Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
1966. január 8. csütörtök 3. oldal Nagyobb lehetőségek j az állattenyésztés fejlesztésére! Hasznos számítások a kiskunfélegyházi Az elmúl! évi gazdasági eredményekről és a soron kivetkező feladatokról tárgyalt a KISZÖV választmánya HirÖH Csillag Termelőszövetkezetben A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet irodájában Pesir István elnökkel és Héja István főállattenyésztővel arról beszélgetünk, hogy a kormány várható intézkedései j hogyan segítik az állattenyész- j tés további fejlesztését. Ez an- j nál is inkább napi beszédtéma a gazdaságban, mert rendkívül jelentős üzemáguk az állattenyésztés, szarvasmarha-állományuk például legnagyobb a környéken. — A csaknem 6700 holdnyi | területünkből mintegy ezer hold a középkötött talaj, a többi nagyrészt homokos, szikes, ami aláhúzza a talajerőpótlás, egyúttal az állattenyésztés fontosságát — kezdi az elnök. — Ügy szoktuk mi egymás között mondani, hogy nálunk a szarvasmarha-tenyésztés a „nehézipar” a „könnyűipar”’ pedig a baromfi. Hatszázhetven szarvasmarhánk van jelenleg is, ebből 280 a tehén. Van egy 100-as és egy 168 férőhelyes modern tehénistállónk. Visszakaptuk a pénzünket —- A tervünk az volt — kapcsolódik a beszélgetésbe a főállattenyésztő —, hogy nem fejlesztjük tovább az állományt. Az az igazság, hogy ha nem is fizetünk rá, de különösebb nyereségünk sincs ezen az Üzemágon. A tehenészetre ráfizettünk, de ezt pótoltuk a hizlalásnál. Ahogy mondani szokás, visszakaptuk a pénzünket, s talán esetenként többet. Ami miatt mégis törődünk a szarvasmarha-tenyésztéssel, elsősorban a tej- és húsellátás segítése. másrészt a talajerő-utánpótlás miatt van, mert számottevő a kertészetünk is. Héja István hat éve került a termelőszövetkezetbe. Előzőleg állami gazdaságban dolgozott és ott is a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozott legszívesebben. A szövetkezet vezetői sokat beszélgettek arról, hogyan lehetne csökkenteni az önköltséget, éppen az állami gazdaságok példája alapján. Értek is el eredményeket, de bizonyos határon túl ez nem megy. — A felvásárlási ár három forinttal való emelése elősegíti a jövedelmezőséget, ezért jövőre hatvannal emeljük a tehénállományt. A 268 tehén után a szaporulat mintegy 230—240 borjú lesz évenként — számít- gatja a főállattenyésztő. — Ennek zömét meghizlaljuk, az üszőket eladjuk más gazdaságnak, mert az új rendelkezések bizonyára elősegítik az állattenyésztési kedv növelését. Egyébként már az elmúlt évben is hizlalt a termelőszövetkezet. Eddig 120 hízott marhát adtak le, kilencvenet pedig jelenleg hizlalnak. Kétszeres jövedelem Az elnök elmondja, hogy jelentősen érinti a gazdaságot a gyapjú árának kilónkénti 15- forinttal történő emelése. Ha figyelembe veszik, hogy egy- egy birka gyapjúhozama 4 és fél kilogramm körül van, az azt jelenti, hogy a jelenleginek kétszeresére emelkedik az egy anyabirka utáni — eddig egyébként csekély — jövedelem. — Nyolcvan mázsa gyapjút szoktunk leadni átlagosan évente. Ez annyit jelent, hogy eleve 320 ezer forinttal növekszik a juhászatból a jövedelmünk. Jelenleg is 1300 anyabirkája és 450 növendéke van a szövetkezetnek. — Nem csökkentjük a hízóállományt sem — veszi át a szót ismét a főállattenyésztő. — Évente átlagosan 80—90 anyakocát tartunk. Ennek szaporulata 1000—1100 körül van, ezt szoktuk meghizlalni. Mivel emelkedik a hízó felvásárlási ára, nem lesz ráfizetéses ez az üzemág sem, tehát nem csökkentjük 800-ra a hizlalási számot — mint ahogy eddig terveztük —. hanem maradunk az eddigi 10Ö0—1100 darabnál. A vita eldőlt — Néhány szót mondjunk a libáról is — így az elnök. — Ezer magludunk van. A liba nekünk nagyon kifizetődő. Saját műhelyünkben állítottunk elő libatömőgépeket. A hús mellett még a tolla is külön jövedelmet biztosít. Sok vita folyt nálunk arról, hogy mi legyen fejlesztve, a liba-e vagy a sertés? A kettő együtt nem megy, az egyiket csökkenteni kell — mondtuk még egy hónappal ezelőtt. Most már