Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

I c A^raSso tsCS) Téli pihenő a bajai kikötőben.«« A Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködése a dunavecsei járásban „A népfrontbizottságok tagjai vegyenek részt a tanácsok cs állandó bizottságok munkájá­ban, s az előzetes felmérések, közvélemény-kutatások alapján szorgalmazzák azoknak a fel­adatoknak a megoldását, ame­lyek a városok és községek életében a legsürgetőbbek. Ezen túlmenőleg azonban a végre­hajtásból is vállaljanak részt konkrét tervek kidolgozásával, munkaakciók szervezésével, hal­lassák szavukat a tsz-ek, föld­művesszövetkezetek közgyűlé­sein és egyéb tanácskozásain...” A fenti szavakat Erdei Fe­renc főtitkár mondotta márci­usban. a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának kibővített ülésén. A tömör, programnak is beillő megfogalmazás sűrítve tartalmazza a mozgalomban te­vékenykedők legfontosabb fel­adatait Nemrégiben Dunave- csén tartott együttes ülést a já­rási tanács végrehajtó bizottsá­ga és a népfront járási elnök­sége, s éppen annak a megvi­tatása volt a fő napirendi pont: milyen az együttműködés, hol kell még javítani, s melyek azok a módszerek, amelyek a gyakorlatban helyesnek bizo­nyultak? Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a dunavecsei járásban gyümölcsöző az együttműködés. Az elmúlt tanácsválasztásokat követően a népfrontbizottságok fontos feladatát képezte az új tanácstagok választókerületi munkájának a segítése és egy­ben ellenőrzése is. Egyes köz­ségekben — Harta, Dunateté> len, Dunaegyháza, Szabadszál­lás — megfelelő a népfrontbi- zottságok ez irányú tevékenysé­ge. Igen jó kezdeményez«, van kialakulóban például Mar­tán, ahol a népfrontakti­visták egyenként felkeresik a tanácstagokat és megbe­szélik velük a munkájuk során felmerült problémá­kat. Az együttműködés természete­sen nem merül ki ebben. A ta­nács és a népfront a járásban együtt szervezi a tanácstagok oktatását. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert az utóbbi választáson sok új tanácstag került az apparátusba. A közös munka fontossága különösen élesen rajzolódik ki a tanácsi állandó bizottságok fel­adatainak megoldásánál. Az említett bizottságok ugyanis kis létszámuk miatt sok esetben nem tudják kellő körültekintés­sel elvégezni a rájuk háruló, szerteágazó vizsgálatokat. Ezért a népfrontbizottságok javasla­tára a tanácsok jól képzett szakemberekkel erősítik meg az egyes állandó bizottságokat, s az eddig két vonalon, egymás­tól szinte függetlenül működő testületeket egyesítik a közös cél, az eredményes munka ér­dekében. Ez a kapcsolat nagy­ban elősegítette a községek, a járás konkrét célkitűzéseinek megvalósulását. Mindenekelőtt a lakosság kommunális igényei­nek a jobb kielégítésére irányu­ló községfejlesztési tevékenysé­get. E vonatkozásban a járás­ban igen eleven és eredményes a tanácsok és a népfront kap­csolata. Például: a népfrontaktívák szinte valamennyi községben részt vesznek az igények felmé­résében, megvitatják a ter­veket és értékes segítséget nyújtanak azok végrehajtásában, főleg a társadalmi munka szervezésé­ben. Ennek következtében a társadalmi munka értéke évről évre nő a dunavecsei járásban és 1965-ben már elérte a 3,5 millió forin'ot. Igen sokrétű feladatot kell el­látni a tanácsoknak a kultúra, a művelődés területén. A du­navecsei járásban ilyen vonat­kozásban is jó az együttműkö­dés, Az egységes népművelési terv végrehajtását közösen vég­zik, a népfront egyebek mellett magára vállalta a felnőtt okta­Jó munkáért — egy-egy vers A megyei nyom­da kiskunmajsai te­lepe november 26- ra teljesítette éves tervét. Boldogan újságolta ezt a te­lep