Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-15 / 12. szám
1966. január 15. szombat 5. oldal Szorgalommal és leleményesen * -m Ludánybene Ms község a megye észaiki határáru Sok te- J kintetben azonban mozgalmasabb, elevenebb itt az élet. mint akárhány nagyobb községben. Jól mutatja ezt az. ahogyan pontról pontra lelkiismeretesen végrehai+iátk az idén is a művelődési tervet. Bátran állíthatom, hogy La- dánvbenén a pórtház és a művelődési ház a falu központja. Estéről estére nyitva van a pártház is, ahol a párttagok és pártonkívüliek. fiatalok, idősek találkoznak, beszélgetnek, tájékozódnak és művelődnek. A művelődés munikásai és a pártszervezet aktívái egyaránt lelkiismeretesen felkészültek a téli esték hasznos eltöltésére. A programban szem előtt tartották az ideológiai és kulturális nevelő munka feladatait, ugyanakkor a községben lehetőségeket és a lakosság érdeklődését. A terv' végrehajtásában szorosan (igyüttműködndk a párt. az általános iskola neveim, a KISZ és a nőtanács. A pártoktaíűst Fórián László elvtárs irányítja, a községi pártszervezet titkára, aki maga is vállalta sok egyéb teendője mellett tanfolyam vezetését. A szocializmus építésének kérdései tanfolyamon huszonnyolcán tanulnak. Három tanyai körzetben pedig éppen most kezdődnek a téli tanfolyamok. Ezeket az előadásokat a községi pártvezetőség tagjai tartják, s a tavasszal „tanya- nappal” zárják majd az évadot. A községi tervben 50 TIT-elő- adás szerepel. Zömét az iskolákban és a művelődési otthonban tartják. Hasznos és eddig nem alkalmazott módszert vezettek be az ismeretterjesztő előadásokon: az előadást egy rövid. 20—30 perces politikai tájékoztató előzi meg. A jelek szerint bevált a kezdeményezés, az emberek érdeklődnek a tájékoztatás iránt, amit a község vezetői tartanak. Legutóbb a községi tanácselnök előadását több mint hefvenen hallgatták meg. A művelődési Otthonban és a pártházban tervszerűen felhasználják a tájékoztatásnak olyan eszközeit is. mint a sajtó és a rádió. Itt említem meg azt | a rendkívül nagy eredményt,; amit legutóbb a pártfolyóiratok j terjesztésében elérlek. A párt-1 folyóiratok előfizetőinek száma néhány hét alatt négyszeresére növekedett Ladánybenén. A kulturális munka igen sokoldalú és szerteágazó. Kolinászy Dezsőné művelődési otthonigazgatónak sokan segítenek. Sikeresen működik a művelődési otthonban az ifjúsági klub. Hetenként tartanak foglalkozást, Csólyospálosi tárj s ezek igen közkedveltek, mert a programot a fiatalok igényeinek megfelelően állították össze. Van itt politikai előadás, tánc, társasjáték, zenehallgatás, kultúrműsor-tanulás és talán fel sem soroltam mindent. Jól működnek a szakkörök is. Közülük évek óta a legsikeresebb munkát a népművészeti és hímző szakkör végzi. Tavasszal a 25 tagú csoport önálló kiállításon akarja bemutatni a téli esték termését. A két színjátszó csoportban mintegy negyvenen készülnek kisebb jelenetek előadására, s a műsorral ellátogatnak majd a tanyai kulturális körzetekbe is. Mivel a színház önálló előadásaira helybeh nincs lehetőség. a ladánybeneiek autóbusz- szal járnak be Kecskemétre. Erről csak annyit, hogy minden alkalommal „telt ház” van a színházi buszon, pedig nem is a kisebbik fajtát rendelik, hanem az Ikarus 55-öst. Erősen megjött a fiatalok, idősebbek kedve a tanuláshoz is. Az ősszel például