Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-10 / 291. szám
Az újságíró kérdez - a miniszter válaszol Veres József munkaügyi miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Veres József elvtárs munkaügyi minisztert, az MSZMP Központi Bizottsága tagját. Az újságíró kérdéseit és a miniszter válaszait az alamtiakban közöljük: ÚJSÁGÍRÓ: Milyen tapasztala- tai vannak a minisztériumnak a januárban életbe lépett módosított Munka Törvénykönyv alkalmazásával kapcsolatban; kihasználták-e eléggé az üzemekben, a vállalatoknál a munkafegyelem megszilárdítását célzó, a korábbinál bővebb lehetőségeke t ? MINISZTER: A Munka Tör- vénykönyv módosítása mind a fegyelmi, mind az anyagi felelősség területén lényeges változásokat hozott. Ezek a változtatások orvosolták a gazdasági vezetőknek azt a régi panaszát, amely szerint azért nem tudnak fegyelmezni, mert nem állnak rendelkezésükre megfelelő, differenciált fegyelmező eszközök. Tapasztalataink szerint a vállalatoknál az elmúlt évhez képest valami javulás mutatkozik a felelősségre vonás tekintetében. Erre mutat az is, hogy a múlt év hasonló időszakához mérve a fegyelmi felelősségre vonások száma mintegy 15 százalékkal, a kártérítésre kötelezések száma pedig 25 százalékkal emelkedett. Ha az alkalmazott szankciókat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a vállalatok elsősorban a korábban is rendelkezésükre állt eszközökkel élnek, az annyira sürgetett és a Munka Törvény- könyve hatályba lépett módosításával bevezetett új lehetőségeket kevésbé használják fel. Mindez azt mutatja, hogy a munkafegyelem megszilárdítása és a fegyelmező eszközök adta lehetőségek félhasználása terén még igen sok a tennivaló.. Különösképpen hatékonyabb fellépésre volna szükség a sorozatosan fegyelmezetlenkedők, a hanyagok. a felelőtlen selejtgyártok, a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen. TTJSÁGÍRÓ: Hogyan alakult a háromnegyed év alatt a termelékenység? Milyen segítséget adott a tartalékok feltárásához az 1965. évi munkaügyi intézkedésekről hozott kormányhatározat végrehajtása? MINISZTER: A tapasztalatok szerint az utóbbi években jelentős belső tartalékok halmozódtak fel. Ezért az 1965. évi népgazdasági terv — teljesen reálisan — azt tűzte ki célul, hogy a növekvő termelési fela Munka Törvénykönyv módosításának eredményeiről, a munkafegyelem szilárdításáról, a normarendezés tapasztalatairól és a létszámgazdálkodás anyagi ösztönzéséről Az olvasó ~........hangja Sötét váróterem A jakahszállási kisvasútállo- más várótermét estidőben soha sem világítják ki. Emiatt mi, akik rendszeresen utazunk az esti vonattal, már nemegyszer kellemetlen helyzetbe kerültünk. A sötét váróteremben ugyanis esak tapogatózva változtathatjuk helyünket és akaratunk ellenére is megesik, hogy valakinek nekiütközünk, vagy éppen • lábára taposunk. Utazótársaim nevében is kérem az illetékeseket, szíveskedjenek intézkedni, hogv végre legyen világosság a szóban forgó váróteremben. Nem hisszük, hogy erre nem futná a MÁV költség- vetéséből. Hegedűs József Jakabszállás Tiltsák meg Alig néhány hete. hogy elkészült az új út a kecskeméti mé- heslaposi iskolától a Szolnoki útig. de máris több helyen megrongálódott. Ugyanis nehéz lánctalpas vontatók is közlekednek rajta, s az ember szíve fáj, ha látja, milyen károkat okoznak az út sima burkolatán. Mi, akik ezt napról napra látjuk, legfeljebb szólhatunk, de nem tilthatjuk meg, hogy ne vegyék igénybe a több millió forint költséggel épült új utat. mert az nem a számukra készült. Az illetékes hatósági szervek intézkedésére lenne tehát szükség. Nyúl Pál Kecskemét Kicsivel udvariasabban! Még november 23-án történt: a Kecskemétről 14 óra 20 perckor induló kiskunhalas—kele- biai távolsági buszra sok volt az utas. Megkértem a jegykezelőnőt és persze az utasokat is: engedjék felszállni édesanyámat kislányommal a karján, hogy ülőhelyet foglalhasson magának. A kálauznő ekkor elképedésemre eképpen „invitálta" az idős asszonyt: „Na. másszon már fel!” Rosszul