Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-30 / 307. szám
1965. december 30, csütörtök 3. ofefafl Év végi számvetés Jól gaxtlálkodíak a megye földmüvessxöveíkesetei As 1965-ös esztendővel jelentős időszak zárul le mögöttünk, hiszen ez az év egyben a második ötéves tervidőszak befejezését is jelenti. A kedvezőtlen körülmények — a több hónapon át tartó járványos ízúj- és körömfájás, a hűvös, csapadékos időjárás, az árvíz és a pusztító jégverések — ellenére földmű vessző vetkezeteink fejlődése, előx-ehaladása is felfelé ívelő volt. Szövetkezetpolitikai feladatainkat — elsősorban a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére indult munkaverseny segítségével — jelentősen túlteljesítettük. Bolti kiskereskedelmi és vendéglátóipari áruforgalmunk — a már említett okok miatt — nem érte el a tervezettet, lényegében az 1964. évivel azonos szinten alakult. A mezőgazdaságot ért természeti csapások, az ebből adódó rossz terméseredmények következtében burgonya, zöldség, gyümölcs felvásárlási előirányzatunkat mennyiségben nem tudtuk teljesíteni. Forintértékben azonban 100 százalék feletti a teljesítésünk. A vegyescikkek — különösen a tojás, baromfi és a szálastakarmány — felvásárlása viszont jóval meghaladta a tervezett meny- nyiséget és az előző évek tény- számait is. Általában jónak értékelhető szövetkezeteink giazdálko- dása. Maradéktalanul végrehajtottuk az MSZMP Központi Bizottsága 196f. decemberi határozatait: feladatainkat a meghatározott kölfcségszintek betartásával oldottuk meg, egyes költségnemeknél pedig jelentős megtakarításokat értünk el. A megye szövetkezeti hálózatának a második ötéves tervidőszakában elért fejlődésére, eredményeire csak néhány jellemző számadat: Kiskereskedelmi áruforgalmunk 1961-hez viszonyítva 35,8 százalékkal nőtt és az 1961. évi 1 millió 211 ezer forinttal szemben az idén 1 millió 645 ezer forintot tett ki. Ennél is jelentősebb szövetkezeteink vendéglátóipari áruforgalmának fejlődése: 1961-ben mindössze 186 millió forint volt a megye földművesszövetkezeti kisvendéglőiben, cukrászdáiban, italboltjaiban forgalomba hozott áruk értéke. 1965-ben meg elérte a 270 milliót, ami 45,2 százalékos növekedést jelent. Szinte ugrásszerűen nőtt a saját készítésű ételek forgalma, mely az 1961. évi 18,6 millióról ebben Premizálás 130 mázsa cukorral az évben 43.3 millió forintra emelkedett. Talán mindennél jobban szemlélteti a fejlődést és szövetkezeteink jó gazdálkodását igazolja az a 262,4 millió forint tiszta nyereség, amelyet öt év alatt elértek. Az eredményeket elsősorban pártunk helyes politikája. s az a nagyfokú támogatás tette lehetővé, amelyet munkánk végzéséhez a megye párt- és tanácsi szerveitől kaptunk. Nagy segítséget jelentett a földművesszövetkezetekben folyó eleven szocialista munkaverseny, ezen belül az egyre terebélyesedő és erősödő szocialista brigádmoz- galom is. A második ötéves terv időszakában végzett áldozatos munkáért a szövetkezeti vezetőknek, dolgozóknak és a tagságnak ezúton is tolmácsolom a MÉSZÖV igazgatósága elismerését és köszönetét Második ötéves tervünk eredményes teljesítése biztos alapot teremtett a következő feladataink sikeres végzéséhez. Az 1966-os esztendőben tovább kell folytatnunk az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatából adódó, a gyakorlatban helyesnek bizonyult feladatok további végrehajtását. figyelembe véve a Központi Bizottság idei december 8-i ülésén hozott döntésének a jövő évi népgazdasági terv fő irányvonalát meghatározó részét is. Földművesszövetkezeteink vezetői és dolgozói munkájuk minden területén a legszigorúbban és a legkövetkezetesebben érvényesítsék a takarékossági elveket. Körültekintő,/ közgazda- sági elemzéseken alapuló gazdálkodással biztosítsák a szövetkezetek saját vagyonának növelését. nyereségterveik teljesítését. illetve túlteljesítését. Fokozottabb ellenőrzésekkel, szükség szerint, szigorú felelősség- revonással gondoskodjanak a társadalmi tulajdon, a szövetkezet vagyonának megvédéséről. A gazdasági irányítás új rendszerének bevezetésével tovább növekszik szövetkezeteink önállósága fokozódik ugyanakkor a felelősségük is. A