Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

19GS. december 4, wombat S. oldal Állattenyésztők tanfolyama Ma, szombaton kerül sor a megyei tanács vb mezőgazda­sági osztálya és a Megyei Ál­lattenyésztési Felügyelőség ál­tal a közös gazdaságok állatte­nyésztési szakemberei részére szervezett tanfolyam befejező előadására a kalimajori üdülő­ben. A tanfolyamon október vége óta négy turnusban a tartási, takarmányozási és tenyésztési eljárásokkal, valamint az állat- tenyésztés legújabb módszerei- ; vei — így az itatásos borjúne- I vetéssel, a gépi fejéssel és a j karbamiddal dúsított takarmá­nyozással — ismerkedtek elmé­letben és gyakorlatban a részt­vevők, mintegy 170-en, köztük a szövetkezeti gazdaságok állat- tenyésztésének irányítói mel- j lett a körzeti állattenyésztési felügyelők is. A tanfolyam sikerén felbuz- j dúlva a megye állattenyészté- i eének vezetői januárban a sző- j vetkezeti gazdaságok állatgon­dozói — tehenészek és baromfi­gondozók — részére szerveznek járásonként szakmai tanfolya­mot. Téli halászat Míg be nem fagy a harkakö- tönyí halastó vize. a bajai tíj Élet Halászati Tsz halászbrigád­ja naponta vízre szálL A több száz holdas tórendszerben még van pár vagonnyi ivadék. Job­bára már csak ezek kifogása van hátra, Az ivadékot a telel- tetőkbe helyezik el. Mintegy 80 mázsát a karapancsai teielte- tőbc is elszállítanak. ÍGY LETTEK ELSŐK... A pártcsoportok ég a cergeny ('sávolyon Ez év elején a csávolyi Egye­sülés Termelőszövetkezet ver- senymozgalmat kezdeményezett. A vetélkedéshez a járás vala­mennyi termelőszövetkezete csatlakozott. A napokban meglátogattuk a termelőszövetkezetet és arról beszélgettünk, mennyire segítet­te a verseny a munkák jobb és gyorsabb elvégzését. Már az előzőleg tanulmányozott járási összesítők is azt bizonyítják, hogy a termelőszövetkezet álta­lában az elsők között végzett az időszerű munkákkal. A ta­vaszi szőlőtelepítés értékelése­kor megállapították a szakem­berek, hogy minőségileg a leg­jobb munkát a csávolyiak vé­gezték, ami az ültetvényeken jól tükröződik. Hasonlóképpen jól haladj a nyári munka. És az őszi feladatok? Nézzünk csak ezzel kapcsolat­ban néhány beszédes adatot, amelyet Csóka György főagro- nómus ismertet. — A talajelőkészítést október 1-ig elvégeztük, október 12-ig pedig befejeztük a búzavetést is. Szeptember 5-ig betakarítot­tuk a silókukoricát és túltelje­sítettük silózási tervüket. Ebből is következük, hogy az őszi feladatokat jóval az opti­mális időn belül végezték el a közös gazdaság szorgalmas tag­jai, s járási versenybizottság ér­tékelése szerint a csávolyiak is­mét elsők lettek. Alapos előkészületek Recskó József, a községi párt- szervezet titkára, aki egyben a termelőszövetkezet párttátkána is, elmondja, hogy a versenyt jelentősen segítették a pártcso­portok. Ezek szakágazatonként működnek. A versenyt egyéb­ként is a pártszervezet kezde­ményezte. Először a pártvezető­ség, majd a taggyűlés tárgyalta meg, azután a párt- és a ter­melőszövetkezet vezetői jöttek össze, majd közgyűlés elé vit­ték. brigádgyűléseken, munka- értekezleteken beszélgették ar- ; ról, hogy miként lehetne szer- j vezettebbé. gyorsabbá tenni az ; időszerű munkákat annak érdé- j kében, hogy mint kezdeménye- j zők valóban elsők között vé- j gezzenek a járásban. Alaposan meghányták-vetet- j ték tehát, az összes lehetősége- ! két, A pártcsoportokban dolgo- ■ zó kommunisták