Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

1965. december 31, péntek

5. oldal

KÉPZELETBELI vendégség

Mit láthatunk a TV ünnepi műsorában?

Jöjjenek., fáradjanak közelebb az asztalhoz kedves nézők. Érdemes , lesz ma este helyet foglalni a tv képzeletbeli vacsoraasztalánál. Talán első pillanatban szokatlannak tűnik a keretjáték.

Ugyanis az eddigiektől eltérően a szilveszteri műsorba r nem egy fáradhatatlan konferanszié áll majd a kamerák elé, s míg szusszal bírja, mondja a szöveget, mókázik, paródiázik. Nem, idén, a „minden idők” legnagyobb szabásúnak ígérkező szilveszteri estjén erre a roppant feladatra senki sem vállalkozhatott. Idén a televízió több milliós tábora nagy családKabos és Alfonzé a habbal.,.

ként szórakozhat. Valamennyien vendégségbe vagyunk hivatalosak a Gombos Kati — Sinkovics Imre és a Kazal László — Balogh Erzsi családhoz, ahol már vár minket a kedves rokon. Gőzön Gyula bácsi is. Első vendég az oly népszerű Törőcsik— Bodrogi házaspár, majd a többiek: K'bédi Ervin, Hlatki László, Sárosi Katalin. Radnai György és sokan mások.

Az est első nagy programmja — gondoljuk — az első nagy sikert is meghozza: Johann Strauss: A denevér. Színre kerül a tv összes stúdiójában. Modern

A Bodor testvérek jelenete.

feldolgozásban, sok-sok vidán- sággal. rengeteg ötlettel és ni- csoda szereposztással! Házy ír- zsébet elbájoló kedvességű Ad>l- ja és Karnevál hercege Darws Iván, illetve Külkey László megszemélyesítésében bizonyára kel- ves élmény lesz a nézők Samara.

Az évzáró konferansz, Tali —Ráday duója, bizonyára az ó fonákságait pellengérezi máj

ki.

Mennyi kacagtató titkot tartó gat a tv ajándéknaptára: Hói váth Tivadar. Krencsey Mariam j Márkus László. Mezei Máris mindmegannyi márkás név. ß a jövendőmondó, a kilométere verseket szavaló Rátonyi Róbert vajon az idei szilveszteri műsor, ban is a legnagyobb siker lesz' Ügy tíz óra felé már jócskán fogyogat a bor, jól esik egy kis nótázás. Erről gondoskodik Fónai Márta kedves, mosolygós menyecskéje, Palló Imre gyönyörű hangja, akik egy csokoiravalót nyújtanak át a magyamóta kedvelőinek.

Aki nem fárad el hamar, kísérje el Róna Tibor Vidám társasutazás című útikomédiájának szereplőit. Agárdi Gábort. Ló- rán Lenkét, Major Tamást, de úgy igyekezzenek, hogy még éjfél előtt visszaérkezzenek! Különben lekésik a zenés-táncos összeállítást, az év leghíresebb slágereiről.

Pont éjfélkor felcsendülnek a Himnusz hangjai.

Fellegi Tamás főszerkesztő, és a rendezők: Bednai Nándor, Horváth Ádám. Marton Frigyes, most már talán nyugodtabbak, hisz a nehezén túl vannak. Vagy talán mégsem? A legnehezebb perceket a közönség kritikái jelentik majd. Reméljük, hogy ez a kritika a legkedvezőbb lesz!

UNYI MARTON, a bácsalmási gimnázium IV. osztályos tanulója a gerelyhajítás országos középiskolai bajnoka. De van itt az iskolában másik bajnok is: Prikidanovics Klári, aki magasugrásban vitte el az országos pálmát. Nyilván jól áll a sport ügye ebben az iskolában. Csak még egy példát erre: a lányok kézilabdacsapata első lett a megyei bajnokságon.

