Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
Wfflfc Január 25. Keitd 5. «Med Fiatalok a mezőgazdaságban | Százötvenötből-nyolcvanhárom r Újabb segítség a termelőszövetkezeti fásításhoz Érdekes felmérést végzett a közelmúltban Jászszentíászlón a községi pártszervezet. Ennek sarán a két, szövetkezeti gazdaságban — az Üj Barázdában és az Aranyhomokban — vizsgálták a dolgozó és tanuló fiatalok arányát, érdeklődésüket a mezőgazdasági szakmák iránt stb. A felmérés célja nem utolsósorban a meglehetősen magas átlagkorú tagság „felfrissítése”, a fiatalok számára kedvező munkakörülmények és egyéb juttatások biztosítása. Kitűnik a vizsgálódás eredményéből, hogy az Üj Barázda Tsz-ben a szövetkezeti gazdák családtagjai közt 155 a 14—26 éves korú fiatalok száma. Közülük 44 fiú és 25 lány dolgozik rendszeresen a termelőszövetkezetben, négy fiú és tíz lány pedig esetenként segít a közös munkákban, összesen tehát nyolcvanhármójukra — az egész fiatalság felénél valamivel többre — számíthatnak közülük a tsz-ben Vidéki munkahelyeken — elsősorban a környező városok ipari üzemeiben — 33 férfi és 14 nő dolgozik a tsz családtagok közül. Az iskolai tanulmányait folytató 25 fiatalnak viszont mindössze az egyötöde választotta élethivatásul a mezőgazdasági szakmát. Az Aranyhomok Termelőszövetkezetben a 150, húsz éven aluli fiatalból 23 tanul tovább S közülük nyolc mezőgazdasági szakmunkástanuló. A szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után ezek köztudomásúan magasabb munkabért élveznek. Míg az előbbi tsz főként kulturális juttatásokat biztosít — a többi közt klubhelyiséget épített és rendezett be — a fiatalok számára, az Aranyhomok Tsz vezetősége az évi munkákban rendszeresen részt vevő ifjak mindegyikét 800 négyszögöl Hogyan szolgálják a termelést? A mezőgazdasági ismeretterjesztés egyik fontos bázisa a könyvtár. A könyvek beszerzésekor ennek tudatában kell. hogy legyen a könyvtáros. A megyei tanacs népművelési csoportja hamarosan felülvizsgálja ebből a szempontból a könyvtárakat. A vizsgálat az alábbi szempontokra terjed ki: a helyi termelési profilból erg- dő igényeket a könyvállomány bővítésekor tekintetbe veszik-e; milyen propagandával igyekeznek a helyi mezőgazdasági vezetőket a könyvtár olvasójává megnyerni és végül: a könyvtárfejlesztési terv készítésekor kikérik-e a helyi mezőgazdasági szakemberek véleményét. I jutalomfölddel is „honorálja”, j teszi fokozottan érdekeltté. I Az MSZMP községi alapszer- ! vezete emellett sorozatos or- j szágjáró kirándulások rendezé- j sével is igyekszik kedvet csinálni, felkelteni a fiatalok érdeklődését a mezőgazdaság iránt. A vezetők ilyen alkalmakkor főként a mezőgazdasági vonatkozású látnivalókat, érdekességeket keresik fel. s ismertetik meg velük. A munkájukban hosszabb ideje példát mutató fiatalok ezekben a túrákon — így legutóbb egy egri kiránduláson is — mintegy „hűség- jutalom” gyanánt, díjtalanul vesznek részt. A közös gazdaságok kulturális alapja jóvoltából ezenkívül valamennyi fiatal kedvezményes juttatásokban részesül. Néhány hete például a megyeszékhelyen a Katona József Színház előadását volt alkalmuk ily módon megtekinteni. Aid egyszer is látta a lászló- falvi Kossuth Termelőszövetkezet 50 holdas nyártelepítését, az meggyőződött arról: hogyan lehet széppé alakítani a buckáktól szagatott alföldi tájat és termővé tenni a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas talajt. Mintegy 800 hektár új termelőszövetkezeti erdő bizonyítja ezit megyeszerte. Ezt az elmúlt ötéves terv időszaka alatt telepítettük. Az idén továbi 83 hektár új termelőszövetkezeti erdő telepítése és 64 hektár pótlása szerepel a megye tervében és természetesen a meglevő erdők ápolása. Mintegy 2 millió forint költséget jelent ebben az évben ez a munka. Ezt a termelőszövetkezetek, mint vissza nem térítendő állami támogatást kapják. A termelőszövetkezeti fásítás elősegítésére a kormány úi tervezési és elszámolási rendszert léptetett életbe. A szükséges anyagi segítséget a bank biztosítja, a fásítási anyag az erdőgazdaságnál rendelkezésre áll. Az új rendelkezés növeli a fásító szövetkezetek felelősségét is. Az erőgazdaság illetékes szakemberei is minden támagotást megadnak ahhoz, hogy az új rendelkezés irányelvei valósággá váljanak. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek már rendelkeznek olyan területekkel. amelyekre a járási tanács megadta az erdőtelepítési engedélyt, vegyék igénybe az erdőgazdaságok segítségét, hogy a műszaki alaptervek elkészítését a szakemberek időben el tudják végezni. A rendelkezés szerint az erdőgazdaságok továbbra is térítés nélkül végzik a tervezést. Több termelőszövetkezetnek szándéka már a tavasszal fá- sitani. A balotoszállási Balasi Termelőszövetkezet 65 hektáron akar mélyültetéses nyárültetést megvalósítani. G. J. J. T. — Itt nyugodtan be- ti, , i szélgethetünk — ajánlja M I ___ f fe l a szobáját a folyo- ■ ' ^ • '■ són ácsorgó társaságnak Lengyel Ferenc, az Alföldi Cipőgyár Kiskunfélegyházi Gyáregységének igazgatója. A pártnap „hivatalosan” már véget ért, de Dömer Henriket, a párt megyei végrehajtó bizottságának a képviselőjét még mindig kérdésekkel ostromolják a dolgozók. — Ne haragudjon az elvtárs, hogy még a beszámolója után is raboljuk az idejét, de én például a TMK csoportvezetője vagyok, és szeretnék helyes választ adni minden olyan kérdésre, amellyel hozzám fordulnak a beosztottjaim — mentegetőzik Fekete József. Teljesen feleslegesen teszi, hiszen néhány órával ezelőtt — útban Félegyháza felé — éppen arról beszélgettünk a pártnap előadójával, hogy jó lenne, ha a beszámoló után alkalmunk nyílna egy kis közvetlen hangú eszmecserére is a dolgozókkal. Tapasztalatból tudjuk, hogy az emberek többsége nem szívesen kér szót a nagyszámú hallgatóság előtt, még akkor sem, ha régi munkatársai veszik körül. Az igazán érdekes, őszinte eszmecserék általában csak azután alakulnak ki, miután elhangzik a zárszó. » A beszélgetés kezdetén valaki megjegyzi: — Szerintem nagyon hasznos, hogy a pártnapon, az egész kollektíva előtt beszélünk az ár- és a bérintézkedésekről. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy egyes dolgozók aggodalma a tájékozatlanságból fakad. — Ezzel én is egyetértek — fűzi hozzá Szur- mó András. — Nem mindenki látja világosan például azt, hogy a hús felvásárlási árának az emelésével az állatnevelés fokozására ösztönözzük a termelőszövetkezeteket. Találkoztam az elmúlt hetekben ilyen kérdéssel is: máért kell a tsz-éket segíteni, hiszen a parasztság így is szépen keres. — Azt kell megmagyarázni ezeknek a munkásoknak. hogy a felvásárlási árak emeléséből származó többlel jövedelem nem a termelőszövetkezeti dolgozók zsebébe vándorol, hanem a közös gazdaságok fejlesztését szolgálja — mondja Dömer elytárs. Bányai Ferenc, a városi pártbizottság munkatársa igy egészíti ki a gondolatot: — Elsősorban a párttagok feladata, hogy türelmes szóval meg. győzzék azokat, akik ma hn nnn n m®g nem ismerä: fei a 1 ’ '' 1 p ■ y bérintézkedésekkel kapcsolatos összefüggéseket, és ezért helytelen következtetéseket vonnak le. — A gondok után most már szóljunk arról is, amit vita nélkül, egy csapásra magunkévá tettünk — mondja művezető társaira kacsintva Szurmó András. Könnyű kitalálni, hogy a fizetésemelésre céloz. — En talán még jobban örülök annak, hogy rendezik a művezetők fizetését, mint maguk, az érdekeltek — szól közbe az igazgató. — Eddig ugyanis sokan azzal utasították vissza a felelősségteljes beosztást, hogy szakmunkásként többet keresnek. Valljuk be, nem egészen alaptalanul. Kovács Ferencné, az üzemi nőbizottság vezetője, arról