Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

tMC. Január 90, vasárnap «. «NM! I Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) véráldozattal s az általános nemzetközi helyzet minél kisebb veszélyei között érje el a Viet­nami Demokratikus Köztársaság négy pontban, s a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front öt pontban foglalt programjai­nak megvalósítását. A vietnami nép nincs egyedül. Jogainak ér­vényesüléséért, szabad és békés életének megteremtéséért vívott harcában együtt van vele az egész emberiség boldog jövőjé­ért küzdő minden haladó erő Európában, Ázsiában, Afriká­ban és Amerikában egyaránt. A szocialista országok részvé­tele és hatékonysága a nemzet­közi életben — mindenféle vita és meghasonlás ellenére — nőt­ton nő. Éppen ma, a megté­vesztő és sokszor megzavaró negatív látszatokkal szemben annak a tételnek az érvényessé­gét. és egyre növekvő erejű ér­vényességét láthatjuk igazolva, amelyet az 1960. évi moszkvai nyilatkozat így fogalmazott meg: „A szocialista világrendszer a történelmi események meghatá­rozó tényezőjévé válik.” Péter János ezután egyéb ak­tuális külpolitikai kérdésekről beszélt, majd így folytatta: Népköztársaságunk a vitás kér­dések tárgyalásos rendezésére az imperialista támadások, há­borús veszélyek megfékezésére irányuló törekvések támogatásá­val a nemzetközi légkör javí­tására, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesíté­sére minden adódó lehetőséget felhasznál. Ez felel meg a ma­gyar nép alapvető érdekeinek, a nemzetközi béke és biztonság ügyének, a szocializmus világ­méretű győzelme munkólásának. örömmel mondhatom, hogy ezeknek a külpolitikai törekvé­seknek vannak szép eredményei. Hazánk nemzetközi kapcsolatai valóban jól és egészségesen fej­lődnek. Biztosak lehetünk afe­lől. hogy az itthoni eredmények­re épülő külpolitikai tevékeny­ségünk a jövőben is hasznos eredményekre vezet. A takarékosság nagyon szi­gorú szempontjai szerint össze­állítva a költségvetés a külügyi tárcá szükségleteiről is gondos­kodik. Tudatában vagyunk an­nak. hogy nem olcsó ez a kül­ügyi szolgálat, sok bányász, sok esztergályos, sok mérnök, sok paraszt, sok dolgozó magyar sok munkájára van szükség ah­hoz. hogy nemzetközi szolgála­taink feltételeit biztosítsuk, ép- , pen ezért meg is becsüljük a diplomáciai szolgálatra fordí­tott anyagi áldozatokat, s igyek­szünk dolgozó népünk legjobb javát szolgálni — fejezte be fel­szólalását Péter János. Az országgyűlés szombati ta­nácskozásán felszólalt Barcs Sándor budapesti, Tiliczki Jó­zsef Heves megyei. Pap János Veszprém megyei képviselő, majd Bíró József külkereske­delmi miniszter. Ezután dr. Noszkay Aurél budapesti, Nagy Zoltán Borsod megyei képvi­selő szólalt fel. Majd az elnök­lő Vass Istvánná a vitát lezárta, s dr. Tímár Mátyás válaszolt a hozzászólásokra. Az országgyűlés az 1966. évi állami költségvetésről szóló tör­vényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett végösszegekkel — a terv- és költségvetési bizott­ság módosító javaslataival — egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak az elnöklő Vass Istvánná zárszavával ért vé­get. (MTI) A gazdák nagy figyelemmel hallgatják az elmúlt évi munka értékelését. A Kecskeméti Minőségvizsgá­ló Intézet tavaly több mint tíz­ezer alkalommal ellenőrizte az exportra és a hazai fogyasztás­ra gyártott élelmiszercikkek minőségét. Az ellenőrzések szerint a Kalo­csai Sütőipari Vállalat „kézi” tar­honyája kiváló minőségű — amit egyébként igazo]. a külföldi vá­sárlók évről évre növekvő ér­deklődése is. Sajnálatos viszont, hogy az áru csomagolása mesz- sze elmarad a világszínvonaltól. A Kecskeméti Konzervgyár exporttermékeinek a minősége sokat javult 1965-ben. Korábban elég gyakran merült fel panasz a szilvával, zöldborsóval és a sűrített paradicsommal szem­ben. Tavaly megfelelőnek talál­ta e kanzervféieségeket a Mi­nőségvizsgáló Intézet, de ugyan­akkor megállapította, hogy a dzsemek gyártásánál több éset- ben nem oldják fel a pektin kö­tőanyagot és emiatt csomók maradnak a lekvár­ban. Miután olyan termékről van szó, amelyet hosszú évek óta gyárt az üzem' — éppen ezért bőven volt ideje arra, hogy ki­dolgozza a megfelelő technoló­giát — nyilvánvalóan a mun­kások