Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

1965. december 9. csütörtök

3. oldal

Gépjavító állomások tétlenségre ítélve Hétezer in unka nap-kiesés évente

Az alkatrészellátás gondjai

A esávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben nemrég panaszkodtak, hogy egy UE 28-as traktor már május óta a csát- aljai gépjavítóban van — alkatrészhiány miatt nem tudják rendbehozni. A gép azóta természetesen kieset a termelésből. a szövetkezel! gazdák nem kis bosszúságára.

Hasonló eseteket megyeszerte hallani. Jelenleg is legalább húsz UE 28-as gép áll a megyében alkatrészhiány miatt.

A dolog furcsaságát még inkább aláhúzza, hogy ezek a gépek magyar gyártmányúak és még arra sem lehet hivatkozni, hogy nem kaptuk meg külföldről a pótalkatrészt. Egyébként a többi magyar gyártmányú traktorral is hasonló gondjaink vannak. Előfordult, hogy egy DT 413-as erőgép egy évig állt alkatrészhiány miatt. Mi az oka ennek a visszatérő gondnak?

Kezdjük aszal, hogy az ipar nem bírja kapacitással az alkatrészgyártást, Számos ígéret hangzott él már, de gyökeres javulást nem sikerült elérni. Ugyanakkor a gépjavító állomások nemegyszer munka nélkül vannak. A gépek javítása, karbantartása nem köti le erejüket. A megyei összesítés szerint 100 millió forint összegű alkatrészt tudnának gyártani évente. Jelenleg, hogy egész évben lekössék az embereket és a gépeket, kénytelenek nem profiljukba tartozó munkát vállalni. Olyan furcsaság is jelentkezik, mint amire példa a Kiskőrösi Gépjavító Állomáson, ahol 3 millió forinttal korszerűsítették a műhelyt. Lehetőség van itt Sz—100-as traktorok lánctalpainak készítésére. Azonban a lehetőség még nem valóság, mivelhogy a gépjavító nem kap nyersanyagot, tehát a rnűhély korszerű gépparkja kihasználatlanul áll, vagy csak fél kapacitással dolgozik.

esést okoz évente az. hogy a hibás gépeket sok esetben csak hosszú idő után tudják visszaadni a termelésnek.

A gépjavító állomásokon rátértek a szalagrendszerű javításra. Az alkatrészhiány akadályozza azonban a modem technológia alkalmazását, mivel nem tudják „kiszolgálni” a szalagot.

A. két szék között tehát pad alá esett az alkatrészgyártás. Az ipar nem bírja, a megye gépállomásainak pedig nem adnak nyersanyagot, nem engedik, hogy kihasználják a meglevő gépeiket. Ez áldatalan állapot. Itt az ideje, hogy végre megegyezzenek egymás közt a minisztériumi tárcák, mert ez a helyzet évente több millió forint termelési kiesést okoz a megye mezőgazdaságának.

K. S.

Az alkatrészhiány

egyébként a megye gépjavító állomásain nagyon súlyos gond jelenleg is. A becslések szerint mintegy 7 ezer munkanapki| Építkezések téliesítése

i

ALIG két éve vonult be a I köztudatba a címben megneve- ; zett fogalom; Annyit jelent, hogy megfelc'ő , szervezéssel, a munkamenet helyes ütemezésével télen — akár mínusz 10 fok alatt is — folytatni lehessen az építkezést. Nem magyar találmány keleten, nyugaton szocialista és kapitalista országokban egyaránt foglalkoznak a probléma megoldásával. Az élet a technika rohamos fejlődése követeli, hogy — elsősorban a termelő beruházások — mielőbb belépjenek a gazdasági vérkeringésbe.

Nálunk 1963-ban — amikor intenzívebben elkezdték az építőipar téli foglalkoztatását — a cél az idényjelleg megszüntetése, az építőipari munkások foglalkoztatásának — egyben kereseti lehetőségeinek — állandósítása volt. Ám az építkezések téliesítése igen költséges. Esetenként minden száz forintra jutó termelési értékre 50 forint téliesítési költség is esik. Ez természetesen, változik attól függően, hogy ebben, vagy abban az évben mennyi a fagypont alatti napok száma, no meg nem utolsósorban a munkaszervezéstől.

A NÉPGAZDASÁG szempontjából nem mindegy milyen magasak a téliesítési költségek. Természetesen, vannak olyan létesítmények, amelyek gyors elkészüléséihez olyan népgazdasági érdekek fűződnek, amelyek még az ilyen többletkiadást is megérik. A gazdaságosságról azonban még ez esetben sem lehet megfeledkezni.

Készül a vaskapu

ízléses kivitelű vaskapukat készít a megrendelő kívánsága szerinti formában a Dunavecsei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat. A lakosság rövid idő alatt megkedvelte az üzem által gyártott vaskapukat, amelyekből Duna- vecse környékén, különösen Szalkszentmártonban és Apos- tagon már igen sok látható. Képünkön Horváth József össze- hegeszti a díszes vaskapu elemeit.

(Pásztor Zoltán felvétele.)

MEGYÉNKBEN több jelentős építkezés folyik — mint például a ZIM Kecskeméti Gyáregységének, valamint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak a korszerűsítése, a Bajai Hűtöház, a kiskunhalasi gabonatároló, a Kecskemét lenin- városi lakások építése — hogy csak a jelentősebbeket említsük, ahol télen sem szünetel a munka. A hideg idő beálltával tovább dolgoznak jó néhány tsz- létesítményen is. A megye építőiparát tehát, közvetlenül érintik a téliesítés gazdaságossági problémái.

Eddig az építőipar téli foglalkoztatása kísérleti jellegűnek volt tekinthető. Megfelelő gőz- termelő, illetve hőlégfúvó berendezések még csak az építkezések egy részére jutottak. A gyorsabb fejlődés érdekében azonban sürgősen túl kell jutni a kísérleti szakaszon. Az eddig tapasztaltak szerint a legfontosabb feladat: az egész évi munka oly módon való ütemezése, hogy a folyamatos téli építőipari tevékenység megszervezhető legyen. Előre megtervezni, hogy mi hagyható el nyáron, ami télen befejezhető. Ami pedig már a jelenlegi hideg hónapokban is megvalósítható, a fűtött munkaterületek minél jobb kihasználása.

HELYTELEN lenne azonban arra gondolni, hogy az építkezések téliesítése egyedül az építőipar feladata. Ahhoz, hogy a különböző létesítményeken minél gazdaságosabban lehessen folytatni a munkát a hideg hónapokban is, á beruházó szervek és a tervező intézetek adhatják a legtöbb segítséget. Erre a hármas együttműködésre a beruházás, tervezés és kivitelezés összhangjára most különösen nagy szükség van, amikor a jövő évi, sőt már a harmadik ötéves terv beruházásainak programja, s tervei készülnek.

N. O.

Egyéni elbírálás — egyéni nevelés

| ÉVENKÉNT | sok ezren lépnek tagjelöltként pártunkba, mert úgy látják, hogy a párt célkitűzései, küzdelmei az ő személyes ügyük is. A pártszervezetek és a választott szervek nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a tagjelöltek közül mind többen váljanak tevékeny, öntudatos, áldozatkész kommunistákká. Ezért a tagjelöltek túlnyomó többségét bevonják a szervezett politikai oktatásba, sok helyütt tanfolyamokat tartanak részükre, hogy jól megismerjék a párt alaptörvényét, a szervezeti szabályzatot, tagjelölt-iskolát szerveznek számukra és igyekeznek aktivizálni őket a párt mindennapos munkájában.

Még sincs minden rendben ebben a tekintetben. Az évente felvett tagjelölteik figyelemre méltó hányada kikerül a pártból, s az összes töröltek, kilépettek és kizártak csaknem egyharmada tagjelölt. Elgondolkoztató ez, miután évről évre visszatérő jelenség. S feltétlenül hasznos kutatni ennek okait, magyarázatát.

A tagjelöltfelvétel nem úgy történik, hogy X. Y. ismeretlenül jelentkezik a párt valamelyik szervezeténél és közli belépési szándékát. A felvétek«

kerülők általában előzőleg kitűntek valamilyen módon: az átlagosnál jobban dolgoznak, példát mutatnak a munkafegyelemben, szakszervezetben, KISZ- ben tevékenykednek, fokozottabb érdeklődést tanúsítanak a politikai kérdések, a pártszervezet tevékenysége iránt. Leggyakrabban több ilyen vonás is egyesül az illetőben. A párt- szervezet vezetősége és tagsága igyekszik őt minden oldalról megismerni, s csak ezután kerül sor felvételi kérelmének elbírálására. Mindemellett ajánlók keUemek, akik felelnek az illető politikai, erkölcsi megbízhatóságáért.

| AHOL / az utánpótlás kiválasztásának, elbírálásának ezt a „menetét” valóban céltudatos, tartalmas, felelősségteljes munkával telítik, ott csak elvétve jelentkezik különösebb gond a felvétel után. Helyenként azonban éppen a kiválasztás körül akadnak hiányosságok. Tapasztalatok bizonyítják, hogy nem egy felvételre jelentkező —akit nem néztek meg eléggé körülte- kitően, akit nem készítettek elő megfelelő gondossággal a párttagsággal járó felelősségre és kötelezettségekre — amikor felvétele után megismerkedik ezekkel, megtorpan, s kilép a sor- bői.

