Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
I960. Január 28, péntek 1 «Mal Nagy fejlődés, hatalmas távlatok A jánoshalmi termelösxovetkezetkoxi vállalkozások eredményei és tervei A gazdagodás új lehetőségei Beváltak a szovjet Dieselmozdonyok ötvenkét szovjet Dieselmozdony vontat már tehervona- tokat magyar vasutakon. A gé- | pék kitűnően beváltak, teljesítményük háromszorosa a közönség által ismert 424-es típusú gőzmozdonynak. A szovjet Diesel-mozdonyok elsőnek Magyarországnak készültek exportra, hogy segítsék a magyar vasút dieselesítését. A mozdonyok legjobb 12 magyar vezetőjét és szerelőjét csütörtökön G. I. Bondarjev, a szovjet kereskedelmi kirendeltség helyettes vezetője emléktárgyakkal jutalmazta meg. Jakabszállás. Az őszibarackosból havat sodor a szél az országúira. De az aprócska fák nem fáznak. Valamennyi ük dereka szalmával van körülkötözve. A nyulak sem tehetnek kárt bennük. A táblányi nagyságú gyümölcsös meglehetősen fiatal, sőt, stílszerű bb „újszülöttnek” nevezni. — Múlt év december huszon- hetedikén itt még forgattak a lánctalpasok — mutatja Nagy Béla, a Népfront Tszcs elnöke. — Négy napra rá, Szilveszterkor pedig az utolsó őszibarackcsemetét is a földbe tettük. MÁSODIK szatymaz Megkockáztatom a kérdést: bizonyára ez a nagy tempójú igyekezet is közrejátszott abban, hogy a közös vagyon értéke az I egy év előtti 4,5 millióról tíz- j millió forintra növekedett. — Igen — mosolyodik el az elnök — az új ültetvényeinkre vagyunk a legbüszkébbek. Az őszibarackosunk több mint száz, a kajszi hatvan és a szőlő 75 holdas. Húsz hold kajszi már terem, az idén. jövőre pedig 45 hold őszibarack és húsz hold szőlő fordul termőre. Ilyen távlatai vannak a közös vagyon hatványozódásának. Jóllehet, pár millió forint hitelt igénybe vett a közös gazdaság, ez azonban jórészt elengedésre kerül, mivel a szölő- yesszők és a gyümölcsfák megered ése. „beállottsága” 98 százalékos. (Csak azért nem száz, mert a hivatalos felmérésnél 98 a „plafon”.) Most már csak a jakabszállásiakon múlik, hogy hogy községük „második Szaty- mazzá” váljon. Az elnöki iroda üvegvitrinje mögötti oklevél arról tudósít, hogy a közös gazdaság az elmúlt ősszel megrendezett járási állattenyésztési szemlén kiváló eredményt ért el. Hogyan? PERCNYI PONTOSSÁGGAL — A gondozók munkaidejének beosztását percnyi pontossággal meghatároztuk, már jóval korábban — válaszol az elnök. — Ehhez kell tartaniuk magukat. És az eredmény nem marad el. Biztos, hogy nem, hiszen az idén fejlesztik is az állattenyésztést. Tavaly 600 ezer forintért építettek új férőhelyeket. Az idén: 300 hízó, s ugyanennyi juh. mindegyik saját szaporulatból. A 600 hold legelő egy részén — hogy jobban .hasznosítsák — nyolszapu* kát vetnek. — A Petőfi Népében olvastam, hogy Szánkon jól bevált ez a módszer — jegyzi meg az elnök. Ilyesmit hallani mindenesetre megnyugtató az újságíró számára. Az újvonalú Horizont tv-ké- szülék is a szoba bútorzatának része. — Az őszi vetési verseny!*» élért jó helyezésért kaptuk — magyarázza az elnök. Majd gondokba merülve folytatja: — Sajnos, a területünk, sőt még a vetés egy részén is rajta a víz. De a levonulását már meggyorsítottuk. Két és fél kilométer hosszú levezető árkot készítettünk. amely az izsáki Kolontó felé tereli a kártékony vizet. Persze, eszünkbe jutott az is, hogy a most eltávolított víz- mennyiség esetleg két év múlva nagyon jó lenne, mint mesterséges csapadék. Ezért elhatároztuk, hogy vízgyűjtőket építünk a területen. MI KELL A TOVÁBBI GYARAPODÁSHOZ? Most, az év elején van a ter- vezgetések ideje. A Népfront Tszcs gazdái is kutatják az