hanyagsága, fegyelmezet­lensége okozza a minőségrom­lást. A megyei fogyasztók a ke­nyér minőségének a változására reagálnak a legérzékenyebben. Tavaly jobb lisztét kaptak a pékek és ennek eredményekép­pen általában az előírásoknak A mill (IC Óf! • Kiváló tarhonya — szegényes köntösben llllllUOGy” 9 Jobb-e a piaci?... * 1 I • Sok a panasz a húsféleségekre VltoUdldlUK • Nagyobb körültekintést az áru átvételénél műit évi eredményei megfelelő kenyér került a bol­tokba. Az időnként előforduló panaszokat — nem volt elég lyukacsos a kenyér belseje stb. ■ többnyire az okozta, hogy a gépesített sütödék dolgozói nem mindig a liszt tulajdonságának legjobban megfelelő technoló­giát alkalmazták. Jó lenne, ha a boltvezetőik az idén az eddi­ginél alaposabban ellenőriznék a kenyér minőségét, a szállít­mányok átvételekor, így ugyan­is sok reklamációt előzhetnének meg. Jól vizsgázott tavaly a tej, azonban nem egészen volt kifo­gástalan egyes boltokban a kannák és a mérőkanalak. tisz­tasága. A túróban néhány eset­ben a megengedettnél több vi­zet talált az ellenőrzés, a saj­toknál pedig az éretlenséget ki­fogásolta. Sokan még ma is azt tartják, hogy igazán jó túrót, tejfölt, sajtot csak a piacon, a „ma­szek” árusoknál lehet vásárolni. A Minőségvizsgáló Intézet mun­katársai ennek az ellenkezőjé­ről győződhettek meg tavaly, a kecskeméti piacon. Szinte vala­mennyi árust fel kellett jelen­teniük a szabálysértési hatóság­nál, miután megállapították, hogy vegyes összetételű sajtot és túrót próbáltak forgalomba hozni. A fele’ő-ségrevonás meg­tette a hatását. A legkevesebb jót a húsipari •■ermökekröl mondhatjuk. A ^élesyházi Húsipari Vállalat az év derekán sorozatosan gyenge minőségű töltelékárut szállított a kecskeméti boltoknak. Az eré­lyes figyelmeztetés után igye­kezett megszüntetni a gyártási hibákat, de néhány hónappal később ismét olyan disznósajtot küldött, amelyet a minőségvizs­gálat erősen kifogásolhatónak talált. Nem büszkélkedhet árui­val a megyeszékhely csemege áruházát ellátó szolnoki vágó­híd sem. Nemrégiben jókora mennyiségű romlófélben levő főzőkol bászt kobozott el az üz­letben a Minőségvizsgáló Inté­zet. Befejezésül, röviden az élve­zeti cikkekkel kapcsolatos ész­revételekről; Sokat romlott a cigaretták, különösen a Fecske minő­sége. Ügy látszik, hogy a dohány­iparon belül végrehajtott pro- filrendezés károsan befolyásol­ta a gyártmányok minőségét. Reméljük, csak átmenetileg. Egyes vendéglátó helyeken — mint mondani szokták — csak a „szívét tette bele” a feketébe a presszógép kezelője, a kávét nem. Ideje lenne szigorúbban fellépni az indokolatlanul és a fogyasztó karára spóroló alkal­mazottak ellen. A szeszesitalok közül a palackozott kommersz sör adott okot a legtöbb pa­naszra. A gyártó üzemek nem tartják be az előírt érlelési időt. a kereskedjem dolgozó-' nedig sokszor „szem.rebbené- nélkül” eladják a „buggyant” tehát egészségre káros italt i' B. D. mázsával több mint a járási átlag és hat mázsával magasabb a megyei átlagnál. Cukorrépá­ból a járási átlag 210 mázsa, az Űj Élet Termelőszövetkezetben 255 mázsa volt az elmúlt év­ben. Még néhány jellemző adat: A munkaegység értéke az el­múlt évben 60 forint volt, az egy tagra jutó, közösből szár­mazó jövedelem 20 ezer 800 fo­rint, egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény 2892 forint, több mint 600 forinttal magasabb, mint 1964-ben volt. — Korántsem vagyok megelé­gedve eddigi eredményeinkkel — így az elnök — bár 1964-hez képest számottevő fejlődést ér­Befejezéshez közeledik a va- j dászati idény. A vadászok egy­re kevesebb apróvadat kapnak puskavégre, viszont növekszik a hálóval fogott nyulak és fácá­nok száma. Bács-Kiskun. Csongrád, Bé­kés és Szolnok megye egy ré­széből a MAVAD kecskeméti kirendeltségének ' telepére fut be a zsákmány. Itt dr. Gózner Mihály, a kirendeltség vezetője tájékoztatott bénnünket a telep munkájáról. — Az apróvadak lőtt, vagy bunkózott állapotban érkeznek a telepre. „Bunkózásr*” a há­lóba fogott nyulak közül azok kerülnek, melyek élve exportá­lására nincs szükség, s fagyasz­tott állapotban jutnak el a kül­országokba. A fácánokat pedig „leszúrják” a vadászok. Egyéb- j ként igen értékes valutát hoz­nak az így exportált vadak. Míg a lőttekért kilónként tíz i forintot, addig egy darab bun- j kozott nyűiért, ami átlag 4 I kiló, 160 forintot kapnak a va­dászok. san roeghányták-vetették min­den szavát. A közgyűlésen egyébként há­rom új tag felvételéről is dön­töttek. Az idén 37-en léptek be a szövetkezetbe, ebből 15-en az iparból jöttek vissza. Az érem­nek azonban van egy másik oldala, a kilépett és a kizárt tagok száma: 25. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tizenketten haltak meg az elmúlt évben, akkor a csökkenés összesen szin­tén 37. , Végezetül még egy jellemző adat: a közgyűlés után három millió forint készpénzt osztottak ki a tagság hártalevő részese­déseként. K. S. A telepre megérkezett a napi szállítmány. Három rúd — har­minc darab — lőtt nyúl Kun- szentmártonból. A Szolnok me­gyeiek zsákmánya mellett a Jánoshalmi Petőfi Vadásztársa­ság 10 darab lőtt vadnyúla lát­ható. Szentesről két rúd bunkó­zott nyúl. a gyomai MAVAD- telepről pedig két rúd szúrt fá­cán érkezett.-* Az apróvadakon kívül őzeket is látni. A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság bugaci erdészeté­ből három, á nyárjasi erdészet­ből kettő. Jakabszállásról egy érkezett. A telep ugyan főleg apróvadak átvételére és továb­bítására hivatott, de dámvada­kat is forgalmaz. A vadásztársaságok tagjai a heti munkaidő után vasárnap érnek rá leginkább szenvedé­lyüknek hódolni, így hétfőn és kedden érkezik a legtöbb lőtt vad. A vadászati idény kezde­tétől, november 1-től mintegy 14 ezer darab nyúl és október 15-től háromezer fácán fordult meg a telepen. • K. J. ErS, ambíció, gondolatok... tünk el a gazdálkodásban, de még mindig emelhetők a ter­méseredmények és csökkenthe­tők a költségek. — Erő, ambíció, gondolatok — foglalja össze a továbbá fej­lődés feltételeit. Igen, ebben a termelőszövet­kezetben még számos mozdu­latlan erő van. amit »fal lehet szabadítani, ehhez van elegendő ambíció is és számos okos gon­dolat hangzott el. A tagok ré­széről sajnos nem volt hozzá­szólás. Megkérdeztem az egyik paraszt bácsit aki kackiás ba­juszával úgy fest, mintha egy képeslapból lépett volna ki, — hogy miért nem szólt hozzá? — Az a lényeg, hogy jól megy a munka. Aztán a mi vezető­ségünk tudja, mit. csinál, mi meg segítünk neki és egymás­nak is, szóval magunknak a tervek végrehajtásában. Ez is egyfajta álláspont. Két­ségtelen, hogy a beszámoló elég­gé kollektív munka volt. Alapo­az egyik fő ágazata. A növény- termesztés 47 százalékát adja a jövedelemnek, az állattenyész­tés pedig 48 százalékát. Jelen­leg is épül egy 106 férőhelyes borjúnevelő és egy ugyanekkora tehénistálló. Az álla tenyésztéssel függ össze a takarmány helyzet amely jónak mondható. Érdemes meg­említeni az árpa- és a kukori- catermesztést. Őszi árpából négy mázsával magasabb volt a termés a termelőszövetkezet­ben mint a járási átlag. Hason­lóképpen a kukoricából is kivá­ló terméseredményeket értek el. Mindebből következik, hogy abraktakarmányból jelentős készlettel rendelkezik a szövet­kezet. Szálas takarmányból ugyancsak jó a helyzet. Ha már érintettük a növény- termesztést, érdemes arról is szót ejteni, hogy a termelőszö­vetkezetben tavaly 18,2 mázsa holdankénti átlagtermést értek el búzából, amely majdnem öt Több száz ember szorong a felsőszentiváni művelődési ház színháztermében. Az Új Élet Termelőszövetkezet tagjai nagy figyelemmel hallgatják Borsodi János elnök szavait, aki a veze­tőség beszámolóját ismerteti. Az elnök felolvassa a beszámolót. Az Űj Életről tudni kell, hogy majdnem négyezer hold terüle­ten gazdálkodik 480 taggal. Ki­magasló gazdálkodási eredmé­nyeket ért el a szövetkezet tag­sága az elmúlt évben. De hallgassuk csak az elnök beszámolóját. Elmondja, hogy a szarvas­marha-létszám a száj- és kö­römfájás miatt nem fejlődött úgy. ahogy tervezték. A jövőt illetően azonban számottevő előrehaladást kívánnak elérni, amit elősegít az új árpolitika. Ugyanez a helyzet a sertéste­nyésztésben is, amely 1964-hez képest az elmúlt évben jelentő­sen fejlődött. A következő idő­szakban több anyakocát tarta­nak. hogy legalább kétezer hí­zott sertést tudjanak értékesí­teni. Az állatenyésztés elemzésénél szívesen elidőzik az elnök, hi­szen a termelőszövetkezetnek ez Tizennégyezer nyúl és háromezer fácán

Next

/
Thumbnails
Contents