Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
1964 október lö-e óta, amikor bezárták az Árpád mozit, szinte havonta közölt a Petőfi Népe egy-egy tudósítást, vágj' bíráló írást a mozi építkezésének helyzetéről. Nem cikktörténeti összefoglalásra, hanem arra vállalkoztunk, hogy teljes egészében megvilágítsuk az illetékesek és természetesen, a nagyközönség előtt, milyen ökok játszódtak közre e kulturális obXf jektum tatarozásának elhúzódá- 1 tóban. Kezdjük talán az elején. A aúlt évben a megyei tanács építési osztálya a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalatot jelölte ki a felújítási munkálatok elvégzésére. A Moziüzemi Vállalatnak erre a célra 1 millió 300 ezer forint állt rendelkezésére, amelyet néhány hét múlva már 1 millió 400 ezer forintra kellett emelni. A költségvetésben csupán 1727,94 forintot fordítottak volna a födém-, illetve a tetőszerkezet megerősítésére. A költségvetés a Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda tervei alapján készült el, s az abban foglalt statikai műleírás a tetőszerkezet, födémzet megerősítésére semmilyen intézkedéseket nem tartalmazott. A statikus mérnök a pincétől a padlásig átvizsgált mindent, s nyilván ennek alapján készítette el a tervet, A kivitelező vállalat szakemberei a szerződésben foglaltak ellenére későn, december 15-én kezdték el a munkát, annak tudatában, hogy az 1965. június 30-i határi dóré nem tudják elvégezni. Közben 1965 áprilisában kiderült, hogy az előcsarnok tetőszerkezetét le kell bontani, mert elkorhadtak a födémtartó fagerendák. Ehhez új terv kellett, amelynek elkészítésével a tervező irodát bízták meg, de hosszú ideig vita tárgya volt, hogy miből készüljön az új födém, fából vagy betonból. Az idő telt. múlt és az építkezés határidejét szeptember 15-re tolták ki. A vita még tartott, amikor 1965. május 20-án — vitatkozni lehet, kinek a hibájából — a főtartó állás kiváltó gerendájának kicserélése közben — amelyre 1727,94 forintot irányoztak élő — egyik födém, illetve tetőtartó gerenda megroppant és a mennyezet leszakadt. A statikustervező az építési napló bejegyzése értelmében a következő napon először. majd ezt követően többször is felülvizsgálta a tartó- szerkezeteket, s október 21-ig különös elváltozásokat nem észlelt. Ennek ellenére november elején egy újabb tetőtartó megroppant. November 18-án végül is a Moziüzemi Vállalat döntőbizottsági tárgyalást kért a kivitelezővel szemben érvényesítve a kötbérigényét. A döntőbizottság elmarasztalta a kivitelező vállalatot és kötelezte a kötbér kifizetésére, sőt, új batáridőt szabott 1966. Ki a felelős? Ennek a vitája még most is tart. S nehéz is lesz kideríteni. A nehezein nélkülözött kulturális intézmény állaga pedig semmit sem változott. Lehet, hogy egyesek csupán gazdasági kérdésnek tekintik ezt a „komplexumot”, ám mégsem az! Hiszen a mozi az egyik legfontosabb kultúrpolitikai eszköz. S a megyeszékhelyén mégis botránnyal határos a mozi- helyzet. Felelőst keresünk másfél millió ablakon való kidobásáért, egy rossz épület toldozá- sáért, foltozásáért. Nos, a beruházót, a tervezőt, kivitelezőt nem akarjuk tisztára mosni, hiszen felelőtlenség volt — a fentiekből is kiderült — az Árpád mozi ilyetén való „felújítása”. A Moziüzemi Vállalat csak addig nyújtózkodhatott, amíg a takarója, a felújítási kerete engedte. A tervezőt és kivitelezőt azonban nagyobb felelősség terheli. Utalnánk itt a tetőszerkezetre, az előcsarnok födémének állapotára, illetve a kivitelezés szakszerűtlenségére és lassúságára. A nagyobb felelősség azonban mégsem az övék. Azzal mindenki egyetért, hogy ilyen másfél milliós toldo- zások, foldozások nem oldják meg a megyeszékhely mozihely- eetét. Egy korszerű mozi felépítéséért vajon tett-e valamit például: a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága? A népgazdaságnak az ilyen felújítások nagyobb anyagi kárt okoznak — ahogy arra már utaltunk — mintha egyszerre tízmillió forintot fordítunk egy korszerű mozi felépítésére. Ez az ügy már túlnőtte a megyei Moziüzemi Vállalat hatáskörét, tehát az országos és a megyei szerveknek kell intéz- kedniök. hogy ilyen módon ne pocsékolhassák az állam, a nép vagyonát! Gémes Gábor Bács megye az élvonalban Kibővített ülést tartott