rendelkezésükre álló eszközök, lehetőségek legjobb kihasználása, feladataink maradéktalan teljesítése érdekében minden szinten erősíteni, egységessé kell tenni a vezetést. Az eredményes munka alapja a jó tervkészítés. Szövetkezeteink adottságaik körültekintő elemzésével, a választott vezetőségi tagok és a dolgozók széles körű bevonásával alakítsák ki terveiket, határozzák meg tennivalóikat, és közös erővel munkálkodjanak azok maradéktalan végrehajtásán. A lakosság ellátásának javítása, a központi árualapok tehermentesítése céljából maximálisan használják ki a helyi árualapok növelésére kínálkozó lehetőségeket. Kössenek szerző- I dést minél több burgonyára, zöldségre és gyümölcsre a tsz- ekkel és a háztáji gazdaságokkal. bővítsék a hizlaldái és a mollékos sertéshizlalást, nyújtsanak segítséget a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztéséhez. szorgalmazzák a baromfi állománycserét, az új növényi kultúrák — elsősorban a csonthéjas és bogyós gyümölcsök — elterjesztését, a házikertek és szórványgyümölcsösök rekonstrukcióját. Az áruellátásban előforduló hiánycikkek pótlására bővítsék ipari-szolgáltató tevékenységüket. Egyrészt új üzemek létesítésével, másrészt már meglevők átvételével, korszerűsítésével. A földművesszövetkezeti vezetők és dolgozók kezdeményezzenek, kutassanak fel bátran minden lehetőséget az árualapok bővítésére. az ellátás javítására. Főként a helyi erőforrások felhasználásával fejlődjék tovább a földművesszövetkezetek köcsönző-szolgáltató hálózata és tevékenysége, a lakosság ilyen irányú, egyre fokozódó igényeinek az eddiginél sokkai jobb kielégítése érdekében. Megfelelő árupropagandával, tervszerű és körültekintő, a lakossági igényeket figyelembe vevő árurendelésekkel, széles választékú árukészletek kialakításával a lehető legjobban biztosítsák szövetkezeti tagjaink a lakosság ellátását, az áruforgalmi tervek teljesítését. S mindemellett nem szabad szem elől téveszteni a helyes létszám- és bérgazdálkodást. Sok haszonnal járhat a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek kihasználása. A jó munka erkölcsi és anyagi elismerése pedig a termelékenységet, s a kereskedelmi munka kulturáltságának a színvonalát emeli. Az előttünk álló feladatok nagyok, de teljesíthetők. Meggyőződésem, ha a választott vezetőségi tagok és dolgozók, a sok ezer földművesszövetkezeti taggal együtt, összefogva végzik munkájukat, úgy az eredmények sem maradhatnak el. S egy év múlva ismét elmondhatjuk: becsülettel teljesítettük feladatainkat. BRACHNA JÁNOS, a MÉSZÖV elnöke Berakok és kihordók A berakók — Dunai Mihály, Kökény István, Gubányi József- né — naponta 17 ezer nyerstéglát hordanak be az égető kemencékbe. A kihordók — Dunai László és Túri László — naponta ugyanennyi égetett téglát hordanak ki. Keményen dolgoznak, értik a mesterségüket. Mint mondják régi téglagyári munkásdinasztiák tagjai ök. Itt születtek a téglagyár mellett, némelyikük nagyszülei is már téglagyári munkások voltak, Becsületbeli kötelességüknek tartják a téglagyártásd terv teljesítését. A Téglaipari Vállalat Kecskeméti Telepétől — ahol Dunai László és társai dolgoznak — 5 millió téglát vár az idén a népgazdaság. Az üzem nyerstéglagyártási terve 7,2 millió darab volt, ezt 600 ezerrel túlteljesítette. Ily módon megfelelő félkész termékkel rendelkezik ahhoz, hogy a jövő év első hónapjaiban zavartalanul eleget tehessen előirányzott téglaégetési kötelezettségének. Az 5 milliós idei terv végrehajtását zavarja, hogy 300 ezer darab téglát tönkretett év közben a kedvezőtlen időjárás. Az üzem dolgozói az utolsó napokban is azon fáradoznak, hogy ezt a kiesést pótolják. Az általuk gyártott építőanyagot várják az építkezéseken. A kész téglát naponta szállítják a beruházások színhelyére. Fent: Serényen dolgoznak a berakók — Dunai Mihály, Kökény István és Gubányi József- né — hogy a napi adag nyerstéglát behordják az égető kemencébe. Lenti képünkön: Dunai László és Túri Láúzló a kész égetett téglát hord,?a ki a kemencéből. (Tudósítónktól.) Tavasszal a felsőszentiváni Üj Élet Termelőszövetkezet vezetői és gazdái, akik családi művelésre cukorrépaterületet vállaltak, megállapodtak: amennyiben a tervben előírt 180 mázsás átlagtermésnél nagyobb hozamot érnek el, a többlet minden mázsája után két kiló cukrot kapnak prémiumként. Az ésszerű megállapodás ösztönző hatása nem is maradt el. Elérték a 255 mázsás átlagot, s így a gazdák között a napokban holdanként 150 kiló cukor került kiosztásra, összesen 130 mázsa cukrot kaptak meg prémium címén. A nagyobb terméshozam nemcsak a jelentős értékű prémiumkiosztását tette lehetővé, de kedvezően befolyásolja a munkaegység értékének alakulását is. A zárszámadási előkészületekből máris kiderül, hogy 60 forintnál nem ér kevesebbet az idei munkaegység. Bár a mostoha időjárás miatt a gyümölcs- termesztés nem hozta meg a kívánt bevételt, a terven felül átadott 25 vagon gabona pótolja a veszteséget. | HOSSZÚ, hosszú utat tett meg az ember, míg — szüntelen munka, helytállás gondolkodás útján, a természettel folytatott küzdelemben — eljutott máig. Nemzedékek adták át egymásnak tapasztalataikat, azt, miből mennyi az elég, s mikor lesz a természet áldásából átok. Sok mindent el lehetne mondani a természetben gyűjtött, nemegyszer a tudománynak is segítséget nyújtó népi tapasztalatokról, de most, az új év közeledése alkalmából szóljunk csak az úgynevezett „jeles napokról”. A mezei termelés rendjét meghatározó időjárási fordulókat ugyanis ősidők óta „jeles napoknak” tekintették a föli- művesek. Luca napját például amely a Gergely naptár bevezetése (1582.) előtt az esztendő legrövidebb napja, a téli nap- fcrdulat kezdete volt. Ezért kapcsolódik hozzá sok-sok hagyomány. Januárban, mikor elérkezünk a tél derekához, egyre többet gondolt — gondol ma is — a földműves a közeledő taJELES NAPOK vaszra; egyes napoknak, például a Vince napjának, a Gyertyaszentelőnek, Mátyás és Balázs napjának időjárásából próbáltak következtetni, milyen időre számít a Gergely (március 12.), amely a gregoriánus naptárreform előtt a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. A György napja azért volt jeles, mert ekkorra megzsendült már a tavaszi mező, s kihajtották a legelőre a jószágot. A nyári napfordulat ideje, június 24-e Iván napjával esik egybe. A feudalizmus századaiban a Márton nap (november 11-e) is jeles nap volt, ekkor fizették a jobbágyok a dézsmát. ekkor volt tisztújítás, s pásztorfogadás. 1 A JELES napokon megnyilvánuló ünneplés szoros kapcsolatban állt a mezei munka szükségleteivel, a pihenést szolgálta, egyben kozmikus keretbe foa- lalta a mindennapi élet rendjét* jelezvei hogy a család, a föld, a jószág jóléte nemcsak az emberi erőtől, de a természettől, az időjárástól is függ. Az évezredes hagyományú ünnepeket mindig felhasználta a vallás, s leginkább a római katolikus egyház. Alig van olyan természetforduló, amelyet ne egy katolikus szent névnapja jelezne. | AZ ALTALANOS felvilágosodás és a technikai civilizáció alaposan megtizedelte a jeles napok megünneplésének hagyományait is, többségük már csak szakemberek számon tartotta emlék. Nem temetjük például már úgy az óévet, mint egykor a Somló vidékén, ahol az öregembereknek Öltöztetett legényt egy fiatal fiú bottal kergette az utcán a nevető kicsik és nagyok szeme előtt. Az öreg az óévet a fiatal pedig az újat jelképezte. Szétfoszlgtt mát, az < hiedelem is, hogy az új év napjának eseményei előrejelzik, szinte összesűritik az egész új esztendőt. Ezért korán kelt újévkor az emberfia, hogy lusta ne legyen az új esztendőben. Megértő, elnéző volt az anyós, a menye, hogy békességben élhessenek egész esztendőben. Eaész kenyér került az asztalra, hogy ínséget ne lássanak stb. stb. | AZ ÖREGEK' száján, az idősebbek emlékezetében itt-ott még élnek ezek a hiedelmek, a fiatalabbak már csak mosolyognak rajtuk. A szocializmus új, humanista szelleme kiűzi a természettől való félelem régi árnyait. A munkának és ünnep lésnek, a családi és közéletne'- új formái alakulnak ki. Szilvesztert, Üjévet, most is ünnep lünk, de ésszel, értelemmel mérjük fel az ünnepi órákban az elmúlt esztendő harcait, sikereit és kudarcait, s erőnk, lehetőségeink higgadt áttekiv - tése után készítjük el magunk családunk és az ország tervét az új esztendőre, új nekigyűr- kőzésekre,. tr"- ~ U. P.