új lehetőségeket; miként fejleszthetnék gazdaságukat még gyorsabb ütemben. Lesz harminc hold új szamócatelepítés. Üjabb három traktort vásárolnak, s hogy a géppark megfelelő karbantartását, és a javítást lehetővé tegyék, szervizműhelyt létesítenek. Az állandó brigád negyven tagja közül tizenhatan végzik a traktorostanfolyamot. A tél nem a tétlenség ideje Jakabszálláson sem. Mert a Népfront gazdái a tanyavilágban, nem éppen a legjobb adottságok közepette is korszerűen akarnak és tudnak dülkodni. fit >rsze- gaz- I JÜ III. Az új telepítések mellett azonban régi szőlő- és gyümölcsös is van bőven. A község lakosságának jövedelmében ezeknek jelentős szerep jut A termelőszövetkezeti átszervezés után olyan megoldást kellett keresni, amely biztosította ezeknek az ültetvényeknek olyan művelési formáját amelyből a tagok anyagi érdekeltsége megfelelően érvényesült Így alakult ki a családi művelés. E művelési formában a megtermelt termék értékének 30 százalékát fizették be a közös alapba. 70 százaléka a tagot illette. Az összes anyagráfordítás, valamint az élőmunka költségei a termelőszövetkezeti gazdát terhelték. Az említett százalékos arányok betartása azonban nem volt kellően ellenőrizhető. úgyhogy sok esetben a gazdák a 30 százalék helyett ennél jóval kevesebbet adtak a közösbe. A növényvédelem és az értékesítés sem volt megszervezve. Ezért született az a gondolat, hogy a gyorsabb előrelépés, a jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében és főként azért, hogy a szocialista gazdálkodás elemei jobban erősödjenek. 1964-től kezdődően a családi művelésű szőlők, gyümölcsösök termelése feletti felügyeletet, a termelés segítését és támogatását, valamint az áruértékesítésben való közreműködést is termelőszövetkezeti alapon oldják meg. — Ezzel elérhető, hogy a vállalkozás jól képzett szakemberei biztosítják a családi művelésű szőlő- és gyümölcsösök művelésének, főleg növényvédelmének szakszerű irányítását, megszervezik a termelést és a felvásárlást — tájékoztat ismét a főkertész. Bevált a módszer. Jól járt a tsz-parasztság is, hiszen a szakemberek irányító és szervező munkája következtében növekedtek a terméseredmények, javult a minőség, ami egyben a felvásárlási ár emelkedésével járt. Íme néhány adat. Míg 1963-ban az értékesített gyümölcs 31. 1964-ben 38. 1965-ben pedig már 41 százaléka került exportra. » Már két év óta, de az idén még inkább a cseresznyelégy, a szilvadarázs, valamint a barackmoly ellen repülőgépes növényvédelmet i szerzett a vállalkozás. amelyhez ingyen jutottak, a költségek a vállalkozást terhelték. Faddi Bélával, a Haladás Termelőszövetkezet tagjával arról beszélgetünk, mi a véleménye a termelőszövetkezeti vállalkozásnak erről a formájáról. Meg vagyok elégedve... — Meg vagyok vele elégedve. Nem panaszkodhat om. Családi művelésben levő szőlőm holdanként az elmúlt évben is 30 mázsán felül termett Mindnyájunknak érdeke, hogy megóvjuk a termést mert ez esetben jól jár a szövetkezet, de jól járunk mi is. Így vélekedik a többi termelőszövetkezeti tag is. Bent az irodában megnéztük Faddi Bélának a kartonját Mint kiderült. szőlőből és gyümölcsből az elmúlt esztendőben 8C ezer forint illette meg a családi művelésű területről. Ha leszámítjuk saját rezsijét, akkor is megtalálta számítását. A vállalkozás jelentős segítséget ad az értékesítés megszervezésében. A MÉK béralaphiányra való hivatkozással a nagy határú Jánoshalmán mindössze három átvevőhelyet kívánt szervezni. Tsz-közi alapon lehetővé válik, hogy hét felvásárlóhely működjön. Ez azt jelenti, hogy a termelőknek az átadás helyéig lényegesen kisebb távolságot kell megtenni, s az átadás sokkal gyorsabban bonyolódik le. Az áru osztályozását egészen a szállításig teljes egészében a vállalkozás irányítja. Mindez bizonyítja, hogy érdemes másutt is gondolkozni ezen a kezdeményezésen. Nagyon sok előnnyel jár. „ Szervezeti felépítés Még néhány dolgot szükséges megjegyezni a tsz-közi vállalkozások szervezeti felépítésére vonatkozóan. Működik egy igazgató tanács. 