huszonötén jelentkeztek, levelező úton akarták elvégezni a gimnáziumot. Sajnos, egyelőre nem sikerült, az illetékesek attól tartottak, hogy egv ilyen kis községben nem érdemes osztályt indítani, mert nem lesz meg a szükséges létszám, ha a kezdeti lelkesedés többekben lelohad. Megkezdődik viszont ebben az évben — amivel sokáig hiába próbálkoztak — a mező- gazdasági szakmunkásképzés. Eddig harminckettőn jelentkeztek, s így rövidesen megindulhat az előkészítő tanfolyam. Horváth Ignác SZAZBGYNÉHÁNY évvel ezelőtt elindult az ekhós szekér a latyakos útakon, körponyvdja alatt a színésztrupp, szívükben lelkesedés és hivatástudat. Kocsmafészerben, fogadóban letáboroztak és — terjesztették a színi kultúrát. Sok fáradás, sok küzdelem volt a vándorszínészek osztályrésze. Vannak-e napjainkban vándorszínészek? Igen, vannak. Csakhogy manapság kényelmes autóbuszba száll a társulat, a díszleteket, kelléktárt tehergépkocsira rakják, így indulnak a színhelyre. Pár óra legfeljebb az út. aztán előadás után ismét beszállnak az autóbuszba és hazamennek — Budapestre. Az Állami 'Déryné Színház tizenegy társulattal járja az országot. Megyénket is. Különösen a déli rész községeit. Barát Tibor, a színház szervezési osztályának vezetője röviden így tájékoztatott, bennünket munkájukról: — BÁCS-KISKUN megye nem tartozik azok közé. ahol kötelesek vagyunk előadásokat tartani. Hogy mégis eljárunk a megyébe, annak érdekes története van. Koltai Antal, a bajai járás népművelési felügyelője több ízben kért bennünket, hogy a járás községeiben szervezzünk élőadásokat. Eleinte nehezen álltunk . kötélnek, mert nem akartuk a Katona József Színház területét háborgatni. Mikor azonban a színház igazgatója, Hadó Vilmos és a megyei tanács művelődési osztálya részéről is a legnagyobb segítő készFmsz-kult úrié ■ el ősök továbbképz ése Január 11-évei a SZÖVOSZ és a megyei tanács népművelési osztálya közösen öthónapos továbbképzést indított. Kiskunhalason a művelődési házban, a földművesszövetkezeti kultúrfé- lelősök részére. A havonta sorra kerülő előadásokat a megyei kulturális vezetőit tartják. Az elsőn Gila János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője ismertette a szocialista népművelés jellegét és feladatait. Az előadás után filmvetítés volt. A következőkben szó lesz a művészeti nevelésről, a klubéletről, az erkölcsi és világnézeti nevelésről. Az előadások után minden alkalommal valamilyen gyakorlati foglalkozás lesz. (Filmvetítés, múzeumlátogatás, képzőművészeti kiállítás, bemutató-foglalkozások.) Az öthónapos továbbképzést összefoglaló vizsgával zárják. séget tapasztaltuk, megszerveztük a Bács-Kiskun megyei „tájolást” is. igv kezdődött. Azóta a Déryné Színház rendszeresen látogatja a megye községeit. Csak a tavalyi statisztikát nézzük meg. hogy fogalmat alkothassunk a színház megyénkben munkájáról. A tizenkét hónap alatt 80 előadást tartottak 23 ezer néző előtt. Valamennyit ott, ahol a kecskeméti színház egyáltalán nem, vagy csak ritkán szerepelhet. Sok olyan község van, ugyanis, ahol a művelődési otthonok színpada nem alkalmas a megyei színház előadására. EZEKRE a helyekre megy el a Déryné Színház. — Nekünk a „rossz” hely is megfelel, — mondja Barát Tibor szervezési osztályvezető. — Egészen kezdetleges színpadon is tartunk előadást. Egyetlen előírásunk van: fix összegre