más a véleményünk. Nem csökkentjük a sertésállományt és a liba is marad. íme így folyik a tervezgetés, számítgatás a Vörös Csillagban. A részletintézkedések még nem ismeretesek, de azt tudják a szövetkezetben is, hogy a felvásárlási árak emeléséből származó többlet egy része az amortizációs alapba kerül. Ettől függetlenül az eddigi ter- vezgetésből látszik, hogy a kormányintézkedések nyomán a Vörös Csillag állattenyésztése és árutermelése már az idén számottevően fejlődik. K. S. Aranydiplomás automata A Dege—Seregi-féle, Moszkvában aranydiplomát nyert automata termelésellenőrző és irányító berendezés, amely több mint egy milliard adatot tárol „memóriájában”, ipari televízióval, magnetofonnal és jelző- berendezésekkel kíséri figyelemmel és irányítja a termelési folyamatokat. (Wormser Antal felvétele.) TEGNAPI ülésén az elmúlt év gazd asági eredményeit és az 1966. évi terv főbb célkitűzéseit vitatta meg a KISZÖV választmánya. A tanácskozáson részt vett Ferenci Tibor, az OKISZ elnökhelyettese is. Fekete László, a KISZÖV elnöke beszámolójában elmondta, hogy tavaly a megyei ktsz-ek termelési értéke a korábbi évihez viszonyítva 6,1 százalékkal növekedett és elérte a 645 millió forintot, A termelésnövekedés 85 százaléka a termelékenység emelkedéséből adódott. Kiemelte, hogy az elmúlt évben is a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenység mennyiségi és minőségi fejlesztését tartotta legfontosabb feladatának a szövetkezeti ipar. A szolgáltatások értéke 1965-ben 110 millió forint volt és a megye 108 községe közül ma már 93-ban működik önálló szövetkezet, illetve fiók vagy rendelésfelvevő hely. JELENTŐS részi vállait a megye ldslakásépítési programjának a végrehajtásából is a szövetkezeti ipar. A második ötéves terv időszakában 900 lakást épített és ebből a múlt évben 260-at adott á± a tulajdonosoknak. Exportra tavaly 57 millió forint értékű árut gyártottak a szövetkezetek. A megrendelések 60 százaléka a tőkés országokból érkezett, A belföldi fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében 20 olyan áruféleség előállítását kezdték meg, amely Fekete László beszámolóját tartja. korábban a hiánycikklistán szerepelt. A továbbiakban a létszám és bérgazdálkodást, a termelékenység és a nyereség alakulását elemezte Fekete László. A szövetkezetek létszáma az előírásnak megfelelően alakult, az egy főre eső termelési értek 7 százalékkal szárnyalta túl az 1964. évit, a nyereség pedig — megyei szinten — meghaladja az 50 millió forintot. BEFEJEZÉSÜL arról szólt, hogy az év utolsó hónapjaiban végrehajtott választások tovább erősítették a ktsz-ek vezetőségeit. Ez azért is örvendetes, mert az idei évben az eddiginél is nagyobb feladatok várnak a megye szövetkezeti iparára: a teljes termelési érték előreláthatóan eléri majd a 700 millió forintot és ezen belül jelentős mértékben növekszik az export, valamint a lakossági szolgáltatások értéke. Említésre méltó, hogy 1966-ban Tapsifüles-rakomóny Nagy az élénkség Horváth Jánosnak, a megyei tanács vb vadászati felügyelőjének hivatali szobájában. Vass Gábor, a MAVAD fiatal ex- portosa mellett ott van Gózner Mihály, a cég kecskeméti kirendeltségének vezetője, Molnár Zoltán, a kecskeméti városi vadásztársaság elnöke, no meg a riportot szimatoló újságíró is. — A cél: az élő nyulak befogásának ellenőrzése Lászlófalva térségében — adja ki a stratégiai utasítást a megyei „fővadász”. Hamarosan kint vagyunk a terepen... Az éjszaka orvul támadó, kétszólamú szél már megcsendesedett, s most békés, tavaszias szellőként kerülgeti a lászlófalvi határt. Lekerülnek a nagykabátok, s amúgy legénye- sen indulunk el, hogy a jó négy kilométerre fekvő végcélt gyalogszerrel elérjük. — Bizony ez nem vadbefogásra alkalmas idő — mondja a kirendeltségvezető. — A mínusz 4—5 fok, esetleg némi hótakaróval „súlyosbítva” — sokkal ideálisabb lenne. A gépkocsi errefelé nem használható. Hiszen a lászlófalvl határ egyike a járás legnagyobb mértékben belvíz borította részeinek. Vadvizek, tocsogók, sőt