Pedig mostoha viszonyok között sportolnák a bácsalmási gimnazisták. Az iskolának nincs tornaterme — más célra tervezték ezt az épületet — ezért a tornaórákat reggel 7-től a Vörösmarty iskola tornatermében tartják. És az edzéseket? Délután 5-kor kezdik. Mégis szép eredményeket tudnak felmutatni.

A 250 tanuló közül 170 tagja az iskolai KISZ-szervezetnek. Az idén 70 új tag jelentkezett. Csaknem valamennyi elsőosztályos. Ez így is van rendjén, mert ebben az iskolában a KISZ az iskola motorja.

— NAGYON hiányzik nekünk egy nagy terem — mondja Unyi Márton KISZ-titkár. — de sajnos, még művelődési ház sincs a községben. Rendezvényeinket a moziban szoktuk tartani, ám ez nem megoldás.

Ha ilyen nagy a KISZ létszáma az iskolában, milyen a KISZ-munka hatása? Meglátszik-e az iskola arculatán?

Honti György vezető tanár elmondta, hogy az erkölcsi-politikai nevelésben határozottan érzik a KISZ-szervezet segítsé1 gét. A fegyelmi és tanulmányi versenyek folyamán egymáson igyekeznek túltenni a fiatalok.

A politikai vitakörben élénk tevékenység folyik. Az egész KISZ-vezetőséget meg kellene itt dicsérni, de különösen tevékeny a hozzászólásokban Rap- csá-k János és Suhajda József, mindketten negyedikesek. Jó j munkát végeznek a magyar, j történelem, biológia, földrajz és j matematikai szakkörökben is a j KISZ-tagok. Tevékenyen foglalkoznak a gyengébb tanulókkal, korrepetálják őket, ha rosszul állnak valamelyik tantárgyból.

— Mit csináltak a nyáron?

— NÁLUNK a nyári KISZ- építőtábor már évek óta visszatérő és kitüntetésszámba menő

j élfoglaltságot jelent. — világosít fel Unyi Márton titkár. — Csakhogy azon nem vehet részt minden diák. Aki egész esztendőben szorgalmasan tanult és magaviseleté is kifogástalan volt, azt'vesszük fel a névsorba. Ennek meg is van az ered- 1 ménye: még egyetlen táborozás- j ról sem jöttünk haza vándorzászló, vagy kitüntetés nélkül.

A nyáron 7C KISZ-tag vett részt az árvízi anyagok mentésében — kivétel nélkül lányok.— Zsákokat mostak, homokot ürítettek.

AZ ISKOLA tanulóinak fele vidékről jár be naponta. Akinek később megy az autóbusza, az másnapra elkészülhet a tanulószobán. Sajnos, a kollégium sorsát még nem sikerült dűlőre vinni.

B. J.

Tervteljesítéssel fejeződött be a SZOT-üdültetés eddigi legnehezebb esztendeje

Az év utolsó vendégei — kere- m 5600 dolgozó — pihen ezek- in a napokban a SZOT üdülői- ln. Ezzel a turnussal a SZOT tülési Főigazgatóságának tálé eddigi legnehezebb eszten- de fejeződik be.

funkájukat ebben az évben nívón sok zavaró tényező hátrálta. A száj- és körömfájás m;ti korlátozások, majd a példám arányú árvíz mellett már szie csak járulékos tényező- neltekinthető az idei rossz, hidegesős nyár. Ezek a nehézségi jelentős fennakadásokat okink az itthoni, de a oseh- szlok—magyar csereüdültetésben is több probléma adódott.

A sok nehézség ellenére végül mégis csak sikerült a tervet teljesíteni és mind a 212 000 felnőtt- és 40 000 gyermekbeutaltat hozzájuttatni a kedvezményes üdülés előnyeihez.

Fejlődött ebben az évben az üdültetés kulturális színvonala is. Az üdülők könyvtárait mintegy 10 000 új kötettel gazdagították, s a felnőtt- és gyermek- üdülőkben vegyesen kereken 20 kézilabda- és röplabdapályát építettek, vagy újítottak fel.

