Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
r Í9M, január IS, csütörtök S. oldal / A* áj esztendő első magyar Hímje Szegénylegén yek EREDMÉNYES esztendeje volt 1965 a magyar filmművészetnek — sok és sokféle jó magyar filmet mutattak l be, vidámat és elmélyültet is, néhány értékes fesztiváldíjat kaptunk, a közönség is jól válaszolt a jó filmekre —. s most az új esztendő érdekes, jó magyar film országos bemutatójával indul. 1966 magyar filmműsorának Jancsó Miklós szép filmje, a Szegény- legények, ígéretes kezdete. Jancsó Miklós a magyar filmművészet fellendülésének élvonalába tört már előző két filmjével is. Az Oldás és kötés az ember belső magatartásának, humánus helytállásának problémáival viaskodott Lengyel József kitűnő novellája nyomán, az Így jöttem pedig annak a nemzedéknek felszabadulás-élményéről vallott költőien, amely 1945-ben a felnőttkor küszöbére is elérkezett. Ez a két Jancsó- film szembehelyezkedett a film- szerkezet korábban kialakult formáival és gyakorlatával, a külső cselekménnyel szemben az ember belsejében lejászódó drámát helyezte az előtérbe. A korszerű művészetben érhetően terjed az a módszer, s különösképpen értékes ez minálunk, a szocializmus építésének korszakában. amikor is egyre fontosabb a szocialista ember létrejötte, belső tartásunk megújulása. ÜJ FILMJÉBEN Jancsó ezt a korszerű módszert történelmi témában fejlesztette tovább. Megszoktuk, hogy a történelmi filmek szinte ismeretterjesztő funkciót Is betöltenek, korrajzot adnak, megismertetnek az ábrázolt időszak külsőségeivel, építkezési, öltözködési, művészeti, irodalmi stílusával, szokásaival. Azt is megszoktuk, hogy a történelmi filmek többé-ke- vésbé romantikusak, mindenesetre regényesek a meseszövés fordulatosságát tekintve. Jancsó szakít ezekkel a hagyományokkal. történelmi filmjét egyetlen helyszínen, a pusztában épített sáncon, alkalmi táborban játszatja, a szereplők jelmeze is egyszerű, szinte csak fekete vagy fehér folt a képen, ezzel az egyetlen színhatással jellemezve a szereplőket. A meseszövés is nélkülözi a korábbi értelemben vett nagyszabású regé- íiyességet, egyetlen, zárt kompozíció az egész film. egyfonalú elbeszélés. kerekded epizód mélyreható kibontása. A Szegénylegények a múlt század hatvanas éveiben játszódik, Klári jókedvűen lépkedett, mellettem. szüntelenül mosolygott, szeme csillogott, mint tegnap este. Könnyedén, apró léptekkel járt, szoknyája ide-oda leb- bent. Orgonaillat áradt belőle. — Szeretnék beszélni veled — mondtam és megfogtam a kezét. , — Tudok itt egy kis presszót, beülünk oda, jó. Hátha az ottani kávé lobban ízlik majd, mint az enyém. Nevettem. — Nem bánom, menjünk. Csakugyan kellemes hely volt. Ez bizony nem talponálló, nem füstös, piszkos, koszos, ahol különböző gyanús alakok ocsmány szavakat vagdosnak egymás fejéhez Az apró asztalkák mellett egy-két vendég üldögélt csendben,' újságot olvastak, vagy halkan beszélgettek. Néhány szerelmes pár egymás mellé húzódva suttogott. — Nos, itt jó lesz? — kérdezte Klán'. — Ohüm. — Parancsolnak? — jött asztalunkhoz a pincér. — Két duplát — mondta Klári — és két szódát. — Igenis — hajolt — meg a pincér és eltűnt. Közelebb húzódtam Klárihoz. Rámnézett, várt. — Hivatott a csoportevzető. Elővettem a cigarettát, Klári is rágyújtott. Folytattam: amikor a negyvennyolcas sze- ! génylegényeií befogására igye- j kezett a császári önkény;; a. Sándor csapata a partizánokéra emlékezetető módon küzdött a fasizmusra emlékeztető diktatú- i'a önkénye ellen. A film epizódfűzése arról számol be történelmi hitellel, hogyan törték meg az egykori szegénylegényeket, hogyan kerestek közöttük