Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

Sport és munka A sport nemcsak szórakoz­tat, hanem nevel is. Neveli a sportolókat és neveli a — né­zőket. Mindenekelőtt a munka megbecsülésére és szeretetére. A sportoló és szurkolója szin­te napról napra tapasztalja: az edzés — a munka miként gyü­mölcsözik az eredményekben. Az olimpiai és világbajnokok története is igazolja, hogy a si­ker mindig azoké, akik a hét­köznapokon következetesebben, keményebben és többet edzet­tek, dolgoztak. Szólás-mondás a sportolók és az edők körében, hogy az „edzések veritékcsepp- jei a versenyeken tizedmásod- percekben, centiméterekben és grammokban jelentkeznek”. A sporttörténetem azonban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontosságát. Az edzésnél, a fizikai tevékenységnél talán még jobban kamatozik a sport­ban is a szellemi tevékenység. A sportvilág hősei, a megdönt­hetetlennek hitt. bűvös hatá­rok megdöntői elsősorban azok közül kerültek ki. akik nem nyugodtak bele az edzések szo­kott gyakorlatába, hanem töp­rengtek a jobb módszereken és megpróbálkoztak az újítással. Az új magasugró technika kidolgozása és alkalmazása pél­dául egyszerre hétköznapivá tette az addig kiemelkedőnek számító kétméteres eredménye­ket. A kalapácsvetés rekordja több mint tíz métert fejlődött, mióta rájöttek, hogy négy for­gással messzebb lehet dobni a vasgolyót, mint hárommal. Zá­topek és edzője szakított a Nur­mi által megalapozott egyenle­tes iramfutással, helyette a gya­kori iramváltoztatásra tért át és erre készült fel. Kuc pedig a közép- és hosszútávfutásban addig hagyományos „óvatos kezdésnek” mondott nemet és igazolta, hogy bátor kezdéssel is lehet, sőt csak így lehet nagy eredményt elérni. Az új technikák, az új ver­senyzési és edzésmódszerek al­kalmazóinak természetesen nemcsak másképpen. hanem mindig többet is kellett edze- niük. mint elődjeink. Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte napon- | ta okít a rendszeres és követ-1 kezetes munka fontosságára, j addig napjaink sportéletében j ismételten felvetődik a sport és a termelő munka összeegyeztet­hetőségének a problémája. Ta­nulhat-e, dolgozhat-e másokkal azonos színvonalon aki rend­szeresen sportol? — így teszik fel a kérdést, annak ellenére hogy élsportban és tömegsport­ban ezernyi példa bizonyítja: a sport és a termelő munka, a sport és a tanulás igenis ösz- szeegyeztethető. Kétégtelen, hogy az élsport mai világszínvonala a tehet­ségen kívül azt is megköveteli a csúcsokat ostromló verseny­zőktől. hogy bizonyos alapvető feltételekkel is rendelkezzenek. Álljon rendelkezésünkre meg­felelő idő. kellő színvonalú pá­lya és felszerelés, jó oktató és a fejlődést serkentő verseny­társ, vagy legalább Is a rend­szeres nemzetközi versenyzés lehetősége. Szocialista állam­ban mindezeket a feltételeket az állam, a társadalom biztosít­ja a sportolóknak különböző mértékben, aszerint hogy mi­lyen színvonalon sportolnak. A leg/óbbaknak, akiktől várjuk, hogy a nemzetközi sportéletben eredményesen kép­viseljék hazánkat, még munka­időkedvezményt is adunk. Ezzel nincs is baj. A probléma ott kezdődik, hogy nem elég kö­vetkezetes az ellenőrzés: Vajon az élsportban mindig, követke­zetesen a sportbeli fejlődés ér­dekében használják-e fel a munkaidő-kedvezményt? Az él­sportolók — dé csakis ők — azért kapják ezt, hogy legyen idejük az edzésekre, a verse­nyekre. Ha nem edzenek, vagy nem versenyeznek, nem jár, nekik is éppen annyit kell dol­gozniuk. mint másoknak. Szokás mondani, hogy az él­sport sikerei a sport népszerű- j södésének 'a leghatásosabb esz- i közei. Az élsport hatósugara I széles — és középfokon, de még alapfokon is követésre talál. Sok tekintetben ez helyes is. Nem helyes azonban, ha az alapfokon sportolók ugyanolyan feltételeket követelnek maguk­nak. mint amilyeneket az él­vonalbeliek — kapnak. A sport ugyan nálunk köz­ügy, fontosnak tartjuk, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen, de ugyanakkor magánügy is. ami azt jelenti, hogy ki-ki önmagának teszi a legnagyobb szolgálatot, ha éle­tét a sport örömeivel gazda­gítja Ebből következik: a spor­tolás feltételeinek megteremté­séből is részt kell vállalnia mindenkinek, az alap- és közép­fokon sportolóknak elsősorban azzal, hogy szabad idejükben sportolnak. Sa jnos, megtörténik, hogy néhány gólért és néhány pontért alap- és középfokon is — tör­vénytelenül — olyan engedmé­nyeket tesznek, amelyek csak az élenjáróknak, s azoknak is csak bizonyos körülmények kö­zött járnak. Sportszervezeteink legfonto­sabb feladata, hogy tagjaikból becsületes, dolgos, munka- és hazaszerető embereket nevelje­nek. Ezt pedig az egyesületi és szakosztályi rendszeres oktató és nevelő munkán túl csak az­által lehet elérni, ha a szorgal­mas tanulást, a termelő mun­kát minden tagjuktól megkö­vetelik, és ebben a tekintetben engedményt nem tesznek. Ardai Aladár T ermészetiárás A szövetség jövő évi tervei A megyei Természetbarát Szövetség összeállította jövő évi rendezvényprogramját. Ez a program több mint ezer ter­mészetjárónak nyújt túrázási, versenyzési lehetőséget, nem is beszélve az elméleti képzésről. Az említett szám nem tévedés, ugyanis megyénkben az idén 1100 természetjáró érvényesí­tette igazolványát. Az igazolvánnyal rendelkező természetjáróknak nagy segít­séget nyújt, hogy a megyei, il­letve városi szakszövetségek gondoskodnak egy-egy verseny, túra. illetve találkozó megszer­vezéséről. Pillantsunk bele a programba és emeljük ki a lé­nyegesebb eseményeket. Augusztus elején egy megyei i kerékpáros találkozót szervez a megyei szakszövetség a kiskun-1 félegyházi városi szakszövetség- j gél karöltve. Ez a találkozó a megye, de főleg a megyeközpont igen kedvelt kirándulóhelyén: a Tőserdőben kerül lebonyolítás­ra. A hely azért is ideális, mert a holt Tisza medrét kitisztítják és fürdésre alkalmassá teszik. Bár nem a megyénk rendezi, azonban megemlítenénk az augusztus 10—24-ig tartó orszá­gos természetbarát tábort és ta­lálkozót Kilián-telepen (Bala­ton). Ez a találkozó már az idén is a természetjárók ezreit vonzotta a Balaton partjára. A motoros természetjáróknak, és a motoros kirándulást ked­velőknek igyekszik segítséget nyújtani a Természetbarát Szakszövetség. A kelet-magyar­országi társszövetségekkel együtt mintegy 600 km-es mo­toros túrát szerveznek, amely érintené Kelet-Magyarország minden megyéjét. Indulás Sze- j gedről lesz, további útvonal Debrecen—Nyíregyháza—Mis­kolc—Eger—Salgótarján—Szol­nok—Kecskemét—Szeged. A résztvevők megismerkednek az útvonalon található városok ne­vezetességeivel, műemlékeivel, építészeti és képzőművészeti re­mekeivel. A program a szegedi