Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

198«. .fantiár 19, szerda

3. oldal

#

Egy járás előre lép

Épül a gázvezeték

Beszélgetés dr. Pilz Károllyal, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnökével

Megvitatták a MEDOSZ első félévi munkatervét

Pártnap utáni beszélgetés

lakosság több mint felét, kb. 35 ezer személyt, vizsgáltak meg a tbc emyöképszűrö állomáson.

Uj művelődési intézmények

A művelődési intézményekről szólva elmondotta Pilz elvtárs: — Tavaly folytatódott az ötven személyes modem óvoda kialakítása Akasztón. Bóesán és Kaskantyún az iskola mellett sporttelep és gyakorló kert létesítéséhez kezdtek. A már említett csengődi és tábdi kultúr- otthonon kívül meg kell említeni, hogy új, megfelelő helyre költözött a járási könyvtár, ami a múlt év végétől művelődési autót is kapott. Ez megkönnyíti a népművelő munkát, hiszen a járás lakosságának 38 százaléka tanyán él. Októberben cigányiskola nyílt hat-tízéves gyerekeknek Kecelem Az iskola létrehozásához jelentős társadalmi segítséget is kaptunk.

— Ebben az évben tovább folytatjuk a tanyai iskolák korszerűsítését. Kecelem Fülöp- szálláson hétközi otthont létesítünk, s terveink között szerepel a Kiskőrösi Petőfi Gimnázium bővítése, a soltszenimrei új iskola felépítése is —, fejezte be nyilatkozatát a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke.

B. Gy.

sebb megtartásán kívül a munkaköri oktatás színvonalának emelése, s a dolgozók felelősségérzetének növelése a hatékonyabb munkavédelem érdekében.

A részvevők ezután megvitatták a MEDOSZ első félévi munkatervét. E szerint februárban a megyei bizottság a tavalyi munkaverseny tapasztalatait értékeli. s az idei tennivalókat beszéli meg. Áprilisban az üzemi balesetekről és a munkavédelmi intézkedési tervek végrehajtásáról. illetve az ezzel kapcsolatos feladatokról tanácskoznak. Májusban az Izsáki Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának tevékenységét vizsgálják.

Felkerestük dr. Pilz Károly elvtársat, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnökét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a járás

1965. évi előrehaladásáról, fejlődéséről.

— Köztudomású — kezdte a beszélgetést dr. Pilz Károly —•, hogy járásunk mezőgazdasági jellegű. A lakosság bevételi forrásának több miint 80 százalékát a szőlő- és gyümölcstermelés adja. 1965-ben az előző évi termésnek csak mintegy felét takarítottak he, emiatt a lakosság bevétele kb. 200 millió forinttal csökkent. Ennek kihatása érezhető természetesen a félvásárlási tervek teljesítésénél, a kereskedelmi forgalom alakulásánál, habár tavaly ugrásszerűen megnőtt az igény például a tartós fogyasztási cikkek iránt.

A helyiipar-feflesztés eredményei

— Hogyan alakult az iparfejlesztés és az ipari termelés a járás területén

— A lakosság száma évröl- évre csökken, de az elvándorlás mértéke egyre kisebbre zsugorodik. Jelenleg több mint ezemyolcszázan járnak a járás határán túlra dolgozni, az iparba. Ez is szükségessé, indokolttá teszi a helyi iparfejlesztést, amit elsősorban Kiskőrösre koncentrálunk. Kijelölésre került az új iparterület, elkészült a rendezési terv, s a villamosenergia oda vezetése is megtörtént.

— Az ipari termelésről elmondhatom; 1965 a megszilárdulás esztendeje volt. Kedvezően alakultak a termelékenységi mutatók, a létszámgazdálkodás. A Kiskőrösi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat nyereséggel zárta az évet, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz pedig az exportfeladatok teljesítésében ért el kimagasló eredményt.

— Mit mutat a kőzségfejlesz- tés „mérlege”?

— Az elmúlt öt évben elsősorban építési jellegű feladatokat valósítottunk meg a járásban — a középületek hiánya miatt. Tavaly’ megváltozott a helyzet, öt községünkben a legfőbb feladatot a vízellátás megoldása képezte. ^Tabdin, Csengődön kultúrház, Tázláron tanácsház, Kecelen gyümölcstároló épült. Kecelen, Kiskőrösön és Soltszentimrém pedig nagyobb összegeket fordítottunk villamosításra. A lakosság 2,6 millió forint értékű társadalmi munkával vette ki részét a községfejlesztési feladatok végrehajtásából.