23 személyből áll. AZ EGYIK termelőszövetkezetben megtartott pártnapon egy traktoros aggályának adott kifejezést, miszerint nem biztos, hogy a közös gazdaságban rendezett szakmunkásképző tanfolyam elvégzése után annak 14 hallgatója magasabb jövedelemben részesül, mint a többi szövetkezeti gazda. Néhány év óta megismétlődő, általános probléma ez. Mert jóllehet, elvi döntés született már a szövetkezeti szakmunkások jövedelmének növeléséről, a gya- az említett felszólalás, s a tsz ben szereztek még annak érvényt. A problémának azonban van egy — hogy úgy mondjuk — mellékterülete, artielyre éppen az említett felszólalás, s a tsz elnökének a válasza vet fényt. Az utóbbi ugyanis kijelentette: a tanfolyam hallgatói nyugodtak lehetnek afelől, hogy a szakképzésük befejezése után bizonyos százalékkal magasabb jövedelemhez jutnak, de hangsúlyozta, csak akkor, ha legalább a jövedelmük növekedése arányának megfelelően növelik a teljesítményüket is! Ellenkező esetben igazságtalan hasznot húznának a közös erőfeszítésekből, megkárosítanák azokat a gazdatársaikat, akik nem végezték él a tanfolyamot. Éppen ezért a tsz-vezetőség nem elégszik meg azzal, hogy a tanulásra vállalkozók csupán „leüljék” a tanfolyam előadásait, hanem a végén alapos vizsgának veti alá őket. SENKIBEN sem támadhat kétely, születhet ellenvetés, hogy ez a — egyébként közgyűlési — döntés nagyon is igazságos. A szóban levő tanfolyamhallgatók jó néhányánál azonban kétséges, sikerül-e a vizsga. Az előadások tudniillik nem mindig hangzanak el „teltház” előtt. Sőt! Az aggodalmaskodó felszólalás előtti napon például csak az előadó, a tsz főagronómusa jelent meg. A probléma máris „főterületté” válik, lássuk csak közelebbről! Az már nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a nagyüzemi gazdálkodás igényel' Alaposan és folyamatosan te korszerű termelési eljárások ismeretét csakis alapos tanulással lehet megszerezni. Jó né- hányan viszont úgy vélik — miként esetünkben is —. hogy elégséges, ha csak formálisan tesznek eleget e követelményeknek, s valamiképpen így is hozzájutnak a képesítésüket igazoló bizonyítványhoz, amelynek birtokában aztán több jövedelmet követelhetnek. A tanulás alaposságával, vá! lalásának a komolyságával nemegy szövetkezeti gazdánál baj van tehát. Ebben leli a magyarázatát az, hogy a különböző tanfolyamokat elvégzettek nem mindegyike tud eredményt is felmutatni a termelésben. Ehhez kapcsolódik az a probléma is. hogy azok között, akik ugyan becsülettel végeztek el valamilyen néhány hetes tanfolyamot, számosán azt hiszik: már mindent tudnak a szakmájukban. Ezzel az önámítással elaltatják magukban további önképzésük, tehát a folyamatos tanulás igényét. És ez különösen vonatkozik nemegy szövetkezeti traktorosra, gépészre. Tudvalevő, hogy a gépek alapos ismeretét nem lehet néhány hét alatt elsajátítani. A mezőgazdaság gépesítésének ugrásszerű fejlődése, s az ezzel kapcsolok« sürgető emberigény viszont a gépekkel dolgozók többségének csak az alapfokú képzését teszi lehetővé. Ha az ilyen tanfolyamét sikerrel elvégzett traktoros, vagy gépész* abbahagyja azonban szakmai ismereteinek a bővítését,- ennek a gépek állaga, végső soron a szövetkezet, legfelső fokon pedig a népgazdaság vallja kárát. Hogy ez mennyire így van, említsünk néhány példát. Az egyik tsz-ben őszre kizöldeUt a búzakazal. Miért? Mert jó néhány mázsa szem a szalmában maradt. Ez pedig annak a következménye, hogy az újdonsült gépész nem tudta: cséplés előtt a dobkosarakat rendbe kellett volna hozni. S azt is elhanyagolta — pedig egyszerű, de ' lényeges követelmény, —, hogy munka előtt vízszintbe állítsa a cséplőgépet. A másik tsz-ben a tamfolyamot végzett egyik fiatal traktoros gépén egész év- -ben összesen mintegy 15 ezer forintos töréskár keletkezett, ugyaniakkor a legjobb masiniszta traktorán csak 80 forint értékű alkatrészt kellett pótolni. AZ ARÄNY szembetűnő, s ha a tsz-ek átlagát véve nincs is ekkora különbség a legjobb és a leggyengébb traktoros efajta „teljesítménye” között, mindenütt jelentős a differencia, ami csak aláhúzza azt a követelményt, hogy bizony, a masiniszta-tanfolyamok elvégzése után is kell tanulni! Nem nyugodhatunk bele abba. hogy — miként: egy harmadik tsz elnöke mondotta — az első garnitúra gépek azért mennek idő előtt tönkre, mert rajtuk tanulnak meg dolgozni az alapfokú tán- folyamot végzett traktorosok Méregdrága tandíj ez. Az önképzés, az egyedül való tanulás azonban kétségtelenül magasabb fokú önfegyelmet kí- ván, másrészt — szemléltető eszközök híján — egyébként is kevésbé vezet eredményre. Ezért javasoljuk, hogy a műhellyel rendelkező tsz-ek főgépészei, jól képzett szerelői most. a téli estéken, helyben rendez- zenek továbbképző gépész- és traktoros tanfolyamot. Általános gépészeti tudnivalók helyett elsősorban azoknak a gépeknek a konkrét ismeretét sajátíttas- sák el. amelyekkel tavasztól késő őszig dolgoznak majd. MEGÉRI a fáradságot, mert így megyei szinten sok- sok millió forintos kár helyett ugyanilyen mértékben lehet növelni a traktorosok jövedelmét, szövetkezetük és a népgazdaság hasmát ' ‘ JÖtóáB István Termelőszövetkezetenként három tag képviseli Az igazgatóság 9 főből alakult Ezenkívül van egy 7 személyes ellenőrző bizottság, melynek tagjait a termelőszövetkezeti közgyűlések választják. Az igazgató tanács dönt a hitelek felvételéről, a beruházások megvalósításáról. A termelőszövetkezetek vezetői tagjai az igazgató tanácsnak, tehát módjuk van alaposan megvitatni ezeket a fontos tennivalókat A termelőszövetkezetek a vállalkozásban a szántóföld aránya szerint vesznek részt. Az évi nyereséget is ennek mértéke szerint osztják szét. A nyereségből a vállalkozás 10 százalékot visszatart fel nem osztható szövetkezeti alapra, 10 százalékot pedig a fejlesztésre. Nincs arra lehetőség, hogy részletesen ismertessük a jánoshalmi termelőszövetkezetközi vállalkozás teljes szervezeti felépítését. Szólni kellene még a melléküzemágakról, elsősorban a gépesítési csoportról és az építőbrigádról. Csak ez utóbbi tevékenysége már eddig a vállalkozások megindulásától kezdve 8 millió forintot jelentett/ Érdemes hasznosítani Már menet közben szóltunk a vállalkozás előnyeiről. Még csupán annyit, hogy a megye más területein is érdemes lene ezzel foglalkozni, különösen a homokvidékeken. A még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek összefogásával sokkal jobban előre lehetne jutni. A termelőszövetkezet-közi vállalkozások erősítik a termelőszövetkezetek szocialista jellegét. Minőségi változást jelentenek a mozgalomban. Lehetővé válik a beruházások koncentrálása, a szakosítás, a szakemberek és a munkaerő helyes elosztása, a nagy tömegű minőségi árutermelés és így tovább. Ezért érdemes hasznosítani a jánoshalmi tapasztalatokat. Kereskedő Sándor