szabadtéri színpad előadásának megtekintésével zárul. Ez a mo­toros esemény augusztus 17—21- ig tart. Jövőre is megrendezésre ke­rül a megyei ifjúsági túrave- zető-képzö tábor. Az idén is nagy sikerű tábor jövőre au­gusztus 1—15-ig tart. Itt mint­egy 50 hallgató fog megismer­kedni a túravezetés és szerve­zés tudományával. Igen nagy esemény lesz az április 10-i ifjúsági verseny és az ősszel újra lebonyolításra kerülő „Hírős Kupa”. Ezek a versenyek sokat jelentenek me­gyénk természetjáró-verseny sportjának népszerűsítésében. A program ezzel nem teljes, azon­ban így is hű képet nyújt a természetjárásban történő akti­vitásáról. A tagok és a termé­szetjárás vezetői közti kapcso­lat megteremtése azonban még nem megoldott kérdés. Ezért határozta el a megyei Termé­szetbarát Szakszövetség, hogy január 9-én Kiskunfélegyházán szakosztályelnökök és titkárok részére megbeszélést tart, ahol közösen vitatják meg a töme­gesítés fő problémáit. A termé­szetjárás propagandái ának hiá­nyosságaival és annak megja­vításával foglalkozik az ifjúsági propaganda bizottság április 10-én a Nagyvillámban tartan­dó találkozón. Ezeknek a találkozóknak, szervezett túráknak, versenyek­nek célja, hogy még többen be­kapcsolódjanak a mozgalomba, még többen járjanak túrákra, ismerjék meg hazánk legszebb tájait, pihenjék ki az egész he­ti fáradalmaikat Képánszky Attila A Magyar Likőripari V. 26. sz. telepe értesíti ve­vőit, hogy az év végi lel­tár miatt üres palackokat december 15-ig vesz át. Az áru kiadása december 26.—január 4-ig szünetel. 6825 Fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat felvesz férfi kiszolgáló segédmunkásokat Munkásszállás van. Jelent­kezés: Budapest, VIII. Cso­konai u. 6. 6826 Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg a téli tanfolyamok előadóinak továbbképzését Kalocsán Az elkövetkező hetekben a kalocsai járás 31 termelőszövet­kezetében indul téli tanfolyam, melynek előadói számára szer­dán dr. Soós Gábor földmű­velésügyi miniszterhelyettes tar­tott tájékoztatót a Kalocsai Nagy Lajos Járási Könyvtárban. Az ünnepélyes megnyitón részt vevő termelőszövetkezeti elnököket, főmezőgazdászokat, állatorvosokat és a tanácsok szakembereit a második ötéves tervidőszak mezőgazdasági ter­melésének helyzetéről, a mező- gazdasági üzemekben elért eredményekről tájékoztatta a miniszterhelyettes. Foglalkozott az előadó azzal, hogy a nép­gazdaság igényeinek kielégíté­sét a második ötéves terv idő­szaka alatt hogyan hajtotta vég­re a mezőgazdaság, majd ismer­tette a harmadik ötéves terv célkitűzéseit, a mezőgazdaság; termelés szerkezetének alakulá­sát és a gazdasági szervezésben jövőben megnyilvánuló nagyobb önállóság gyakorlati kivitelen: séről szólt. Az előadást követő vitában felszólaló szakemberek több kérdést tettek fel. amelyekre a miniszterhelyettes • válaszolt, majd Varga Ferenc, a kalo­csai járási pártbizottság titkára összegezte a bevezető előadás ás a vita tapasztalatait. Utána dr. Soós Gábor a kalocsai öntöző­fürthöz tartozó faj szí termelő­szövetkezetet kereste fel. V. F. Kongresszusra készül az MSZBT A Magyar—Szovjet Baráti Társaság az új esztendő első hónapjában — január 21—22-én — tartja kongresszusát. A ta­nácskozás előkészületei ország­szerte megkezdődtek. A társaság helyi szervezetei változatos