Szerződünk a művelődési házzal és ezt az összeget kérjük biztosítani. Mindjárt példát is mond. Ügynevezett „teltház”-akciókat szerveznek, vagyis hónapokkal előre szerződnek a művelődési otthonnal. így mód van a közönség beszervezésére. Egy 280 személyes kultúrházban 3300 forintért vállalják az előadást, de ebből még 15 százalék engedményt adnak a művelődési ház jaVára. Egy előadás tehát a művelődési háznak 2850 forintjába kerül, így még saját bevételre is szert tehet. LAPOZZUK csak át a műsortervet. Idén január 1-től július 17-ig a következő darabokat játsszák: Jókai: Űj földesúr; Molnár: Doktor úr: Illyés Gyula: Bolhabál; HusZka—Martos: Gül Baba; Kállai—Fényes: Majd a papa; Heltai: Néma levente; Ivan Sopov: Karnevál; Ábrahám: Bál a Sávolyban; Edmond Morlis: Álom és valóság; Jókai Szegény gazdagok. A repertoár tehát bőséges. Művelődési házaink élnek is a lehetőséggel. így igen sikeres előadásokat mutathatnak be fal- vainkban a színház művészei. A megye déli részének szervezését a -színház Tolna megyei szervező titkára, az északi részt pedig a Pest megyei titkár 1 végzi. MEGYÉNK déli részén külömaradjon itt. aki a baleset szemtanúja volt. Pistát hordágyra tették, bevitték a baleseti kórházba. Szerdán bementem meglátogatni. Eltört lábát gipszbe tették és magasra felkötötték az ágya végében. — Hogy vagy? — Láthatod. Csak ne legyek sánta. — Ugyan, két hét múlva kutya bajod — nevetgéltem, hogy megvigasztaljam, mert nagyon elkeseredett; félt. hogy sánta marad és fél ember lesz. — Nem hiszem. Az orvos kiírt betegállományba, két _ hónapra. — mondta szomorúan. Pistát két hét múlva kiengedték a kórházból, de a lába gipszben volt. Felesége érte jött, bazavitte. Mindegy, bogy hol fekszik, a táppénzt úgyis kapja. De Pista már nem jött vissza Pestre dolgozjü. Visszament a téeszbe. * Tegnap új ember jött a brigádba Bodnár Pista helyett, Délelőtt egy mogorva, ószes hajú, vállas férfi kereste Vas Gyurit. — Gazdag — mondta anélkül, hogy kezet nyújtott volna. — Magához küldtek. Vas elvtárs. — Tudok róla — bólintott Gyuri. — Hol akar dolgozni? — Nekem mindegy — vont vállat az idegen. — Cementet kéne hordani. Nem kellett neki kétszer mondani. Letette a táskáját oda, ahol a brigád holmija volt, aztán rögtön munkához látott. Délig egyetlen szót sem váltott senkivel. Amikor Gyuri elküldte, hogy szedje össze a zsaludeszkát és hordja a felvonulási épület mellé, ment szó nélkül. — Ki ez az ember? — kérdezték. — A fene se tudja. Nem látszik parasztnak, de munkásnak se igen — néztem messziről, hajladozó alakját, fehér bőrű arcát. Lementem valamiért és megnéztem a kezét. Nem, nem a mi fajtánk. Kezefeje duzzadt, tenyere puha. Néhány nap máival feltörik a tenyere, hólyagos, véres lesz. Szenvedni, kínlódni fog. Rettenetes lesz. ha bele jut a mész, csípni, marni fogja neki a tenyerét. Honnan került ide ez az idegen madár? — töprengtem és miféle szerzet. Ismertük egymást jól. mindenkiről tudtuk, hogy ki kicsoda, mert, ha egy kis szabad időnk volt a magunk baját soroltuk. És egy embert igazán csak akkor lehet megismerni, ha a gondját-baját ismerjük. Másnap, mikor az építésre mentünk, az új brigádtag már ott Volt, de nem tétlenkedett, hanem a szétdobált vaskapcsokat szedte és rakta egy csomóba. — Nicsak. a Gazdag már gyúrja az ipart! — nevettünk. — Töri magát. Te. Gyuri, megtudtad