Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-07 / 288. szám
J965. ífeeemfcer 7. feeffa 1. «KNT Az önállóság haszna — Tavaly ilyentájban kiüzentek a járástól, ekkor és ékkor menjünk be, megállapodni a szerződéskötések ügyében. így volt ez korábban is, és hiába kapálóztunk két-három növényféle ellen, végül mégiscsak elvállaltuk. Mikor bementünk, az összes vállalat képviselője ott ült már. Hozzánk nem jötték Id, csakis ilyenkor találkoztunk velük. Szili Vencel, a felsős zentiváni Juhásztervek Kunszenfmiklóson !\emcsak hideg, rideg is lenne most Kunszentmiklós irdatlan határa, ha a távolban didergő csutkakúpok között nem kolompolnának a juhnyá- jak. Azt mondják az itteniek, az évszakok közül a tél edzi meg leginkább a juhászt. S ez bizonyára így is van, mert a szikes legelőkön ősi foglalkozás a pásztorkodás. A juhásznak nem szabad a hideget éreznie. De ha mégis érezné, beburko- lódzik a szűrbe. Járkál, topog egy kicsit, majd a gamósibotra támaszkodik, a nyájat pedig rábízza a pulira. Szűr, bot, kutya — ősrégi pásztorkellékek. Újnak felsorakozik melléj ült a táskarádió és a motorkerékpár. Ma már ezek is nélkülözhetetlenek. S telik is rájuk, mert az átlagos havi jövedelem 1800—2000 forint. Azonkívül van háztáji is. Csttpán a Kiskunság Tsz az, hogy az ellések januárban, vagy inkább februárban kezdődnek. Ám az agronómus anyajuhai — a szokásosnál korábbi vemhesítés következményeként — már november végén világra hozták utódaikat Most kíváncsian figyeli: a kisbér ányok hogyan bírják a hosz- szú téli hónapokat. Ha sikerül a vállalkozás, áprilisban és májusiban már nemcsak húsvéti, hanem 28—10 kilós pecsenyebá- rányokat értékesíthet. A módszer a közös számára is jelentős ígéret... Előny az is, hogy az őszi legeltetés után azonnal meg lehet kezdeni az elles előtti abrakoltatást, s így nem következik be kondícióromlás. Egyszóval a juhászaiban sok tartalék rejlik még. Rém érjük, a juhászok és. az agronó- musok szorgalmának köszönhetően, ezek mielőbb felszínre kerülnek. A képen: Abrakol a nyáj. A pecsenyebárányok mögött két fiatal juhász, Tóth Bálint és Tekes László. H. D. területén 18 nyáj — 12 anya- és hat növendékfalka — legel, hacsak nincs félméteres hó, i juh egész télen talál legelniva- lót a mezőkön; avas füvet, kukoricaszárat, sőt, a dúsabb vetés is táplálékot jelent. Ezért is olyan kifizetődő a juhtartás, s 1 jövedelmezőségére jellemző, ' hogy egy-egy juh évente a sa- j ját értékét — a leltár szerinti | 700 forintot — „megtermeli”; — Decemberben még 900 pecsenyebárányt értékesítünk — sorolja Balatoni Tibor állattenyésztési agronómus, a juhászok főnöke. — Van ezenkívül ezer kétéves jerke, 1200 tokjó és kétezer anyajuh. Átlagosan négykilós volt az idei gyapjúhozam. Több mint egy vagon gyapjút értékesítettek. A pecsenyebárányokért a francia kereskedő személyesen szokott eljönni. Ötezer juha van a közös gazdaságnak. A létszámot tekintve elérték a „plafont”. Annál indokoltabb a minőség javítása. Erre vonatkozóan, milyen tervek vannak? Már néhány kezdeményezés is született. A nyáron, pár hónapra, a szalkszentmártoni kostelep 40, Szovjetunióból importált kost adott kölcsön a gazdaságnak. A „vérfelfrissítés” kedvező hatása bizonyára megmutatkozik a rövidesen megszülető bárányokon. A cél, hogy már jövőre is 5,5—6 kilós gyapjúhozamot