Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
iWxi.VVTT'.y^Híradó katonák kozott Délelőtti eszmecsere... Kékes fehéren csillogott a behavazott táj. Az északi szél kavarta porhóról visszacsillanó napsugár szivárványt font a katonai rádióskocsi köré. Bent barátságosan duruzsolt a nyersolajkályha, amelyhez természetesen kapcsolódott a halkan zümmögő rádiókészülék. Kapcsolók, mérőműszerek fehéren és vörösen villogó fények káoszában biztonságosan végezte munkáját Kocsis Lajos őrvezetfl. A távíróbillentyű úgy pattogott újjai alatt akárcsak a gépkocsik ablakának ütődő hószemcsék. — Egy évvel ezelőtt — kezdte a beszélgetést — amikor elvégeztem a gimnáziumot, behívtak katonának. Nem, nincs tanult szakmám, de itt a néphadseregben egy olyan képesítést szereztem, amelyet a polgári életben is hasznosíthatok . .. Arra gondoltam ha leszerelek, leteszem a polgári távírászvizs- gát, s valamelyik külkereskedelmi vállalatnál elhelyezkedhe- tem. A melegben könnyen fölenged a hangulat, s az eddig a kályhánál szerényen, csendben álló fiatal katona, Szemán Tibor honvéd is megszólalt. — Biztos sikerülni fog az elhelyezkedés, hiszen az örvezetö elvtárs nagyon ért a rádióhoz... 0 tanított meg engem is forgalmazni ... A fiatal katona nedig nem is újonc ebben a szakmában, hiszen az apja Budapesten elektroműszerész, tőle és a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban ahol érettségizett, tanulta a híradástechnikát. Az egyetemi felvétel után került az alakulathoz. — A leszerelésig — folytatta a vékony arcú pesti fiú — szeretném alaposabban megtanulni a rádió kezelését, de emellett készülök az egyetemre is. Matematikát és németet tanulok ... Azután sem leszek hűtlen a híradáshoz, hiszen a választott szakom. Központokat szeretnék tervezni, olyanokat emelyek tranzisztorral működnek ... Alig néhány méterrel a nehéz rádió kocsijától egy kis terepjáró gépkocsi ponyvája alatt beszélgettünk két másik rádióssal. Ide bizony befújt a szél, s a billentyűző távírász sokszor le* helte meg fázós újjait. Steiner I,ászló hovéd szintén egyetemre készül, ő azonban már az erősáramú szakra iratkozott be. Könnyen megbarátkozott a katonaélettel, s mint rádiótávírász is a legjobbak között van.^ Parancsnoka Ferenczi Zoltán őrvezető dicséri is beosztottját. g tizedik Kecskeméti Jogásznapok A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete és a Közalkalmazottak Szakszervezete az idén is megrendezi Kecskeméten a jogásznapokat. A mostani, 10. Kecskeméti Jogásznapok a jubileumhoz méltó gazdag műsorral várják az ország különböző részeiből — Budapestről, Szegedről — érkező neves egyetemi tanárokat, bírákat, s a jog egyéb területein dolgozó elméleti és gyakorlati jogászokat. A jogásznapok programja február 4-én délelőtt tíz órakor kezdődik, amikor dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke megnyitja a városi tanács dísztermében a „Kecskeméti Jogásznapok 10 éve” című kiállítást, majd dr. Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügy-miniszter mond bevezetőt. Ezt követően — ugyancsak a díszteremben — dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára tart előadást „Az ideológiai irányelvek és a jog néhány összefüggése” címmel. Február negyedikén délután három órakor folytatódik a program dr. Dal- los Ferencnek, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének, miniszterhelyettesnek „A jogpolitikai elvek alkalmazásának módszereiről az államigazgatásban” című előadásával. E témához kapcsolódik dr. Martonyí Jánosnak, a Szegedi József Attila Tudomány- egyetem Jogtudományi Kara tanszékvezető tanárának, dr. Mahács Gábornak a megyei tanács osztályvezetőjének és dr. Hegedűs Istvánnak a Kiskun- halasi Járási Tanács végrehajtó- bizottsága elnökének hozzászólása. Másnap, február ötödikén folytatódik a jogásznapok eseménysorozata. Délelőtt tíz órakor a városi tanács dísztermében dr. Eörsi Gyula akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának tanszékvezető tanára „Anyagi ösz— Nemregen tartottunk versenyt a