Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-09 / 290. szám
A belrizrenxély eftan Spül a 28 kilométer hosszú gerinccsatorna a kiskőrösi járásban Masty hogy már végképp nyakunkba szakadt a tél — a mi közép-európai klímánknak megfelelő csapadékos évszak —, a Kiskunság mély fekvésű részein gyors egymás után „törnek fel'’ a belvizek. Helyenként jókora tavakat képezve öntik el a termőföldet, legelőt, szőlő- és gyümölcskultúrákat, aminek aztán nagy kárát vallják mezőgazda- sági nagyüzemeink, s végső soron a népgazdaság .., Régi-régi ellenségeink ezek a minden évben szinte periodikusan „visz- szatérő” vadvizek. Székről beszélgettünk . a napokban Preczner Ferenc elvtárssal, a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat elnökével Kiskőrösön ... Harmincezer köbméter föld — Talán egyik legsúlyosabb gondunk még ma is a nagy és kis Büdös-tó térsége, valamint a tázlári fennsík belvizeinek levezetése — mondotta. — Az ott folyó munkákat, mintegy 400 ezer forintos előirányzattal, már idén elkezdtük, s ezzel szinte párhuzamosan halad az imrehegyi belvizek levezetése. Az említett térségekben összesen 28 kilométer hosszúságú gerinccsatornát építünk ki, hogy később ehhez csatlakozhassanak a kisebb vízlevezetők. Megtudtuk még, hogy az idén, a tervbe vett csatornaépítési munkák és felújítások elvégzésére négymillió forinttal számolt a társulat költségvetése. Ehhez azonban a tagság — többségben mezőgazdasági termelőszövetkezetek — körülbelül 1 millió 200 ezer forinttal járult. Október végéig nem kevesebb, mint 30 ezer köbméter földet mozgattak meg. Az áteresztők. vasúttöltés alatti csatornák készítéséhez és beépítéséhez pedig 200 köbméter betont használtak fel, Mindent kézi erővel Az Izsáki Állami Gazdaság területén a belvízrendezést viszont már alvállalkozásba kellett kiadni, hogy a csatornahálózatot minél előbb átadhassák rendeltetésének. Itt összesen 24 ezer köbméter föld megmozgatására volt szükség. Az orgo- vány — ágasegyháza — jafcab- szállási térség belvízrendezés! terveit, — az emlékezetes dunai árvízveszély miatt — sajnos, nem készíthette el az Országos Vízügyi Igazgatóság, s így ez©K a munkák áthúzódnak a következő évekre. — A legnehezebb földmun- ! kát, a tulajdonképpeni csator- í naépítést, kizárólag kézi erővel végezzük, miután kotrógéppel nem rendelkezünk ... Pedig már erre az esztendőre számítottunk rá — mondja Preczner elvtáns —, de „elvitte” az árvíz. Jó lenne, ha a tavaszra megkaphatnánk felettes szerveink segítségével, mert akkor sok-sok fárasztó fizikai munkától kímélhetnénk meg dolgozóinkat. A rávaló pénz — félmillió forint — rendelkezésünkre áll. Jövőre újabb négymillió — Jövőre a kiskőrösi járás, nevezetesen a Büdös-tó és Im- rehegy belvízrendezéssel kapcsolatos tanulmányi, illetve kiviteli terveit készítjük el, folytatjuk a csatornahálózat építését és a felújításokat, , ugyancsak négymillió forintos előirányzattal. A mi munkánk, a társulathoz tartozó mintegy 250 ezer holdnyi területen — amelynek közel egyharmada a kecskeméti járásba esik — nem csal; alapos felkészültséget követel, hanem következetes harcot is jelent a belvízveszély végleges felszámolásában — mondta befejezésül a vízgazdálkodási társulat elnöke. V. I. MEGJEGYZÉS A buszvezetők védelmében BECSÜLETSZAVAMRA mondom: sem fel-, sem lemenő, sem oldalági rokonaim, sőt barátaim, ismerőseim körében sem akad buszvezető. Az elfogultság, a részrehajlás vádját elkerülendő bocsátom ezt előre. Fogadat- lan prókátorként állok ki a buszvezetők védelmében, s erre indítékaim * a következők: Amíg persely nélkül kalauzzal közlekedtek a kecskeméti buszok, a nagyérdemű utazóközönség legérzékenyebb tagjainak haragja a jegykezelőkön „csapódott le”. Ezt bizonyították az utazás közbeni villongások, pat- varkodások. és a szerkesztőségünkbe érkezett, nem mindig tárgyilagos hangvételű panaszos levelek. Amióta pedig persely van és nincs kalauz — a ,.céltábla” a buszvezető lett. Okkal és ok nélkül szinte naponta támad a közhasználatú járműn valamilyen „ütközési felület”, melynek éle ő ellene irányul, és a panaszos levelekbe foglalt elmarasztaló vélemények is a buszvezetőt sújtják, önmagában már ez a tény is gondolkozóba ejti az embert. A NYÍLT kiállásra ' azonban a következő eset serkentett: A napokban az 1-es jelzésű buszon utazva kanyarodtunk a vasútállomás elé de a megállóba való „besorolást” egy indulófélben levő taxi akadályozta. Vezetőnk — jól ismerve és pontosan betartva a szabályokat — javában biluxozott. amikor elemi erővel tört ki a „vihar’. Keresetlen, s nyomdafestéket nem törő jelzők kíséretében záporoztak az átkok és a szitkok a szegény fejére, amiért, nem nyitotta ki a téren éppen keresztben álló jármű ajtaját. Mert mindenki a vonathoz sietett volna. A vezető figyelme a busz elől kitároló taxira összpontosult. Egyet sem szólt. A középső ajtónál tolongok között azonban akadt valaki, aki nyugodt, de határozott hangon, tömören magyarázta az indulatukat eleresztőknek: „Mert él akarja kerülni a balesetet, azért nem nyitja ki az ajtót!” Néhány másodperc alatt zajlott le a jelenet. S megvallom, soha nem éreztem még így együtt a buszvezetővel, mint akkor: Naphosszat, sokszor túlórában is ott ülni a volán mögött, a kalauz funkcióját is betöltve ügyelni a viteldíjak bedobására. megbirkózni a vezetés .— kátyús utak okozta — nehézségeivel, megőrizni a nyugalmat a csúcsforgalom idegfeszítő óráiban... — amit az utas a gépkocsivezető munkájáról csak úgy nagyjából tudhat. És arra gondoltam: milyen sokszor megfeledkeztünk a másik ember munkájának tiszteletéről! PEDIG ha csak annyi jut eszünkbe, hogy az utazásunk idejére kissé a magunk életét, testi épségét is a járművezető gondjaira bízzuk, nem maradhat el a következtetés sem: Ne legyünk igazságtalanok, kíméljük az idegeit, tiszteljük a munkáját. Hiszen nem utolsósorban a saját érdekünkben tesszük! F—} Szalonnamérés — ultrahanggal Egyre több felhasználási területe van a nem is olyan régóta ismert ultrahangnak. Az ultrahang a hallható hangnál nagyobb frekvenciájú mechanikai rezgés. Különféle anyag- vizsgálatokra, távolságmérésre, nem keveredő anyagok összekeverésére, fémek folyadékokban történő finom elosztására, kémiai folyamatok gyorsítására, kristályszerkezetek megváltoztatására. baktériumok roncsolására, gyógyításra igen alkalmas. A Gödöllői Sertéshízékonysági Vizsgáló Állomáson jelentős eredményeket értek el az élőállatok ultrahangos vizsgálatával. Eddig csak a levágott sertések szalonnájának a vastagságát lehetett mérni, az ultrahang segítségével az élő sertéseken is mérhető a szalonna, illetve a karaj állapota. A kísérletek főleg a továbbiényésztésre legalkalmasabb állatok kiválasztása szempontjából igen jelentősek. A távfűtés fejlődése és gazdaságossága A hagyományos központi fűtés kazánjait a lakások pincéiben, vagy külön, kazánhelyisé- gékben helyezték el. A fűtőközeg a levegő, a víz, vagy a gőz volt, mely eljuttatta a meleget az egyes helyiségekbe. A fejlődés folyamán több épület részére építettek egy kazánt. Kiderült, ha a fogyasztók száma nagyobb, akkor a kazánüzem gazdaságossága is emelkedik. Ebből az elgondolásból fejlődött ki az a gyakorlati megoldás, hogy városrészek, sőt egész városok fűtését is központi fűtőművel oldják meg. A legrégibb ilyen rendszerű fűtést Angliában 1919-ben építették. A súlyos csővezetékkorróziók miatt a kísérlet nem sikerült és néhány év múlva a vezetékeket is kiásták. A második világháború után ismét fellángolt az érdeklődés Nagy-Britanniában a távfűtés iránt. Az NSZK-ban, főleg a második világháború után, a városok helyreállításakor csaknem mindegyik lakást központi, körzeti fűtéssel szerelték fel. A körzeti fűtés mozgalmát elsősorban a szénbánya-érdekeltségek szorgalmazták, hogy a szénnek új és állandó fogyasztókat szerezzenek — az olajjal szemben. A Szovjetunióban is nagymértékben és sikeresen alkalmazzák a távfűtést. Az első telepet 1924-ben építették Leningrád- ban. Moszkvában 1945-ben 5 fűtőkörzet volt, ma 12. A moszkvai rendszer kétszázszor nagyobb, mint a legnagyobb angol rendszer. A szovjet távfűtő- rendszereket főleg a hőerőmű- vékkel kapcsolták össze, és az egész világon a leggazdaságosabbak közé tartoznak. A körzeti fűtés rendszere által a levegő szennyezése majdnem teljesen kiküszöbölhető. A háztartási tüzelőberendezések jó minőségű tüzelőanyag-igényével szemben a korszerű, nagyméretű távfűtés nagyon gyenge minőségű tüzelőanyaggal is gazdaságosan és zavartalanul üzemeltethető. A leggyengébb lignit és barnaszén 90°,o-os hatásfokkal tüzelhető el. A hazánkban épülő új nagy lakótelepek túlnyomó többségét szintén távfűtéssel látják el. Kecskeméten a leninvárosi lakóházakba vezették be a távfűtést. A világ legnagyobb magasfeszültségű kísérleti telepe Elektromos kisülések remeghetik a levegőt, de senkit sem veszélyeztetnek, mert a tudósok kordában tartják az elem: erőket: az embereket hatalmas vasbeton kamrák védelmezik. A magasfeszültségű készülékekben keletkező elektromos kisülések fontos kutatási feladatokat szolgálnak. A Moszkva környékén épített központ a világ legnagyobb méretű magas- feszültségű kutató intézete. A kísérletek alkalmával keletkező nagy mennyiségű, elektromosságot hatalmas generátorokba vezetik. Ily módon egyelőre ötmillió kilowattamper villamosenergiát nyernek, de ha teljesen befejezik a kísérleti állomás kiépítését, energiaszolgáltatása mintegy hatszorosára emelkedik. Baloldali képünkön: a soron- levő kísérlethez előkészítik az elektromos hálózat be- és kikapcsoló rendszerét. PETŐFI NEPE 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánieL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat, felelős kiadó: Mezei István tgazgatí SzerkesztőségKecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemet. Szabadság tér i Telefon: 17-08. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Lő fizetési díj 1 Hónapra 13 focin: Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-83. Index: 25 065.