vezetője: Mol­nár Mihály, aki 27 éve papírüzemi ve­zető, s — mint mondja — negyed- százados pályafu­tása alatt ez volt 1 cgszebb eredmé­nye. Telepvezetőnek nem áll rendelkezé­sére igazgatói alap­hoz hasonló jutal­mazási keret. Mol­nár elvtárs azonban úgy érezte, hogy munkatársai ezért a szép teljesítményért jutalmat érdemel­nének. Mit lehet ilyenkor tenni? Ha egész havi fizetéséi szétosztaná a hat­van dolgozó között, nem nagy ajándék: 33 forint jutna egy­/ nek, neki pedig a következő bérfize­tésig felkopna az álla. A jutalmazás mégsem maradt el. Molnár Mihály, aki fiatalkora óta ver­selő ember, verses­kötete is jelent meg nyomtatásban, min­den egyes munka­társáról írt egy-egy verset, ezt tette a telepen készült kis játék és kevés édes­ség mellé az aján­dékcsomagba. Nem mondom azt, hogy íme, itt a kö­vetendő példa. A vezetők gyürkőzze- nek neki és írjanak minden beosztott­juknak egy verset, ódát, vagy nótát. De valamit lehet tanul­ni a majsai telep­vezetőtől. Azt, hogy érdemes a dolgo­zókkal egyénenként türelemmel és sze­retettel foglalkozni, A 16—20 soros versikék azt igazol­ják, hogy Kiskun- majsán a telepveze­tő ismeri mind a hatvan dolgozóját, munkáját, otthonát, örömét, bánatát. Mind a hatvan vers más, csupán abban hasonlítanak egy­máshoz, hogy a köl­tő mindegyiket szívből, szeretettel alkotta. Kár, hogy a helyszűke nem engedi meg bemu­tatásukat. Nem is a nagy nyilvánosságnak készültek ezek a kis versek, csupán ajándékul. De akik kapták, megköny- nyezték, és többre becsülik, mintha egy százast kaptak volna jutalmul. Tóth Mikié« tás szervezését, a szakmunkás- képzést, az olvasómozgalom szé­lesítését, az analfabetizmus fel­számolását. A járási népfront- bizottságok támogatásával jött létre a mezőgazdasági szakem­berek klubja, a továbbképzés, vitafórum létesítése céljából. Ugyanígy segíti a népfront a községi könyvbarátbázottságo- kat. Az eredmények mellett ma még vannak fogyatékosságok a dunavecsei járásban, a tanácsok és a népfront kapcsolatában. Helyes lenne például, ha a ta­nácsi végrehajtó bizottságok munkaterveik összeállítása előtt meghallgatnák a népfront vé­leményét, ha a tervezetet idő­ben eljuttatnák a népfrontbi­zottságokhoz. Nem elég szoros az együttműködés a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése, irá­nyítása tekintetében sem. Mind­ezek megjavítása érdekében feltétlenül szükséges, hogy a tanácsok végrehajtó bi­zottságai bátrabban támasz­kodjanak a népfront ere­jére, jobban igényeljék a közremű­ködést, az együttes munkálko­dást. Így a gazdasági munka és a közélet minden területén na­gyobb eredményeket érhetnek el. Ez pedig egyes községek, s ezen keresztül az egész járás terveit közelebb viszi a megva­lósuláshoz. Gál Sándor A brigád vezető panasza — Baleset az asztalosnmhelyben Tsz-ügyekben döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy isz-állattenyésztá brigád- vezetőjét különböző vétségek miatt fegyelmi büntetésül írás­beli megrovásban részesítették, és öt munkaegységét levonták. A határozatot a brigádvezető súlyosnak találta és a bíróság­hoz fordult. A járásbíróság, majd — fellebbezésre — a me­gyei bíróság úgy találta, hogy a kifogásolt cselekmények je­lentéktelenek és a fegyelmi íté­letet hatályon kívül helyezték. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok íté­letét megsemmisítette és a ke­resetet elutasította. Jogos fegyelmi A döntés indokolása szerint a brigádvezető két fegyelmi vét­séget követett él. A takarmány- elszámolásnál mulasztás terhe­li. ezenkívül a szövetkezet ve­zetőségi tagjaira sértő és a mun­kafegyelmet lazító kijelentése­ket tett. Ez utóbbi magatartás súlyát nem lehet csekélynek mi­nősíteni — mutatott rá nyoma­tékosan a Legfelsőbb Bíróság. A kihívó és a munkafegyelmet sértő viselkedés hátráltatja a szövetkezet fejlődését, megszi­lárdítását és a helyes szövetke­zeti kollektív szellem kialakulá­sát. A brigádvezető kijelentései alkalmasak voltak arra is, hogy a tagokban a vezetőséggel szem­ben bizalmatlanságot keltsenek. Ennek a fegyelmi vétségnek súlyosságára tekintettel nem le­het olyan álláspontra helyez­kedni, hogy arra az írásbeli megrovás súlyos büntetés. A jelentősebb súlyú fegyelmi vét­ség indokolta a kiszabott fe­gyelmi büntetést. Gondatlanság Egy asztalos szakmunkás az egyik tsz alkalmazásába lépett. Munkájához saját szerszámait használta. A műhely melletti alagsorban két gép állott, de a helyiség olyan szűk volt. hogy emiatt a gépek egyszerre nem működhettek. Ennek ellenére — bár az egyik gépen a másik asztalosmunkás dolgozott —, a munka sürgőssége érdekében az asztalos a második gépet is üzembe helyezte. A két gép kö­zött védőrács nem volt. így tör­tént, hogy az első gépről egy munkadarab az asztaloshoz re­pült és súlyos fejsérülést oko­zott. A baleset miatt az asz­talos a tsz ellen kártérítési pert indított, egyben kérte a bíró­ságot. kötelezze a tsz-t szer­számhasználati díj fizetésűre is. A fővárosi bíróság megálla­pította, hogy a balesetet okozó gép a műszaki követelmények­nek nem felelt meg, egyébként a műhelyben a munka sem volt megfelelően megszervezve. Az asztalosnak, mint szakmunkás­nak azonban a veszélyes hely­zetet fel kellett ismernie, és amikor az első is üzemben volt, nem lett volna szabad a máso­dik gépen dolgoznia. Annál is inkább, men a két gép között nem volt védőrács. Ezzel a gon­datlanságával a baleset bekö­vetkezéséhez hozzájárult. Figye­lembe véve ajzonban. hogy a munka meggyorsítása érdekében dolgozott a gépen, továbbá te­kintettel a rossz munkaszerve­zésre. a bíróság úgy látta, a tsz hibája nagyobb, s ezért az okozott kár 80 százalékának megfizetésére kötelezte. Ami a második kérelmet illeti, a bíró­ság véleménnyé az volt, hogy amikor az asztalos saját szer­számait használta, ezzel a tsz érdekeit szolgálta, mert a szö­vetkezetnek nem kellett szer­számokat vásárolnia. Ehhez já­rul még, hogy munka közben a szerszámok elhasználódnak és így értékük csökken. Mindezek alapján a tsz használati dijat köteles fizetni. A tavalyinál száztíz vagonnal több baromfit, tíz millióval több tojást kap az első negyedévben a kereskedelem A baromfiipar idei legfonto­sabb feladata, hogy egész évben folyamatos ellátást biztosítson. A hús árának emelkedése miatt várhatóan növekvő baromfi- és tojásigényt az év minden sza­kában kielégítik. Az iparág ter­vei szerint elsősorban belföld­re adnak elegendő baromfit és tojást, s csak a felesleget szál­lítják külföldre. A baromfifelvásárlás folya­matos. s a készletek is bősége­sek, fedezik még az ugrássze­rűen növekvő szükségleteket is. A tervek szerint az első ne­gyedévben a tavalyinál 110 va­gonnal több. összesen 400 va­gon baromfit és 10 millióval több, összesen 84 millió tojást ad a baromfiipari országos vál­lalat a kereskedelemnek. Amennyiben többre lenne szük­ség, növelni tudják az ellátást. PETŐFI NÉPE K Magyar Szocialista Munkásnál Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyéi tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkladő Vállala felelős kiadó: Mezei István tgazga Szerkesztőség: Kecskemet, varost Tanáeshá* Szerkesztósegi telelonközpom: 26-19. 28-16. Kiadóhivatalt Kecskemet. Szabadság tér tfe Telefon: i7-09 Teneszti a Magyat Posta. ^őrizetest dP t nőnapra íz rortm Bacs-Kiskun megyei Nyomda y. Kecskemét — Telelőn: 11-85. ludas; 25 965.

Next

/
Thumbnails
Contents