mindenütt pél- j dát mutattak, patronálták aver- : senyt, segítették a munkák meg- j gyorsítását segítő módszerek el- ! terjesztését. riáé a baromfitelepen és a te­henészetben Póth Márton bri­gádja. Példa az élő, eleven verseny­re az is, hogy az őszi munkák során csak akkor kapták meg a traktorosok és a munkagép­kezelők az 50 százalékos pót- bért, ha a vezetőség intézkedést hozott a vasárnapi munkára. Nem volt szükség ilyen intéz­kedésre, mert ha sürgetett az idő, bizony minden figyelmez­tetés nélkül szántottak, vetet­tek a derék gazdáik. Érdemes azt is megemlíteni, hogy még az őszi kampányfel­adat elején a három pártcsoport tagjai teherautóra ültek és kö­rüljárták a határt, megnézve, hol tartanak a munkában, hol szorít a cipő, milyen intézkedé­seket javasoljanak a párt- és a szakvezetésnek. Bizony, akadt az eredmények mellett bőven Mit tettek például a gépesí­tési csoportnál a munka szer­vezettebbé tételéért! Hetven em­ber és 36 erőgép tartozik a cso­porthoz, 11 kommunista pedig a pártcsoporthoz, ezenkívül mű- | ködik 15 fős aktívahálózat is. I A pártcsoport vezetője ifjú [ Petres István. — Először is rendet kell te­remteni a pótkocsiknál — han­goztatták. — Mivel minden erő­géphez nincs pótkocsi, eddig nem volt eldöntve, ki mikor vihet el belőlük, az vitt, aki­nek éppen szüksége volt rá. Lé­nyeg az. hogy nem tudtuk ki­bírálnivaló is, amit nem is szé­gyelltek szóvá tenni. Személy szerint bírálták például az egyik hanyag állatgondozót. Nem szűkölködtek viszont a di­csérettel Supper Jánosnál, aki szépen rendben tartja a jószá­gokat. Délután aztán összegez­ték a látottakat, sőt tapasztalat- cserére is sor került, megláto­gatták a vaskúti borkombiná­tot, hiszen egy-két év múlva el­készül a termelőszövetkezet sa­ját pincéje is, és szükséges egy kis előtanulmány. nél, hol találhatók. Rövid vita utón döntés szü­letett, éppúgy mint az erőgépe­ket, a pótkocsikat is személyek­nek adták ki, s ezáltal növel­ték az egyéni felelősséget. Ha sürgetett az idő ... A pártcsoport tagjai egymás munkáját is ellenőrzik, szóvá tették, ha nem olyan minőségű volt a szántás, vagy a vetés, mint amilyent a modem agro­technika előír. Szerencsére ilyesmi nagyon ritkán fordult elő. Hasonló igyekezetei tapasz­taltak a többi páriesoportnál is. Ha valami, nem jól ment, bi­zony megmondták egymásnak. — Ilyen munkával nem lehet segíteni a versenyt. Az állatte­nyésztésben két brigád is küzd a szocialista címért. Futaki Má­Féléves gyakorlattal A munkák „olajozottságát” elősegíti, hogy komplexbrigá­dokat hoztak létre az őszi mun­kák jobb megszervezése érde­kében. A vetést például öt UE— 28-as géppel végezték a trakto­rosok. olyanok, akik már fél­évtizedes gyakorlattal rendel­keznek. Ismerik teahát, jól gé­püket, ami szintén elősegítette a zökkenőmentesebb munkát. A pártcsoportok mellett min­denütt működik a párton kívüli aktívahálózat, melynek tagjai­ból erősödik a pártszervezet. Ifjú Kovács István traktorost például nemrég vették fel tag­jelöltnek. Hasznos, jó módszerek ezek, érdemes másutt is követni. K. S. Négyszemközt a nemesítővei Eveit óin folynak már a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben a triticale — a búza-rozs hibrid — ne­mesítésére és mielőbbi köztermesztésbe adására irányuló kísérletek. Nemrégibesn a rádióban hallottunk érdekes riportot, amelyben dr. Kiss Árpád, az intézet he­lyettes igazgatója — a triticale