Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
I c A^raSso tsCS) Téli pihenő a bajai kikötőben.«« A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése a dunavecsei járásban „A népfrontbizottságok tagjai vegyenek részt a tanácsok cs állandó bizottságok munkájában, s az előzetes felmérések, közvélemény-kutatások alapján szorgalmazzák azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a városok és községek életében a legsürgetőbbek. Ezen túlmenőleg azonban a végrehajtásból is vállaljanak részt konkrét tervek kidolgozásával, munkaakciók szervezésével, hallassák szavukat a tsz-ek, földművesszövetkezetek közgyűlésein és egyéb tanácskozásain...” A fenti szavakat Erdei Ferenc főtitkár mondotta márciusban. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülésén. A tömör, programnak is beillő megfogalmazás sűrítve tartalmazza a mozgalomban tevékenykedők legfontosabb feladatait Nemrégiben Dunave- csén tartott együttes ülést a járási tanács végrehajtó bizottsága és a népfront járási elnöksége, s éppen annak a megvitatása volt a fő napirendi pont: milyen az együttműködés, hol kell még javítani, s melyek azok a módszerek, amelyek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak? Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a dunavecsei járásban gyümölcsöző az együttműködés. Az elmúlt tanácsválasztásokat követően a népfrontbizottságok fontos feladatát képezte az új tanácstagok választókerületi munkájának a segítése és egyben ellenőrzése is. Egyes községekben — Harta, Dunateté> len, Dunaegyháza, Szabadszállás — megfelelő a népfrontbi- zottságok ez irányú tevékenysége. Igen jó kezdeményez«, van kialakulóban például Martán, ahol a népfrontaktivisták egyenként felkeresik a tanácstagokat és megbeszélik velük a munkájuk során felmerült problémákat. Az együttműködés természetesen nem merül ki ebben. A tanács és a népfront a járásban együtt szervezi a tanácstagok oktatását. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert az utóbbi választáson sok új tanácstag került az apparátusba. A közös munka fontossága különösen élesen rajzolódik ki a tanácsi állandó bizottságok feladatainak megoldásánál. Az említett bizottságok ugyanis kis létszámuk miatt sok esetben nem tudják kellő körültekintéssel elvégezni a rájuk háruló, szerteágazó vizsgálatokat. Ezért a népfrontbizottságok javaslatára a tanácsok jól képzett szakemberekkel erősítik meg az egyes állandó bizottságokat, s az eddig két vonalon, egymástól szinte függetlenül működő testületeket egyesítik a közös cél, az eredményes munka érdekében. Ez a kapcsolat nagyban elősegítette a községek, a járás konkrét célkitűzéseinek megvalósulását. Mindenekelőtt a lakosság kommunális igényeinek a jobb kielégítésére irányuló községfejlesztési tevékenységet. E vonatkozásban a járásban igen eleven és eredményes a tanácsok és a népfront kapcsolata. Például: a népfrontaktívák szinte valamennyi községben részt vesznek az igények felmérésében, megvitatják a terveket és értékes segítséget nyújtanak azok végrehajtásában, főleg a társadalmi munka szervezésében. Ennek következtében a társadalmi munka értéke évről évre nő a dunavecsei járásban és 1965-ben már elérte a 3,5 millió forin'ot. Igen sokrétű feladatot kell ellátni a tanácsoknak a kultúra, a művelődés területén. A dunavecsei járásban ilyen vonatkozásban is jó az együttműködés, Az egységes népművelési terv végrehajtását közösen végzik, a népfront egyebek mellett magára vállalta a felnőtt oktaJó munkáért — egy-egy vers A megyei nyomda kiskunmajsai telepe november 26- ra teljesítette éves