érjenek el. Evégett ezer anyajuhot kiválogattak a házi törzskönyvezés céljára. Tavasz- szal már a törzskönyv alapján, újabb szelekciót végeznek. A jó „helyezettek” az országos törzskönyvezett állományt gyarapítják. Ugyancsak a jövő évre szóló elgondolás, hogy az anyajuhokat nem fejik, ellenben a bárányokat a „pecsenyesúly” eléréséig tejen nevelik. A bárányoknak így csak igen kevés abrakra és szénára van szükségük. A tej ily módon való fel- használása gazdaságosabbnak ígérkezik. A minőség' javítását célozza a legelők jobb hasznosítása is. Jövőre a több mint 3000 holdas legelőt műtrágyázzák. Ezenkívül több száz holdat öntöznek is. Balatoni Tibor a saját, háztáji falkáját is kísérletnek vetette alá, a színvonal növelése végett. Az évszázados gyakorlat „Személyi igazolvány" — 600 növényfajtáról A Kárpát-medence kontinentális éghajlata viszonylag alacsonyra szabja a hazánkban termeszthető növényfélék számát a melegebb égövek változatos fűszerei, gyümölcsei, virágai nálunk legfeljebb csak üvegházakban, botanikuskertekben hoznak termést. De, ha a növényfajok száma korlátozott is, nem az a fajtáké. Magyarországon most hivatalosan mintegy 600 mezőgazdasági növényfajtát tartanak nyilván, de a ténylegesen termesztettek száma ennél jóval — alighanem sokszorosan — több. A növényfajták „élettartama” — főleg a szántóföldi növényeké — viszonylag rövid, általában 10—20 év. Hiszen a nemesítésnek éppen az a feladata, hogy mindig a változó termelési körülményeknek és a felhasználók — ipar, fogyasztók, külkereskedelem — változó igényeinek megfelelő fajtákat állítson elő. Ebből adódik, hogy az utóbbi időben, a nagyüzemi gazdálkodás kialakulása, a gépesítés. kemizálás. öntözés térhódítása következtében, meggyorsult a fajták „fluktuációja”. Jelenleg az ország egész szántóterületének mintegy háromnegyed részén termesztenek olyan fajtákat, amelyek 5—10 évvel ezelőtt még ismeretlenek voltak a magyar mezőgazdaságban. Az utóbbi öt év alatt az államilag minősített növényfajtáknak mintegy 20 százaléka cserélődött ki, azaz száznál több növényfajtát ismertek el, és körülbelül ugyanennyit töröltek a hivatalos fajtajegyzékből. ( A mezőgazdasági nagyüzemek ’ ma már kizárólag olyan növényfajtákat termeszthetnek, amelyek megfelelő értékelés, minősítés után megkapták „személyi igazolványukat”. Felkészülnek az új tervidőszakra A kiskunhalasi tsz-ek távlati tervei I A KISKUNHALASI | Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a napokban vitatta meg a mezőgazdasági állandó bizottság javaslata alapján a város hat termelőszövetkezetének fejlesztését célzó távlati tervet. A közös gazdaságok a mező- gazdaság szocialista átszervezése óta már eddig is jelentős eredményeket mutattak fel a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakásában. Beruházott vagyonuk három év alatt több mint a háromszorosára — 54 millió forintra —, fel nem osztható alapjuk 9 millióról 22 millióra, a tiszta vagyon pedig 12 millióró] 34 millió forintra növekedett. A termelési érték ez idő alatt megkétszereződött, míg a gazdák összes jövedelme meghaladja a 9 millió forintot. A termelés eredményeit tételesen vizsgálva azonban megállapítható, hogy a tsz-ek előtt még számos megvalósítandó termelési feladat áll. Ezért a vb határozatban mondta ki, hogy készítsenek a termelőszövetkezetek e célok megvalósítása érdekében távlati tervet. A Minisztertanácsnak a mezőgazdasági tervezésről időközben megjelent rendelkezése újabb lehetőséget ad Kiskunhalas termelőszövetkezeteinek is gazdálkodásuknak a legjövedelmezőbb irányban való alakítására. Az erre irányuló tervek néhány fontosabb célkitűzését tekintjük át az alábbiakban. | A SZÖVETKEZETI | gazdaságok vezetői úgy látják, hogy a gazdálkodás megszilárdulásával. s az eredmények fokozatos javulásával párhuzamosan, ha nem is rohamos mértékben, de a taglétszám növekedése várható. A hat termelőszövetkezet az elkövetkező ötéves tervidőszakban mintegy 200 munkaképes új gazdára számít. A vetésszerkezeten főként a takarmánynövények javára eszközölnek változást. A szántóterület csökkenésével szemben az abrak- és a szálastakarmány- termő területeit mintegy 6 százalékkal növelik. Ez is amellett szól, hogy a tsz-ek árutermelésüket elsősorban az állattenyésztésből szándékoznak megoldani. mánybiány felszámolását remélik. Két év múlva takarmányalapjuknak már teljes egészében fedeznie kell a szükségletet. | A FŐBB | növényekből 1970- re a következő holdanként! átlagtermést kívánják elérni: búzából 14,2, rozsból 5.4. őszi árpából 12,4, kukoricából 15,3, burgonyából 67 mázsát. Ki kell itt emelni a Vörös Október Tsz-t, amelynek vezetősége — az eddigi eredmények alapján. teljesen reálisan — a fenti nö- vényeikből 17—7—16—20 és 70 mázsás átlagot tervezett A szövetkezeti gazdaságok többsége a műtrágyaadagok fokozását állította terveibe. Egy hold szántót véve alapul, a jövő évi 63 kilogramm helyett 1970-ben már 87 kilogramm talajerőpótló kerül kiszórásra. A szervestrágyázott terület 5 év alatt 700 holddal gyarapszik, s ezzel a szántóterület egy harmadára jut majd istállótrágya. Új szőlő- és gyümölcsösültetvényeik nagy része is termőre fordul, s 1970-re a termő szőlők területe jóval több mint a kétszerese, a hozam pedig csaknem a hatszorosa lesz a jelenleginek. A gyümölcstermő terület 266-ról 1081 holdra növekszik ez idő alatt. jJELENTŐS! mértékben növekszik az árutermelés is. Ezzel együtt az árbevétel is kétszeres lesz a tervek szerint, s a tervidőszak végére eléri a 33 és fél millió forintot. A kiskun- halasi szövekezeti gazdaságok egyébként az előttük álló öt esztendőre 68 millió forint értékű beruházást terveznek. Vörös Október Tsz főmezőgazdásza pillanatnyi szünetet tart. Érezni, hogy több éves gond esett le a tsz-vezetés válláról, s szinte jólesik felszabadultan beszélni róla. Mert, a szerződéseket most is megkötötték a jövő évre — de egészen másként, mint korábban. Most, bizony eljöttek a vállalatok emberei. — Sokat vitatkoztunk a Kaposvári Cukorgyár képviselőjével — szól közbe S. Nagy Géza anyagkönyvelő. — Míg. tavaly és azelőtt 120, jövőre csak feleakkora területen termesztünk cukorrépát. Munkaigényes növény, a betakarítása egybeesik a kukoricáéval. És jövőre harminc idős gazda megy nyugdíjba. .. Kevesen vagyunk. Kiderül; a változás nemcsak ennyi. A tíz hold kertészet —1 hat-nyolc zöldségfélével — nem volt kifizetődő. Nem is lehetett* hiszen ekkora területen nagyüzemi módszereket aligha alkalmazhattak. Megszűnt ez iss éppúgy, mint a 30 holdon vetőmagnyerésre termesztett borsó. Gépesítésre itt sem volt érdemes berendezkedni. Viszont burgonyából 4» helyett 80, rostkenderből 60 helyett 