árulót, s végül hogyan igázták le őket durva csellel. Jancsó talán a prefasiszta lelkűiét létrejöttének első nyomait igyekszik tetten érni ezen a filmen, a megalkuvásnak és a társadalmi közönyösségnek az osztrák—magyar monarchia lélekölő gyakorlatába mélyedő gyökereit keresi meg. RENDKÍVÜL figyelemre méltó, ahogyan földolgozza ezt a témát Jancsó. Már említettük a külsőségek teljes egyszerűségét, Banovich Tamás megrázóan egyszerű díszletét, a jelmezek jellemző hatásának koncentráltságát. Ehhez járul Jancsó szerkesztő módszere is, kerekded epizódok sorakoztatása, az elé- gikus hangvételű szerkezet, a képek leimért tempójú váita- koztatása, a közelképek gyakorisága, a felvevőgép szinte állandó mozgása. Mint komor gyászzene, olyan a film képritmusa. Érdekes, hogy Jancsó ebben a filmjében teljesen mellőzi az úgynevezett háttérzenét, a régi típusú kísérőzenét. A film történelmileg eligazító, rajzos bevezetője közben szerepel csak háttérzeneként a császári himnusz, a Gott erhalte, halk, csilingelő földolgozásában, majd a befejező képen harsan föl újra a Gott erhalte, ezúttal öblös! Orgonahangon, nyugtalanítóan, a' gondolatvilágunkon dörömbölve. A film derekas részében két ze- j nei részlet van csak. mindkét-! tőben eleven, aktív a zene (vagyis nem háttér, nem díszlet): a foglyok lélektani Összetörését célzó gyakorlatozást kíséri harsány, pattogó induló, a katonaélet iránti nosztalgiát éb- resztgetve az egykori lovaslegényekben. majd a csapdába ugrásukkor, az egykori szegény- legények ajkán felzen dűl a dal. AZ EGYSZERŰSÉG ereje uralkodik ezen a szép filmen, egyszerű a színészek játéka, elsősorban Görbe Jánosé, de vele együtt mind a többieké is. Minden mozdulatra, szemrebbenésre oda kell figyelni, gondolatokat fejez ki mindahány. Z. L. — El akarnak küldeni tanfolyamra. — Téged? — halk kiáltás volt ez inkább, mint kérdés. Szemöldöke a magasba szökött, szeme óriásivá nőtt. a csodálkozás pedig rózsaszínűvé festette arcát. — Igen. Gépkezelői tanfolyamra. Három hónapra — mondtam és egy pillanatra levettem róla tekintetem, hogy cigarettámról leverjem a hamut. — És beleegyeztél? — hallottam ismét Klári suttogó kérdését. — Még nem. Ez. tudod, olyan esti taíffolyam, de szakmám lenne. Egyszóval nem lennék segédmunkás. — Kiemelnek. Ez nagyszerű! — Ebből már az ujjongó® öröme áradt forró hullámaival. — Ez az, hogy nem tudom hogy jó lesz-e — tépelődtem homlokomat ráncolva. — Csacsi vagy te. András. Mért ne lenne jó? Ha levizsgázol. csak ülsz a gép mellett. Fele annyi munkád lesz és jobb kereseted. Később leteheted • a sofőr vizsgát is. Egy jó sofőr kétszer annyit keres, mint egy segédmunkád Megfogta a karomat és úgy magyarázott. Aztán a kezemet simogatta. — Szóval, menjek el arra a tanfolyamra? — kérdeztem. — Hát persze! — vágta rá Háromszázezer forint egy év alatt a könyvtáraknak Művészeti együttesek, tanfolyamok, előadások a fölílműresszövetkezetekben Megyénkben 36 földművesszö- vetkezet működik, amelyeknek legnagyobb része a múlt év végén ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóját. Az elmúlt húsz esztendő alatt a földművesszövetkezeti mozgalom alapvető feladatkörének ellátása mellett sokat tett a falusi művelődés felvirágoztatásáért is. Hogy csak egyet említsünk: tavaly a földművesszövetkezeti mozgalom háromszázezer forinttal. az utolsó öt év alatt egymillió-háromszázezer forinttal járult hozzá a megye könyvtárhálózatának fejlesztéséhez. Megyénk kulturális életében! nem kis szerepet játszanak a j földművesszövetkezetek művé-1 szeti együttesei. Tiszakécskén j irodalmi színpad és kórus, Csá- í szártöltésen aranyéremmel kitüntetett irodalmi színpad, Izsákon népi táncsoport és rajkózenekar, Úszódon népi tánccsoport működik. A kiskőrösi szimfonikus zenekar fennállásának öt esztendeje alatt például mindig első helyezést ért el az országos vetélkedőn. A. jánoshalmi fmsz-kórus 1962-ben Szocialista Kultúráért Érdemérem kitüntetést. 