esett a durva : hangnem.. . Nem lehetett volna I kicsivel udvariasabban szólni | hozzá? ! Amikor édesanyám visszahozta kis unokáját, csaknem sírva panaszolta, hogy hiába kérte meg a jegykezelőnőt. nem állította meg a buszt a Soltvad- kertre vezető útnál. Ezért a kislánnyal a karján három kilométert kellett gyalogolnia. Én többször is utaztam édesanyá- mékhoz azzal a járattal és kérésemre a másik kalauznő a j jelzett helyen mindig megállította a buszt. Lehet, hogy szabálytalanul járt el. de legyen mentségére, hogy emberségből tette. Őszintén örülnék, ha soraimat az udvariatlan jegykezelőnő a jövőben megszívlelné. Vincze Gáborné Kecskemét Csóka utca 1». adatokat döntő mértékben a meglevő belső tartalékok feltárásával teljesítsük. A háromnegyed év tapasztalata azt igazolja, hogy a terv ezen célkitűzését túlteljesítettük. A munka termelékenységének kedvező alakulásához segítséget adtak az ismert munkaügyi intézkedések. Ilyen volt mindenekelőtt a normafelülvizsgálat. Megállapítható, hogy a nor- marendezés következetében a kelesetek általában nem csökkentek, sőt némileg emelkedtek. A normarendezés — többségében — nem volt mechanikus, hanem a feltárható tartalékok nagyságrendjéhez igazodott. Az MSZMP KB legutóbbi ülése mégis joggal állapította meg, hogy a normarendezés során hibák is felmerültek. A normarendezés során elsősorban a munkástól függő veszteségidők csökkentek, s a vezetés hibájából adódó veszteségek kevésbé. A műszaki dolgozók —• bár sokkal inkább részt vettek a normarendezés munkájában, mint korábban bármikor — nem tettek kellő erőfeszítést annak érdekében, hogy a munka termelékenységét műszaki fejlesztéssel, szervezéssel emeljék. ÚJSÁGÍRÓ: Az üzemekben gyakran az a vélemény, hogy a teljesítménybérben dolgozókkal szemben támasztott nagyobb követelményeket ki kellene terjeszteni az alkalmazotti kategóriákra és az idő-, bérben dolgozó munkásokra is. Erről a kérdésről szeretnénk bővebben hallani véleményét. MINISZTER: Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy jogos a teljesítménybérben dolgozóknak az az álláspontja, hogy a tartalékokat az egyéb munkaterületeken is fel kell tárni. Az időbéres, mindenekelőtt alkalmazotti, irányító- és adminisztratív létszámtartalékok feltárásának hatása már valamelyest érződik is. Szükség van arra* hogy a felügyeleti szervek felülvizsgálják a vállalatok szervezeti sémáit, s az indokolatlan és bürokratikus szervezeteket megszűntessék. Az irányító és adminisztratív létA bácsalmási postahivatal Böngészde NÉPSZERŰ hetilapunk levelezési rovatában olvastam a következő kívánságot: „Szeretném, ha cikket írnának arról, hogy az egyes országok milyen módon és hol (milyen helyiségben) őrzik aranytartalékaikat. Esetleg van-e különbség eljárásuk között...” Most kíváncsian várom, hogy a szerkesztőség eleget tesz-e a nem mindennapi óhajnak. Ha igen, akkor én is írok majd egy levelet, amelyben a következő kérdések szerepelnek: 1. Milyen biztosító berendezéssel vannak felszerelve a szóban forgó helyiségek és hol lehet azokat kikapcsolni? 2. Wertheim zár van-e az ajtókon, avagy lakat? Utóbbi esetben kérném feltüntetni a típust (Tuto stb.) is. 3. A portások mettől meddig (óra. perc) tartózkodnak posztjukon és milyen a hallásuk? 4. Végül: foglalkozik-e arany- rúd beváltásával a Bizományi Áruház? Mert nem árt. ha aranyügyekben is járatos az ember. Nem tudhatja mikor veszi hasznát. * SIKERREL zárultak a kísérletek és a közeljövőben már nagyobb mennyiségű narancsazű sárgarépát gyárt iparunk — olvastam kitörő lelkesedéssel a rövid közleményt. Remélem, hogy a sikeren felbuzdulva a szakemberek tovább kísérleteznek és kidolgozzák azt az eljárást is, amellyel a tarlókrumplit citrom-, a karalábét kókusz-, a céklát banán-, a fekete retket pedig ananászizűvé lehet varázsolni. Szívet melengető elképzelni is, hogy mennyi devizát spórolhatunk meg ily módon. A kérdés csak az, hogy a jól megszokott sárgarépa, krumpli stb. ízt. milyen gyümölcsfajtákra lehet átplántálni majd. * y „MŰSOROS