80 hol'don foglalkoznak jövőre. Mindkettőhöz megvannak a szükséges gépek. Végeredményben, a kenyér- és a takarmánygabonán kívül a következő növények szerepelnek a gazdaság vetésterületének „műsorán”; burgonya, vöröshagyma rostkender, cukorrépa és sortrágyázott kukorica. Valamint öt hold dinnye, faluellátásra. Az állattenyésztés „árucikkei”: a tej, a hízómarha és a sertés. Több mint másfél ezer hízóra szerződnek jövőre. — A szerződéskötés új rendszerének előnyét főként abban látom — jelenti, ki a főagronó- mus — hogy a gazdaságok „zöld utat” kapnak a szakosodáshoz. A korábbi konstrukció erre nem adott lehetőséget. Az öt hold zabosbükköny, s az effélék termesztése csak felesleges gondot okozott a tsz-eknek, és nem hiszem, hogy a vállalatok számára is előnyös volt ez a szétaprózottság. A közös gazdaság élt a nagyobb önállóság lehetőségeivel. S ettől már jövőre is a ráfordítások csökkenését, és a jövedelmezőség észrevéhető növekedését várják. H—1. Örökifjú anyagokkal konzerválják a budai várpalotát TÜKRÖZÖDIK a tervekben az állattenyésztés szakosítására irányuló törekvés is. A juhállomány például ezer darabbal lesz nagyobb a mostaninál. Az egy tehénre jutó tejtermelés félezer literrel több: a tervek szerint eléri majd a 2700 litert. A tsz-ek némelyikében ez a tejtermelés megkétszereződését jelenti. A javuló takarmánytermesztés következményeképp a márnáéi' krónikussá váló takarKözép-Európa egyik legnagyobb kulturális központja, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsek őrzője és bemutatója lesz a budai várpalota. Nem mindegy tehát, meddig őrizheti majd érintetlenül, tatarozási kozmetikázások nélkül ezeket a kincseket. A tervezők azonban rendkívül gondosan válogatott, örökifjú anyagokkal konzerválják a palotát. A falak, a díszek és a kiállítási tárgyak legnagyobb ellensége, a csőrepedés, az átázás, egyszóval a víz. Ezért a szokásos acélcső helyett vörösrézből készül a nyomóvezeték, amelyet belül vízkő, kívül nemes patinaréteg évszázadokra tartósít. Ennek a rézcsőnek még az sem árt, ha megfagy benne a víz, mert legfeljebb tágul, de nem hasad, mint az acél. Lefolyóvezetéknek Angliából hozattak különleges csövet. Megbízhatósága garantált, s legalább négyszer annyi ideig tart, mint a szokásos etér- nitcső. A fűtővezeték pedig majdnem hússzor akkora nyomást is kibír, mint amekkora majd rendes, normális fűtés közben feszíti a cső falát. A palota ablakait csomómentes, egyenes szálú és gondosan kiszárított lengyel borovi fenyőből készítik. Ezenfelül konzerválják, meleg lenolajjal is átitatják. hogy az ablaktábla el- görbülését kiváltó nedvesség még akkor se hatolhasson a fa pórusaiba, ha lepattogna róla a festék. A tartósított ablakok így a százéves kort is megéi'he- tik javítás nélkül, annál is inkább, mert a kilincsek is hosz- szú életű anyagból, nikkelbronzból készülnek. A termek falait és a mennyezetet sem közönséges habarccsal, hanem gipszva- kolattai. a padlót pedig szinte elnyűhetetlen piszkei vörösmárvánnyal burkolják. Az építők most a déli épületszárnyban dolgoznak a legnagyobb erővel, ahol 1967-ben már megnyitja kapuit a Budapesti Történeti Múzeum. Néhány évvel később az egész palota újjáépítése befejeződik és joggal remélhető, hogy az építőktől kapott fiatalítószerekkel örökifjan éri meg a matuzsálemi életkort.