egyetlen hazai nemesítője — ismertette a kutatás legújabb eredményeit. A napokban mi is felkerestük, hogy tájékoztatást kérjünk a kutatómunka jelenlegi állásáról, — A nemesítő gárda 1950 óta foglalko­zik a triticaleval — mondja Kiss Árpád. — Hosszú időn át úgy tűnt. hogy csupán „elméleti játék” az egész... Majdnem egy évtizedbe telt, mire meggyőződtünk arról, hogy nem légvárat építünk, az el­képzelés megvalósítható. A laboratórium asztalán szakkönyvek, folyóiratok csaknem minden kultúrnyel- ven. Köztük a L’ Italia Agricola legutol­só száma, amelyben számos fényképpel gazdagítva jelent meg az igazgatóhelyet­tes cikke „A hexaploid triticaleról”. Az Acta Agronomica című — a világ összes szakembere számára hazánkban kiadásra kerülő — szakfolyóirattól éppen ottlé­tünk alkalmával hozza a postás átnézésre a kefelevonatot, amely az „Improvement ól the fertility of triticale” (A triticale termékenységének javítása.) című tanul­mányát tartalmazza. A kutató munka ed­digi eredményeiről legutóbb a hazai, majd a poznani rozsnemesítő szimpozionon is beszámolt. — A világszerte túlnyom órészt a közön­séges kultúrbúza és a rozs hibridjével végzett kísérletek esetenként más-más módszerekkel igyekeznek célhoz érni. Az mindenesetre kétségtelen, hogy az itt­honi nemesítő tevékenység amazoknál jó­kora lépéssel előbb jár. — Milyen stádiumban van most a tri­ticale? — Jelenleg már országos kísérletben van az első termékeny törzsünk. Az ösz- szehasonlító kísérletek tíz helyen folynak, s a felsőbb tudományos, illetve állami szerv mondja majd ki az eredmények fö­lött a végső döntést. Egy bizonyos: ha a hozam homoktalajon eléri a rozsét, ak­kor már versenyképes a triticale, amely­nek egyébként a szamfehér.ie-tartalma a rozséhoz képest csaknem kétszeres. El kell mondanunk még azt is. hogy az említett kísérletsorozatban részt vevő törzsünk nem is a legkiválóbb. Azóta még előnyösebb tulajdonságokkal bíró törzseket is sikerült előállítanunk. Megyénkben több állami gazdaság és termelőszövetkezet mintegy 300 holdon folytat kísérleteket e növény termesztésében. Ha a munka sikerrel jár, s beigazolódik a rozzsal azonos termőké­pesség, a szokásos 3 év helyett már egy év után megkaphatja az új növény az úgynevezett ideiglenes elismerést. — Megtudhatnánk valamit ennek a leg­újabb törzsnek az előnyeiről? — Mindenekelőtt fagyállóbb és acé­losabb, kevésbé lisztes, tehát lényegesen jobb minőségű. Vetélytársa mind a rozs­nak, mind az őszi árpának. Ez utóbbi ugyanis gyengébb talajon alig hoz ter­mést és a fehérjetartalma is csupán 12 százalék, szemben a triticale 18 százaléká­val. Választ kérünk még a kutatótól egy, a laikus számára „izgalmas” kérdésre is. Hiszen tudjuk, hogy a nemesitő szakem­berek egyáltalán nem féltékenyek az egy­más eredményére, sikerére: állandóan ki­cserélik nemcsak a kísérleti tapasztalatai­kat, hanem a magmintákat is. Mi az oka mégis, hogy a spanyol, japán, svéd kuta­tók sem képesek behozná a magyar előnyt? — A kísérleti munka ellenőrzésére, az elképzelések helyességének gyakorlati bizonyítására is szükség van — magya­rázza mosolyogva. — S bizony évek hosz- szú során át tartó folyamat az egyetlen helyes út megválasztása, még inkább az, amíg a munka „gyümölcsét” is felmu­tathatjuk. Emellett amíg nálunk a keresz­tezés — amelyet évente tízezerszámra végzünk el — több tagú kutatógárda közös gondja, feladata, s egyben szívügye is —, addig