apacssst”-et hirdet az egyik napilapban a budapesti Liliom Étterem. A sokat ígérő műsor mottója az ismert sláger: „Ha megversz is imádlak én.. Lehet, hogy egy emberöltő múltán műsoros huligán-esttel csalogatja a romantikára áhítozó polgárokat a vendéglátó- ipar? Ha igen, akkor nem kétséges. hogy a műsor mottója napjaink divatos slágere lesz: je... je... je ,,; * A HÉTFŐI újság arról a szol morú tényről számolt be. hogy mindössze háromszáz pár felnőtt méretű síléccel tud szolgálni idén a Sport. Hangszer és Játékáru Nagykereskedelmi Vállalat. Ezzel a készlettel bizony nem lehet tömegsporttá fejleszteni a sízést, pedig e sportágra is jócskán ráférne, hogy új tehetségekkel gazdagodjon a mezőny. — Az elmúlt évek eredményei legalább is erre utalnak. Kíváncsian várom a futbal- labda-ellátásról szóló híradást. Labdarúgócsapatunk utóbbi hetekben elért eredményei szerint ugyanis ebből a cikkből sem lehet sokkal jobb az ellátás. Békés Dezső W/I/VVNNVWWVVVVVVAAAVVWIIVW'.'. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, főszerkesztő: dr Weither Dánle Kiadja a Bács megyei Lapkiadó VállaU. ^“.lelős kiadó: Mezei István igazé Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/s Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál é® kézbesítőknél. S lő fizetési díj i nónaora IS forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefon: il-85. Index; 25 065« számmal való takarékossághoz az is szükséges, hogy a felügyeleti szervek csökkentsék a vállalatokkal szemben támasztott adatkérő igényüket. Van azonban a vállalati irányításban és adminisztrációban ettől függetlenül is feltárható tartalék, hiszen nem ritka a vállalaton belüli párhuzamos ügyintézés, felesleges túlszérve- zettség. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazotti létszámoknál a takarékosság ne eredményezzen bújtatást, azaz formális megoldásokat. ÚJSÁGÍRÓ: Miniszter elvtárs említést tett a takarékos létszámgazdálkodás anyagi ösztönzéséről. Milyen tapasztalatok vannak e téren? MINISZTER: A népgazdaság egészét tekintve az idén a tervhez mérten elég jelentős lesz a létszámmegtakarítás. A megtakarítás egy része létszámhiányból adódik (pl.: az építőiparban), illetve elmaradt munkákból (pl.: a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban). A megtakarítás fennmaradó része a takarékos létszámgazdálkodás eredménye, jórészt úgynevezett tartós megtakarítás. Ennek fejében a minisztériumok és vállalatok terven felüli átlagbér- emelésben részesültek. Igen jelentős például a megtakarítás a vasút területén; a felszabaduló béralap egy részéből több munkakörben fel tudták emelni a béreket. Ez a példa és a többi ágazathoz tartozó vállalati tapasztalatok bizonyítják, hogy van lehetőség a saját erőből történő béremelésre, csak ehhez megfelelően fel kell kutatni és fel kell tárni a belső tartalékokat. Ügy látjuk, hogy az említett ösztönzési rendszer eredményei fokozhatok, amennyiben a béralap-megtakarítás vállalatnál maradó hányadát felemeljük. A Munkaügyi Minisztérium a társszervekkel együttműködve jelenleg foglalkozik az 1966. évi bérgazdálkodás irányelveinek kidolgozásával, ezen belül a létszám-megtakarításra ható fokozottabb ösztönzés megoldásával is. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a vázolt munkaügyi eredmények nem születhettek volna meg a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek hathatós támogatása nélkül. Amennyiben a munkaügyi kérdések továbbra is az érdeklődés középpontjában maradnak, a következő években további eredményeket érhetünk él. V. E. — Az új posta? Olyan az, mint a patika! Tessék velem tartani. .. — vállalkozott kalauzolásunkra egy meglettebb korú asz- szony. S hogy a hangjából kicsendülő büszkeség nagyon is jogos volt, személyesen is tapasztalhattuk. A több. mint félmillió forint költséggel bővíteti és korszerűsített bácsalmási posta nemcsak dolgozói számára teremtett nagyszerű munkakörülményeket, hanem csinossága miatt jó érzéssel tér be oda a lakosság is. (Pásztor Zoltán felvétele.)
