe. Bármelyik felszólalást idéz­hetnénk. Valamennyi tükrözi a tanácsi testület egységes állás- foglalását: Ébren kell tartani a környezet felelősségét vala­mennyi fiatalkorúért. Olyan légkört, közszellemet kell ki­alakítani, amely mélységesen elítéli a gyermekekkel szemben megnyilvánuló gondatlanságot, s egyértelműen fellép, ha a gyer­mek fejlődése veszélyben van. Csak ez vezet a cikk elején em­lített, megrázó statisztika kikor­rigálásához. Ami mögött — so­hase feledjük — szerencsétlen sorsú gyerekek, felnőttek van­nak! \ Eszik Éva zás után választották ki a bur­gonyatermelésre legalkalmasabb táblákat, elemezték a kiválasz­tott táblák talapjának szerkeze­tét, s ennek függvényében álla­pították meg a leghatékonyabb szerves-, ületve műtrágya­adagot. A nagy jelentőségű kí­sérletben alkalmazott és bevált termesztési módszereket az idén már nagyüzemi arányokban al­kalmazzák. Az új módszer bevezetésére, illetve az ehhez szükséges rész­letes és állandó szaktanácsadás­ra a Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Köz­pontja a Nyírségi Mezőgazdasá­gi Kísérleti Intézet és a Keszt­helyi Agrártudományi Főiskola szakembereit kérte fel. Százévesnél öregebb játékok Régmúlt időkbe vezetnek vissza a Magyar Nemzeti Mú­zeum játékgyüjteményének kü­lönleges darabjai. Sajnos, ál­landó jellegű kiállításukra hely hiányában nincs lehetőség, idő­szakos bemutató alkalmával hatja csak nagy ritkán a kö- <~>nség. Gondosan elcsomagolva, dobozokba zárva őrzik a mi íz­lésünknek Szokatlan, furcsának tűnő játékokat. A gyűjtemény legősibb pél­dányai. különféle bábuk a XVIII. századból származnak. Minden kornak gyermekjáté­kokban is kialakult a mága di­vatja. A múlt század elején pél­dául Napoleon után mintázták meg a katonafigurákat, a lá­nyok Viktória királynő képmá­sára emlékeztető bábukat ked­veltek. Érdekes garnitúrát ka­pott a báró Prónay családtól a múzeum. Babaszalon a kor di­vatjának megfelelő miniatűr berendezéssel, ahol csupa csip­ke, csupa fodor, csupa selyem minden. Parányi babafigurák a lakói, amelyek évtizedekkel ez­előtt a legkedvesebb játéksze­rei voltak a Prónay gyerekek­nek. Feltűnik, hogy a múlt szá­zadban a bábuk arca inkább felnőttekre emlékeztet, mint a gyerekekre, egészen a XX. szá­zad elejéig ilyen groteszk be­nyomást keltő játékokat aján­dékoztak. azután kezdték meg a valóban babaszerű, a gyerme­kekhez közelebb álló figurák készítését. A Mechwert í családtól jutott a gyűjteménybe egy komplett üzletberendezés.7 amely a múlt század nyolcvarjas éveiből szár­mazik. A boltos játék már ak­kor is népszerűj volt. bizonyíték rá, hogy. sajnos, nagyon meg­viselt állapotban vannak a be­rendezés darabjjai. polcok, fió­kok, parányi árucikkek. Ä bá­buk között a gyűjtemény dísze a pécsi Zsolnay-család. a híres porcelángyár-tulajdonos gyer­mekeinek bájos porcelánbabája. Nagyon érdekes az egzotikus játékok gyűjteménye. Ezek kö­zött burmai türelemjáték a múlt századból, brazil bábfigurák, kí­nai papírjátékok, nagyon kife- jezőek és minden porcikájuk mozgatható, vitorlások, lapp ha­lászok, bálványok. Djakartából kapott árny játékok, de ezek nagy része ijesztő ábrázatú. kü­lönös formájú j játék, inkább a gyermekek megfélemlítését, mint szórakoztatását szolgálják. Szappanhabba burkolt tér Alicante spanyol város rend­őrsége bottal üti nyomát annak a jtréfacsinálónak, aki a város legszebb szökőkútjának vizébe szappanhabot kevert. Az erőtel­jes vízsugarak ugyanis olyan habot vertek a szappanporos vízből, hogy a környező forgal­mas tér szappanhabban úszott. (Reuter) fWWWWWWWWWWWWWVWWVWV PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácshái Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 29-16. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér Ifa Telefon: 17-09. Teneszö a Magyar Posta. Előfizetési dll i nonaDra u forint Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. éacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefont u-85. ind Sí: 25 Otfe A hazai burgonyatermés az utóbbi években — jórészt az alacsony hozamok miatt —nem fedezte a lakosság ellátását. A kereskedelem csak kisebb-na- gyobb importtal tudta biztosí­tani, hogy a piacokon mindig elegendő legyen ebből a fontos tömegélelmezési cikkből. A probléma megoldását keresve meglepő eredménnyel végződött kísérletek kezdődtek az elmúlt évben Szolnok megyében. A kí­sérleti parcellákról az országos termésátlag több mint három­szorosát takarították be, nem­csak a rózsafajtákból, de a pia­cokról már általában hiányzó gülbabából is. Az új módszer legfontosabb „kelléke” a szak- szerűség. A kísérletező üzemek határában alapos tanulmányo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents