Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

SZILVESZTER: ' Budapesttől — az Amazonasig Az ősi hieroglifákból azt is kiderítették, hogy már idestova négyezer esztendeje szokás volt a fáraóknak és a befolyásos politikusoknak az ócsztcndö elmúltával ajándékokat átnyújtani. Ez a legősibb híradás Szilveszter és az új esztendő megünnepléséről. A szokás — amely talán éppen itt, a Nílus partján született — azóta is él, sőt furcsa és mu­latságos históriákkal gazdagította az emberiség kultúrtörténetéi. Érdemes ezekből néhányat fel­jegyezni. Az „évek“ harca Ha már eleinket idézzük, s ép­pen a rég elporladt Amenem- pet korát, mondjuk el még azt is, amit a híres görög történet­író, árult el róluk. Hérodotosz írta meg, hogy az óév és az új esztendő küszöbén a hajdani egyiptomiak mindig megren­dezték az évek harcát. A harcot sz<j szerint kell venni. Bottal felfegyverzett „évek” álltak egy­mással szemközt, s igyekeztek az egymás fejére mért ütések­kel eldönteni, melyik az erő­sebb. Thébában találtak egy sírkövet, amely alatt egy túl energikusan távozásra felszóllí- tott „óesztendő” csontjai por­ladtak. Az ó-egyiptomi szokás átter­jedt Athénbe is, a görögök ad­ták aztán tovább Sztiriába és Karinthiába ... Ám „változnak a korok és változnak a szoká­sok is” alapon a hajdani bot­párbaj napjainkra némileg meg­szelídült, bár lehet- hogy ugyan­ennek a harci szellemnek a je­gyében mérik össze erejüket — a zöld gyépszőnyegen ugyan! — Szilveszter délutánján a skót agglegények azokkal, akiknek a fejét már — bekötötték... szemet kapnak be. Németor­szágban ponty nélkül, Dániá­ban pedig tőkehal híján nem is Szilveszter a Szilveszter. Ami pedig a hollandokat illeti, ők ezt a nagyszerű napot vajban sült szabad, aki a háló tulajdonosa. Tréfás alkudozás kezdődik, amelynek vége többnyire há­zasság. A fiú ugyanis úgy te­kinti, hogy a sors nekiszánta a lányt, s a lány is a sorsa Valaha vallási szerepe volt a képünkön is látható százféle japán dísztárgynak, ma azon­ban már nincs több jelentősé­gük, mint Budapesten a papír- trombitáknak vagy a különbö­ző formájú és méretű csákók­nak .., Szilveszterkor persze nemcsak az óévet búcsúztatják, a nap egyben az új esztendő érkezésé­nek víg ünnepe is. Ez alól ta­lán csak Albánia töröklakta ré­sze volt kivétel, ahol Szilvesz­ter napján, még a század ele­jén is, a férfiak nem kaptak enni, böjtölniök kellett, s amíg bent a házban étlen-szomian üldögéltek, lányaik és asszo­nyaik kint az utcán ünnepel­tek. Momo király átveszi a halaimat Világszerte férfiak és nők, fia­talok és öregek legnagyobb mulatsága Szilveszter éjszakája. Rio de Janeiróban Momo király, a Bolondok Birodalmának ural­kodója veszi át a hatalmat és sok ezer szambázó, bossanovát lejtő hívek kíséretében, konfetti­záporban vonul végig a városon. Olaszországban az utcák vidám­parki „dühöngőkké” válnak, Az új esztendőt köszöntő taliá- nok házuk ablakából az utcára szórnak minden — hónapokig gyűjtött — törött tányért, hasz­nált kancsót, poharat, lyukas ‘ábast. Ehhez mérten a buda- esti utcák trombitáló, csörgő- ipkás vidám forgataga — csen­des szórakozás. Sokfelé speciális szilveszteri étrend alakult ki. Skóciában birkát esznek például. Ausztriá­ban disznósültet. Spanyolor­szágban az éjfélt jelző minden egyes harangütésre egy szőlő­Söprik a római utcát... almaszeletek feltálalásával te­szik emlékezetessé. Az italokat nem kell külön felsorolni. Amit csak eleink és kortársaink kitaláltak, s pohár­ba tölthető, majd lébocsátható a garaton, a commandariától a szürkebarátig, ezen az éjsza­kán akószámra fogy. A legSon'orabb „kellék“ Az evésről és az ivásról már gzó esett- de a legfontosabb szilveszteri „kellék”-ről, a csók­ról még nem. Pedig a csókolód- zás Szilveszter éjszakáján — vi­lágszokás. Ahol a csók nem emelkedett olyan rangra, mint Európában, a szerelem, a szép­tevés ott sem maradhat ki a szilveszteri ceremóniákból. Isz- pahában, a híres iraki város­ban például Mohamed lányai ezen az egyetlen napon fátyol nélkül jelenhetnek meg a város utcáin. Melyik fiatalember len­ne