313 ház magánerőből

A lakásépítkezésekről szólva Pilz elvtárs elmondotta; 313-an kezdtek hozzá magánerőből házépítéshez. Kecelen, Bóesán, Im- rehegyen, s természetesen Kiskőrösön tervfeladatot képezett a lakásépítés. A járási székhelyen 20 szövetkezét! lakás építése fejeződött be, s ha zökkenőkkel is, de megindult a népfront által kezdeményezett lakásépítési akció. Az elmúlt évben csaknem száz lakóházat bővítettek, korszerűsítettek tulajdonosaik. Az előrehaladás ellenére előfordultak hibák Is az építkezéseiméi. Elsősorban az ajtók, ablakok és a cement hiánya okozott gondot. Ezt szeretnénk már elkerülni az új évben.

— S ha már az építkezéseknél tartunk, él kell mondanom, a múlt évben nagy erőfeszítéseket tettünk Kiskőrös fejlesztésére. Az építkezések, az iparfejlesztés halaszthatatlanná tették a csatornázás megkezdéséta járási székhelyen. Részben megkezdődött. másrészt folytatódott több foratps középület tető alá hozása, az út- és járdaépítések ugyancsak számottevőek voltak. Viszont a szociális és művelődési intézmények tekintetében rendkívül elhanyagolt még mindig Kiskőrös, különösen a bölcsődei, óvodai, napközi és diákotthon-ellátásira gondolok. Az a célunk, hogy e tekintetben is előbbre jussunk.

Az egészségügy és művelődésügy eredményeit így foglalta össze Pilz elvtárs:

— Az egészségügyi ellátás — a körzeti orvosi hálózatot, az egészségügyi káderek számát, képzettségét, munkáját illetően —, jónak mondható. Évről évre nagyobb problémát jelent azonban a rendelőintézetek hiánya. Tavaly például több mint tízezer beteget utaltak be járásunkból a körzeti orvosok a kiskunhalasi és a kecskeméti szakorvosi rendelőkbe.

— Szeretnénk, ha a községek vezetői a keceli példa nyomán erőteljesebben szorgalmaznák az öregek napközi otthonának létrehozását. A gyermekszakorvosi ellátás alapjait leraktuk, s ennek eredményeként tavaly az első háromnegyedévben 2,4 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság. Fertőző megbetegedés egy sem fordult elő a járás területén. A 60 ezer főnyi

Kedden délelőtt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházéban tartotta idei első ülését a MEDOSZ megyei bizottsága.

Varjú Jánosnak, a megyei bizottság titkárának megnyitója után Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója ismertette a gazdaság elmúlt évi munkavédelmi tevékenységét. Elmondotta, hogy bár egészében csökkent az előző évhez képest a balesetek száma, a helyzet mégsem megnyugtató. Ezért idén szigorúbb intézkedések megtételére és hatékonyabb felelősségrevonásra kerül sor.

Idei feladataik közé tartozik a biztonsági szemlék rendszere1M' ár több mint másfél órá- ja beszélt az előadó, a hallgatóság mégis minden szavára feszülten figyelt. A megyei pártbizottság titkára, Erdősi József először a második ötéves terv idején elért eredményeket értékelte, majd ' a Központi Bizottság 1965. december 8-i ülésének határozatát, ni új ár- és bérrendszerre vonatkozó intézkedéseket elemezte, végül az elkövetkező tervidőszakban ránk váró feladatokról szólt.

A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének dolgozóit ezúttal a beszámoló ár- és bérintézkedésekre vonatkozó része érdekelte elsősorban, ám a megyei titkár nyugodt hangon, világos, egyértelmű szavakkal a gazdasági iés politikai összefüggéseket is részletesen magyarázta. Előadását így fejezte be;

— Nem lezárt téma ez, sokat lehet és kell még róla beszélgetni.

Egy idősebb munkás külsejű férfi — aki mellettem ült — egy tétova lépést tett az emelvény felé. Amikor azonban látta, hogy a megyei titkárt már sokan veszik körül, felém fordult, csak ennyit mondott:

— Ez érthető, világos beszéd volt.

Másnap újra ellátogattam a

ZIM-be és felkerestem a pártnapi szomszédomat, akiről bemutatkozáskor tudtam meg, hogy Mészáros Ferenc öntödei

művezető.

_ folytassuk a tegnap esti beszélgetést — kértem őt.

— Aki odafigyelt — már pedig mindenki odafigyelt — az megérthette az előadó beszédéből. hogy miért helyes az ár- és bérrendszerről, valamint a következő tervidőszak feladatairól hozott párthatárzoat. — mondta Mészáros bácsi. —Most már azt is értem, milyen nagy szükség volt erre.

A pártnap előtt is sokat beszélgettem például a Tyitov szocialista brigád tagjaival. Azt latolgattuk: igaz néhány árucikk drágább lesz. de néhánynak csökkentik is az árát. Amit például szénre többet kiadunk, azt megtakaríthatjuk majd a ruházkodáson. Most viszont art is megértettem, hogy amit elvesztettünk'a réven, azt duplán visszanyerhetjük a vámon. Természetesen egy bizonyos távlaton belül gondolom ezt. Egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelése ösztönzően hat a gazdálkodásra, többet termel a parasztság, ami a

Csontig hatoló szél fúj. kész- De az alig húszas létszámú tyű nélkül másodpercek alatt te- kis csoport tagjai csak elvétve hetetlenné gémberedik a kéz. jutnak pihenőhöz. Nem is taná- Nagy könnyebbség már az is, esős hosszan ácsorogni, mert ha a metsző örvények elől szél- hiába a vattakabát, a bélelt védett helyre lehet húzódni. kesztyű, a csizma, ha nem moVáratlan fennakadás a munka kezdetén. Elszakadt a lánctalp a traktoron. Műhelyben könnyű volna megjavítani, itt azonban ifi ég emelő sincs. Sárga Imre traktoros azonban szellemes megoldást talált: kicövekelte a traktort a földbe sülyesztett vezeték végéhez, s így sikerült a szakadt lánctalp felőli oldalt felemelni. Deli József szerelővel azután órák alatt rendbe hozták a hibát. Itt már éppen eresztik vissza a traktort a talpára.

Harangozó György hegesztő a ruhaszaggató szélben egész nap a csövek mellett kuporog.

zog az ember, kegyetlenül átjárja a hideg.

Tegnap érkeztek és mára várják a lakókocsit, ahol aztán majd meg lehet melegedni a munka szünetében.

Mozgalmas, de viszontagságos is a Kőolajvezeték Vállalat dolgozóinak élete. Kunszentmiklós és Szabadszállás között találkoztunk velük, amint éppen űj munkahelyre települtek. Télen sem pihenhetnek, mert még ebben az évben be akarják fejezni a Kardoskút—Adonyi gázvezeték építését, amelv keresztben szeli át Bács-Kiskun megyét is. A Duna—Tisza közi szakaszon a 100 kilométeres hosszúságú vonalat, kétszáz ember építi.

Izsvák Sándor csoportja Kun- szentm-iklós határában dolgozik. Kinn. a szabad ég alatt kell összehegeszteni a félméteres átmérőjű csöveket, de gép ássa az árkot, gyorsan haladnak. Naponta egy-másfél kilométer hosszúságú szakasszal készülnek eL

piacon árubőséggel, ezzel együtt olcsóbbodással jár. Haszna lesz ebből a tsz-gazdáknak, a munkásoknak és a népgazdaságnak is.

A rekeszkészítő műhelyben a pártnap másik résztvevőjével, Habran László elvtárssal találkoztam. Amikor az előző napi összejövetelre* terelem a szót, mosolyra derül az arca.

— Tudja milyen éles viták folytak itt a pártnap előtt? Rémhírek keltek szárnyra mindenfelé az üzemben, senki sem tudta kinek higyjen. Tegnap azután mindenkinek tetszett Erdősi elvtárs tájékoztatója. Beszólt az eredményekről, de nem hallgatott a közben elkövetett hibákról sem és arra kért bennünket, segítsünk azokat a hibákat kiküszöbölni.

Hát igen! Az őszinteség mindenkinek tetszett. Ma már senki sem beszélt össze-vissza, megnyugodtak a dolgozók. Nem érint bennünket túlzottan a nyugdíjjárulék emelése és igazságosabb bérrendszert alakítanak ki. A pártonkívüliek is jöttek hozzám mondani, hogy most már tudják mennyire helyesen látta a párt a problémákat, amikor az ár- és bérintézkedésekre vonatkozó határozatát meghozta.

__ IV ekem nagyon furcsán

1 ’ hangzott, hogy nálunk Magyarországon az olyan cikk árát, rnán-t a hús, a szén stb.

emelik. — mondta Tassi La- josné, a munkaügyi osztály dolgozója. — És amikor először olvastam erről az újságban, bevallom. sokkal sötétebbnek láttam a helyzetet. Most a pártnapon sok mindent megértettem. A piacon az árufelhozatalnak kell emelkedni ahhoz, hogy az árak csökkenjenek. Árubőség pedig akkor lesz, ha a mező- gazdaságban növekszik a termelési kedv. S ez nekem is érdekem, hiszen háziasszony is vagyok és nem mindegy, mibe kerül a tojás, a baromfi, a zöldség. a gyümölcs.

Majoros Sándor festővel a gépműhelyben találkoztam.

— Sokat beszélgettünk a szaktársakkal a pártnapról. — mondotta. — jSrdősi elvtárs nagyon világosan érzékeltette ve lünk az ország, a megye he’.v zetét, és az intézkedések jelgr • tőségét. S mára nemcsak a ti' lönböző kósza hírek szűn’.e’* meg a gyárban — tette hozz.'. nevetve —, hanem mindent' amolyan közgazdásszá kezd v-í’ ni. Figyelem a többieket, számolgatnak. De nemcsak masár- költségvetés formájában csinálják ezt, hanem úgyis latolgatnak. mi a jó az egész népgazda ság szempontjából. És én az* mondom, most év kezdetén e: nagyon is jól van így.

Nagy Ottó