a külföidi kutatók zöme ennek a kísérleti tevékenységnek alig a századré­szét, és egymaga végzi el. Rövidesen eldől, hogy az országos kí­sérletek során a triticale hogyan állta ki a próbát. A döntő fordulat nyárra vár­ható. Eredményét a megyében — a kutató munka legfőbb színhelyén — fokozott ér­deklődéssel várjuk. Jól» Tábor Megbecsült öregség SOK FALUSI öregember panaszkodik amiatt. hogy amióta nem dolgozhat, amióta az öregkori gyengeség kivet­te kezéből kedvelt szerszá­mait, valósággal kihűlt körü­lötte a világ. Nem keresi sen­ki. ritkán nyílik a kapuja, nem kérik tanácsát, nem mennek hozzá névnapot, kö­szönteni. Egyszóval mintha már nem is élne. Azt az öre­gek is elismerik, hogy az utóbbi két évtizedben sokat változott a világ. Nem meg­alázott páriák már ők. akik gyerekeik könyöradományá- ból a ház végében összetákolt rideg kuckóban tengetik éle­tüket. Az idős szövetkezeti paraszt nyugdíjat és más jut­tatást is kap, tehát nincs ki­szolgáltatva senkinek. Mégis, éppen azért, mert olyan so­kat változott a világ, ők is több megbecsülést szeretné­nek. Nem csupán anyagi biz­tonságot. hanem erkölcsi el­ismerést is. Önérzetük na­gyobb tiszteletben tartását, tapasztalataik, maradék ere­jük gyümölcsözőbb felhaszná­lását. A LEGTÖBB idős paraszt- embert éppen az bántja, hogy ő már nem számít senkinek. Hajdanán, amikor földje vé­gében megállóit, joggal érez­hette, hogy valaki. S ugyan­ezt érezte a termelőszövetke- zetben is, amíg szorgalma, jó néhányszáz munkaegysége tiszteletet ébresztett társai­ban. A döntések előtt véle­ményét kérték, ha valahol felszólalt, mindenki figyelem­mel hallgatta szavát. S amint kiesett kezéből a szerszám, egyszeriben úgy maradt, mint a szedett szőlővessző, amelyre már nem érdemes . figyelni. Ennyit érne hát az a 40—50 év. amelyet becsületes mun­kában töltött? Ilyen csekély és súlytalan valami volna az az érdem, amelyet egy-egy ember élete munkájával, tisz­tességével megszerezhet? KÜLÖNÖSEN az fáj az öre­geknek, ha magukról megfe­ledkezett fiatalok hányaveti módon, valósággal tehernek tekintik őket mondván, az öreg már nem gyarapít. csak fogyaszt, az öregből csak kár származik. haszon semmi. Sokszorosan igaztalanok ezek a megállapítások. Bűnösen igazságtalanok az elaggott szü­lőkkel szemben, hiszen kis­korában sem gyarapít senki, csak fogyaszt, és szülője még­se tekinti tehernek, hanem minden jót eléje rak. S igaz­talan a sok évtizeden át be­csületesen helytálló munkás­sal szemben is. Arról nem is szólva, hogy az öregek zöme —. aki közü­lük egyáltalán képes mozog­ni — ma is ott áll a munka sodrában. Sok száz tsz-ünkben ma is az öregek cipelik a ter­hek nehezét. ÖREGNEK LENNI külön­ben sem nagy öröm. hiszen nem csupán pihenést jelent. Az öregembert sok minden kínozza, betegség, elmúlástól való félelem. S legjobban az. a tudat gyötri. hogv felesle­ges emberré lett. nincs rá szüksége a közösségnek, őrá már sehol sem számítanak. Ahol ezt érzik az öregek, ott a fiataloknak — enyhén szól­va — van mit szégyellniök. S itt az ideje, hogy elgondol­kozzanak ezen. Az öregember a mi társadalmunkban nem teher, mert szorgalmas mun­kával eltöltött élet múlhataí lan érdemnek és tisztességnél számít. Azzal a tisztelettel te kintsünk a sokat próbált, so­kat tapasztalt, sokat dolgo­zott öregekre, amely nálunk minden alkotó, teremtő em­bernek kijár. K. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents