Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
19Ö6. január 7, péntek 5. oldal Mozgalmas esték Ha as ember napközben betér a kiskunfélegyházi Szakmaközi Bizottság székházába, vélhetné, hogy afiélé csendes kúriába lépett. Oszlopos tornácával talán századokat álmodik vissza ez az öreg ház. Alig van itt mozgás. Ám ez csak délelőtt van így. Ahogy elmúlik négy óra. egyre gyakrabban csikordul a kapu. Rá sem lehet ismerni a csendes öreg házra, sűrű lesz a vendég a Szakmaközi Bizottság művelődési otthonában. A város kulturális életének jelentős része ide összpontosul. Hogy mennyi rendezvény és rendszeresen ismétlődő foglalkozás folyik itt. az leolvasható a város egységes kultúrműsor-plakátjáról. Csak néhányat nézzünk meg. hússió képzőművészkor. csütörtökön 18-tól 21 óráig.” Bodor Miklós festőművész, a kör vezetője elmondja, hogy öt évvel ezelőtt alakult ez a kis képzőművész-kollektíva. Jelenleg 11 ' tagja van. legnagyobb részben ipari foglalkozásúak; lakatos, cipőfelsőrész-készítő, szobafestő, vasesztergályos, gépipari technikus, bérelszámoló, segédmunkás és egy általános iskolai tanuló. Itt van a műtermük — éppen most tatarozták — hetente egy délutánon jönnek össze gyakorlatra. A képzőművészkor két önálló kiállítást rendezett eddig a Kiskun Múzeumban, valamint két képpel szerepelt a képzőművészkörök országos kiállításán 1963-ban. továbbá 15 képpel a képzőművészkörök megyei kiállításán. Művészképzés vagy csak kedvtöltés? Talán mindkettő. Az eddigi eredmények arra mutatnak. hogy kallódó tehetségek kibukkantása végett érdemes ezeket a foglalkozásokat megtartani. Csenki Tibor, aki a Vegyesipari Vállalatnál lakatosként dolgozik, valamint Mészáros Mihály lakatosipari csoportvezető a Vegyipari Gyárban, tehetséges festők és lehet, hogy részükre biztató távlatok nyílnak a komolyan vett önképzés után. „Ifjúsági Klub kedd- szombat IS—22 óráig." Kiskunfélegyháza gyors ütemben iparosodó város. Az ipari dolgozók jelentős része fiatal. Üzemenként külön-külön nehéz összefogni őket. Ezért a Vegyipari Gépgyár és a Cipőgyár KISZ-szervezete közös elhatározással létrehozta az ifjúsági klubot. Helyiséget a Szakmaközi Bizottság adott a fiataloknak. A kísérleti jellegűnek indult' vállalkozás bevált. Ma már pezsgő élet van itt a klubnapokon. De nemcsak a szórakozás, tánc. hanem komoly szellemi torna is. Csak úgy találomra ragadjuk ki a programmból, milyen témák érdeklik a fiatalokat; Félegyházi költők bemutatkozása. Beszélgetés az ízlésről. Múltszázadi magyar festészet. Modern lakáskultúra. Tudnivalók a rákbetegségekről. Előadás a giccsről. Táncverseny. Irodalmi színpadi bemutató. Ember a világűrben. Petőfi és Móra Félegyházán. A Vegyipari Gépgyár főmérnökének élménybe számolója külföldi útjáról... És még sok más. Hozzá kell tenni, hogy a témákat a klub vezetősége közvélemánykutatés alapján válogatta. „Nyelvtanfolyamok(Kezdő német és francia, haladó angol és orosz,) Hetente hét tanfolyam. A nyelvtanfolyamok gazdája legnagyobbrészt a műszaki klub, teljes nevén; a Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa. Pár hónappal ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy Kiskunfélegyháza valamennyi termelő üzemének műszaki és közgazdász értelmiségét összefogja. A klub vállalatonként külön szakosztályokra oszlik. Ez egyben a szakosztályok feladatait is meghatározza. Az egyes szakosztályokon belül az üzem szükségleteinek és az egyes technológiai ágaknak megfelelően külön szekciókat szerveztek. A ssakosstíílyok bizonyos fokú önállósága azt jelenti, hogy minden egyes — a klubban képviselt vállalatnak — van egy miniatűr műszaki klubja, amely végső soron az MKT-ban fonódik össze. Az egyes szakosztályok működésükben saját vállalatuk érdekeit szem előtt tartják. Mit jelent ez? Vállalataik gyártmányairól prospektusokat készítenek, színes fotókkal. Kettős haszon ez, egyrészt a vállalat színes publikációhoz jut, másrészt