Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
S. oldal 19ja. december 4. szombat A tudós látogatása 9 A tősgyökeres kecskemétiek előtt jól ismert név szerepelt a napokban a városi művelődési ház plakátjain: Dr. Szentléleky Tihamér régész és egyiptológus. A neves tudós az Érdekes Találkozások Klubja első összejövetelének volt vendége. Egyiptomi élményeiről tartott előadást. Megragadtuk az alkalmat, hogy érdeklődjünk munkájáról, az utóbbi tíz évről, ami kecskeméti működése óta eltelt: — A városra és első munkahelyemre, a Katona József Múzeumra mindig szeretettel gondolok. Bár... saját kérésemre helyeztek el innen. 9 — Miért? — Római régész vagyok. A Dunántúlon sokkal több lehetőség adódik rómaikori emlékek után kutatni, mint az Alföldön. Ez a lépés aztán végképp eldöntötte életem további alakulását. Mivel a neves régészek éppen Csehszlovákiában voltak tanulmányúton, engem küldtek Szombathelyre, egy akkor felfedezett leletet megtekinteni. Ez a bizonyos lelet a ma már világhírű Isis-szentély volt... Tíz éven keresztül dolgoztam a helyreállításán... 9 — És emellett, hallottuk, készült Egyiptomba. — Igen, tanulmányoztam Egyiptom történetét, az egyiptomi vallást — mindent, ami csak az ősi Egyiptom életével összefügg. Nem sokkal később kérvényt adtam be, hogy most már a saját szememmel is láthassam azt az országot, amelynek történetét — úgy érzem — alaposan megismertem. És megérkezett az alig remélt válasz: az Egyesült Arab Köztársaság hátút A MŰGYŰJTŐ — Vidéken műgyűjtőnek lenni is nehezebb — mondja csendes félmosollyal a házigazda. — A pesti járkál, ismeri a képpiacot. Érhetik kellemes meglepetések, váratlan felfedezések. A vidéki kóprajomgó viszont csak időnként fordul meg Pesten és sokszor tapasztalja, hogy egy-egy vételről alaposan lemaradt. Nehogy félreértse az olvasó dr. Fábián Lajos orvost. Ö éppen nem a „jó vásár” reményében gyűjtögeti a képeket. Nem meggazdagodni akar, hanem szereti a jó képet. Kidobni viszont a pénzt, drágán venni. ki szeret? Különben sincss annyi sok pénze. Egyszer csaphatott volna jó vásárt. Egy helybeli parasztember kínált neki olcsón egy képet. Örökölte. Az orvos kitűnő műértő. tüstént látta, hogy a kép jóval többet ér, mint amennyit az öreg kért érte. — Nem akartam kihasználni a szorult helyzetét — mondja — megfizettem. Még talán többet is. mint amennyit a bizományiban kapott volna érte. Fábián dr. három és fél évtizede gyűjtő. Hódmezővásárhelyen ízeledett rá a jó képre, ismerte az ottani neves művészeket személyesen is. 1936-ban, amikor megnősült. Kiskunmaj- sára került, s azóta is itt él. Ma már az ország egyik legismertebb magángyűjtője. Mintegy száz kép van a birtokában, túlnyomórészt magyar művészek alkotásai. A Nemzeti Galéria gyakran kér kölcsön tőle egy- egy Fényes Adolfot. Aba No- yákot, Rudnayt. Kosztét, itt- aond, vagy külföldi kiállításra. meghívott Egyiptomba — héthónapi ösztöndíjjal. # — Mit jelentett ez az Ú1 a régésznek? — Felejthetetlen élményt nyújtott Egyiptom, csodálatos és egyedülálló műemlékeivel. Máig sem tudok szabadulni a hatásuk alól. Sokat fényképeztem. Mintegy kétezer színes diát készítettem a régi épületekről, szobrokról, piramisokról, s azokról az egzotikumokról, amelyek európai ember számára újat és érdekeset nyújtanak. # — És a mai Egyiptom? — Erről Is érdekes tapasztalataim vannak. Hadd mondjam el azt, ami nekem a legjobban tetszett! Bármilyen messze is van egymástól a két ország, az arabok ismerik és szeretik hazánkat. Jelenleg 12 magyar egyetemi tanár tanít kint az egyetemeken és főisko- iáktín. Évente hatvan arab tanul magyarul, mert az utolsó tanévben hozzánk jönnek gyakorlatra. Számtalanszor előfordult, hogy az utcán — magyar beszédet hallva — megszólítottak és arra kértek, beszélgessek velük, segítsek nekik a magyar nyelv gyakorlásában. Ilyenkor mindig szó esett arról, hogy milyen jól érezték magukat nálunk, milyen kedvesek itt az emberek és milyen szép Magyarország. .. Ismerik és szeretik persze a magyar