képes megállni, hogy ne les­se meg őket?! Amikor aztán a derék arab ifjú kiszemelte azt, akivel el tudja képzelni az éle­tét, a lány fejére virágkoszo- rűt dob — természetesen benne a neve, címe, rangja és ha a kis Mirjám vagy Seherezádé ..kap­ható”, üzen, s másnap, újév nap­ján már a kádi előtt hangzik el a holtodigian-holtomiglan. Még érdekesebb egyes Ama- zonas-menti indiántörzseknél az új esztendő és a párválasztás egybefonódása. Kiválasztott ta­vakban és folyókban fürödnek ekkor a lányok. A víz azonban teli van hálókkal, a házasodni készülő fiatalemberek rejtették azokat oda. Ha a fürdőző lány beleakad a hálóba, az annyira testéhez tapad- hogy nem tud szabadulni belőle. Kimenteni azonban csak annak az ifjúnak akaratának tudja be, hogy ép­pen ennek a fiúnak — a szó szoros értelmében — a hálójába került. Ó'omöntés és eieíánfpor Természetesen az óév elmúl­tával mindenki a szerencsés és boldog új esztendőt várja és re­méli. Vannak azonban olyanok is, akik nemcsak várakoznak és reménykednek- hanem bizo­nyosat is akarnak tudni az el­következendő 1? hónapról. Ezek nek Szilveszter éjszakáján „hi­vatásos jósok” mondanak jöven­dőt, Sok helyütt szokásban van, különösen a németeknél és a finneknél, az ólomöntés. Kam­csatkában viszont az állandóan izzó 12 vulkán szikráinak színé­ből jósoltak (természetesen csak szerencsét és természetesen jó pénzért) annak idején a messzi földről érkező ,-kíváncsiaknak' A legfurcsább szokás azonban Ny ugat-Afrikában. Kamerunban alakult ki. Az elefánttulajdono­sok állataik hátán vonulnak egy tisztásra, ahol papok és jósok ütötték fel tanyájukat. Amikor az elefántok a varázslósátor elé érkeznek, a főpap valami port hint az állatok füle mögé. A por maró hatású lehet, mert az ele­fánt felhorkan és addig trombi­tál. amíg a port le nem kapar­ja a füle mögül. Ebből a kia­bálásból mondanak aztán a hozzáértő „szakemberek” jósla­tot, s a ceremóniát természete­sen pompás lakoma követi. Sajnos, ezt a különben nagy­szerű szilveszteri szokást nálunk nehéz lenne meghonosítani elefántok hiányában. Azért per­sze mi sem búslakodunk Szil­veszterkor, s aki nem hiszi — járjon utána. O. Gy. Mennyi a kémény és a korom? Januártól: füstnyomáspróbák Kéményseprők, kályhások év régi „gyorsmérlege“ MÁR AZ ÉV utolsó előtti hó­napjában teljesítették éves ter­vüket a Bács-Kisikun megyei Kéményseprő és Cserépkályha Építő Vállalat dolgozói, és év végéig a 6,3 millió forintos be­vételi, s a 330 000 forintos nye­reségtervüket jelentős mérték­ben túl is szárnyalták. A válla­lat kötelékében az ország 1966 kéményseprője közül 104 „feke­te ember” dolgozik, ök gondos­kodtak a megyében található 300 000 háztartási kémény, a 12 000 gyári, üzemi kémény tisz­tításáról — és megrendelések alapján — a tűzhelyek, kály­hák és egyéb tüzelőberendezé­sek: koromtalanításáróL AZ EGYES kémények mére­teit ha összeadnánk 3,1 millió méter hosszúság „jönne ki”, s érdemes azt is megjegyezni, hogy e különböző kéményekből több mint egy millió kilogramm kormot „termeltek” ki a ké­ményseprők. Ez nagyobb ered­mény a múlt évinél, mert 1965- ben kb. 3000-rel gyarapodott a megyében a kémények száma. A vállalat 16 kályhása 428 új cserépkályhát épített és 434 kályhaátrakást végzett el ebben az évben. Elsősorban az isko­lákban, bölcsődékben, napközi otthonokban, óvodákban — és kisebb arányban a lakosság ré­szére. S most lássuk: Mit tervez a jövő évben a vállalat? Üj pro­fillal bővül a munkaprogram: a megyében 50 ezer háztartási kéménynél végeznek füstnyo­máspróbát a kéményseprők. A következő években valamennyi háztartási kéménynél elvégzik ezt a műveletet, s az egyes ké­ményeknél kb. ötévenként is­métlődik meg ez a munka. A VÁLLALAT ily módon is hozzájárul a fokozott tűzvéde­lemhez, a kémények elhasználó­dási fokának ellenőrzéséhez, a füstmérgezések megelőzéséhez. A következő hónapokban 60 új korszerű füstfejlesztő készülé­ket is kap a vállalat a nyomás­próbák elvégzésére. Mivel növekednek a felada­tok, 19 fővel emelkedik a ké­ményseprő létszám, s így a szinte kivétel nélkül törzsgárda jelvénnyel rendelkező régi ké­ményseprőgárda utánpótlása is biztosított. A RÉGI ÉS AZ ŰJ kémény­seprők az idei Szilveszterkor inkább pihennek, szórakoznak. Civilben kívánnak sok szeren­csét az új esztendőhöz, amit ez­úton mi is viszonozunk. Ké­ményseprő kosztümöt azonban szívesen kölcsönöznek, s ezzel a lehetőséggel már élt is az egyik kórház két ápolónője. Eb­ben a kórházban tehát kémény­seprő is kíván majd az új év­hez sok szerencsét, ha nem is „igazi”. B. Gy. Hl FIATALOK gáláns döntést hozott az Egészségügyi Világszer­vezet. E szerint: 45 éves koráig minden embert fiatalnak kell nevezni. 