beszél, hogy az alacsony keresetű fizikai munkások sem panaszkodhatnak. Az üzem dolgozóinak túlnyomó többsége pedig éppen ebbe a kategóriába tartozik. Állítása igazolásául gyors számvetést, is készít arról, hogyan alakul majd — előreláthatólag — egy kétgyermekes család évi jövedelme az intézkedések életbe lépte után. Nem elsőízben végzi el ezt a munkát. Az elmúlt hetekben sok munkatársát nyugtatta meg a sokat tapasztalt, higgadt szavú munkásasszony. Szavait azzal zárja, hogy ő annak is nagyon örül, hogy emelik a pedagógusok fizetését, mert a családjában egy tanító is akad. Lassan szürke függönnyé sűrűsödik a szobában a cigaretták füstje és mi már régen túl vagyunk a kezdeti problémákon. A marhahús fogyasztód árától eljutottunk addig, hogy ha fellendül az állattenyésztés, tovább növelhetjük az exportot és a külföldön értékesített szarvas- marhákért korszerű gépeket, olcsó fűtőanyagot vásárolhatunk majd. Egy középkorú munkás — eddig alig szólt valamit — fejből idézni kezdi a környező országok termelési adatait Csak azért, hogy bizonyítsa: alaposan meg kell fognunk a dolog végét a következő években, ha nem akarunk lemaradni barátaink mögött. — Mert kizárólag rajtunk múlik ám az — emeli fel hangját —, hogy néhány év múlva az árak lefelé, vagy felfelé igazításáról kell beszélnünk a pártnapon. Békés Dezső mesebb egy kicsit tovább időzni, hiszen .egyik legnagyobb feladata a pártszervezetnek. __ Én az elmúlt év júliusa ót a vagyok a pártbizottság titkára — tájékoztat Csáki elvtárs — azóta öt párttaggal és négy tagjelölttel gyarapodott a pártszervezet. Az elmúlt évben összesen 13 tag- és tagjelöltfelvételt tárgyaltunk. — Ügy értesültem, hogy a pártszervezet fiatalokból álló aktívabálózatot épített ki, akik egyúttal utánpótlást is jelentenek a tag- és tagjelöltfelvételben. — Igen. ók tényleg sokat, segítenek, különösen ott, ahol kevés a párttagunk, például az állattenyésztésben. Nemrég vettük fel Kiss Györgyöt tagjelöltnek. Kiváló állatgondozó. Az ő munkájának is köszönhető, hogy a hízó marhák zömét olasz exportra tudjuk szállítani. , , . Van olyan növénytermesztesa brigádunk, például Fricska Istváné, melyben csak egy párttagunk és egy tagjelöltünk van. Ez a brigád egyébként kiválóan dolgozik. Az a tervünk, hogy a 15 fiatal aktivistából az idén felveszünk nyolc-tíz tagjelöltet. RÉGÓTA ISMEREM a szövetkezetét, tudom, hogy a tagság néhány kivétellel tanyán él. A közösség földjei 12 kilométer hosszan nyúlnak el a kiskunfélegyházi határban. A tanyai emberek, éppen a környezethatása miatt, más típusúak, mint a zárt. településen élők. Zárkózottak, nehezebben közelíthetők meg. Éppen ezért különösen sok és nehéz dolga van a párt- szervezetnek. — Szorgalmas, dolgos emberek a mi tagjaink, évről évre nagyobb léptekkel haladunk előre. A tanyavilág lehetőséget ad a háztáji gazdálkodás jobb kiaknázására, az árutermelésből származó jövedelem számottevő. A közösből is mind több a bevételük a gazdáknak. Ahogy nő a jóllét, úgy jelentkeznék a saelleml igények. Természetesen ehhez hozzájárul a pártszervezet agitációs tevékenysége • is —„ magyarázza Csáki elvtárs. E téma kapcsán mindjárt rátérhetünk a párt- és szakoktatás helyzetére, amelyet márciusban tárgyal majd a pártszervezet. — Néhány számot érdemes ismertetni. A gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamán tizennyolcán, az időszerű kérdésekén tizenhatan, a KISZ-oktatásban tizennyolcán vesznek részt. A SZAKOKTATÁS iránt is nagv az érdeklődés. Negyvenen a gépészeti tanfolyamon, tizenkilencen az állattenyésztési tanfolyamon tanulnak. , Ilyen nagy népszerűsége még soha nem volt a tanfolyamoknak ebben a szövetkezetben. De olyan sem fordult elő, hogy 4000 forint értékű politikai tartalmú könyv fogyjon el. mint az utóbbi hónapokban. — Hogy oldják meg a gazdák részvételéi, hiszen