sportot is, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy rengeteg sportegyesületnek magyar edzője van. # A színes beszélgetés elakad. Kezdődik az előadás. Dr. Szentléleky Tihamér gyorsan isszeszedi a diaképeket és nem jókkal később már a hallgatóságot köti le magával ragadó előadásával. Körmendi Zsuzsa Készül a múzeum a budai Várban Halk derűvel beszél, mint a bölcsek: — Legtöbbször persze még az ember nevét se tüntetik fel, holott ez bevett gyakorlat már kiállításon, ha magános tulajdonában van a kép. Különben igen jó a barátságunk a Galériával. ök is jobban járnak felverik a giccsek árát, de gyakran meglepően olcsók az értékes képek. Körülnéz a keddi aukciókon, aztán vonatra száll és másnap hajnalban érkezik meg. Éveken át mindjárt indult is ki Köm- pöcre, míg az is az ő körzetéhez tartozott. MAGAS juthatott valaki, huszonhárommal pedig nem, holott a több pontszám [ döntött? Különös lenne például olyan szabály az olimpián, ha 6 egymás melletti futópályán szaladó «printerek helyezését hasonlóképpen állapítanák meg. Azaz: az első három helyezett az lenne, aki az 1—2, 3—4, 5—6 pályán előbb ért be, mint a mellette futó. Tehát mondjuk az 5—«. pálya 6-os versenyzője hiába előzné meg tíz méterrel az 1—2. és 2—3 pályák első futóit, második mégsem lehetne, bár az 5-ös pálya sprintere után ő ért el legjobb időt. Ugye, jó volna megérteni az atlétikából vett példát? Körülbelül ilyen nehéz felfogni a televízió legutóbbi Világirodalmi vetélkedőjének pontozási furfangját. Igaz, ez az utóbbi is szellemi torna, s itt valami mélyebb összefüggés lehet a pontozási rendszer mögött. (t) így, hiszen a gyűjtő maga óvja, restauráltatja a képet, nerri kell rá költeni. Élményeiről, érdekes esetekről kérdezgetem. — Egyszer vettem egy Fényes Adolfot Pesten a bizományiban. Olcsón adták, úgy tűnt, nagyon rossz az állapota. Pedig csak piszkos volt. Szép, hibátalan csendélet, ma is egyik büszkeségem. Ez bizony jól sikerült vásár volt. Lehetőleg felutazik Budapestre minden aukcióra. — Ott sokszor megesik, hogy A kommunista sajtó megyei hagyományai A proletariátus diktatúrája Ä P R 0 L E;T Á R i sMuiuiTi-MMáumm «misét lújni- *—"—•* •• —. t. «um« Mtmiu moan nrmui u»u. s««m ax u A régi törvényszék tárgyaló termében szokatlan vendégek vannak. Annak az osztálynak tagjai, akik eddig csak mások felett ítélkeztek, azok, akik a törvényeket a dolgozó emberiség leigázása céljából hozták, azok ma a vádlottak padján ülnek. Mi a bűnük? Nincsenek belenyugodva a Tanácsköztársaság formájába. Továbbra is szeretnék, hogy a munkát a földet túró paraszt, a gyárban dolgozó proletárság végezze el. ők továbbra is kiváltságosak legyenek, mindazt, ami szép, ami kellemes, csak ők élvezhessék. azon dolgoztak, hogy a munkástársaik életét megjavítsák és tűrhetővé tegyék, s akik ma is azt akarják, hogy csak az egyék, aki dolgozik... (Proletár, 1919. június 26.) BEKÖSZÖNTŐ Mozgalmas napok után köszönt be hozzátok, elvtársak a „Proletár”, mint a vörös szent eszmék hirdetője és terjesztője... A Tanácsköztársaság három hónapos fennállása óta. itt még nem jutottak el odáig, hogy saját lapotok lett volna, amely hivatott lett volna azokat az embereket tanítani, akik még mindig nincsenek tisztában tanainkkal. Azért igyekszünk most jóvátenni a mulasztást azon reményben, hogy egy nagy. lelkes táborra találunk, akik megértve bennünket, szeretetükbe fogadják az eszméinket hirdető „Pro- íetár”-t... K. D LAPUNK jelenlegi számától kezdődőleg hetenként kétszer a Kalocsai Néplap című helyett ..Proletár” címmel jelenik meg. szerdán és szombaton... A „Proletár” szerkesztősége és kiadóhivatala. (Proletár. 1919 június 28.) A Proletár — a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártjának kalocsai hivatalos lapja. A Kalocsai Néplap évfolyam és sorszámát vette át a kalocsai ellenforradalom letörésekor. • MUNKÁSOK! EL VT ARS AK! Mutassuk meg a burzsoáziának, hogy minden megmozdulása a proletariátus milyen erejével találja magát szemben. Elvtársak, ki az utcára! 