1964-ben pedig az országos minősítő versenyen ezüst érmet nyert. A _ földművesszövetkezetek művészeti együtteseikre bőven áldoznak, de ezenfelül a MÉSZÖV ebben az évben még 60 ezer forint támogatást is ad az együtteseknek. Egyébként a MÉSZÖV kulturális kerete a tavalyi 160 ezer forinttal szemben az idén mór 183 ezer forint lesz. A művészeti csoportok tevékenységén túl a földművesszövetkezetek az ismeretterjesztő munkát is támogatják. A kis- kunmajsai és bácsbokodi fneszeknél munkásakadémiát szerveztek. Szakmunkásképzés folyik a csengődi, kiskőrösi és soltvad- kerti szakszövetkezeteknél. Szakszövetkezei i akadémia előadásait hallgatják a kiskőrösi, kas- kantyúi és kiskunmajsai szak- szövetkezetek tagjai. A háztáji! és kisegítő gazdaságok fejlesztésére a megye járásaiban ösz- szesen 83 szakelőadást tartanak az fmsz-ek. A tematika igen érdekes: növényvédelem, baromfi- és kisállattenyésztés, méhészet, gondolkozás nélkül. — Ezen nem szabad gondolkoznod. András, ez a te jövőd. Ne állj a magad útjába. A fekete most már valóban jobban ízlett. — Nem késtél reggel? — Nem. — Lecsót főzök vacsorára, feljössz? Bólintottam. Klári intett a pincérnek, hogy fizetünk. Nyúltam a pénztárcámért. — Hagyd. Már itt a pénz ... Tessék, két dupla. Köszönöm. — Egy tízest tett le az asztalra. Andalogva sétáltunk haza, Klárihoz. Klári gyorsan átöltözött, én meg bekapcsoltam a rádiót. — Itt maradsz? — Szeretnék visszamenni a munkásszállóba, mert ... — Értem. Tizenegy óra előtt visszamentem a munkásszállóba. Másnap szóltam Vas Gyurinak, hogy elmegyek a tanfolyamra. Gyuri megragdta a karom. — András, el sem tudod képzelni, hogy mennyire örülök. Én jvasoltalak, és nem szeretném, ha... érted, ugye? Ha valami nem megy. csak szóljál nekem. Hallottad: bizalmi vagyok és most már az én szavam is ér valamit, (Folytatása következik.) gyógynövénytermesztés és begyűjtés. bogyósgyümölcsök, gomba- és fűzvesszőtermesztés, éticsiga és kecskebéka gyűjtése és felvásárlása, vagyonvédelem, takarékos gazdálkodás, rnunka- és egészségvédelem. A szakszövetkezetekben ezenkívül a szőlőkultúra és növény- védelem tárgyköréből tartanak számos előadást. A szakszövetkezeti elnökök és főagronómu- sok háromnapos összevont továbbképzésen vesznek részt mintegy nyolcvanan. Ugyancsak továbbképzést tartanak a méEmbernek aligha van több „ismerőse”, mint dr. Henkei Gyulának, a kecskeméti művelődési ház előadójának, aki szabad Idejében az antropológia tudományának hódol. Kilenc éve járja a falvakat és tanyákat. Megyénk húsz helységében 6400 emberrel találkozott eddig: ennyi felnőtt férfi és nő embertani adatait jegyezte már fel. Sőt, a kiskunok teljesebb megismerése céljából a Pest megyei Kiskunlacházán is kutatott. ' Bár általában az emberek bizalmatlannak a tudományos vizsgálatok iránt, megtalálta a módját az érdeklődés felkeltésének. Minden esetben tanulmányozza az illető település történetét, majd előadást tart a népesség alakulásáról, s mire sor kerül a vizsgálatra, az emberek egy része már ismeri célját, a község múltja és hagyó- ! mányai iránt érdeklődők pedig j készséggel segítenek neki. Nem ritka az olyan hely, ; mint Fülöpszállás és Szerem- | le, ahol kisérők szegődtek mel- i lé, s jártak vele házról-házra, Vagy Szabadszállás, ahol kocsival, Csősz Zsiga lovas kocsijával utazhatta be a tanyavilágot. Sötét szemű „falu" Példaként