Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
A nők - kongresszusuk előtt Irta: Or tut aj Zsuzsa, a Magyar IN61 Országos Tanácsának titkára A nőkongrcsszust előkészítő — tavasz óta tartó — tanácskozások lezárultak. A termelőszövetkezeti nőbizottságok, községi, városi, járási nőtanácsok újjúválasztását mintegy összefoglalták az október—novemberben megtartott küldöttválasztó gyűlések. A tanácskozásokon a kongresszus központi kérdéseiről folyt a szó: hogyan tudják betölteni ma a nők kettős hivatásukat, mennyire fejlettek azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik, hogy a nő igazi anya és teljes értékű munkaerő is legyen. A gyűléseken beigazolódott mindez nem „nőkérdés”, hanem nagyon jelentős társadalmi kérdés, elválaszthatatlan meghatározója a társadalom fejlettségének. A megye, a község, város, a termelőszövetkezet, üzem, iskola, család ügyeiről és a saját életükről szóltak az asszonyok. S mégsem az egyéni gond, hanem a kisebb-nagyobb közösség érdeke határozta meg gondolataikat. A szavak nemegyszer világméretűvé szélesedtek, a nemzetközi érdeklődést és tájékozottságot is tükrözték. Miről beszéltek a felszólalók? A termelőszövetkezetekben dolgozó nők elmondták, hogy a vezetésben jobban kell érvényesülnie a nők képviseletének, de különösen a nők véleményének. Beszéltek arról, hogy baj van a juttatások igazságosságával, például a nőnek nem juttatnak annyi háztájit, ha a férje az iparban dolgozik, mint a férjnek, ha felesége történetesen másutt tevékenykedik. Sok szó esett a családról, az anyai hivatásról. Az állampolgár felelősségével beszéltek er- rő az asszonyok. Arról, hogy nem eléggé becsülik meg az anyákat. A megoldásra sokféle javaslat hangzott el. Lényegük, hogy jó munkával tovább kell fejleszteni azokat a feltételeket, amelyek a nők munkáját és anyai hivatását egyaránt segítik. Elmondták azt is. hogy a feladatok sürgősségi sorrendjében előbbre kell hozni a gyermekintézmények fejlesztését. A termelőszövetkezetek pedig több ilyen intézményt létesítsenek — a saját erejükből. Sok és felelősségteljes szó hangzott el a nevelésről. A családok felelősségéről, a társadalom és benne a nőmozgalom pedagógiai, felvilágosító, tudat- formáló munkájáról, amelyre még az eddigieknél is fokozottabb mértékben szükség van. Aggódva beszélteik a pályaválasztásban megnyilvánuló rossz szemléletről. Elmondták, hogy nem egy helyen jó a munka, jó a vezetés, a mezőgazdaságban Meg jegyié* Elkésett dísztávirat A Posta nemrégiben szöveges bélyegzővel csinált hírverést a dísztáviratnak, mondván: azt küldjünk szeretteinknek. Szép dolog is az, csakhogv amikor egyes postai szolgáltatások tarifájának rendezésekor ennek is felemelték az árát nem egy embert ért kellemetlen meglepetés a feladáskor. De úgy látszik, komolyabb baj azért nincsen, hiszen nemrég olvastuk: a fővárosban két nap alatt kerek százezer táviratot adtak fel az Erzsébeteknek, amiből a Postának — szerényen számítva — kerek egymilliós bruttó bevétele származott. . A Posta is terv alapján „üzemel” és valószínűleg az Er- j zsebet-napi felfutás elő is volt 1 irányozva. Szóval egy biztos; volt: a bevétel. Hogy azután ezért a pénzért a posta mit j ’^szolgáltatott”. ■ azzal érdemes j egy kissé foglalkozni. Biztos,, hogy a táviratok felvétele és le- j adása megtörtént. Az is nagyon j valószínű, hogv a Budapesten j feladott táviratok több mint a' fele vidékre került, azaz ott is j felvették, de az ami tovább tör-! tént, az Kalocsán a takarékos- sági év jegyében folyt le. Pos-; tai nyelven kifejezve: a távirat- j kézbesítőt megtakarították. Személyes tapasztalatom, hogy a jó pénzért felvett táviratokat, amelyek díjában a soronkívüli kézbesítés is kalkulálva van, a névnap utáni napon, sőt napo- ] kon a levélpostás volt kénytelen házhoz hordani. Ebből több helyen aggódás, neheztelés támadt, mert az ünnepeiteket idegesítette a biztosra várt gratuláció elmaradása, amit a másnapi vagy éppen harmadnapi érkezés sem tudott tökéletesen feledtetni. A magam részéről nem is ragaszkodom a dísztávirathoz. Bemegyek egy trafikba, veszek egy ötven filléres virágos lapot, rá egy húszfilléres bélyeget és annyit írok rá, amennyi csak ráfér. Feladom három nappal korábban, úgy hogy az ünnepelt névnapjáig feltétlenül megkapja és megörül neki. Ez a mindössze hetven filléres figyelem is megoldás, mert sokkal többet ér mint egy elkésett dísztávirat. V. K. többet lehet keresni, mégis elmennek, sokszor nehezebb körülményeket, kevesebb keresetet vállalva a városba a fiatalok. Szó volt arról, hogy a tanyai asszonyoknak több segítséget adjon a nőmozgalom. Törődjön többet a tanyáról messzire járó gyermekek tanulásának segítésével. Többen beszéltek azoknak az asszonyoknaik a sajátosan nehéz helyzetéről, akik naponta órákat utaznak munkahelyeikre. Javasolták: az ipar- telepítési politika vegye tekintetbe ezt a problémát is. Sok szó esett a társadalom és a családok egyik legnagyobb gondjáról, az alkoholizmusról. Határozott állami büntető, javító és gyógyító intézkedéseket követeltek, de az asszonyi gondoskodás is megszólalt: „Ne hagyjuk az iszákos férfiakat elveszni.” Nemcsak a mai társadalom új, teljes jogú, a férfiakkal egyenértékű szerepet vállaló nőalakja rajzolódott ki a tanácskozásokon, de kirajzolódtak az élet új vonásai is. Az üzemek szocialista brigádjaiba szerveződött nők, akik egymás segítésében, nevelésében, a tanulásban, kulturáló- dásban1 támogatják egymást, segítik az egyedülálló, gondokkal küzdő társakat is, új életük kialakításában. A termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok a termelési eredmények mellett beszámoltak az emberi és társadalmi sikerekről. Az új közösség kialakulásáról a munkaversenyekben, a munkacsapatban, közös tevékenységben összeforrott emberekről, akiket azelőtt például „az alszeg és felszeg ellentétei” választottak el — ahogyan az egyik felszólaló mondotta. Az egyik megye küldöttválasztó gyűlésén mondta egy termelőszövetkezeti asszony: „Más a becsülete annak az asszonynak a családban, aki leteszi az asztalra a munkájáért járó teli borítékot.” A felelősségbe és az öntudatba egy sajátos többlet is vegyül: az, hogy nemcsak dolgozó emberek, nemcsak állampolgárok az asszonyok, hanem anyák is, az élet hordozói. A legnagyobb érték megteremtői. Ezért szóltak sürgető, mégis reális hangon mindarról, amit a nő kettős hivatásának feltételeként a társadalomnak meg kell teremtenie, nemcsak a nő, hanem a gyermek, a nép jövője érdekében. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az utóbbi hetek szeszélyes időjárása jelentősen megnövelte a húléses megbetegedések számát. Az Országos Közegészségügyi Intézet és a KöJÁL-ok munkatársai az elmúlt hetekben az ország több helyén folytattak szerológiai vizsgálatokat és ví- rusizolálási kísérleteket. Magát a vírust nem lehetett kimutatni, de a betegek vérében a szerológiai vizsgálatok alkalmával talált ellenanyag a B-vírus okozta influenza átvészelésére mutatott. Az Egészségügyi Világszervezet jelzésed is csak a szomszédos Csehszlovákiából közölnek megbetegedéseket, amelyeket szintén a B-vírus okozott. Valószínű tehát, hogy a mostani szórványos, bár elég nagyszámú megbetegedés enyhe lefolyású volt és csak ritka esetben járt szövődménnyel, viszont a lázas állapot megszűnése után is elég sokáig tartott a lábadozás. Megfelelő a pedagógusellátottság Képesítés nélkül nem szabad alkalmazni Az utóbbi években országszerte fokozatosan javult a tanerőellátottság. Ezért a Művelődésügyi Minisztérium — a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben — rendelkezést adott ki. amely szerint óvónői, tanítói és általános iskolai tanári munkakörben újabb képesítés nélküli személyeket nem szabad alkalmazni. Képesítés nélkülinek tekintik azt. akinek nincs pedagógus — óvónői, tanítói, tanári — oklevele. Általános iskolában ugyancsak képesítés nélkülinek minősül, akinek óvónői oklevele van. A tilalom nem vonatkozik azokra, akiket általános iskolában a gyakorlati foglalkozás — a heti kötelező óraszám legalább ötven százalékában történő tanítására tanítói vagy tanári oklevél nélkül, de a szükséges szakképesítés birtokában neveznek ki. továbbá, akiket távollevő pedagógus helyettesítésére — átmenetileg — óradíjasként alkalmaznak. (MTI) Eitíínnek az árvíz okozta károk Néhány hónappal ezelőtt az egész országban izgatottan figyelték a vizek szintjének emelkedését. Élénken emlékezünk az emberfeletti küzdelemkát. Több száz család otthon nélkül maradt. Az államvezetés azonnal és példaszerűen szervezte meg a helyreállítást, ami alig néhány Beköltözés előtt. re. A több napos álmatlanságtól vörös szemű dömpervezetők, az árvízvédelmi mérnökök, katonák hőstetteiről még ma is beszélnek. Az árvíz elvonult. De hátrahagyta milliárdos kárait. Házak romjait, elpusztult vetéseket, tönkrement gátakat és utaMÁSODIK náthasá- gom idejének első napjait élem, amikor ezeket a sorokat papírra vetem. Enyhe iróniától gondolok vissza a négy héttel ezelőtti időkre, amikor egyszer már átesve ezen a cseppfolyós korszakon, széles mosollyal híreszteltem, hogy én már végeztem a náthával, egész esztendőre elintéztük egymást. És most itt ülök tarka zsebkendőkkel körülrakva és „könnyben úszik két szemem pillája”. Még a cigaretta sem ízlik, ami pedig nagy szó. Elárulom, hogy titkos módszerekkel kísérleteztem, meg akartam mutatni az orvosoknak, hogy engem nem terít le a nátha. A kísérlet nehéz, fáradságos óráiban már ott láttam magam a svéd akadémia dísztermében. Az egybe- gyült ünneplő közönség zsebkendőkkel a kezében zokog a hátam, mögött, orrot, szeMÁTHA met törölgetnek, az elnök hatalmasat tüsz- szent és átnyújtja nekem a Nobel-díjat. Pillanatig töprengek, hogy elfogadjam-e, de aztán szó nélkül kezet rázunk és hónom alá csapva az okmányt, visszajövök Kecskemétre. És most itt ülök, valamikori szikla-egészségem romjain, a hideg és a forróság gáládul fogócskát játszik a hátamon, égnek a füleim, mint a győzelmi fáklya, pedig itt kifejezett és abszolút vereségről van szó. Én vagyok a vesztes, éppen úgy, mint minden ősszel és tavasszal, csak most azzal a különbséggel, hogy az idén már másodszor fektetnek két vállra ezek a nyeszlett kis bacilusok, vagy vírusok. Így persze könnyű. Ügy látszik náluk még a cél szentesíti az eszközt és akkor támadják meg az embert, mikor az nem is gondolja. Kint ácsorognak például a folyosón. Majd meg veszi őket az isten hidege, de kitartanak. S amikor az ember kilép ingbe, glóriába, végig szalad a suttogás soraikon: srácok itt az ürge! Erre az egész társaság nekiront a páciensnek, s mire az reggel kinyitja a szemét, azt veszi észre, hogy a támadás elkezdődött. MIVEL elég messze estem a nátha legyőzése érdekében kifejtett munkásságom eredményétől, s ami ezzel együtt jár: a No- bel-díjtól, elmondhatom, hogy mivel kísérleteztem. Először is minden reggel derékig jéghideg vízben fü- rödtem. utána megettem egy darab savanyú uborkát, rá egy bögre ecetet hajtottam fel könnyedén. Egy hónapos ilyen kurzus után a jóga következett, azt befejezve a súlyemelésre tértem át. Ez utóbbit negyven kilóig abba sem hagytam, ezen túl azonban nem akartam igénybe venni a szervezetemet. Egy fél év múlva eljutottam — bordásfal, kötélmászás, síkfutás, fejenállás, ping-pong után — a jeges folyóban való úszkálásig. Ezt azonban nem tudtam megtenni, mert Kecskeméten nincs folyó. a szabadságomat pedig a nyáron köny- nyelműen eldorbézol- tam (ki gondolt akkor a náthára?). Mégis bíztam az eredményben, de úgy látszik, nem volt jó a módszerem. És MOST itt ülök könnybeborult szemmel és orral, s kétségbeesve keresek egy, még használatba vehetőt a húsz zsebkendőm között. — gál — , hónappal az árvíz után ragyogó eredményekben gyümölcsözik. Egymásután adják át az új lakóépületeket, utcasorokat. Nemrég kis ünnepség zajlott le Mohácson és a környező árvíz sújtotta falvakban. Kis ünnepség, minden pompa nélkül. A kívülállóknak talán nem sokat jelentett, de annak a 67 családnak, akik átvették a helyi építő ktsz-ek jóvoltából a határidő előtt elkészült házukat, eddigi életük legnagyobb eseménye volt. A modern. 2 szoba összkomfortos családi házak városi kényelmet nyújtanak. Nyolcvan nap alatt építette fel és adta át a szövetkezeti ipar az új otthonokat nemcsak Baranyában, de az ország más megyéjében is. A Duna ársújtotta partjain egyre gyorsabban tűnnek el a károk, hisz a helyreállításban segít az ország egész lakossága! Regős István PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lap: a. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja i Bács megyei Lapkiadó Vállalat, -"elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, varosa Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér í/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl: i hónapra IS forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-85. index; 25 065. Tájékoztatás az influenzáról