tervét. Boldogan újságolta ezt a telep vezetője: Molnár Mihály, aki 27 éve papírüzemi vezető, s — mint mondja — negyed- százados pályafutása alatt ez volt 1 cgszebb eredménye. Telepvezetőnek nem áll rendelkezésére igazgatói alaphoz hasonló jutalmazási keret. Molnár elvtárs azonban úgy érezte, hogy munkatársai ezért a szép teljesítményért jutalmat érdemelnének. Mit lehet ilyenkor tenni? Ha egész havi fizetéséi szétosztaná a hatvan dolgozó között, nem nagy ajándék: 33 forint jutna egy/ nek, neki pedig a következő bérfizetésig felkopna az álla. A jutalmazás mégsem maradt el. Molnár Mihály, aki fiatalkora óta verselő ember, verseskötete is jelent meg nyomtatásban, minden egyes munkatársáról írt egy-egy verset, ezt tette a telepen készült kis játék és kevés édesség mellé az ajándékcsomagba. Nem mondom azt, hogy íme, itt a követendő példa. A vezetők gyürkőzze- nek neki és írjanak minden beosztottjuknak egy verset, ódát, vagy nótát. De valamit lehet tanulni a majsai telepvezetőtől. Azt, hogy érdemes a dolgozókkal egyénenként türelemmel és szeretettel foglalkozni, A 16—20 soros versikék azt igazolják, hogy Kiskun- majsán a telepvezető ismeri mind a hatvan dolgozóját, munkáját, otthonát, örömét, bánatát. Mind a hatvan vers más, csupán abban hasonlítanak egymáshoz, hogy a költő mindegyiket szívből, szeretettel alkotta. Kár, hogy a helyszűke nem engedi meg bemutatásukat. Nem is a nagy nyilvánosságnak készültek ezek a kis versek, csupán ajándékul. De akik kapták, megköny- nyezték, és többre becsülik, mintha egy százast kaptak volna jutalmul. Tóth Mikié« tás szervezését, a szakmunkás- képzést, az olvasómozgalom szélesítését, az analfabetizmus felszámolását. A járási népfront- bizottságok támogatásával jött létre a mezőgazdasági szakemberek klubja, a továbbképzés, vitafórum létesítése céljából. Ugyanígy segíti a népfront a községi könyvbarátbázottságo- kat. Az eredmények mellett ma még vannak fogyatékosságok a dunavecsei járásban, a tanácsok és a népfront kapcsolatában. Helyes lenne például, ha a tanácsi végrehajtó bizottságok munkaterveik összeállítása előtt meghallgatnák a népfront véleményét, ha a tervezetet időben eljuttatnák a népfrontbizottságokhoz. Nem elég szoros az együttműködés a mezőgazdasági termelés fejlesztése, irányítása tekintetében sem. Mindezek megjavítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai bátrabban támaszkodjanak a népfront erejére, jobban igényeljék a közreműködést, az együttes munkálkodást. Így a gazdasági munka és a közélet minden területén nagyobb eredményeket érhetnek el. Ez pedig egyes községek, s ezen keresztül az egész járás terveit közelebb viszi a megvalósuláshoz. Gál Sándor A brigád vezető panasza — Baleset az asztalosnmhelyben Tsz-ügyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy isz-állattenyésztá brigád- vezetőjét különböző vétségek miatt fegyelmi büntetésül írásbeli megrovásban részesítették, és öt munkaegységét levonták. A határozatot a brigádvezető súlyosnak találta és a bírósághoz fordult. A járásbíróság, majd — fellebbezésre — a megyei bíróság úgy találta, hogy a kifogásolt cselekmények jelentéktelenek és a fegyelmi ítéletet hatályon kívül helyezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok ítéletét megsemmisítette és a keresetet elutasította. Jogos fegyelmi A döntés indokolása szerint a brigádvezető két fegyelmi vétséget követett él. A takarmány- elszámolásnál mulasztás terheli. ezenkívül a szövetkezet vezetőségi tagjaira sértő és a munkafegyelmet lazító kijelentéseket tett. Ez utóbbi magatartás súlyát nem lehet csekélynek minősíteni — mutatott rá nyomatékosan a Legfelsőbb Bíróság. A kihívó és a munkafegyelmet sértő viselkedés hátráltatja a szövetkezet fejlődését, megszilárdítását és a helyes szövetkezeti kollektív szellem kialakulását. A brigádvezető kijelentései alkalmasak voltak arra is, hogy a tagokban a vezetőséggel szemben bizalmatlanságot keltsenek. Ennek a fegyelmi vétségnek súlyosságára tekintettel nem lehet olyan álláspontra helyezkedni, hogy arra az írásbeli megrovás súlyos büntetés. A jelentősebb súlyú fegyelmi vétség indokolta a kiszabott fegyelmi büntetést. Gondatlanság Egy asztalos szakmunkás az egyik tsz alkalmazásába lépett. Munkájához saját szerszámait használta. A műhely melletti alagsorban két gép állott, de a helyiség olyan szűk volt. hogy emiatt a gépek egyszerre nem működhettek. Ennek ellenére — bár az egyik gépen a másik asztalosmunkás dolgozott —, a munka sürgőssége érdekében az asztalos a második gépet is üzembe helyezte. A két gép között védőrács nem volt. így történt, hogy az első gépről egy munkadarab az asztaloshoz repült és súlyos fejsérülést okozott. A baleset miatt az asztalos a tsz ellen kártérítési pert indított, egyben kérte a bíróságot. kötelezze a tsz-t szerszámhasználati díj fizetésűre is. A fővárosi bíróság megállapította, hogy a balesetet okozó gép a műszaki követelményeknek nem felelt meg, egyébként a műhelyben a munka sem volt megfelelően megszervezve. Az asztalosnak, mint szakmunkásnak azonban a veszélyes helyzetet fel kellett ismernie, és amikor az első is üzemben volt, nem lett volna szabad a második gépen dolgoznia. Annál is inkább, men a két gép között nem volt védőrács. Ezzel a gondatlanságával a baleset bekövetkezéséhez hozzájárult. Figyelembe véve ajzonban. hogy a munka meggyorsítása érdekében dolgozott a gépen, továbbá tekintettel a rossz munkaszervezésre. a bíróság úgy látta, a tsz hibája nagyobb, s ezért az okozott kár 80 százalékának megfizetésére kötelezte. Ami a második kérelmet illeti, a bíróság véleménnyé az volt, hogy amikor az asztalos saját szerszámait használta, ezzel a tsz érdekeit szolgálta, mert a szövetkezetnek nem kellett szerszámokat vásárolnia. Ehhez járul még, hogy munka közben a szerszámok elhasználódnak és így értékük csökken. Mindezek alapján a tsz használati dijat köteles fizetni. A tavalyinál száztíz vagonnal több baromfit, tíz millióval több tojást kap az első negyedévben a kereskedelem A baromfiipar idei legfontosabb feladata, hogy egész évben folyamatos ellátást biztosítson. A hús árának emelkedése miatt várhatóan növekvő baromfi- és tojásigényt az év minden szakában kielégítik. Az iparág tervei szerint elsősorban belföldre adnak elegendő baromfit és tojást, s csak a felesleget szállítják külföldre. A baromfifelvásárlás folyamatos. s a készletek is bőségesek, fedezik még az ugrásszerűen növekvő szükségleteket is. A tervek szerint az első negyedévben a tavalyinál 110 vagonnal több. összesen 400 vagon baromfit és 10 millióval több, összesen 84 millió tojást ad a baromfiipari országos vállalat a kereskedelemnek. Amennyiben többre lenne szükség, növelni tudják az ellátást. PETŐFI NÉPE K Magyar Szocialista Munkásnál Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyéi tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkladő Vállala felelős kiadó: Mezei István tgazga Szerkesztőség: Kecskemet, varost Tanáeshá* Szerkesztósegi telelonközpom: 26-19. 28-16. Kiadóhivatalt Kecskemet. Szabadság tér tfe Telefon: i7-09 Teneszti a Magyat Posta. ^őrizetest dP t nőnapra íz rortm Bacs-Kiskun megyei Nyomda y. Kecskemét — Telelőn: 11-85. ludas; 25 965.