45—60 év között kö­zépkorú, 60—75 évében idős, 75—90 esztendős korában pedig aggastyán az ember. Ezentúl a népszámlálások ér­tékelésénél világszerte ezeket a meghatározásokat használják. Őszintén mondom nagy kő esett le a szívemről, mikor meg­tudtam, milyen soká leszek még idős állampolgár. Roppant meg­nyugtató, hogy úgy 45 körül is fiatal az ember. Ez a körül­mény szemléletileg is gyökeres változásra vezet. Merje csak valaki fülem hallatára pocskon­diázni a mai fiatalokat! Ha még nem tanították meg tisz­tességre, tőlem megkapja. i az, hogy ezek a mai fiatalok?! Kinek mi köze hozzá, hogy 43 évével cowboy nadrágot visel az ember? Talán azt tartanák helyénvalónak a gáncsoslcodók, hogyha nadrág nélkül járna-kelne egy 43 esz­tendős dolgozó? Hh! Na és kér­dem, ki és milyen alapon üti bele az orrát 43 tavaszt átvé­szelt fejem beatles-frizurájába? Egy kép — a dél-amerikai szilveszterezőkről... Pályázat házasságkötő termek díszítésére A megyei tanács végrehajtó bizottsága képzőművészeti pá­lyázatot hirdet házasságkötő termek díszítésére. Pályázni le­het bármilyen nemes techniká­val készült képpel, mozaikkal, domborművel, fémdomborítás­sal, kerámiaképpel. A pálya­munka legkisebb mérete 100x80 cm. Az alkotások mondanivalója tükrözze a rendeltetésből adódó eszmei tartalmat. Beküldési ha­táridő: 1966. aug. 31. Az elfogadott műveket a jö­vő évi őszi tárlaton bemutatják. Pályadíjak: I. díj: 4000 Ft; II. díj: 2000 Ft; III. díj: 1000 Ft. Amennyiben május 20-áig igénylik a pályázók, úgy június ö kepéig művészettörténészek «vonásával az elkészült vázla­tokról konzultációt szervez a művelődésügyi osztály. ! Ki hányhatja fel ezt a kis bo- j londériát egy fiatalnak? | Csupa-csupa jogos kérdés, me- j lyeket egész sereg újabb követ. Ha 45 éves korig fidtal valaki, ne merészeljék a jövőben tel­jes névvel kipellengérezni azt a 43 esztendős tacskót, aki po­tom kétszázötvenezer forintot sikkasztott. A sajtótörvény ti­lalma igazán szociális tartalmú, hiszen még egy 44 éves főköny­velőnél is előfordulhat fiatal­kori hebehurgyaság. Juven­tus — ventus — fiatalság — bo­londság, — tartották a régi ró­maiak is a korinthusbeliekhez írott levelükben. ¥/ ilágos, hogy mi negyve- w nesek a felelősséget sem viselhetjük 45—60 éves közép­korú vagy még idősebb kortár­saink jobb- és baloldali túlzá­saiért. Azért se vethetnek ránk, negyvenesekre követ, senki, ha momentán megtetszik nekünk egy csinibaba. Ki róhat ja fel a próbaidőt? Nem az a célszerű, hogy inkább többször jól, mint egyszer beválasztani. tP engeteg előnye van az M Egészségügyi Világszer­vezet döntésének. Csupán egyet­len területén okoz majd bizony­talanságot az új kategorizálás, a házassági apróhirdetésekben. Vaskos meglepetések érhetik azokat a nősülni vágyó fiatal­embereket, akik ilyen hirdetés után indulnak akcióra: „Fiatal nő megismerkedne 20—25 éves férfival __Megy a 20 éves le­gé nyke a légyottra, és várja őt a 45. évébe lépő fiatal hölgy. Tóth István PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkladfl Vállalat, -'elelős kiadd: Mezei István Igazgató Szerkesztőség; Kecskemét. Városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kladőhlvatali Kecskemét. Szabadság tér i Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyai Posta. Előfizethető'. a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i nőnapra IS forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefonj u,85. index: »065.

Next

/
Thumbnails
Contents