Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-07 / 5. szám
Világ proletárjai, egjresüfjeteW XXI. ÉVFOLYAM. 5. SZÁM Ara 60 fillér 1966. JANUÁR 7, PÉNTEK 1,6—1,7 milliárd forint H2 Elkészül a Bajai Hűtőház, a Békéscsabai Tésztagyár élelmiszeripar Fizetési m mm _ # w mérlegjavító beruházások iGjlOSZtéSélTG Kecskeméten Az Élelmezésügyi Minisztérium műszaki főosztályán elmondották az MTI munkatársának, hogy a minisztérium iparágai központi alapból 1,3 milliárd, saját forrásból 300— 400 millió, összesen tehát 1,6—1,7 milliárd forintot fordítanak az idén beruházásokra. A fejlesztési terv döntően új beruházásokat tartalmaz, s megalapozza a következő ötéves terv nagy élelmiszeripari építkezéseik Az elmaradtak közül elkészül a 700 vagonos Bajai Hűtőház. Várható a 720 vagonos BékésTerv és munkavédelem Ismert szólás-mondás „mindenkit érhet baleset”. Hiba lenne azonban az örök igazságok közé sorolni az ilyenfajta szállóigéket. A balesetek bekövetkezése például egyáltalán nem törvényszerű és kellő körültekintéssel, óvintézkedésekkel megelőzhető. Elkerülhető lett volna többek között a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban egy húsz napon túl gyógyuló sérülés is, ha S. J. segédmunkás a darura nem szabálytalanul köti fel a munkadarabot és F. L.-né darukezelő — aki látta ,a hibát — nem emeli fel a vasszerkezetet, amely végül is lezuhant és H. G. bokáját összezúzta. I^íem minden baleset történik természetesen, a dolgozók hibájából. Sok esetben a vállalat a vétkes, mert nem teremti meg a megfelelő munkakörülményeket. A baj tehát, sohasem történik ok nélkül. Megkezdődött az 1966. évi termelési tervek végrehajtása. Vajon az üzemek megtettek-e mindent a munkások testi épségének megóvására. Most még nehéz lenne erre válaszolni. Az elmúlt év első kilenc hónapjában 3697 baleset történt a megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben, 148- cal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. A termelésből kiesett munkanapok száma 63 412 volt, a csökkenés e téren 5—6 százalékra tehető. Ha azonban számításba vesszük, hogy növekedett a munkások száma, s több mint 10 százalékkal emelkedett a megye iparának termelése, azt a következtetést Vonhatjuk le — ha nem is nagymértékben — de javult a munkavédelem a megye üzemeiben. A. szakszervezeti bizottságok, munkavédelmi őrök, gazdasági vezetők a termelési feladatok mellett sem feledkeztek meg a munkavédelemről. A jó példák egész sorát említhetjük. A Kecskeméti Konzervgyár igazgatója rendszeresen bekéri az üzemben működő társadalmi, munkavédelmi őrök naplóit, s maga is ellenőrzi és megköveteli a balesetelhárításra vonatkozó bejegyzések végrehajtását. Jelentősen járult a munkások testi épségének védelme, a foglalkozási betegségek megelőzése a Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál. I gaz csökkent az előző évekhez képest a balesetek és az emiatt kiesett munkanapok száma. Tegyük azonban hozzá azt is. hogy nem kellő mértékben. És mit érünk azzal.^ ha az említett jó példák a jövőben is elszigeteltek lesznek, mert sajnos, sorolhatnánk a rossz példákat is azoktól az üzemektől, ahol elhanyagolják a munkavédelmet. Most az idei és az új ötéves terv kezdetén éppen ezért jó, ha a gazdasági vezetők nemcsak a termelési mutatókra, hanem a munkavédelemre is gondolnak, A következő évek termelési terveit elsősorban a munka termelékenységének növelésére alapozzuk. Sok helyen ugyanakkora területen kell jobban, ésszerűbben megszervezni a felemelt termelési tervek végrehajtását. Ilyen körülmények között szükséges tehát, hogy a munkavédelem szerves része legyen a beruházási, műszaki fejlesztési, újítási, valamint az egész termelési programra vonatkozó intézkedési terveknek. Jobb munkafeltételek megteremtése, védőberendezések biztosítása azonban csak az