távírászok részére és Steiner honvéd mindenben első lett... Hetvenes sebességgel tud venni, igaz az adás egy kissé nehézkesen megy ... Az őrvezető beszéd közben előrehajlott, s a bunda kivágásában előtűnt egy jelvény. Ferenczi Zoltán őrvezető első osztályú rádiótávírász. Ezt a kiváló tudást itt szerezte meg, pedig ez a kunszállási villanyszerelő azelőtt sohasem rádiózott S, hogy ezenkívül kiváló nevelő is, azt bizonyítja, hogy húsz fiatal katonát tanított meg a rádiótávírász mesterségre ... A laktanya egyik tantermében a géptávírások éppen foglalkozáshoz készülődtek. Akárcsak a rádiósok ők is a technikát dicsérik. Korszerű, de mégis könnyű katonai géptávíró kezelését nagyon gyorsan tanulták meg. Négy hónapja katona Hajma László honyéd, s máris 120- as sebességet ért el. Ez annál is dícsérendőbb, mert a gépírás mégsem egészen férfias foglalkozás. — Szeretem a géptávírót, hiszen kapcsolódik tanulmányim- hoz is. Villamosmérnöknek készülök. Szüleim? Izsákon élnek, édesapám az általános iskola igazgatóhelyettese. Szerettünk volna meggyőződni arról a bizonyos 120-as sebességről. s a vékony szemüveges fiú a halkan zümmögő géptávíróhoz ült. Egy 120 betűs távirotot egy perc alatt „pö- työgtetett" le hiba nélkül. Szél László főtörzsőrmester, aki a géptávírászokat oktatta csak dicsérte katonátit. — A fiúk nagyon lelkiismeretesen készülnek a katonai hivatásra, s emellett még arra is jut idejük, hogy naponta foglalkozzanak elméleti kérdésekkel. Az erős szélben apró hókristályok csapódtak az ablakhoz. A meleg tanteremben hajkan zümmögnek a gépek, kattognak a távíróbillentyűk. Fiatal katonáink készültek a haza védelmére. Gémes Gábor tönzés — Anyagi felelősség” című előadása hangzik el, amelyhez kapcsolódva felszólalnak, mint bejelentett, illetve felkért korreferensek dr. Sárándi Imre az ELTE jogi karának docense, j dr. Várgedő Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, és dr. Falu György a Kecskeméti Járásbíróság helyettes elnöke. Záróbeszédet dr. Jókai Lóránt a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára mond. Este pedig az Aranyhomok termeiben hagyományos jogászbálat tartanak. G. S. 16 000 csirke naponta Naponta 16 ezer csirkét dolgoznak fei a Baromfiipari Vállalat. kecskeméti telepén. Az új, 195 méter hosszú gépsoron, fotocellás berendezés automatikusan számlálja, mén a feldolgozott baromfit. A gép üzembe helyezésével kétszerié több rántani való csirke kerül műszakonként nylon tasakokba, mint a hagyományos eljárással Helvenféle rövidital ötvenkét országban Egy millió forintot érő hordók A Magyar Likőripari Vállalat több mint 70 rövidital készítményeit 52 "országban fogyasztják. Egyik régi pincéjében, Budafokon honosították meg a magyar borpárlatból érlelt brandy előállítását. Hatalmas hordókban érlelik, tárolják itt a nemes italokat. A legnagyobb köztük hat vagon tartalmát fogadja be, a legkisebb „csak” 800 literes. Ezekben a lélegző tölgyfahordókban, amelyek értéke körülbelül 30 ezer forint — tartalmukkal együtt 1 millió forint — hónapokon át érlelik a „lánchíd” és „Budafok” néven ismert italféleségeket. Fontos, hogy az érleléshez az évszakok változásával megfelelő hőmérsékletet biztosítsanak, télen például csak fél fokkal lehet alacsonyabb a pince hőmérőjének higanyszála, mint nyáron, a legkellemesebb levegőt a 18 Celsius-fok jelenti. A palackozásra beérett italt gondosan tisztítják, 25 azjbesztlemezen keresztül csurgatják, több atmoszféra nyomássalj. Sokféle egzotikus és gyógynövényből állítják össze a legkülönfélébb italokat, keverésük aránya szigorú gyártási titok. A keserű likőrökbe például 40—50 fajta gyógynövény kivonata kerül, pontosan meghatározott arányokban. A! Hubertus.különleges aromáját 36 féle anyagból nyerik, a brandyhoz 7 féle ízesítőt és még tokaji bort is adnak. A világszerte kedvelt barackpálinkából, 10 fajta között lehet választani. Legújabb készítményük a Cherry-dry, meggypálinka, j tiszta gyümölcslé és szesz házasításával. A több mint félszáz ország között a Szovjetunióban lassan a Vodka népszerűségével vetekszik a magyar brandy, a baráti országok is ezt kedvelik a legjobban, Svájcba „cseresznyevizet”, New Yőrk-ba különleges szilvapálinkát, Kanadába Császárkörtét, Bogotába Vodkát, Nyugat-Németörszágba kecskeméti baráckpájlinkát szállítanak, de még Ausztráliában, Dél-Ame- rikában és t>él-Afrikában is váriák küldeményüket. S hogy mijyen sikerük volt eddig is külföldön, száznegy- venkilenc aranyérem bizonyítja, nemzetközi versenyeken nyerték. Az elsőt még 1873-ban a bécsi világkiállításon. • PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr Weltner Dantei. Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség; Kecskemet, Városi Tanácsház Szerkesztósegi teleionközpont: 26-19 . 25-16. Kiadóhivatal) Kecskemet. Szabadság tér l/a Telelőn: 17-09 Terjeszti % Magyai Posta. Előfizetési dlt i nőnapra u törült. Előfizethető a Helyi poátamvataloknál é» kézbesítőiénél Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefoni 11-85. |Bdfa: 25 0«%, Á sörbarát monológja — Látja barátom: itt ez az üveg sör. De mindjárt nem lesz itt, mert én megiszom. Olyan ez a napi egy üveg sör énnekem, mint az orvosság. Vas egészségem van tőle. Mondom is a feleségemnek. hogy anyjuk, megérem a száz évet is, ha sikerül a napi söradagot mindig bevenni. Ö nem is tiltakozik ellene. Mikor reggel megyek a munkába, már ott van az asztalon a tizes. Ö készíti oda. Tudja, hogy rendes ember vagyok, nem költőm másra a pénzt, csák megiszom a napi egy üveg sörömet. Más a cigarettával van így. Csakhogy az méreg. Rombolja a szervezetet. Nézze meg azt az embert ott a pádon. Munkatársam. Naponta egy doboz Kossuthot szív el. Meg is látszik rajta’. Csont-bőr a szerencsétlen, pedig mondom neki; — Lajoskám. mért nem próbálkozol a sörrel? Hajítsd a francba azt a bagót. Méreg az teneked édes komám... de nem hallgat rám. Nem is viszi már messzire a bőrét. — Na! Most. hogy a fél üveggel már lenyeltem. egészen másképpen érzem magam. Nehéz testi munkát végzek én a vasas szakmában. már öt éve. Azelőtt a sörgyárban dolgoztam. ott kaptam rá erre. De volt ám olyan nap ottan. hogy öt, hat litert bevágott a dolgozó. Egyszer azt mondom magamban: megálljunk József! Nem teneked való ez a rengeteg ital. Elrontja a májadat, felpuffasztja a hasadat, meg minden. De olyan voltam ám akkor, mint a bika. Egy mázsát játszva emeltem a fejem fölé. Nem azt mondom, mé„, most is elmozdítom a helyiről odabent azt a nehéz satupadot. — Aha! Dolgozik már az áldott kis italka. Látja, hogy böfögök tőle. Ilyenkor tisztul ki a szervezetből a sok káros valami. V Hajtja kifelé a sör; £n, ha miniszterelnök lennék, betiltanék mindenféle szeszeket: bort. pálinkát, meg ilyeneket, és elrendelném, hogy mindenki igyan meg naponta egy liter, vagy fél liter sört. Az az egészség barátom! Látom, hogy mosolyog ezen, pedig nincs igaza drága szaktársam, mert amit ez a kis zöld üveg tartalmazi. többet ér mindenféle patikai kenőcsnél, meg poroknál. A múltkor is így szól a szomszédom: mondja szaki bácsi, mi az istentől van magában olyan marha nagy erő. Én nem szóltam egy szót se. Bementem a konyhába, kihoztam a sörös üveget. Odatartottam az orra elé: olvassa el. Hát ettől apuskám: Kinizsi sör! Ez tisztítja a vesét, az ereket, szépen megnyugtatja az ideget, jobb a látása az embernek. járása biztonságosabb. Szóval makk egészséges. Néha az asszony is csodálkozik, hogy te Józsi, ötvenöt éves létedre olyan vagy, mint húszéves korodban. Ezt is a sör teszi. — Ha például j’gy hazafelé a vonaton bevágom az egy üveg drehert, a vacsorát akár a falra is kenhetik tőlem. Nem azt mondom, kell a táplálék is a szervezetnek, de nem mindig. Bizony. nem mindig! Na kis üvegecske. Szépen besétálsz ide a táskába. mert már lassít a vonat. Ne tessék ne- j kém segíteni, le tudok én szállani. Majd i a kalauz szaki levesz a lépcsőről. Az asszony mog itt szpkott várni az állomáson. Most :s itt van, egyem a zúzáját. Vigyáz rám. Hát igen. Ilyen erős. egészséges, józan embert nem találhat sehol a földkerekségen. — Sál — I