a klubtag elsajátítja a színes fényképezést. Fotófelszerelést a vállalatok vettek. A gyárközi kapcsolatok elmélyítésére ismerkedési esteket tartanak. A TIT közreműködésével ismeretterjesztő előadásokat, valamint újítási kiállítást szerveznek. I-íanglemezes nyelvkönyvek segítségével idegen nyelveket tanulnak. Szakfilmek vetítése és tanulmányutak szerepelnek még a klub gazdag programjában. Igen hasznos elfoglaltságot jelent a város középiskolás fiatalsága számára a Felolvasó Színpad. Drámatörtóneti előadások, műsorukban Euripidész, Machiavelli. Byron, Vörösmarty, Teleki László, Ibsen, Csehov. G. B. Shaw, Cocteau. Pirandello, Kaiser, Brecht. Miller, Dürrenmatt, Németh László. Osborn. Jonescu és még sok más neves szerző szerepel. Nagy nevelőhatása van annak, hogy egy-egv darab előadása előtt az írót, a cselekmény korát, annak tartalmát és eszmei mondanivalóját megbeszélik. Meg kellene még említeni a Nyugdíjasok Klubját, amelynek 300 tagja van; a tv-klubot; a város keretein immár túlnőtt Irodalmi Kávéházat és sok más rendezvényt, amelytől délután és este zajos ez a kívülről egyszerű, de belülről igen mozgalmas ház. Ha már az itt folyó kulturális munkáról beszélünk, okvetlen meg kell említeni a Szakmaközi Bizottság könyvtárát, amelynek 16 kölcsönzőhelye van a város üzemeiben 12 ezer kötet könyvvel. Tavaly 18 ezer kötetet adott az olvasók kezébe, kétszeresét a városi területi könyvtár forgalmának. Balogh József Hatvanezer felnőtt iskolás A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az 1965—66-os oktatási évben 61 439 felnőtt tanul a dolgozók 'általános iskoláiban, esti és levelező tagozaton. A hallgatók közül 18 245 nő, ami 29,7 százaléknak felel meg. Az összes hallgatók 51,5 százaléka harminc éven felüli, a fizikai munkások száma 53 289, s közülük 14 692 mezőgazdasági dolgozó. A középiskolák esti és levelező hallgatóit is hozzászámítva, az idei tanévben a dolgozók iskoláiban több mint 230 000 felnőtt gyarapítja ismereteit „Ketten“ Két szélesvásznú szovjet filmet láthatunk egy műsorban ez alkalorpmal. A Ketten című játékfilmről a tavalyi moszkvai filmfesztiválról szóló tudósítások számoltak be először, majd az eredzása és szerelmük kibontakozása. De mennyi líraiság, tiszta érzelem, finom megfigyelés van a rövid mondatban összefoglalható cselekmény mögött. A negyvenperces filmben kevés szó hangzik el. A felvételek ményhírdetéskor találkoztunk ezzel a címmel újra. Mihail Vo- gin fiatal szovjet rendező alkotása elnyerte a kisfilmek Arany díját. Ezenkívül a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége is díjazta. A kritikusok pedig mindenütt a legmelegebben méltatták. A Ketten valóban rászolgált a fogadtatásra. Tartalma egy mondatban a következő: Egy konzervatóriumi növendék és egy süketnéma leány találkoazonban egyszerűen, közérthetően, sugárzóan beszélnek. A film hangulata magával ragadó, átéljük a két fiatal ember vívódását, kételyeit és reményeit, velük együtt halljuk azt a belső muzsikát, amely ledönti a hangok és a csend birodalmában élők közötti magas falat. Felejthetetlenül megragadó képek, megtisztító belső élmény — ezt érzi a rövid játékfilm nézője. Az ibolyás nő A másik rövid játékfilmnek is mai fiatalok a hősei. Az ibolyás nő témája, hangvétele XIX. ' Azt mondta, hogy neki kell az az egy nap, mert otthon is körül akar nézni. Én meg arra gondoltam, hogy a két nap kétszázötvenet is kereshetek, így eszembe se jutott, hogy haza is kéne menni. Egy kőműves irányította a munkát, Vas Gyűlt összehozta vele a csoportvezetőnket. Kormos úr ezért külön ötszázat adott Gyurinak. Gyuri becsületes volt, felezett velem. Akármilyen késő volt, hazafelé mindig bementünk a talponállóba és megütünk kétszer két decit tisztán. De sohasem engedtem, hogy Gyuri fizessen. Hiszen neki köszönhetem, hogy olyan jól keresek. Bözsinek hazaküldtem a pénzt, mert féltem, hogy elhagyom, vagy ellopják. Egy-két százast