29-én, vasárnap nagy tüntető felvonulást tartunk. A szakszervezetek délelőtt 10 órakoy a tanítóképezde előtt gyülekeznek, onnan felvonulás a piactérre, ahol öt szónok fogja az eseményeket ismertetni. Munkások! Elvtársak! Fel az ellenforradalom ellen! Mindenki ott legyen! A pártvezetőség és a Munkástanács elnöksége (Félegyházi Proletár. 1919. június 23.) Nem volna kényelmesebb autón? — kérdezem. j— Hát arra azért már nem futja. Soha nem is akartam venni. Ami pénzem volt, mindig elvitték a képek, meg a könyvek. — Kereken négyezer kötetes könyvtára Is van! Mégis, mibe kerül ez a szenvedély? — Hát néhány autót alighanem vehettem volna érte. De most már, hogy több mint száz festményem van. nem sok pénz kell hozzá. A gyűjtő csak a legkedvesebbekhez ragaszkodik mindvégig, a többit cserélgeti, váltogatja. Nekem vagy húsz gyűjtővel van kapcsolatom, így aztán mindig frissíthetem a képtáramat. A lakása falát valósággal elborítják a festmények. Díszhelyen Aba Novák: Álarckészítő, Rudnay öreg csavargó. Szőnyi Dunakanyar, Koszta Faluszéli táj című képe. Aztán Fényes Adolf, Benczúr. Egri, Munkácsy. Van néhány külföldi képe is, de csak régi mesterektől. Nagyrabecsüléssel beszél a megyei képzőművészekről. Jó barátságban van B«zsó Jánossal, Diószeghi Balázzsal, Paizs Évával. Igen büszke rá. hogy a 30-as évek nagy festőinek többségét ismerte. Kérdezem végül, hogy a felesége nem tiltakozY-e néha. egy-egy nagyobb kiadás ellen? — Tudja, szerencse, hogy olyan jól megértjük egymást mindenben. Feleségem is orvos, ő is szereti a képeket... —_ megint elmosolyodik — és ezért hálás vagyok neki. Mert bizonyos, hogy ha ő követelné, többet adnánk a ruházkodásra, igényesebben élénk, s már régen Pestre is autóval járnék. De kevesebb képem volna... M. L. A budavári palota déli épületszárnyában másfél év múlva megnyitja kapuit a Budapesti Történeti Múzeum. Az ÉM. Beruházási Vállalat és a Középülettervező Vállalat irányításával addig rendezni kell a palota déli feljárójának környékét. Nagy. csaknem 23 000 négyzet- méteres parkkal veszik körül ezt az épületszárnyat. Az ÉM Mélyépítő Vállalat dolgozói már korábban elvégezték a tereprendezés durva földmunkáit. Mintegy 30 000 köbméter földet mozgattak meg, hogy teljes szépségükben bontakozna-; nak ki a várfalak, erődrendsze- I rek. Nehéz munka volt, mert | gyakran kerültek elő veszedelmes háborús emlékek, öt-tíz j mázsás bombák. ' Mintha kissé erőltetettem lett vol" na újszerű a tv Világirodalmi vetélkedője nyilvános középdöntőjének pontozása. Emellett bizonyít az is, hogy a versenyt vezető Szakács Miklósnak pótlólag is meg kellett magyarázni a közönségnek, hogyan is kell értelmezni a továbbjutási feltételeket. Szükség volt némi megnyugtatásra — a vetélkedő alatti telefonhívások nyomán —, hogy nem éri igazságtalanság egyik résztvevőt sem. Bár eső után köpönyegnek látszik, x dupla felvilágosítás ellenére’ is maradt bennünk valami fenntartás, vajon reális volt-e a komplikált, párosított erőpróbák sikerének elbírálása? Mi volt abban a ráció egyáltalán, hogy kettesével indultak a versenyzők, holott ó-be-semmit se «ámított — együtt hány pontot érnek el, s végeredményben mindkét nduló más-más feladatot kapott? Vti volt ebben a versenyben a verseny, ha tizenhárom ponttal továbbEzután következik egy szomorúbb csoport... Miért kerültek ide ezek az emberek, ezek a nincstelen munkások? ... Ezek a szerencsétlen, félrevezetett és elbutított emberek... Kalocsán még eddig hiányzott az igazi proletárdiktatúra. A burzsujóknak itt nagyon jó dolguk volt. a mai naptól kezdve ők vetettek véget kényelmüknek és a proletáriátus. akik közül többet legyilkoltak, veszett kutya módjára pusztítottak el. arra készteti a Népbiztosok Tanácsát, hogy radikálisabb eszközökkel teremtse meg a dolgozó emberek diktatúráját... A proletariátusnak nem érdeke a gyilkolás. Legjobban 6 ítéli el azt De nem tűrheti, hogy rosszindulatú csirkefogók azokat pusztítsák, akik egész életükben