A SZOT üdülőinek korszerűsítésére. szépítésére csaknem 356 milliót fordítottak.

Pesti Barnabás

1920. december végén született, 1944. december végén hált meg. Túlságosan könnyen áttekinthető életút: a fasizmus torlaszolta el örökre és visszavon~ hatatlanul. Egy kivégzőosztag sortüze dörrent’ s Pesti Barna- I bás a huszonnégy éves mérnök, \ az életvággyal, tehetséggel, tett- ■ rekészséggel teli ifjú, két társa | — Pataki István és Kreutz Róbert — mellett, holtan bukott a Sopron~Kőhida-i börtön udvarának jeges kövére.

Miskolcon született. Középiskolái elvégzése után a fasizmus előretörése és a háborús veszély közeledése láttán Fran- siaországba ment, ott iratkozott be az egyetemre Grénoble- ban. Van ebben valami félreismerhetetlenül jelképes intés: a lelkiismerettel és felelőségérzettel megáldott ember, elébe megy sorsának, nem kerülheti el a kor parancsának teljesítését. Pesti Barnabás ott lett harcos antifasiszta, ott lett kommunista, ahol menedéket, nyugalmat keresett. Belépett a Francia Kommunista Pártba• részt vett a náci megszállók elleni küzdelemben és 1943-ban a párt utasítására tért haza Magyarországra, ezúttal már kifejezetten az antifasiszta harc vállalására, szervezésére.

A Hungária Vegyiművekhez ment segédmunkásnak. Belépésével egyidejűleg hozzálátott az illegális üzemi pártsejtek létrehozásához, fegyverek gyűjtéséhez, a háború elleni fellépésre, a nácikkal való szembefordulásra bátorító röpiratok megírásához> terjesztéséhez. Lelkesedése, odaadása megsokszorozta erejét, agitációs munkájában kimeríthetetlen volt a leleményessége. Ö találta ki — a többi között — azokat a „Ságvárr tekercseket”, melyek a röpirat- osztás régi módszerét némileg veszélytelenebbé tették a korábbinál. Nem kellett egyenként szétszórni a röpcédulákat: láncba fűzték a papírlapokat> s az ügyes szerkezetet úgy kötötték a villamos ütközőjéhez, autók lökhárítójához, hogy a jármű indulásakor automatikusan kioldódott a köteg, tartalma szétszóródott.

Pesti Barnabás a nyilas rémuralom napjaiban társaival együtt önfeláldozó bátorsággal folytatta munkáját, emberéletek mentéséért, a szenvedések idejének megrövidítéséért. A célt, melyért hősiesen küzdött> nem érhette el: háborúellenes tevékenységéért halálra ítélték, huszonnégy éves korában meggyilkolták.

XIV.

— Lopni, Hát Horváth nem lop?

— Igaz.

— És mégse bukik le.

— Félnek tőle. Hosszú a karja- Messzire ér.

— Pedig azt mondják, hogy az most nem számit. Igaz?

— Nem megy az máról holnapra. ..

— Sikerült?

— Persze. Egy szoba, konyha, de most elég. Lesz, hol megállni. Egy év múlva már a tanács is másként foglalkozik az ügyünkkel.

Arra fordítom a fejem. Rájuk nézek- Borostás arcok. Mindketten túl az ötvenen. Vagy csak a korai öregség tükröződik arcukon. Fáradtak, álmosak. Pislogva bámulnak egymásra.

_ Igaz. És jobb lesz a családnak.

— Én nem mozdulnék, de ők nem hagynak békén.

— Igazuk van.

A másik rábólint. állát simogatja. Látszik arcán, hogy más a véleménye, de hallgat.

Az államáson Ferkó meg Ilus vár. Elszedik tőlem a csomagokat és viszik boldogan. A koffert nem adom Ferkónak, hiába erősködik. Nehéz, ne cipeljen még, ha nem kell- Bözsi is boldog. Még az anyja is elégedetten dörzsölgeti kezét a csomagok láttán.

— Látod. fiam. mégis csak jó néha az öregre hallgatni.

— Hm. hát persze.. . — mormogok, mert szinte már látom, hogy szalad, kocog egyik szomszédhoz is, meg a másikhoz is, hogy elmondja: rábeszéltem, hogy menjen Pestre és mán tejben, vajban fürödnek.

Tten. vajban persze nem fürd.ünk, de az igaz, hogy kezd, jól menni sorunk. A gyereket felruháztuk. Bözsi is új rát, cipőt kapott. Én is vette, magamnak egv öltönyt, és má háromezer forintot spórolt ír Bözsi. Máskor karácsony előtt ndig el kellett adni néhány irt tyúkot, libát, hogy pénz Ven a háznál. Most meg semmimért úgyis volt.

Bözspár megint álmodozik, tervez. rlzat akar építeni. Gangosat, ht az állatorvosé. Hármas abkal.

— N’cvan ezer. Már beszéltem öröggel, az építésszel. Ö csinál a Vedresi tanító házát is, 1od, a Hegy-tizedben. Negyven- lehetne kapni a bankból szövi törlesztésre. A többit m össze kéne hozni.

— Sokz — nevettem. Én még goncp Sem mertem volna, hogy levágjunk egy építkezésbe.

— Mi? negyven? — folytatta Bözsi. Hát persze, hogy sok. De, összehúzzuk magunkat egücsit, akkor nem sok. Már i három. A zárszámadáskon kapok még ötöt, az biztos, lm ár nyolc. Amit te keresel, mind eltennénk. Az is lenncezer, mire megkezdenénk apítkezést. Az aprójószágból én kihozok ezret. A hízókból is lesz tízezer, az biztos. Ez már huszonnégyezer. Ezzel meg lehet indulni. Hizlal- [ nánk még, meg kölcsönt is ve- \ hetnénk fel. Antiéit is tudnak most adni egy pár ezret...

Hallgatom, töprengek. De nem tudok ellenkezni. Belelovall az álmodozásába. Magával ragad, j most már én is számolgatok. Fél éjszaka ott ülök az asztal ! mellett, amikor a gyerekek meg az anyósom lefekszenek.

A napok gyorsan telnek. Mindennap el kell mennem valahová és mindennap vendég van nálunk. Rokonok, ismerősök -kopogtatnak be. De a harmadik mondat után már csak faggatnak, hogy milyen a kereset, meg hogy hol lehetne elhelyezkedni. Magyarázok, beszélek, mint egy szónok a gyűlésen. Ferkó meg Ilus tátott szájjal hallgatják a történeteket. Nem igen tudták, hogy apjuk ilyesmire is képes. Az anyósom köz- be-közbe szól.

— Bízzátok csak Andrásra, majd ő elintézi.

De én éppen azt magyaráztam, hogy nem igen tudom elintézni, mert nem ismerem a zörgést.

(Folytatása következik.)

Nem érhette meg, hogy velünk örüljön a békének, velünk küzdjön az egy emberibb miágért. Most lenne negyvenöt esztendős.

320 000 ingyenes véradó

A Magyar Vöröskereszt központjában az előzetes adatok azt mutatják, hogy az öt evvel ezelőtt megindított ingyenes véradó mozgalom az idén is tovább fejlődött. Az egész évben begyűjtött vér 70 százalékát ma már emberbaráti segítségként, térítés nélkül adják. Az ingyenes véradók száma egy év alatt mintegy 80 000-rel nőtt, 1965-ben a lakosság 3,2 százaléka. 320 000 ember adott ingyen vért beteg embertársainak. A vé-adók csaknem kétharmada nő.

A társadalmi összefogás szép példáját adta két dunántúli bányaváros, Ajka és Várpalota lakossága, Az ajkai és várpalotai véradó napok a helyi társ-dalom érdeklődésének középpontjában álltak és a két város lakóinak nemes versenye követendő példát adott. Az egész évi vérmennyiségnek mintegy 70 százaléka származik a falvakból.

Az iskola „motorja44