az átereszeknél harsogva hömpölygő valóságos kis folyók állják léptem-nyomon utunkat. A töltésen, amelyen a vadászterület felé igyekszünk, jó félméteres sár és akkora kátyúk, hogy egy lánctalpas sem igen tudna velük megbirkózni. Amint percek múlva átevickélünk a nehezén, idősebb gazda jön szembe velünk lovaskocsiján. — Már véget ért a befogás — közli tudakozódásunkra. — Amott a tanyában most rakják ládába a füleseket. Az érdekessége mellett nem kevés népgazdasági jelentőséggel is bíró látványosság „első felvonásáról” így hát lemaradtunk. A hajtás nyomán a perionhálóban kétségbeesetten vergődő nyulak tehetetlen küzdelme, a zsákos befogók gyakorlott tevékenysége — az egész vér nélküli vadászat — még délelőtt lezajlott. A tanyaudvaron a szögek fején csattogó kalapács élesen csengő zenéje fogad. Telnek az egyenként há- romrekeszes exportládák az ijedt nyulakkal. Üti eleségül lucerna és az ivózizet pótló répa- szelet szolgál számukra. — Milyen méretű a hazai élőnyúlexport? — érdeklődöm Vass Gábortól. — Az évi felvásárlási terv országosan százezer darabra tehető. A mennyiséget tekintve a decemberi és a februári felvásárlás valamivel mérsékeltebb. Január a főidény, amikor- is a tervezett mennyiségnek csaknem a felére, mintegy 45 ezer élőnyúlra számítunk. Megtudjuk, hogy a rekeszek lakói a soproni ex poi’t telepről indulnak tovább két nyugati államba. A szállítmány az olasz határállomást többnyire egy napon belül át is lépi. A franciákhoz azonban ennél valamivel később jut el a magyar élővad. Sopronban az export- követei menyek szempontjából veszik őket vizsgálat alá. Egyébként a vadásztársaságnak a nyulak darabjáért 160 forint jár. ... A tar gallyakkal nyújtózó öreg eperfa alatt a hajtők, zsákosok népes csoportját az éppen sziin időző tanyasi gyerekhad állja körül. Vass Gábor zsebéből termosz kerül elő. Aranysárga folyadék, ömlik belőle egy másik üvegbe: kamillatea. A lá- dázásra váró nyulakat könyörtelen markok kapják el. Szinte alig hihető, mekkora erőt ad az apróvadnak a félelem, a menekülni vágyás ösztöne,,, A3 exportos a makogó, rugkapáló nyulak szemét vizsgálgatja. — Gyakran már a befogáskor felsérti a háló a szabadulni igyekvő nyúl szemét, a zsákban pedig saját szőrétől kaphat szennyeződést. Az ily módon fellépő szemgyulladást igyekszünk a lehetőség szerint kikezelni. Próbálkoztunk már pe. ndcilinnel, cholorociddal, bór- vízzel. A legbiztatóbb eredményt mindeddig a most folyó kamillateás szemcseppentés ígéri. — Kezében már ott is van az üvegcső. Némelyik „páciens” élénken tiltakozik a beavatkozás ellen, a másik megadóan tűri. Aztán leszegezik a ládák fedelét, s felkerülnek a platós kocsira. — A tegnap és ma befogott 107 élőnyúl az idei félezer darabos tervünkre tesz pontot — mondja elégedetten a társaság elnöke. Molnár Zoltán. ... Iniholyogva indul el terhével — a magasra tornyozott, kötéllel rögzített ládákkal — a fogat. A lászlófalvi nyúl pár nap múlva Tarvisioban vagy Bordeauxban öregbíti majd a magyar vad jó hírét., és szerez nem utolsósorban jó jövedelmet a kisebb és nagyobb közösségnek —- vadászoknak és a népgazdaságnak egyaránt. loot Tibec már 300 lakást építenek a ktsz- ek, közte 92 többszintes társas házat. B. D. 19 ezer Sokast építettek az ÉM-vállalatok dolgozói Az 1965. évi lakásátadási tervet 104 százalékra teljesítették az Építőipari Főigazgatóság vállalatai. A munkák meggyorsításának eredményeként a múlt év végén az előirányzaton felül 800 új otthont adtak át. Ezekkel együtt tavaly végeredményben több mint 1Ö 000 korszerű lakást építettek fel az egyéb létesítmények mellett az országban az ÉM-vállalatok dolgozói Az idén aránylag mérsékel , a tavalyinál mindössze 2.3 szá zalékkal nagyobb építési fel adatot kell teljesíteni az ÉM építőiparnak. A terv valóra váltása mégis nagy feladatot jelent, mert a múlt évnél mintegy 800 munkással kevesebb dolgozóvá kell teljesíteni az előirányzatot és a termelésnövekedést ezúttal is a termelékenység emelésével í keli elérni.