a tanyaviíágból nem könnyű bejönni a városban levő termelőszövetkezeti központba — Vontatóval hozzuk be őket Büszkén mondhatom, hogy mindenki eljön és lemorzsolódás nincs. íme, néhány villanás egy tanyavilágban dolgozó pártszervezet munkájáról, eredményeiről. gondjairól. A párttitkár elvtárs aznap is korán kelt, mikor ez a beszélgetés lezajlott. Ágó Józseffel, a szövetkezet elnökével, már hajnalban kint jártak a famajorban — a szán fogattal. TÉLEN, NYÁRON, hóban, fagyban, esőben, sárban, harmatos reggeleken, mindig együtt járják a határt, alig parkad. így lehet csak irányítani a munkát, megtudni a gazdák gondjait, segíteni panaszaikon, megismerni gondolataikat, mert a mezőgazdasági munka olyan műhelyben fojyik, amelynek az égbolt a teteje. Kereskedő Sándor y ■> •• Önállóságon alapuló együttműködés A Minisztertanács legutóbbi üléséről kiadott tájélcoztatóbói értesültünk arról, hogy a kormány rendeletet hozott a szállítási szerződések rendszerének új alapon történő rendezésére. A rendelet szeptember 1-én lép életbe és így elegendő idő jut a vállalatoknak, minisztériumoknak. döntőbizottságoknak arra. hogy megfelelően felkészüljenek alkalmazására. * A rendelet azoknak az intézkedéseknek a sorába tartozik, amelyek a gazdaságirányítás új rendszerének fokozatos bevezetését szolgálják. A vállalatok nagyobb önállóságán alianuló együttműködését elsősorban azzal segíti elő, hogy feloldja a szerződések merev tervhez kötő t- ségét. Eddig ugyanis igen megnehezítette a szerződéses kapcsolatok kialakulását az, hogy a termelési tervek egy része csak év közben került jóváhagyásra, a szerződéskötési igények zöme viszont már az előző év utolsó negyedében jelentkeztt. A jövőben nem a tervidőszakok, hanem a tényleges szükségletek határozzák meg a szerződéskötések időpontját. * Törekedni kell arra is — hangsúlyozza a tájékoztató —, hogy a vállalatok gazdasági kapcsolatai egyre nagyobb területen kényszertől mentesen,' kereskedelmi eszközökkel alakuljanak ki. Az új rendelkezés lehetőséget ad a feleknek arra is, hogy árengedményben vagy felárban állapodjanak meg. Pél-S dával is illusztrálhatjuk az intézkedés jelentőségét! Tavaly a telefongyár — exportberendezéseihez — galalit rudat akart rendelni a Bács-Kiskun megyei Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalattól, kilenc színben. A megyei üzem azért nem tett eleget a megrendelésnek, mert színenként 10—15 kilogramm „tuskó” keletkezik az extruder kitisztításakor, és az anyagveszteség miatt lényegesen többe került volna a késztermék, mint amennyit az árelőírás szerint felszámolhatott. * Ismeretes, hogy a felesleges készletek értékesítését célzó 114/ 1965. P. M. O. T. számú utasítás értelmében a vállalatok az év elején felbonthatták azokat a szerződéseket, amelyek az elfekvőségek növelését eredményezték volna. Ez a jól bevált utasítás életre kel — bizonyos módosításokkal — az új rendelkezésben is. Amennyiben a szükségletek időközben megváltoznak, a vállalatok elállhatnak a megrendeléstől a teljesítési határidő előtt, a" szállító költségeinek a megtérítése ellenében. * A termékek minőségének a javítását egyrészt bizonyos jótállási előírásokkal, másrészt a kötbérkulcsok emelésével szolgálja a rendelet. Erre igen nagy szükség van, hiszen tavaly a megyében is sok millió forint értékű kárt okozott a népgazdaságnak a szerződések hanyag, szakszerűtlen megvalósítása. A Bajai Bútor- és Faipari Vállalat például 55 garnitúra lakó- szababútort olyan rossz minőségben készített el. hogy az áru' csak jelentős árengedménnyel lehetett forgalomba hozni, * Cikkünkben nem térhettünk ki az új rendelkezés minden vonatkozására, annyi azonh^ bizonyos, hogy a szerződéskötési rendszer reformja is hathatós támogatást nyújt majd a harmadik ötéves terv feladatainál a megvalósításához, ■ • • B. D
