Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
196$ .farms r 5, saerfla S. «Mal x A gazdálkodás serkentője; a versenymozgalom Jó tapasztalatok a hartai Béke Tsz-ben Egy esztendő a mezőgazdaságban , Irta: dr. Dimény Imre, ax MSZMP K. B. Mezőgazdasági Osztályának vezetője — Pártszervezetünk egyik fontos feladatának tekinti a munkaverseny szervezését — tájékoztat Hálák János, a hartai Béke Tsz párttitkára, amikor a munkaverseny eredményei felől érdeklődünk tőle. — Több éves tapasztalatunk, hogy a versengés közvetlenül is kihat a hozamok növekedésére. így tavaly már hét brigád indult a szocialista címért, s ezek közül három a női munkacsapat. Pár év óta a tsz nőbizottsága sokat segít a szervezetben, s az asszonyok, meg a lányok szívesen részt vesznek a versenyben. A cukorrépa rekorderei De hát mi is az, ami a javukra írandó? Szerződésben vállalták, hogy cukorrépából például 260 mázsás átlagot érnek el. A tervet a gazdaság vezetői is túlzottnak találták. Majd meglátjuk, mire képesek — ez volt a vélemény tavasszal. És megláthatták: 323, 318 és 269 mázsás átlagról adott számot a három női brigád. Hogyan sikerült ez? Ügy, hogy maguk a brigádtagok kérték belefoglalni a megállapodásba: munkájuk ellen nem merülhet fel kifogás. S ehhez tartották magukat. Egymás területén is rendszeresen ellenőrizték a munkavégzést. A másik fontos növény, a vöröshagyma is rekord — azaz száz mázsán felüli — terméssel fizetett. Helyesen állapítja meg a párttitkár, hogy a növényápolás elsősorban női munkaerő- | vei oldható meg; a férfiak te- l vékenysége jobban érvényesül i a gépeken, és az állattenyésztésben. Ésszerűen és józan Koccintsunk erre is VÁJOM hány kötetben, lehetne összegyűjteni azokat a kívánságokat, amelyek az éjféli koccintás előtt elhangzottak Szilveszter éjszakáján országszerte? Nehéz lenne „megsac- colni”. Jó lenne, ha a vágyak valóra válásában is olyan lelkesek lennének, mint mondjuk a szilveszteri koccintgatásban. No, de nem arról akarunk beszélni most. hogy mit és hogyan kell cselekednünk 1966-ban szép elképzeléseink megvalósítása érdekében. Éppen ellenkezőleg: arról, hogy mit ne tegyünk, ha azt akarjuk — és akarjuk — hogy több jusson mindannyiunknak a közös kasz- szából. Sajnos, nem ejthettünk szót itt most mindarról, amit — a szép magyar szóval élve — ki kell „küszöbölnü nk” munkánkból, mert bizony javítani való tekintetében sem állunk az utolsó helyen a békés gazdasági versenyben. EGÉSZEN röviden csak eny- nyit: jó lenne, ha az eddiginél nagyobb gonddal vigyáznánk értékeinket. Nem úgy, mint például a majdnem 7 millió forintos költséggel épült kecskeméti iparitanuló-otthont „vigyázták'’ egyesek. E szép új épület mennyezete ugyanis azért ázott át, mert — mint a vizsgálat kiderítette — rendszeresen a konyha padlójára öntözték az ételmaradékokfcal dús mosogatólevet és a lefolyó csatornák teljesen bezsírozódtak, eldugultak. IZSÁKON olyan, kirívó példájával találkoztunk a hanyagságnak, hogy attól tartunk, el sem hiszik majd. A Kiskunhalasi Községgazdálkodási Vállalat utat épített a községben és ehhez a TÜZÉP szállított bányaidomot. Mégpedig — ki tudja miért — jóval többet mint amennyit a megrendelő kért. A feleit évekig vitatkoztak afölött, mi legyen a felesleg sorsa és közben a bányaidomok ott hevertek Izsákon — őrizetlenül. Szinte mondanunk sem kell, hogy a gazdátlanul maradt anyag egy részének lábakéit. Számos példával bizonyíthatnánk azt is, hogy csak itt a megyében egy év alatt mennyi, de mennyi kárt okozott a terv- szerűtlenség, egyesek hanyagsága, hozzá nem értése. UUNAVECSÉN például azért ment tönkre a drága pénzen épített új aszfaltburkolat nagv része, mert későn építették meg a vízlevezető csatornát. A kecskeméti Árpád Filmszínház födémszerkezete pedig azért roppant meg felújítás közben, meri a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat dolgozói „elfelejtették” alátámasat-ani a megbolygatott tartószerkezetet. Hallottunk tetemes kéltséggel épült és aztán megsemmisített használhatatlan kemencéről, írtunk arról, hogy a Leninváros- ban hosszú hónapokig pazarolta a drága fűtőanyagot a szigetelés nélküli távfűtő vezeték. Soroljuk tovább? Felesleges lenne, úgy hisszük ennyivel is illusztrálni tudtuk, mennyi mindent kell másképpen csinálnunk, ha azt akarjuk, hogy valóra váljanak a szilveszteri jó kívánságok. ÉS MÉ:G VALAMIT befejezésül. Jó lenne, ha e cikk tanulságait nem így vonnák le azok, akiket illet: Lám mennyi mindent rosszul csinálnak ..mások, hanem így: ha ehhez hasonló hanyagságot tapasztalok munkahelyemen mindent elkövetek annak érdekében, hogy megszűnjön. Mert az, hogy a hibákat következetesen más számlájára írjuk, szintén a „kiküszöbölendő” szokásaink közé tarozik, B. D. megfontolás alapján alakult ki íg£ ez a munkamegosztás. Ráadásul elérték azt is, hogy a szocialista vonások nemcsak a közös munkában tükröződnek. Manapság már nem megy eseményszámba, ha a hartai aszonyok vitaestekre gyűlnek össze, ( kiránduláson vesznek részt vagy tapasztalatcserén. Tiszta óiban gyorsabb hízás Két brigád vetélkedik az állattenyésztésben, egyik a szarvasmarha-, másik a sertéstelepen. A tehenészetben elsőrendű szempont a tisztaság és az egyedi takarmányozás. Az utóbbit egy éve vezették be, az előbbit pedig olyan tökélyre fejlesztették, hogy az istállók — kis túlzással szanatóriumnak is beillenének. Nem csoda, ha a száj- és körömfájás ellenére is túlteljesítették a múlt évi tervet. Egyáltalán nem volt elhullás a borjúknál. Az ilyenfajta veszteséget a sertéstelepen is minimálisra csökkentették. Mégpedig úgy, hogy — a gondozók kérésére — téglával rakták ki a fiaztató padlózatát Traktorosok heiytáilása Sose legyen sáros a gép — ez már szinte jelszóvá vált a traktorosok között. Miért? Bebebizonyosodott, hogy a koszos, elhanyagolt gépen több a hibalehetőség. Csak a iól karbantartott traktorral lehet elérni üzemanyag-megtakarítást. Ezek olyan szempontok, amelyek betartására már jó ideje nem kell' felhívni a hartai traktoros figyelmét. És mire megjött a korai tél — mindent betakarítottak. — Már az idei versenyről beszélgetünk — mondja végül Hálák János. — A növénytermesztő brigádokhoz még több asszony akar csatlakozni, tgy növelhetjük a vöröshagymatermesztést is. Nálunk a gazdálkodás legjobb serkentőjévé vált a versenymozgalom. H D. Szorgalmas munkával A kunpeszéri tanyavilágban, de a kis község belterületén is nagy lehetőségei vannak a háztáji gazdálkodásnak. Élnek is velük a Parasztbecsület Tsz gazdái. Különösen így van ez Szlovo- dek Ferencék udvarán. A házigazda rakodómunkás, a nagyobbik fiú pedig traktoros a szövetkezetben. Nem csoda, ha ottj áriunkkor is csak a kisebbik fiút, Istvánt a képen látliató 16 éves legénykét — találtuk otthon- ö gondozza, eteti a népes háztáji állatállományt. Az idén hat hízót és 15 süldőt adtak át az állatforgalminak. Nagy mennyiségű takarmányt kell itt előteremteni, s ezért Szlovodekék az idén is négy hold kukorica százalékos művelését vállalták. MEZŐGAZDASÁGUNK tévé kenységének fő irányát 1965- ben lényegében a Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata jelölte meg. A határozatnak megfelelően 1965-ben a mezőgazdaságban is az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kapott a gazdálkodás tervszerűbbé tétele és hatékonyságának fokozása, a meglevő lehetőségek jobb hasznosítása. Bár a mezőgazdaság évi termelési és felvásárlási tervét 3-4 százalékos lemaradással teljesíti, a mezőgazdaság dolgozói és vezetői az 1965-ös esztendőben is lényegében eredményesen dolgoztak. Főképp azért lehet ezt a megállapítást tenni, mert közismert, hogy ebben az esztendőben a természeti csapások sorával kel. lett a mezőgazdaság dolgozóinak megbirkózniuk. Mezőgazdaságunk az 1965-ös esztendőben 1964-hez hasonlóan eleget tett egyik igen fontos feladatának; saját termésből biztosította az ország kenyérgabona ellátását. A búza termésátlaga holdanként 12,5 mázsa. Ilyen magas termésátlag a magyar mezőgazdaság történetében még nem fordult elő. Országosan mintegy 30 ezer vagonnal több kenyérgabona termett a tervben figyelembe vettnél. Rekordtermés volt kukoricából és cukorrépából is. A kukorica termésátlaga holdanként meghaladja a 17 mázsát, míg a cukorrépa termésétlaga a 170 mázsát. Ezek az eredmények már megközelítik a legfejlettebb