Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

ATLÉTIKA 1965. Másfél évtizede már, hogy1 évenként rendszeres számvetést | végez a Megyei Atlétikai Szö­vetség és elkészíti a rangsort. A számvetéseket már igen sok örömteljes eredmény fémjelez­te az elmúlt tizenöt év alatt. Bár, az utóbbi években keve- i sebb kiemelkedő eredmény szü- ! letett és visszaesés volt tapasz- i talható, az 1965-ös év azonban j újabb előrelépést mutat. Az el- | következő időszak még inkább j fejlődést hozhat, ha a jelenlegi ' törekvések megvalósulnak. Az 1965-ös év eredményeit! sorolva a férfi rövidtávú szá­mokban az átlageredmények ja­vultak számottevően az 1964. év­hez viszonyítva. A legeredmé­nyesebben Szőiiyi János, Bella István, a serdülő korú Ficsór Károly és Vincze Zoltán szere­pelt. Kár, hogy Bella nem rendszeresen edz és más sport­ággal is foglalkozik. Meg kell azonban jegyezni, hogy jelenleg nincs igazi rövid­távú futó megyénkben. 100 m megyei csúcs: 11,l Bella I. (F. Honvéd) 11,3 .Benkő B. (F. Honvéd) 11,3 Nemere J. (F. H-onvéd) 11,4 Szőnyi J. (Bajai MTE) 11,5 Számcsák J. (F. Honvéd) 1JL.S Kiss G. (Kisk. Honvéd) 11,5 Masek L, (Bajai MTE) 11,6 Kiszeli I. (Bajai MTE) 11,6 Tóth L. (Kkhalasi Mg. T.) 11,6 Bajáki F. (F. Móra G.) 200 m megyei csúcs: 22,7 Bella I. (F. Honvéd) 32,9 Szőnyi J. (Bajai MTE) 23.3 Thomann G. (F. Honvéd) 23,8 Kiss G. (Kisk. Honvéd) 23.9 Masek L. (Bajai MTE) 24,0 Nagy Gy. (F. Honvéd) 24,4 Vincze Z. (Bajai MTE) 24,5 Oláh G. (F. Honvéd) 24,5 Kiszeli I. (Bajai MTE) 24,6 Ficsór K, (Kkfházi SÍ) 24,6 •100 m megyei csúcs: 50,1 Szőnyi J. (Bajai MTE) 51,6 Vincze Z. (Bajai MTE) 52,6 Thomann G. (Bajai MTE) 53,0 Masek L. (Bajai MTE) 53,3 Lanstroff N. (F. Honvéd) 53,4 Pavják P. (F. Honvéd) 54,0 Gyöngyösi I. (F. Honvéd) 54,4 Ficsór K. (Kkfházi Sí) 54.4 Toponári A. (Ksztmikiós) 54,8 Héjjas A. (K. Dózsa) 55,0. Vezetőségválasztások a bajai járás sportköreiben Nincs fehér folt Tsz-vezetők a közgyűléseken A sport ügye a járási pártértekezleten Iskolai sakk-bajnokság Végei ért. a Bácsalmási Vörösmar­ty Mihály Általános Iskolában az egyéni sakkbajnokság. Most már a legjobbak folytatják a következő mérkőzések sikere érdekében. 1. Bozóki Antal 8 pont. 2. Bíró István 7 pont, 3. Szabó Miklós 7 pont. A megrendezett bajnokságon ti­zenheten vettek részt. Itt a sakk­szakkörre járó tanulókon kívül a sakkot szeretők is részt vettek. Egy* re többen választják a községben ezt a sportágat a fiatalok közül. Az e eclmények szinte évről évre ja­vulnak. A házi bajnoksággal egy időben a bácsalmási pajtások ellá­togattak Madarasra, a járás sakk fellegvárába és ott barátságos mér­kőzésen 7:3 arányban minimális ve­reséget szenvedtek a hazai csapat­tól. A bajai járás megyénkben! a legnagyobb a maga 21 közsé- | gével. Ahány község, annyi I sportkör. Fehér folt nincs. A 21 I járási sportkör közül eddig 14- ben már megtörténtek a sport­köri vezetőségek újraválasztá­sai. Hogy a falu fiatalsága igényli a sportot, megállapítha­tó, hogy a sportköri vezetőség- választásokon igen nagy volt az érdeklődés. A tagság 75—85 szá­zaléka vett részt a gyűléseken. Bár minden közgyűlés jól si­került, mégis ki kell emelni a Bácsbokod, Érseltcsanád, Katy- már és Bácsalmáson megtar­tott közgyűléseket. Mindenütt! jó beszámolók foglalkoztak az J elmúlt két esztendő munkájá- í val, elmondták az eredménye- ! két, de feltárták a hibákat is. A hibák kijavítására az elkö­vetkezendő időket kell jól fel­használni. Jellemzője volt az idei közgyűléseknek, hogy az aktív sportolók Igen nagyszám­ban vettek részt, tehát komoly érdeklődést mutattak. A tapasztalatok szerint a vezetőségújjáválasztó köz­gyűlések azokban a községek­ben sikerültek a legjobban, ahol a felsőbb határozatoknak meg­felelően a helyi vezető szervek nemcsak támogatták ezt a mun­kát, hanem komoly segítséget is nyújtottak az előkészítéshez. Örvendetes, hogy a tez-vezetők is részt vettek a közgyűléseken, és támogatásukról is biztosítot­ták a sportköröket. Ezek a jó példák. Van azonban bőven rossz is. Nagybaracskán és Herceg- szántón az ottani vezetők azt állították, hogy nem is tudták, hogy vezetőségválasztó közgyű­lést kell tartani. Pedig nem ár­tana emlékezniük, hiszen mind­két sportkör vezetői részt vet­tek a JTS-ben november hó­napban megtartott sportvezetői értekezleten, amikor a soron következő feladatokról — így elsősorban a vezetőség újravá­lasztásáról — kaptak tájékozta­tást. Sőt, ezen értekezleten, nemcsak a szóbeli utasítást kap­ták meg, de átvették a közgyű­lésre vonatkozó járási és köz­ponti formanyomtatványokat is. is. Ugyancsak sok szó esett a ve­zetőségi újraválasztásokról a no­vember hó 20-án megtartott járási pártértekezleten, ame­lyen a falusi sportvezetők és pártszervezetek is jelen voltak. így sajnos, tényként kell le­szögezni, hogy fenti községek­ben sem a helyi vezető szervek, sem pedig a sportköri vezetők nem tulajdonítottak jelentősé­get a sportköri vezetőség újra­választásának. Pedig a község fiatalságának sportfejlődése függ attól, hogyan fogják - fel a köz­ség vezetői a sportköri vezető­ségi újraválasztásokat. Szeren­csére ilyen esetek csak szórvá­nyosan fordulnak elő. VégS selül még annyit, hogy a közgyűlések élénkek és aktívak voltak. És ez sem kö­zömbös. F. J. Díjkiosztó ünnep a halasi JTS-nél A Kiskunhalasi Járási Test- nevelési és Sportszövetség de­cember 29-én a szövetség he­lyiségében ünnepélyes évzárót rendezett és ez alkalommal osz­tották ki az 1965. évi városi Kilián-kupa bajnokság 1—2—3. helyezést elért csapatok részére járó vándorserlegeket, bajnoki érmeket és okleveleket. Fogarasi László, a TS elnöke a megjelent vállalati sportveze­tők előtt méltatta a már hagyo­mányossá vált városi Kilián üzemi bajnokságok sikeres be­fejezését, kilátásba helyezve a versenyek további reményteljes folytatását, majd kiosztotta az öt sportág csapatbajnoki serle­geit és az érmeket, továbbá a helyezetteknek járó okleveleket. A Kilián-bajnokságok lebonyo­lítása során mintegy 200 üzemi sportoló szerezte meg a vas-, bronz- és aranyjelvényt, s ez a szám jelenti egyben a sport­mozgalom egyre növekvő nép­szerűségét. Az asztalitenisz-baj­nokságot a Vörös Október Tsz csapata nyerte, melyet Németh Miklós, a tsz főkönyvelője — a régebbi idők megyeszerte is­mert egykori játékosa — vitt diadalra. Labdarúgásban má­sodszor is a MÁV öregfiúk csa­pata vitte el a pálmát megér­demelten. hisz ebben az együt­tesben szerepeltek a MÁV sok sikert elért hajdani nagycsapa­tának „öreg harcosai”. A sakk csapatbajnokságot ugyancsak másodszor a postá­sok nyerték veretlenül és itt feltétlenül említést érdemel a községgazdálkódás lelkes gár­dája. akik először indultak eb­ben a spoj-tágban. s kis híján bajnokságot nyertek volna, mindössze a győztestől szenved­tek vereséget. Ugyanakkor a nagy múlttal és kiváló verseny-, zőkkel rendelkező MÁV csapa­tánál némi hanyatlás volt ész­lelhető. A röplabdában a hon­védek csapata szerezte meg az elsőséget, de örvendetes, hogy ebben a Halason még kevésbé népszerű sportágban mégis fej. lődés tapasztalható, s legköze­lebb már az ÉM Fémmunkás, a Vastömegcikkipari dolgozók csa­pataival is számolni kell majd az elsőség eldöntésénél. A te­kében a „hazai pálya előnyével” a házigazda állami gazdaság csapata nyert bajnokságot, me­lyet e sportág szerelmese. Sebők Géza irányított lelkesen, nagy szakértelemmel. A díjkiosztás utáni értekezle­ten a jelenlevő