tartottam magamnál csak. Bözsi írta, hogy eladta a hízókat, megvan az induláshoz a pénz, az építész, azt mondta, hogy elkezdhetnénk. Én még mindig szerettem volna várni egy hónapot, de Bözsi már nem hagyott békén. Írtam hát, hogy csak kezdjék el és a többit megbeszéljük, ha hazamegyek. Egy vasárnap tárgyalással, szaladgálással telt el otthon. Kiderült, hogy még két hónap is eltelhet, mire megkezdhetik az építkezést, mert nem olyan könnyű az engedély megszerzése, meg az OTP-hitelenigedély- re is várni kell. Ketté kerítettem az udvart, hogy a kőművesek nyugodtan dolgozhassanak, a disznót, a tyúkot kirekesztettük onnan, hogy az se zavarja a munkájukat. Még szabad napot is kértem, hogy a hivatalos dolgokban el tudjak járni. Vagy húszféle papírt kellett aláírnom, a fejem már zúgott, azt se nagyon értettem, amit az építész beszél. Mindent rábíztam, pedig tudjam, hogy ott csap be, ahol akar. Este még beugrottam a kocsmába. mielőtt hazamentem volna az építésszel. — Két decit tisztán — mondtam a csaposnak. Elém tolta. Az egyik asztalnál két asszony meg három legény hangoskodott. Nem ismertem őket. — Ki az a két asszony — kérdeztem a csapost. — Az. hát nem ismeri? — közel hajol hozzám és súgja a nevüket. — A vonatosok feleségei. Ingajáratos asszonyok, ahogy mi mondjuk. Felvontam a szemöldökömet. — Mind a kettőnek Pestre jár az ura. Egy héten egyszer jönnek haza. Ezeknek meg sűrű a vérük, hát azt fognak meg maguknak hétköznapra, akit tudnaik. Kikapós menyecskék — vihogott a csapos. Megnéztem a két asszonyt. Talán ketten lehettek hatvan évesek. Csakugyan fiatalok még. Az egyiknek, az idősebbiknek, aki öröklké nevetgélt — táskás szeme volt. Hüvelyk, meg mutató ujjával minduntalan szája széléhez kapott, mintha ételmaradékot törülne le. Megittam a bort és elmentem. Még egy fél évig dolgozom Pesten, aztán otthagyom. Amíg kész nem lesz a ház. csak addig. Nem hagyom Bözsit. Nem lehet, sokáig nem lehet! öt. is meg kell érteni. Csak amíg kész nem lesz a ház .— töprengtem hazafelé menet. Otthon Bözsi gulyásvacsorával várt. Az anyósom, meg a gyerekek már ágyban voltak. Vacsora közben elmondtam Bözsinek, hogy mit intéztem, aztán lefeküdtünk. Bözsi kedves volt, odaadó, és ugyanolyan nyugtalanul mohó mint házasságunk első heteiben. Négy napig voltam otthon, négy éjszaka, de nekem úgy tetszett, egyetlen egyetlen éjszaka az, csak néha pihentünk egy keveset. ötkor befejeztük a munkát, aztán hazamentem átöltözni. Pistát megint el akartam csalni magammal, de nem akart jönni. Bejöttem a Nyugatiig, végigmentem a Szent István körúton, a Margit-hídig. meg visz- sza, nézegettem a kirakatokat, bámészkodtam, aztán nekivágtam a körútnak még egyszer. A járókelők szélesen elfoglalták a járdát. Amikor a hídról visszanéztem, úgy láttam, hogy a járdán már egy tenyérnyi üres hely sincs. A férfiak már könnyű felöltőben voltak, a nők kosztümben. Mostanában gyakran megfordultam a nők után, el-elnézegettem őket, mint legénykoromban a piacon, amikor kijöttek a templomból, (Folytatása következik.) azonban más mint a Ketten-é. A napsugaras bolgár tengerparton játszódik a történet. Itt érik felnőtté a kissé könnyelmű leningrádi fiatalember, a külsejében és gondolkodásában modern Vologya. (A Ballada a katonáról ismert főszereplője: V. Ivasov.) A gondokat, felhőket eddig nem ismerő fiú a bulgáriai társasutazás során kerül életében először szembe komoly problémákkal; szerelemmel, háború tépte sebekkel, eddig még nem ismert érzésekkel. Az eJső vetítés A közelmúltban vezették be a Szarkási Általános Iskolába a villanyt. Most már a tanya lakóinak is több Jehe+5c.égük nyílik a művelődésre. Első alkalommal 9-én, vasárnap délután 3 órakor lesz nagyobb rendezvényük. Egy természettudományos előadás után a „Találkozás az ördögeel” című színes francia filmet vetítik le. Ebben a hónanban még egv játékfilmvetítését és eg? műsoros est megtartását vették programba.