megemlítjük, hogy mire jutott a kutató Szabadszálláson: milyenek a község lakói az ő szemével nézve. Ez már csak azért is kiemelendő, mert Szabadszállásról írt tanulmányában von párhuzamot a jellegzetes kiskun típusok, s a közép-ázsiai népek között. Itt 500 férfi és nő embertani adatait vette fel. Személyenként harmincféle mérést, megfigyelést végzett, ami körülbelül 15 ezer adat rögzítését jelenti. (Legfontosabb adatok: testmagasság, fejhossz és fejszélesség, arcmagasság, járom- ívszélesség, valamint a szem- és hajszín.) Az adatok csoportosítása érdekes eredményre vezetett. Magas és nagyközepes 1 termetű, széles vállú, egyenes I orrú, sötét szemű és sötét hajú a községre elsősorban jellemző embertípus, amely a „turanid”- nak felel meg. Ilyen a szabad- szállásiak 38 százaléka. Honfoglaló ősök nyomában Az embertani adatoknak a régészeti, a helytörténeti és a néprajzi kutatások eredményeivel összevetése mutatja meg aztán, hogy mely típushoz tartoztak például honfoglaló őseink, s az itt talált vagy később betelepült népek, továbbá egy- egy terület lakossága mely más i hészeti szakcsoportok és társulások részére. Meg kell említeni a szakmunkásképzést: a kereskedelemben 70. a vendéglátóiparban 40 és a felvásárlásban 40 szakember képzése folyik jelenleg a megye földművesszövetkezeteinek keretében. Jelentős kezdeményezése a megyei fmsz-eknek a klubmozgalom fejlesztése. Lajosmizsén, Bácsalmáson. Bugacon, "Izsákon és Úszódon működik jelenleg földművesszövetkezeti klub. B. J. néppel van antropológiai kapcsolatban. Itt van például a kun probléma, mely szovjet adatok nélkül talán meg sem oldható. Ügyszintén az avar és a besenyő probléma sem. Ugyanis e népek temetői a Szovjetunióban jó nyomon követhetők, a végső állomás — a letelepedés -f- viszont nálunk van. A szovjet szakemberek ezért várják az adatokat magyar kollégáiktól, és viszont. A tudományos kutatás eredményeinek rendszeres cseréje még fontosabbnak tűnik, ha tudjuk, hogy a kunok és a besenyők utódainak egy része — a kipcsak és a karakalpak nép — ma is Kö- zép-Ázsiában él. A kecskeméti kutató néhány évvel ezelőtt elküldte tanulmányait Ginzburg letiingrádi professzornak, aki e népek embertanával behatóan foglalkozik. valamint Nadzsimov tas- kenti docensnek is A professzor gratulált Azóta többször váltottak egymással bizonyító adatokat tartalmazó levelet. Nadzsimov közölte, hogy felhasználja a kapott adatokat, Ginzburg pedig számos szakkönyvet, valamint részletes bíráló levelet is küldött. A kutató elmondta, hogy ezek a levelek önbizalmat, lendületet adnak neki a további munkában. Az egyikben a szovjet professzor gratulált. Ám nemcsak az ő munkájához, hanem általában a megyei népkutatóhonismereti mozgalom tevékenységéhez. Mint írta, ők is a kollektív munkát tartják a tudományos kutatás legmagasabb szintű formájának. Nem célunk és nem is feladatunk e terjedelmes kutatás eddigi eredményeinek összegezése. Annyit azonban megemlítünk hogy egyebek között hét tanul mány, többszöri beszámoló a Magyar Biológiai Társaságban, valamint a Századok című történettudományi folyóirat méltatásai jelzik a nem hivatásos kutató szorgalmát, munkájának tudományos színvonalát. Kutató sosem elégszik meg részeredményekkel. <“> s'vri. További terve, mondhatni legközelebbi célja: megyei antropológiai összefoglaló elkészítése. Ezt azonban még mintegy 3 évi falujárás előzi meg. Tanulmányát tízezer ember vizsgálatára alapozza majd. Nem tudni, végül is milyen ..súlyú” anyag kerül tőle a tudományok asztalára. Egy már biztos. A sok-sok szabad idő feláldozása eddig sem voll hiábavaló. I Rajii Miklós A kun probléma kutatója 4