a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei elnöksége Pénteken délelőtt zajlott le az MHS évadzáró megyei elnökségi ülése Kecskeméten, a Honvédkórház kultúrtermében. Az ülésen az elnökség tagjain kívül részt vettek a járási elnökségek képviselői, a klubok vezetői. Az MHS Országos Elnökségét Andricsák János osztályvezet ő képviselte. Balabán Sándor alezredes, a megyei elnökség beszámolójá- j ban ismertette az alapszervezetek és klubok idei eredményeit. Részletesen foglalkozott azokkal j a feladatokkal, amelyek a továbbiakban a politikai nevelő és felvilágosító munkában a szövetség vezető szerveire és tagságára várnak. A beszámoló elhangzása után Nemes Antal őrnagy felolvasta a honvédelmi miniszter parancsát, amelyben az MHS-ben végzett jó munkáért tíz tartalékos tiszt előléptetését rendelte el. További huszonkilenc tartalékos tiszt előléptetését pedig azért rendelte el a honvédelmi miniszter, mert kitűnő eredménnyel végezték az MHS-ben a kétéves tartalékos tiszti továbbképző tanfolyamot. Ezután Tóth Imre, a megyei tanács osztályvezetője bejelentette, hogy az MHS munkájának támogatásában kitűnt nyolc tanácsvezetőt elismerésben, és további ösztönzésképpen pénzjutalomban részesítette a megyei tanács vb elnöke. Végül Balabán Sándor alezredes átadta az országos elnökség, valamint a megyei elnökség kitüntetéseit és jutalmait A Kiváló Munkáért arany fokozata kitüntetésben részesült dr. Bilekov Pál, a Kiskunhalasi Járási Tanács elnök- helyettese, Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának titkára, Naszódi János rendőr őrnagy és Szabó János, a megyei ellenőrző bizottság tagja. Két tűz otthona Heves megye, különösen Eger környéke és a Mátraalja boráról híres világszerte. Az aranyzöld színű, tüzes visontai pecsenyekor hazája, most a „másik” tűz otthona és világa lesz: a széné és a belőle nyert villamos energiáé. A harmadik ötéves terv egyik legjelentősebb ipari, energetikai beruházásának színhelye ez; a kis mátra- alji község: a 25 méter mélyen elterülő, mintegy száz millió tonnás lignitvagyonra épül a 600 megawattos új hőerőmű. A külszíni fejtés hatalmas nyitóárkában már lejutottak a szénhez, s mire az egész jelentős szénvagyon napvilágra kerül, kereken 20 millió köbméter földet mozgatnak meg a hazai és az NDK-gyármányú hatalmas — némelyike 40 tonnás! — gépek. A hőerőmű a tervek szerint 1970-ben kezdd meg az energiaszolgáltatást, 600 megawattos teljesítménnyeL A visontai külfejtés gépóriásai elkészítették a hatalmas nyitóárkot. ahonnan megkezdik a nagy mennyiségű szénvagyon kitermelését. (Kiss Béla felvételei.) Legelőjavítás 3400 holdon Az utóbbi években jelentősen megnövekedett szocialista nagyüzemi gazdaságaink állatállománya. s ez megkövetelte a rét és legelőterületek hozamának növelését. A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben e szükségszerűségből kiindulva — az állam segítségét is felhasználva — ez év tavaszán 140 ezer forintos költséggel 150 holdnyi rét és legelőterületet javítottak meg, s tettek alkalmassá szakaszos legeltetésre. A talajjavítás hatására a fűhozam két-három- szorosára nőtt, így a legelőjavításra fordított szövetkezeti befektetés már az első évben megtérült. Ezért a szövetkezetben úgy határoztak, hogy 1970-ig hétszáz holdon javítják a réteket, legelőket, ebből a jövő év tavaszáig 300 hold kerül feljavításra. E munkában nemcsak ők, a többi közös gazdaság is számíthat az ideihez hasonló állami támogatásra. Ezért a városi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága 1970-ig ’3400 hold rét és legelő megjavítását tűzte ki célul és ajánlotta a nagyüzemi gazdaságoknak. Czakó Ferenc Szerkesztői üzenetek Bubori J.-né, Szánk: Ügyének intézése folyamatban van.. Az eredményről majd levélben tájékoztatjuk. F. L.