szakszövetségek vezetői és az üzemek sportfele­lősei elhatározták, hogy 1966- ban még nagyobb erők bevoná­sával folytatják a népszerű ver­senysorozatot. s még több főleg új sportolnj vágyó üzemi dolgo­zóval jelennek meg a különbö­ző sportágak küzdelmeiben. Szalai László Mit tanácsol a sportorvos? A hitelesség kedvéért a I fentieket még alátámaszthatjuk ! azzal, hogy Nagybaracskáról ! Végvári József, Hercegszántóról pedig Kovács András vett részt I ezen az értekezleten és termé- [ szetesen, átvették a fent jel- I zett nyomtaványokat is. I. A mai értelemben vett mo­dem sport tulajdonképpen az elmúlt század vége felé indult fejlődésnek. Hosszú időn ke­resztül az orvosok teendője és tevékenysége csupán a sérülteit ellátására és kezelésére irá­nyult, azonban a sportolók szá­mának növekedése és a teljesít­mények emelkedése felkeltette az orvostudomány érdeklődését és rohamosan fejlődtek a vizs­gáló módszerek, nagy lendüle­tet adva a sportorvosi kutatá­soknak. Előkészítés, ellenőrzés Mecseki kirándulás — Kemping-túra az NUK-bu Romániai —bulgáriai körutazás Természetjárók idei tervei Kiskunfélegyházán, a Fáklya Sportkör természetbarát szak­osztálya a múlt évben két sike­res külföldi — hétnapos auszt­riai és nyolcnapos cseh—lengyel —, valamint egy másfél napos bükki túrát szervezett tagjai számára. A szakosztály ez évi erve ennél is gazdagabb prog­ramot ígér. Talán azért, mert <7. idén kerül sor az 50., jubi­leumi túrára is. A tavaszi szünetben — április 6-tól 8-ig — háromnapos autó- busztúrát szerveznek a Mecsek­be. ősszel pedig egy-egv kirán­dulást a Vértesbe és a Bör­zsönybe. Terveikben két külföldi körút is szerepel. Előreláthatólag jú­nius végén indulnak tizenkét napos kempingitúrára Csehszlo­vákián át az NDK-ba. A 3500 kilométeres autóbusz-körűt al­kalmával megismerkednek Po­zsony, Brünn, Prága, Drezda, Berlin, Potsdam nevezetességei­vel, műemlékeivel, megpihen­nek a Balti-tenger partján,, ki­rándulnak a festői Harz-hegy- ségbe. Augusztusban 13 napos romániai—bulgáriai autóbusz­kirándulásra indulnak, de a ter­vek szerint ezt a 3300 kilomé­teres utat is több gyalogtúra tarkítja 1945. előtt — bár több kezde­ményezés volt — . lényegében rendszeres sportegészségügyről nem lehetett beszélni. A felsza­badulással új korszak kezdő­dött e területen is: megalakult az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézet, majd fokozatosan létrejönnek ország­szerte a sportorvosi rendelők. Rendelettel szabályozzák, hogy minden aktív sportoló féléven­ként köteles vizsgálaton megje­lenni és ezúton a rajtengedélyt megszerezni. Soha nem látott fejlődésnek indult tehát ha­zánkban is e tudomány annak érdekében, hogy a versenyzők erőbem állapota, ellenállóké- pessége és a teljesítő képesség fokozása károsodás nélkül jö­hessen létre. Ma a sportorvosi irodalom világszerte köteteket tesz ki, bizonyítva, hogy az eredményes sportoláshoz nélkülözhetetlen az orvostudomány segítsége. M ind több és több orvosi szak kap­csolódik be ebbe a munkába: a belgyógyászat, sebésziét, szív­specialisták stb., sőt például a 1 brazil válogatott ideggyógyászt i alkalmazott, mint „pszichotech- nikust” az idegállapot optimá- ; lis szinten tartására. Az egészségügy szerepének I felismerése szükségessé teszi, hogy sportegyesületek szakokta­tói szoros kapcsolatban legye­nek a sportorvosokkal, kérjék ki véleményüket és segítségü­ket a sportolók megterhelése és versenyzése vonatkozásában. Ennek a cikksorozatnak az a célja, hogy felhívja a sportolók, edzők és vezetők figyelmét né- : hány lényeges, az eredményes- | ségre alapvetően kiható kérdés­re, amelynek jelentősége nap­jainkban különösen időszerű, hiszen a sportolók jelenleg az alapozó edzések időszakában tartanak. Az edzésről Az edzés a következő idősza­kokra oszlik: — alapozó, — formába hozó, — formában tartó, — és az átmeneti időszakra. A magyar sport életében, de különösen a labdarúgás vonat­kozásában mélyreható változá­sok jöttek létre az elmúlt két évben a felkészülést illetően. Ismeretes, hogy a felsorolt idő­szakokat új tartalommal gazda­gították, a világon meghonoso­dott új módszereket vezettek be, magasabb szántű, nagyobb megterheléssel készülnék spor­tolóink különböző bajnokságok­ra, versenyekre. Az emberi szervezet egyik igen lényeges tulajdonsága, hogy alkalmazkodni képes a külvilág változásaihoz, hiszen számtalan hő, fény, mechanikai inger éri. Ezekre az ingerekre a szervezet reakciója más és más. Ha túl kicsi az inger, nem hagy nyo­mot. ha túl nagy, károsodást okozhat. Ha tehát megfelelő az inger, a szervezet — zavar nél­kül — hozzászokik, kedvezően reagál. Ebből világosan követ­kezik, hogy az edzés jó hatásai csak akkor jönnek létre, ha az megfelelő módon és mennyiség­ben történik. Három fő szem­pontra kell figyelemmel lenni: Fokozatos, rendszeres, sokoldalú Legyen az edzés fokozatos és rendszeres. A hirtelen nagy megterhelés károsodást idéz elő, a túl könnyű edzés pedig nem készteti a szervezetet az alkal­mazkodásra. Ugyancsak fontos, hogy az edzés rendszeres le- i gyen, mert ha valaki, például csak hetenként egyszer-kétszer jár edzésre, az előző sportmun­ka hatásai elmúlnak, a szerve­zet alkalmazkodása elmarad. Az edzés legyen sokoldalú. A labdarúgók tatai edzőtáborából közzétett filmfelvételekből és tudósításokból is kiderül, mi­lyen súlyt, helyeznek a szakve­zetők az élsportolók sokoldalú fejlesztésére. Valamely sportág egyoldalú művelése a sportoló egyoldalú fejlődését eredménye­zi. A labdarúgóknál például lát­ható, hogy alsó végtagjaik jól fejlettek, cje mellkasuk, felső végtagjaik fejlődése viszonylag elmaradottabb. Saját tapaszta­lataink is bizonyítják, hogy. a,jó technikai felkészültségen kívül nagy állóképesség is szükséges a jobb, eredményesebb verseny­zéshez. Éppen ezért ma már nélkülözhetetlen a sokoldalú ed­zés bevezetése, művelése. Tartsuk be a szükséges pihe­nőket. Mint ahogy említettük, a megterhelésekre az emberek szervezete különböző módon rea­gál. Ügyelni kell tehát arra, hogy az ellőző megterhelést a sportoló kipihenje és csak ez­után kapja a következő edzés - adagot. A fáradás halmozása ugyanis letöréshez vezethet és annak felismerése sem a leg­könnyebb. Ingerültség, nyugta­lan alvás, étvágytalanság, a fá­radás jelenlétét bizonyítják. Helytállás Az elmondottakból adódik annak a következtetésnek a le­vonása, hogy az alapozó edzés célja: az általános erőnlét javí­tása. A sz&kedzések (pld. lab­datechnikai! gyakorlatok) még háttérbe szjorulnak a sokoldalú sporttevékenységgel szemben, hiszen ebbén az időszakban el­sősorban az állóképességet kell fejleszteni. :Ez az értelme a tor­natermi sportmunkának a me­zei futásnak, súlyemelésnek stb., mélyeket (alkalmazni szoktak. Az alapozás időtartama kb. 4— 5 hét. A formába hozó edzés ideje alatt már |— az állóképesség megtartása, fokozása mellett — 1 a szakedzéjsek. vagyis a takti­kai és technikai gyakorlatok ta­nulása, beidegzése kerül élőiéi­be. Időtartama kb. 4 hét. Az alapozás és a formábaho- zó edzések után (kb. 11/2—2 hónap múliva) kerül sor a for­mában tartó időszakra, amely lényegében megegyezik a ver­senyzés idejével. Az a sportoló, amelyik lerakta az évi verseny­zéshez az alapokat, aki sokol­dalúan felkészült a nemes ve­télkedésre, helyt fog állni és megfelelő életmód mellett gya­rapíthatja évközben technikai és taktikai készségét. ßr. Losoncz Mihály (Folytatjuk.!

Next

/
Thumbnails
Contents