egyik oldala a balesetelhárításnak. Másfelől a társadalmi tevékenység fejlesztésével, a dolgozók közötti nevelő munka fokozásával, az egymás iránti felelősségérzet növelésével segíthetjük elő a munkavédelmi intézkedések hatékonyságát. Elsősorban a szakszervezeti bizottságokra és a munkavédelmi őrökre hárul nagy szerep ezen a területen. Sok hasznos észrevételt, javaslatot tesznek maguk a dolgozók is a munkakörülmények megjavítására. Az SZB-k és munkavédelmi felügyelők szorgalmazhatják leginkább a javaslatok megvalósítását. Ezenkívül nagy társadalmi erő a balesetelhárításban a szocialista brigádmozgalom. Csak helyeselni lehet, ha vállalásaik között szerepel a munkavédelmi intézkedések betartása, az egymás testi épsége iránti felelősségérzet fokozása. Ennek hatékonyságát bizonyítja, hogy számos szocialista brigádnál —, amely tavaly ilyen vállalást tett — az elmúlt évben egyál talán nem fordult elő baleset. ^1 int említettük, a baleseteknek oka van. s ezek az okok megfelelő intézkedésekkel, a szabályok betartásával kiküszö-’ bölhetők. A megsérült munkás termelésből való kiesése első sorban magát a dolgozót és családját érinti, s hozza anyagi hátrányba. de nem közömbös a termelés, a népgazdaság szempontjából sem. Éppen ezért a jövőben még nagyobb gondot kell fordítani a munkavédelemre. a sérülések és a munkából kiesett napok csökkentésére. N. O. csabai Tésztagyár építésének, a Kapuvári Húsüzem új exportszalonna részlegének befejezése. Négy konzervgyár rekonstrukcióját kezdik el ebben az évben. A folyamatos termelés közben 3—4 évig tartó munkálatok során a Nagykőrösi Konzervgyár teljesítőképessége 5000 vagonnal, a paksié 1800 vagonnal, a szigetvárié 2900 vagonnal, a nagyatádié pedig 3100 vagonnal bővül. Az idén kezdik építeni — 1968-ban részlegesen már üzembeáll a Debreceni Konzervgyár és Hűtőház, amely 6000 vagon zöldség és gyümölcs tartósítására. 1000 vagon mirelit áru termelésére, valamint 1000 vagon élelmiszer tárolására lesz képes. Győrött, a régi mellett, annál nagyobb. 1000 vagonos hűtőház építéséhez látnak hozzá. Ugyancsak az idén kezdődő nagyobb beruházások közé tartozik az 1968-ban üzembeálló, 150 000 liter tejet adó és feldolgozó miskolci tejgyár, valamint a 100 000 literes szegedi és az ugyanilyen nagy teljesítményű székesfehérvári tejüzem. Fontos munka az élelmiszeripar budapesti és a szombathelyi gépgyártó üzemének a bővítése. A munkálatokat 1967-ig be kell fejezni, hogy az élelmiszeripar mielőbb megkezdhesse a Szovjetunióval kötött megállapodás alapján komplett^ sajtgyári. berendezések szállítását. Fizetési mérlegjavító, kiemelt beruházásként kezelik a Kecskeméti Konzervgyár új paradicsompüré vonalának a munkába állítását. Ebben a konstrukcióban Mosonmagyaróvárod; egy régi raktárból alakítanak ki modern paradicsomsűrítő üzemet. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli; A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar— lengyel gazdasági együttműködési bizottság soron következő, VI. ülésszakának előkészítéséről. A SZOT főtitkárának előterjesztése. alapján a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége együttes határozatot hozott az 1966. évi terv ismertetéséről. A Magyar Vöröskereszt főtitkára beszámolt az árvízkárosultak megsegítésére indult társadalmi gyűjtés eredményeiről és a segélyek szétosztásáról. A Minisztertanácis a beszámolót megvitatta és tudomásul vette. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett annak a vizsgálatnak a tapasztalatairól, amely a népművelési célokat szolgáló pénzügyi eszközök felhasználásával foglalkozott. A kormány a jelentést megtárgyalta, elfogadta és kötelezte a művelődésügyi miniszi- tert, hogy a vizsgálat megállapításainak figyelembevételével a pénzügyi eszközök célszerűbb felhasználására ebben az évben terjesszen elő javaslatokat a M inisztertanácsnak. A Baranya megyei Tanács V. B. elnöke a megye termelőszövetkezeteinek helyzetéről, megszilárdításáról, eredményeiről és még megoldást igénylő problémáiról számolt be. A kormány a tájékoztatót megvitatta és tudomásul vette. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a vizek minőségének védelmében tett intézkedésekről adott jelentést. A kormány a jelentést tudomásul vette, s határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Év elején az üzemekben A Bajai Vegyesipari Javító, Szolgáltató Vállalat bácsalmási üzemében Róka István telepveI platót készítettek, az idén 806 a tervük. Az 1966. évi termelést megfelelően előkészítették. zető arról tájékoztatott, hogy az elmúlt évi tervet teljesítették. Tavaly 700 darab Csepel autóBusásan kamatozó befektetés ELKÉSZÜLT a megye 1965. évi növényvédelmi mérlege. Ismeretes, hogy a múlt esztendő szeszélyes időjárása rendkívül kedvezett a növény- és az állati kártevők elszaporodásának és megnehezítette az ellenük való védekezést. A becslések szerint — melyben 53 növényi és állati kártevő pusztítását vették figyelembe — több mint 11 ezer vagon áru veszett kárba a rágcsálók, a különböző gyomnövények, gonba- és vírusfertőzések miatt. A párás, csapadékos időben legnagyobb kár a szőlősökben és a gyümölcsösökben keletkezett. Az intenzív védekezéshez nagy teljesítményű permetező-, illetve porozógép egyes helyeken nem állt rendelkezésre, itt-ott akadozott a nö- vénvvédőszer-ellátás is. MINDEZEK ellenére, az előző évekénél jóval többet, több mint 120 millió forintot költöttek védekezésre. Nem eredménytelenül. A becslések szerint ezzel több mint 30 ezer vagon szántóföldi és kertészeti terméket, csaknem 750 millió forint értékű árut mentettek i meg. Ez annyit jelent, hogy minden védekezésre fordított egy forintért több mint 6 forint értékű árut nyertek. AZ ELMÚLT ÉVI növényvédelmi munkák tapasztalata egyben íntő példa arra. hogv az eddiginél szervezettebben, gondosabban kell felkészülni a kártevők elleni védekezésre. A megyei növényvédelmi bizottság tagjai már most kidolgozzák az idei védekezés „menetrendjét”. Űjabb növényvédő gépek kerülnek a mezőgazdasági üzemekbe. A jelenlegi 800 darabból álló nagyteljesítményű gépállományt kétszázzal növelik áprilisig. SZÁMOLNI kell azzal, hogy az elmúlt évi fertőzések az idén is éreztetik hatásukat. Már most intézkednek az irányban, hogy elegendő vegyszer álljon rendelkezésre, nemcsak a nagyüzemeknek, hanem a háztáji gazdaságoknak is. A nagyobb felületű termőterületeken az idén is megszervezik a gyümölcsösök repülőgépről való permetezését. s jelenleg az első negyedévben gyártásra tervezett tehergépkocsi platók alkatrészeit készítik. A lakatosok, hegesztők, festők január 3-án tulajdonképpen ott folytatták a munkát, ahol Szilveszter napján abbahagyták. A munka azóta is ütemesen halad. Képünkön Dropa Jáposné és Kálmán Andrásné mázoló. a Csepel tehergépkocsi-platók faalkatrészeit festi. * * Mozgalmas -az élet Baján * a Bács-Kiskun megyei Bútor- és Faipari Vállalatnál, amely a Bajai Bútor- és Faipari Vállalat, valamint a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikk és Fagyapot Gyártó Vállalat összevonása révén január 3-án kezdte meg működését. A két ..exvállalat” szakemberei még a múlt évben kidolgozták az átszervezéssel kapcsolatos tennivalókat, hogy minél kisebb legyen a munkaidő-kiesés a termelésből. A bútorgyártás a Duna-parti üzembe került, ahová a gépek egy részének átszállítása még jelenleg is folyik, de amint a helyükre szerelik, máris megkezdik rajtuk a termelést. Most még ládakészítéssel is foglalkozik a bajai üzem, de fokozatosan jánoshalmi telepének adja át ezt a profilt. Folynak az előkészületek a parkettagyártás megkezdésére, s az idén megkétszerezik a fagyapot termelők