-né, Kecskemét: A kért pontos cím: Állami 26. Építőipari Vállalat, Dunaújváros. — Vagyis: a Székesfehérváron működő ÉM Fejér megyei Építőipari Vállalat 26-oe dunaújvárosi „leányvállalata”. Százharminc kitüntetés — a kiváló KÖFÁ-munkáért Csütörtökön Kalocsán, a járási tanács székhazában községfejlesztési aktívát rendeztek. Az eseményen ott voltak a járás 15 községének tanács vb elnökei és mindazok a társadal- i mi munkások, akik a legtöbbet | vállaltak magukra az 1964. évi I községfejlesztési feladatok megvalósításából. Szabó Gyula, a járási tanács vb elnökhelyettese elmondotta értékelésében: 15 százalékkal teljesítették: túl a községek előirányzataikat, ami összesen 17 699 000 forint értékű munkát jelent. A társadalmi munka előirányzatokat a községek járási szinten 199 százalékra teljesítették, vagyis 2 millió 43 ezer forintra. jen a különböző társadalmi munkákat a községi tanácsok, a tényleges eredmény a fentinél is jobb lehetett volna. Az ünnepség végén Szabó Gyula 23 kiválóan dolgozó községfejlesztési aktívának emlékérmet, 107 személynek pedig emlékjelvényt, s az ezekkel járó okleveleket nyújtotta át, érdemeik elismeréséül. Ez azt jelenti, hogy az egy személyre jutó társadalmi munka értéke 53 forint a kalocsai járásban, vagyis meghaladja a megyei átlagot. A legjobb eredmény Dunapatajon és Du- naszentbenedeken született, ám azt is megjegyezte az előadó: i ha pontosabban körültekintőb- Érem ben adminisztrálják annak idePETOFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi teletonközpont: 36-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér La Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. uéflzetésl db i nénaora 13 forlrv Bacs-Ktskun megyei Nyomda v Kecskemét — Telefon: 11-65. Index : 25 9«. + A MÉLYKÚTI iskola úttörői és kisdobosai vendégül látták az úttörőotthonban a jövőre már iskolába lépő óvodásokat. Ismerkedés után a kis vendégeinket rögtönzött műsorral szórakoztattuk, amit ők viszonoztak. Megtanulták az úttörők köszönését és néhány dalt. Ezután kipróbálták a játékainkat. Minden óvódás megígérte, hogy az iskolába kerülve feliratkozik kisdobosnak. Növök Rostás László őrsvezető — A kiskunhalasi úttörőház vezetősége az elmúlt vasárnap harmincöt résztvevővel sakkversenyt rendezett. A lányok versenyében az első helyezést Szép Éva, a 960. sz. Ady Endre úttörőcsapat tagja érte el. Kindler Margit a második, Dancsó Éva a harmadik helyet szerezte meg. A fiúk közül Simon Géza, a 695. sz. Szüts József úttörőcsapat tagja lett a győztes, s második helyezett Gyöngyös Mihály, a harmadik pedig Berki István lett. Rapcsák Tibor * — Úttörőcsapatunk tagjai nagy lelkesedéssel készülnek a kisdobosok Télapó-ünnepére. — Minden kisdobosrajhoz bekopogtat a Télapó és átadja az úttörők által készített ajándékokat. A hetedik osztályosokból álló Hóvirág-őrsünk pedig jól sikerült „Katalin”-klubdélutánt rendezett, melynek bevételét a nyolcadik osztály ballagása alkalmával „hasznosítják" a pajtások. Balogh Erzsébet csapatvezető í í március 31-ig. Jelenleg tárgya- ■ lás tárgyalást követ, ahol a be- ! ruházó a kivitelezőt, a kivitelező a tervezőt okolja, illetve i igyekeznek a felelősséget a hibák elkövetéséért egymásra hárítani. A mozi építkezése ennek ellenére vontatottan halad és nincs semmilyen biztosítók, hogy a már harmadik határidőre valóban, elkészül a filmszínház. Ezek után érdemes megvizs- | gálni az objektív tényeket is. Az Árpád mozi tető- és födém- I szerkezete olyan elavult állapotban van, hogy annak bármilyen javítása gazdaságtalan, nem nyújt biztonságos megoldást. A tartógerendák már a mozi felépítésekor bontási anyagból származtak, s a több mint húszévi használat erősen megrongálta állagukat. Emiatt szükség lenne a tetőszerkezet teljes átépítésére. Egy új tető- szerkezetet azonban nem bírnak el a falak. Sőt, a mozi nézőtere alatti pince vízben áll. Az oda behordott salakból a víz kioldja a különböző vegyianyagokat, azok pedig boltozat tám- pillérei közül a habarcsot. Lényegében a „foltozásra” szánt másfél millió forint — s ez az épület megbontása után derült ki — nem elegendő, a toldozás nem old meg semmit. A Moziüzemi Vállalat korszerű mozit akart, amikor erejéhez mérten igyekezett volna rendbehozni a rendelkezésére álló felújítási keretből az Árpád mozit. A tervezők 28 595 forint tervezési és 14 100 forint művezetési díjért átvizsgálták az épületet, s elkészítették a tervet, hogy mielőbb elkészüljön a filmszínház. Az építők, ha nem is teljes erejükkel, de azon munkálkodtak, hogy e kevés pénzből elvégezzék a javítást. Mindenki jót akart, s mégis „elúszott” másfél millió, mert a beruházott összegből nem lesz mozi, vagy csak ideig-óráig üzemelhet. Áthárított felelősség Ki mit tett Kecskemét mozihelyzetének megoldásáért ?