országok eredményeit. A kukorica viszonylag magas termésátlaga és az őszi és tavaszi árpa jó termése ellenére sem tudjuk állatállományunk abrakszükségletét teljes egészében hazai termésből biztosítani. Mintegy 40 ezer vagon szemesabrak importjára lesz szükség ahhoz, hogy az állatállomány takarmányszükségletét kielégíthessük 1966-ban. AZ 1965-OS esztendőben legfőképpen a kedvezőtlen időjárás következtében a tervezett nél és a tavalyinál kisebb a kertészeti kultúrák termése. A zöldségfélék termése mintegy 5-6 százalékkal maradt alatta a tervezettnek. Ezen belül főleg a paradicsom, uborka, a paprika termése volt kevesebb. A gyökér- és a káposztafélék termése viszont általában magasabb volt a tervezettnél. A bor termése mind mennyiségében mind pedig minőségében gyengébb a tervezettnél és az előző évinél is. A gyümölcsféléké is — kivéve a szilvát — szintén kisebb a tervezettnél. A kisebb termés ellenére a nyers és feldolgozott kertészeti termékekből együttesen többet exportáltunk, mint 1964- ben. Ezzel, valamint a gyengébb terméssel függ össze az, hogy ezen termékek fogyasztói ára ebben az esztendőben növekedett. így például a burgonya fogyasztói ára 10-12 százalékkal, a zöldségféléké 15-17 százalékkal, a gyümölcsféléké pedig 14-16 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában. A SZARV ASMARHAÁLLOMANY a száj- és körömfájás ellenére növekedett; 1965. szeptemberében 15 ezer darabbal volt nagyobb mint az előző év hasonló időszakában. Ezen belül azonban a tehénállomány mintegy 7 ezer darabbal csökkent. A tehénállomány a nagyüzemekben nőtt, míg a háztáji gazdaságokban a múlt évekhez hasonlóan tovább csökkent 12 ezer darabbal. Tehát 1965-ben sem sikerült megállapítani azt a káros tendenciát, amely a háztáji gazdaságokban a tehénállomány csökkenésében mutatkozott meg. A sertésállomány valamivel kisebb az 1964. évinél, ezen belül azonban számottevő a kocaállomány csökkenése. Az utóbbi mind a nagyüzemekben, mind a háztáji gazdaságokban csökkent, és ez főleg az 1966 évi termelési és felvásárlási előirányzatok teljesítésében jelenthet komoly nehézséget. A mezőgazdaság 1965. évi eredményei — az ismert nehézségek ellenére is — a fiatal szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink további erősödéséről tanúskodnak. Egyre nagyobb szerepet töltenek be gazdasági életünkben. Ismételten tanúi lehetünk, hogy a parasztság jobban dolgozik, határozottabban ragaszkodik szövetkezetéhez. Az elért eredmények arról tanúskodnak, hogy nem volt hiábavaló az a nagyarányú befektetés, beruházás, amit a mezőgazdaságban a második ötéves terv időszakában valósítottunk meg. AZ ELÉRT eredmények mellett néhány területen továbbra is számottevő lemaradás mutatkozik. így például nem tekinthető megoldottnak — az ismert kedvező tényezők ellenére sem — az aprómagtermesz- tésünk, burgonya- és zöldségtermesztésünk. A rét- és legelőgazdálkodásunk terén is kicsi az előrehaladás. Ezek azok a problémák, amelyekkel a jövőben többet kell foglalkoznunk. Nem tekinthető elégségesnek a takarmánygazdálkodásban elért fejlődés, valamint a háztáji gazdaságok lehetőségének hasznosítása sem. Van még sok olyan tartalék, amelyek feltárásával tovább javítható a mezőgazdaságban is a gazdálkodás hatékonysága, a tervszerűség. Ezek egyébként azok a feladatok, amelyek utalnak a következő időszak jelentősebb tennivalóira is, s ezeket tekintsük olyanoknak, amelyek az elkövetkezendő időszak központi kérdései. Ezen belül természetesen alapvető feladatunknak továbbra is a kenyérgabona ellátás hazai termésből való biztosítását kell tekintenünk; ezért a vetések ápolására, védelmére nagy gondot kell fordítanunk. Ügyelnünk kell arra is, hogy valamennyi munkát a jövőben még inkább időben és jó minőségben végezzünk el. Napjainkban pedig mind nagyobb gondot k H fordítanunk a gépek javításéra. Annál is inkább, mert ez ma a legsürgősebb olyan fela dat, amivel nagyban megalapozhatjuk a jövő évi eredményes tevékenységünket, gazdálkodásunkat, azt, hogy az 1963. esztendőben a mezőgazdas.g termelése mintegy 5 százalékkal haladhassa meg a múlt év bea étért eredményt. . »CTwnfcfcaarffiaf1:;. „
