Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
1965. december 8. szerda 3. oldal Helvéciái hétköznapok Testvér lesz az ember 1. Tizenhétezer hold a Helvéciái Állami Gazdaság birtoka. Ez a nagy darab föld egy tagban is tekintélyes, gondokkal terhes az igazgatása. Hát még így: a központon kívül kilenc kerület, mintegy hatvan kilométeres körzetben. Ezerkilencszáz ember gondja-ha.ja szövi át a nagy gazdaságot. Az ágasegyházi kerület 12 kilométerre. a borbási 20-ra, a kerekegyházi 32-re, a kláberte- lepi 30-ra, a miklóstelepi 18, a nyárlőrinci 27 kilométerre esik a gazdaság központjától. Az új- bögi kerület, amely művelődési munka szempontjából a legjobban felszerelt és ellátott üzemegység, negyven kilométerre van a központtól. Ezek a nagy távolságok szaporítják meg Dulity Tibor művelődési igazgató és a 32 tagú kulturális bizottság gondjait. Pedig ilyen nagy üzemben, mint a Helvéciái Állami Gazdaság, sokat kell törődni nemcsak a dolgozók -szakmai tudásának növelésével, hanem az általános művelődéssel is. A gazdaság eredményei arról tanúskodnak, hogy a dolgozók hétköznapjaikon alaposan megfogják a munkát. A termékek dicsérik a termelőket — de vajon a megfeszített hétköznapi munka mögött van-e mód a szellem felfrissítésére, a tudás gyarapítására, szórakozásra, művelődésre? lhj Egy hete annak, hogy Papp József párttitkár „Az egységes paraszti osztály kialakítása” címmel előadást tartott. Bevezetője volt ez egy előadássorozatnak. amelyet a pártoktatás keretében időszerű politikai kérdésekről tartanak. Az előadásra pártonkívülieket is meghívtak, 55 hallgató volt jelen, s a vitában őszintén, gátlás nélkül ' mondta el mindenki a véleményét, gondjait, aggályait. Nagy sikere volt az előadásnak! Az effajta — nyolc előadásból álló. külön-külön előadóval megtartott — sorozat tulajdonképpen csak kísérlet. Ha beválik, jövőre már másutt is lesz ilyen, hiszen a gondok más kerületekben is azonosak az itteniekkel. Ebben az évben még hét hasonló előadás lesz itt a központban. Százhetvenhét párttagból 132 vesz részt szervezett politikai oktatásban, időszerű kérdések alapfokú tanfolyamán 89 hallgató tanül, a gazdaságpolitikai tanfolyam mezőgazdasági tagozatán pedig 86-an. Szakszervezeti politikai iskolát látogat 80 dolgozó. KISZ-oktatásban 135- en, iskolai rendszerű oktatásban 59-en vesznek részt. Ennyien, a nagy szétszórtság ellenére. Pedig gond a tanulás ilyen viszonyok mellett hallgatónak és előadónak egyaránt. 3. Minőségi termékeket előállító üzemben — gondolhatná az ember — csupa szakmunkás dolgozik. Pedig nem így van. A Helvéciái Állami Gazdaság dolgozói közül csupán 253 rendelkezik szakmunkás-képesítéssel. A többi? Nagyon sóik olyan dolgozó van itt. akinek a tudása megfelel ugyan, de nincs bizonyítványa. Tavaly az állategészségügyi korlátozások megakasztották a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokat. Ezeket most folytatják, százkilencvenen tanulnak a tanfolyamokon. A szakmunkásképzésnek itt is gátlója azonban az a helytelen bérezési gyakorlat, amely nem mindig ad anyagi előnyt a szakmunkásnak. A művelődés intézői tudják — és harcolnak is ellene, de egyelőre kevés eredménnyel, — hogy addig, amíg a ma belépett segédmunkás is olyan fizetést kap, mint akinek szakmunkás-bizonyítvány van a zsebében, addig nincs nagy vonzása a szakmunkásképző tanfolyamoknak. Ezt a kérdést — az anyagi érdekeltséget — kellene már országosan rendezni. már készen vannak —, így a nagyobb ünnepségeket áz új- bögi művelődési otthonban tartják. Ez egyúttal községi művelődési otthon is. A könyvtári munka talán legerősebb része az üzemi kultúr- munkának. Ismeretterjesztő előadásokat — ugyanarról a témáról — öt helyen tartanak. A fotoszakkör jól dolgozik, van egy keskenyfilmes csoportjuk is. Népszerűek a kirándulások más testvérgazdaságokba és az országjárások. fiTj Az ismeretterjesztő és mozgalmi munkának nagymértékben gátlója, hogy nem rendelkeznek egy kulturális célokra igénybe vehető mikrobusszal. Pedig, de nagyon kellene! Csak egy példát: számtalan 'esetben elmarad egy-egy előadás, mert az előadót nem tudják a helyszínre vinni. Aztán szeretnének a gazdaság „fehér foltjai’-ra mozgó könyvtárat küldeni. Filmet, kiállítási anyagot. Azt tervezik, hogy jó időben bevezetik a szabadtéri előadásokat, filmvetítéseket, hiszen kevés a kultúrterem. Ehhez is kellene a mikrobusz. Mi akadálya van a beszerzésnek? Pénzt adna rá a gazdaság, ha a cél érdekében melléjük állna a MEDOSZ, és javasolná az engedélyt a kocsi megvásárlására. Nemcsak a Helvéciái Állami Gazdaságnak lenne ez jó, hanem — amint ezt Dulity Tibor elmondotta —, szívesen besegítenének a hasonló gondokkal küzdő Városföldi és Izsáki Ál» lami Gazdaságnak is. Balogh József Ligeti Károly emlékezete Rámfagyott télből ködhomályos szemmel Keresem, várom, új arcát a sorsnak, — Hagy az én forró, nem fagyott hitemmel OH legyek, hol a hadaink robognak. Azok a hadak, kik nyomorból jőve Kincseket fognak a világnak hozni, Akik a bűn múlt jelenére törve ... Boldog, nagy Embert fognak neki adni. Embert, — ki előtt testvér lesz az ember, És nem lesz másnak hóhérja, vagy rabja, ki előtt ez a vérhavas December Átcsap egy lázas, vérvörös tavaszba..; (Ligeti Károly Észak fagyos szíve mellől HETVENÖT ÉVE. 189« december ő-án született Ligeti Károly, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom egyik jelentős személyisége. Kiskőrösi kovácsmester fia volt Népes és vidám családban nőtt fel. Gyerekkori játszótársai, barátai ma is szeretettel emlékeznek rá. Közülük Gáspár Endre, Kuszka József, Mas- kó György úgy ismerte, mint jó tanulót, aki korán érdeklődni kezdett a szociális kérdések iránt. Ligeti nagynövésű, vállas gyerek volt. Sokat beszélgetett diáktársaival, a gyengébbeket felkarolta, segítette. Tekintélyt tudott tartani, s kitűnt a többi közül tudásával. Ligetiék kovácsműhelyében esténként gyakran ültek össze beszélgetésre az emberek. Károly már nyolcéves korában részt vett egy ilyen illegális munkásgyűlésen, amelyen a szónok a szabadságról, egyenlőségről, testvériségről beszélt. Ezek az emlékek nagy hatással voltak rá a későbbiekben is. ISKOLÁIT Kiskőrösön kezdte, majd Budapestre került. De Kovrov, 1916. telén.) ateista nézetei, és forradalmi elképzelései miatt kizárták a középiskolából. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy egy még kiforratlan nézeteket valló diákot is veszélyesnek tartottak és megvonták tőle a tanulás lehetőségét. Mégis sikerült azonban folytatnia tanulmányait Nagybecs- kereken. Itt is a haladó gondolkodású ifjúság vezetője lett. Nézeteinek a Haladás című diáklapban adott hangot. Amikor az érettségi után ismét felkerült Budapestre, belépett a szociáldemokrata pártba és a Népszava külső munkatársaként is dolgozott. A VILÁGHÁBORÚ elején behívták katonának. A szerb frontra került és hadifogságba esett. Amint kiszabadult a fogságból, ismét behívták és az orosz frontra küldték. Addigra Ligeti már meggyőződéses forradalmár. Nézetei még nem egészen tisztázottak, de a front poklában megborzad attól amit lát. Az öldöklésről így ír: Kinn a mezőn úgy hull az Egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákra előkészítő tanfolyam indul Kecskeméten 4. Sok példa bizonyítja, hogy mennyire másképp élnek már az emberek, itt. távol a várostól. S hogy milyenek az igényeik. A kecskeméti színházba 264 dolgozó váltott bérletet, a budapesti Erkel Színházba pedig 50. A gazdaság autóbuszával szállítják a bérleteseket színházba, valamint Űjbögre is, ha az ottani kultúrházban nagyobb rendezvényre kerül sor. A gazdaságnak nincs központi művelődési otthona — a tervek Az egyetemi, főiskolai és felsőfokú technikumi felvételi vizsgára készülők számára kellő számú jelentkezés esetén előkészítő tanfolyam indul Kecskeméten a matematika, a fizika és a rajz tárgyak kivételével. Ezekből a tárgyakból a Felsőfokú Gépipari Technikum rendez tanfolyamokat. A munkáltató javaslatával ellátott jelentkezési kérelmeket a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályához kell beadni december 15-ig. A kérelemnek tartalmaznia kell a jelentkező nevét, foglalkozását, lakását, továbbá, hogy melyik felsőoktatási intézmény milyen karára kéri felvételét és milyen tantárgyakat akar hallgatni az előkészítő tanfolyamon. A tanfolyam részvételi díja egy tárgyra 230, két tárgyra 450 forint. ember, ember kezétől véresen. A háború elején még csak pacifista. Az orosz fronton azonban végképp rájön, hogy a passzív ellenállás nem hoz békét, mert a háború azok érdekeit szolgálja, akik hatalmas anyagi hasznot húznak a pusztulásból, a tömegek szenvedéséből. A forradalomnak kell jönnie, hogy átalakuljon a társadalom, és csak a szocializmus hozhat változást az elnyomottak számára. 1916-ban orosz fogságba esik és a lágerben már szervező, propagandista, harcos forradalmár. Ne esek maguk közt... A Petőfi Népe Baráti Körének alakuló összejövetelével éppen egy népfrontbizottsági ülésbe „cseppentünk” Szabad- szálláson. Amint az értekezlet előtti beszélgetésekből is kitapogattuk, az is kapóra jött, hogy ezúttal ütközött a két kis rendezvény. Nem is választottuk ketté a programot, hiszen később is kiderült, hogy végeredményben ugyanazért akartunk szót érteni a megjelentekkel, mint a népfront járási titkára, Bolvári László elvtárs. Megismertetni azokat a lehetőségeket, melyek a sajtó — s a népfront — útján könnyebben és gyorsabban megnyílnak egy-egy helyi feladat, célkitűzés megoldása előtt. A Petőfi Népe Baráti Körén keresztül még közelebb kívánjuk hozni olvasóinkat, s azokat is, akik még nem olvasóink — a laphoz. A baráti kör mintegy előretolt „megfigyelő állása”, érzékeny kisegítőtársa a szerkesztőségnek, amely 18—20 újságírója révén érthetően nem képes elégszer ■kijutni a megye több mint száz helységébe; nem beszélve a távolságokról. A baráti körök — Szabadszálláson és mindenütt — éppen ezért saját városuk, községük javát is szolgálják, amikor nevezetesebb eseményekre, megírásra méltó eredményekre, elakadt intézkedések miatti gondokra — az érdekes helyi jelenségekre, kezdeményezésekre felhívják a figyelmet. Mint említettük, sok folyamatot meggyorsíthatnak, elősegíthetnek ezzel. Nagyon lényeges előfeltétel azonban, hogy a helyiek szándéka, kívánsága eljusson az újsághoz. Hogy cselekedni kell, ha azt akarjuk — sikerüljön valami. Erről Igyekezett barátságosan, közvetlen őszinteséggel meggyőzni a helyieket Bolvári László is. Érdekes összefüggésekben jelentkezett ezúttal a rendezvényeken való megjelenés, s az azokon tanúsított aktivitás mértéke. Kitűnt, hogy a népfront-megbeszélésre több mint hatvan meghívót küldtek ki, viszont csak tizenegynéhányan jöttek el. A megjelentek restellkedve magyarázták a helyzetet; vizsgák, más összejövetelek ugyanabban az időben, de az is kiérződött a szavakból, hogy „bizalom” dolga is egy ilyen találkozó. Hivatkoztak arra — amit egyébként megyei részről is elismertek mostanában — hogy ez a járás, s ez a község valahogy mostohább gyerek volt a többinél. Az utóbbi időkben már változás van, de az emberek egy részébe, s vezetőkbe is részben — kissé túlülepedett ez a „bennünket úgy is elhanyagolnak” szemlélet, s ezt bizonyos közömbösség kíséri. Akkor is, ha már adva vannak a feltételek, csak tenni, mozgatni kellene, hogy sikerüljön a tervük. A járási népfromttitkár példákat hozott fel. Már a kis tanácskozást megelőzően szóba került nyolcvan tanuló helyzete, aki Kunszentmiklósra jár iskolába, s a vonaton való utazással, sok időt, fáradságot kénytelen pazarolni, mert nincs iskolabusz. — Több olyan gyerekről tudok — mondotta a népfronttitkár — aki reggel fél ötkor kel, 15—20 km-t kerékpározik az állomásra, hogy a vonattal menjen tovább az iskolába. Délután ismét 4—5 között ér vissza, s folytatja biciklizéssel a vonatozást, Ha 6 héttel előbb értesítik a járási népfromtbizottságot erről a nehézségről, már rég nem lenne probléma. Sikerült Apostagról, Dunavecséről, Szalkszentmár- tonból bejáró iskolások buszjáratát megszervezni, az AKÖV szívesen, megértőén intézkedett. Szabadszállás nem jelentkezett idejében, mikor a megbeszélés volt a buszjáratok megszervezéséről. A járási népfrontbizottság utólag megkereste az AKÖV-öt, s ott így sém zárkóztak el; ha most ősszel nem, tavasszal talán sikerül beiktatni ezt a községet is az iskolajáratba — mondották. (/{fy véljük, mind a megyei, járási népfron tbizottság, mind a frissen alakult Petőfi Népe Baráti Köre nevében kérhetjük az AKÖV jó indulaté támogatását, hogy a nyolcvan gyerek nehéz utazási viszonyain könnyítsen. Hisszük, hogy egyes bátortalan helyi vezetőket is meggyőz majd, az ügy érdemleges elintézése afelől, amit ezen a népfrontbaráti kör eszmecserén vitattunk. Reális tervek sikerülnek, de idejében kell hozzákezdeni a megvalósítá- s ükhöz, és alkalomadtán tudni kell hol „kopogtatni”. (Miért fenekiett meg például az egyik sűrűn lakott tanyarész villamosításának ügye, mikor a megyétől a DÁV-ig mindenütt teljes támogatással találkozott a tsz-ek kezdeményezése, hozzájárulása a költségekhez stb.? Kijött a szóból, hogy helyben állították le. Miért? Sem Sági elvtárs, a község érdekében — s ebben az ügyben is — sokat fáradozó párttitkár nem tudta megmondani, sem mások a jelenlevők közül. Homályosan célozgattak valami „személyi" vonatkozásra.) Tóth István A hadifogságban ezt írja bíráljanak: Érzem, hogy sok-sok helyen gyullad fel most a közülünk való lélek, s omlanak össze sokezer éves gondokat záró falak, hogy jön nagy, leírhatatlan iramban az új élet... SZOROS kapcsolatot tart az orosz munkásokkal a lágerből is. Tiszttársai ellenségévé válnak, de egyre több lesz a barátja a közkatonák és az iva- novói munkások között. A május elsejei ünnepségen nagyhatású beszédet tart, s emiatt a Kerenszkij kormány hatóságai Moszkvából egy omszki hadifogolytáborba száműzik. Omszkban hamarosan véglegesen szakít tiszttársaival és a legénységi táborba költözik. Megszervezi a hadifoglyok nemzetközi vörös gárdáját. Részt vesz az ellenforradalmárok elleni harcokban és életét áldozza a proletárforradalomért 1919. június 2-án. LIGETI Károly nevét nem felejtjük el. Szülőhelyén, Kiskőrösön márványtábla őrzi emlékét. Kiadták összegyűjtött verseit és más munkáit. Neve mind fényesebben ragyog, mint a magyar proletár internacionalisták egyik legkiválóbbjáé, az Októberi Szocialista Forradalom vértanújáé. Tóth Sándor