már. hogy ki fia-borja? — Majd megmondom, délben. Gyerünk, emberek — kiáltotta s ezzel minden további kérdésnek elejét vette. Megállás nélkül dolgoztunk. Délre olyan fáradtak lettünk, hogy Gazdagról megfeledkeztünk. Csak akkor jutott megint eszünkbe, amikor dolgozni mentünk és odaállt mellénk. Délután aztán megtudtunk mindent. Gyuri azt mondja, hogy sikkasztásért ült egy fél esztendőt, s az volt a kívánsága, hogy oda mehessen dolgozni, ahol sokat kereshet, mert visz- sza akarja fizetni a pénzt. Egyszóval Gazdagnak most a kereset a fontos, semmi más. Főkönyvelő volt az egyik vállalatnál. de oda nem akart visszamenni. A felesége bedolgozó, állásba nem mehet, mert két gyérek e van. Havonta ezer forintot törlesztenek vissza a sikkasztott pénzből. Elgondolkozva hallgattuk az új brigádtag tör-' ténetét. Másnap már többet is tudtunk. Nagy lábon élt Gazdag koma, az első. a második bőn hamisítását még az ellenőrök sem vették észre, aztán akadt valaki, akj kezére játszott. Minden ment simán két esztendeig, aztán véletlenül két. tételt ösz- szezavart utánanéztek, valami nem egyezett,* Így találtak egy harmadik ' gyanús tételt és akkor elrendelték a vizsgálatot. — Narancshéj hol van? — kérdezte egyszer valaki. — Kicsoda? — Hát az az úi mókus, a Gazdag, vagy hogy a fenébe hívják szegényt. t — Narancshéj? Lent a malternál. .. Aztán már nem is hívtuk másként egymás között, csak Narancshéjnak. Szavát alig hallottuk. de ha túlórázni kellett, vagy ha vasárnap is akadt munka, ö mindig jelentkezett. Lassan megszoktuk, hogy ott él közöttünk, a maga terhével, szótlanságával. Néhányszor megpróbáltuk kizökkenteni végtelennek tűnő nyugalmából, de nem sikerült. Ha az úiságban olvastak hasonló esetről, hangosan kiabálták egymásnak: — Azt írják az újságba, hogy megint elcsíptek egy s'kkasztót. Pénztáros volt. Narancshéj arcát figyeltük, de a szeme se rebbent.. Legyintettünk hát és megfeledkeztünk róla. * Elsejétől hetenként háromszor tanfolyamon voltam. A közelebbi iskolában voltak az előadások. Féltem nagyon. De láttam, hogy ugyanúgy félnek a többiek is. Ettől egy kis bátorságra kányám, (Folytatása következik.) nősen élénk a színház tevékenysége. Ezen a vidéken januártól május végéig 54 előadásra szerződ tek. Pedig nem ritkán igen mostoha körülmények között kell fellépniük. Lássunk csak néhány jellemző példát: A bácsbokodi művelődési ház- i ban nincs öltöző, Baján — a művelődési házban — többször elmulasztják a terem befutásét. Csátalján ugyancsak a fűtésre vannak panaszok. Azonkívül a művelődési házhoz vezető 800 méter hosszú földútra. (November 30-án például két traktor vontatta be az autóbuszt és a tehergépkocsit.) Érsekcsa n ádon és 'Nemesnádudvaron a pincében öltöznek a színészek. A fel- iáró lépcsőn télidőben farkasordító a hideg, ami különösen az énekeseknek veszélyes. Kunbaján és Vaskúton is a fűtéssel Van baj. Színészek, és nézők egyaránt fáznak. Nagybnracs- kám. Császártöltésen és Érsekcsanádon viszont a ........-zéssel ne m ‘űrödnek eléggé a művelődési ház vezetői. Az utóbb-' helyen le is állították a további előadásokat. KORUNK vándorszínészének is van tehát a sikerek mellett gondja, baja jócskán. És mégis: mennek a motorosítótl .ekhós szekerek”. Az Állami Déryné Színház háromszáz művésze j 1100 előadást tart évente az .-r- 1 szágban. B. J. Dérynéék — autóbuszon