eseménysorozattal, kiállításokkal, műsoros estek­kel, előadásokkal, élménybe­számolókkal adnak képet a Szovjetunió életéről, a magyar —szovjet együttműködés ered­ményeiről és a két nép közötti kapcsolatok szorosabbá tételét célzó tervekről. Az értekezleteken a társaság aranykoszorús jelvényével tűn* tetik ki az MSZBT legeredmé­nyesebben dolgozó társadalmi aktíváit. Aranykoszorús plaket­tet és jelvényt kapnak azok a szocialista brigádok is, amelyek termelési eredményeikkel és egyéb tevékenységükkel méltó­nak bizonyulnak erre az elis­merésre. (MTI) Kulturális rovatunk ankét ja K iskunf elegy húsán Pénteken este lapunk kultu­rális rovata ankétot rendezett Kiskunfélegyházán. A városi ta­nács vb művelődésügyi osztá­lyán megjelent költőkkel, kép­zőművészekkel és pedagógusok­kal hasznos eszmecsere alakult ki. A helybeli művészek meg­állapodtak abban, hogy szoro­sabb kapcsolatot építenek ki a megyei lap szerkesztőségével, s rendszeresen jelentkeznek mű­veikkel. A gyakoribb nyilvános szereplés lehetősége bizonyára ösztönző hatású lesz és segíteni fog abban is. hogy a helyi mű­vészeti élet eddigi gyenge ol­dala. a széppróza-irodalom fel­lendüljön. Az írók. költők a jö­vőben riportokban, színes írá­sokban is számot adnak a vá­ros életéről. A baráti hangulatú beszélge­tésen számos művészeti és mű­velődéspolitikai kérdés is felve­tődött, s eleven vita alakult ki a közérthetőségről, valamint a művészek sajátos helyi felada­tairól. Megálltak helyüket az új dolgozók Ev végéig pótolja az átszervezés okozta lemaradást a Cipőgyár Adósággal kezdte a negyedik negyedévet az Alföldi Cipőgyár Kecskeméti Gyáregysége: négy­ezer pár gyermekcipővel volt elmaradva a tervben előirány­zott mennyiségtől. A lemaradást az okozta, hogy a harmadik negyedévben köl­töztek át a termelő részlegek az új nagycsarnokba, ugyanakkor az üzembővítéssel párhuzamo­san felvett kétszáz dolgozónak [ idő kellett ahhoz, hogy elsajá- ; títsa a szakmai fogásokat. Az átszervezés okozta gon- | dók azóta jórészt megoldódtak. | A kipróbált, régi szakmunkások mellé beosztott újak gyorsan megtanulták a gépek kezelését és ma már 1600 pár gyermek­cipő készül naponta — két mű­szakban — a kecskeméti üzem­ben. Különösen örvendetes, hogy a vártnál lényegesen ki­sebb minőségromlást idézett elő a változás. Az üzem vezetői remélik, hogy az év végéig sikerül tör­leszteni az adósságot és át tud­ják adni a kereskedelemnek az idei tervben előirányzott 365 ezer pár gyermekcipőt. Az MHS országos munkaértekezlete Szombaton délelőtt Budapes­ten, az MHS székházában érté­kelték a szövetség évi munká­ját. A megyék elnökei és a meg­hívott társadalmi aktívák előtt Úszta Gyula altábornagy, hon­védelmi miniszterhelyettes, az MHS országos elnöke tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy ez az év további fejlődést ho­zott az MHS szervezeteinek éle­tében, erősödött a vezetés és minden eddiginél szélesebb kör­ben hatott a honvédelmi pro­paganda. A megyék munkájáról szólva az országos elnök a legjobb- között említette a Bács megy, 1 elnökséget. Kiemelte a társi. - dalmi munkában és a szocialis­ta versenymozgalmakban elért eredményeket, s köszönetc t mondott a helyi tanácsoknál azért a támogatásért, amellyel számos új lőtér és egyéb léte­sítmény építéséhez segítették hozzá az MHS szervezeteit.

Next

/
Thumbnails
Contents