A felvételüket kérők alapos megismerésének fontosságát másféle tapasztalatok is hangsúlyozzák. A kiskunhalasi járás egyik tsz-pártalapszervezetében például három dolgozó szinte egyidejűleg kéi*te tagjelölt-felvételét. A munkában való helytállásuk ennek teljesítése mellett szólt. Csakhogy hamarosan kitűnt, hogy az egyénenkénti elbírálás meglehetősen felületes volt. Az egyikről ugyanis kiderült, hogy enyhén szólva „nem tanulta meg kellően tisztelni” a közös tulajdont, s a családi életében sem volt feddhetetlen. A másik — mint annak utóbb hangot is adott — a brigádvezetői tisztségre pályázott, s miután ez a törekvése nem teljesült, a közös gazdasághoz is hűtlenné vált... A pártalapszer- vezetnek szembe kellett néznie a korábban éppen a körültekintés hiánya miatt fel nem tárt tényekkel és a kizárásukról kellett döntenie. Természetesein, nem maradhatott el a tanulságok levonása sem, amelyek — az alapszervezet kommunista közössége mellett — az ajánlók sokkalta nagyobb felelősségérzetére hívták fel a figyelmet.

A kiválasztást, az egyénenkénti elbírálást a tagjelölt felvétele után a legtöbb helyen a céltudatos nevelés követi. A tagjelöltek túlnyomó többségét a pártszervezetek bevonják a politikai oktatásba, s helyesen látják el feladatokkal az alapszervezet mindennapos munkájában. A „lemorzsolódás” másik magyarázatát mégis gyakran a

foglalkoztatás, nevelés hiányosságaiban kereshetjük.

| A HELYES AZ, | ha a tagjelölteket személyre szólóan, adottságaikat figyelembe véve, fokozatosan, mind több politikai tapasztalatot és hozzáértést igénylő feladattal társadalmi munkával bízzák meg az alap- szervezetek. S ha ez menetközben a legfejlettebb, legpéldamutatóbb kommunisták segítségével, egyénenkénti neveléssel is párosul, nem marad el az eredmény.

Ennek híján viszont nem egy tagjelölt feltette már csalódott hangon a kérdést: „Mi is az a plusz, amit a párt a tagjaitól elvár? Miben különbözik a kommunista a pártonkívülitől?” Hasonló hiányosság a csak általánosságban kiadott pártmegbízatás. Mint ahogyan azt az egyik, jánoshalmi tsz-pártszer- vezetben tették, ahol így „határozták” meg a tagjelölt feladatát: „Végezzen pártmunkát a brigádban...” Kommunista öntevékenységre apellálni a párt tagjaival szemben, helyes dolog, bár ez esetben sem mindig elégséges. Ám, semmiképpen nem szolgálja a tagjelölt nevelését a pontosain, személyre szólóan meg nem magyarázott, meg nem határozott megbízatás. Hogyan számoltatják be a tevékenységről, mit kémek számon ilyen esetben?

| AZ ALAPVETŐ | fogyatékosság alighanem abban van, hogy nem mindenütt érvényesül megfelelően az a fontos elv és gyakorlat, hogy a felvételnél

alkalmazott egyéni elbírálást a tagjelöltek nevelésénél is érvényesíteni keli.

Amíg a tagjelöltből kommunista lesz és politikai öntudata, belső meggyőződése, erkölcsi magatartása, jellemvonásai megütik a kommunista mércét, sok minden történik. Hiszen kommunistává lenni — ez gyakran annyit jelent, mint hátat fordítani a korábbi meggyőződésnek, világnézetnek, szemléletnek, a személyes érdeket alárendelni a közösnek, feladni a kényelmet és végrehajtani egy politikai szervezet közös akaratát, fegyelmét stb. Van, aki gyorsan a magáévá teszi ezeket a követelményeket, de sokan csak nehézségek árán jutnak el idáig. Mindezt elsősorban személyes foglalkozással, egyén; neveléssel lehet a tagjelöltekbe plántálni.

| AZ IDÉN IS | számos párt- bizottság foglalkozott a tagjelöltek felvételével és nevelésével. Feltárták az ebben mutatkozó hiányosságokat, s ennek megfelelő útmutatásokat adtak az alapszervezeteknek. Csak helyeselni lehet azokat a kezdeményezéseket mint az ajánlók felelősségének növelését a tagjelöltek nevelésében, továbbá, hogy egyes pártszervezetek vezetősége rendszeres időközönként beszámol a taggyűlésnek a tagjelöltek neveléséről, fejlődéséről, tevékenységéről. Ahol ezt rendszeressé tették, már eredmények is mutatkoznak. A legfontosabb mégis: az egyéni elbírálást az egyéni neveléssel kell párosítani,