Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-28 / 305. szám
T963. December 28. kedS 5-. oldal KRESZ-oktatás iskolásoknak Falun is egyre több a gépkocsi és a motorkerékpár. Ezért szükséges, hogy a lakosság mindjobban megismerje a közlekedési szabályokat. Ez a gondolat vezette Rónai Tibort, a kunbaracsi általános iskola igazgatóját. amikor iskolájában rendszeresítette a KRESZ-okta- tást. Az iskola egyholdas kertjét a gyerekek a tanács segítségével rendbe hozták és a kanyargós utak mellett elhelyezték a KRESZ-táblákat, melyeket a Kerekegyházi Vegyesipari Ktsz készített el önköltségi áron. A faanyagot és festéket a községi tanács adta. A táblákat a gyerekek és a pedagógusok festették be. Hogyan történik a KRESZ-oktatás? A gyerekek felpattannák kerékpárjaikra és amint a kanyargós utakon karikáznák, a tanár magyarázata mellett elsajátítják a közlekedési tudnivalókat. Ahol villany van, ott hönnyebb Jól telnek a falusi téli esték Még mindig parlagon van két új művelődési autó Ma már aligha jelent gondot a hosszú téli esték eltöltése falun és tanyán. A mezőgazdasági munkák csökkenése több időt ad a parasztembereknek, hogy szórakozzanak és művelődjenek. Megyénk falvaiban és a tanyákon már „teljes üzemben” folyik az ismeretterjesztés. Ennek egyik legáltalánosabb és legkedveltebb formája a televízió. Csaknem valamennyi falusi művelődési otthonban megszervezték a csoportos tv-né- zést. Különösen a mezőgazdasági tárgyú előadások népszerűek. Érdekessége ennek, hogy a nézők ott helyben mindjárt vitát is rendeznek a látottakról. Különösen a kiskunhalasi művelődési házban kedvelik a mezőgazdasági szakemberek ezeket az adásokat. De kielégíIf*; **V*.;*' Képünkön: Rónai Tibor igazgató szabályos oktatja a tanulókat. közlekedésre tő, sőt átlagon felüli eredménynyel szervezték meg a televíziós mezőgazdasági- ismeretterjesztést Garán, Pálmonostorán, Kunbaján, Jakabszálláson, Fel- sőszentivánon és még sok más község művelődési házában. Vannak helyek ahol a televíziós adást egybekapcsolták a termelőszövetkezeti akadémiával. A falusi és tanyai ismeretterjesztés lebonyolításában komoly szerepe van a TIT-nek. Tavaly 48 helyen szervezett 305 előadást, ezzel szemben az idén 51 helyen 325 előadást fognak tartani a TIT előadói a szövetkezeti téli esték keretében. A könyvtárak is népesek ilyenkor télen. A vakációt igyekeznek jól kihasználni: a legtöbb könyvtárban rendkívüli nyitvatartást is megszerveztek az iskolás gyerekek részére. Nehezebb helyzetben vannak a tanyavilág lakói- ahol csak kevés helyen van villany. Tanyán az iskola jelenti az egyetlen összejövetelre alkalmas helyet, kivéve ha a termelőszövetkezet, vagy állami gazdaság művelődési otthonnal rendelkezik. A tanyai iskolákban is megtartják a rendszeres előadásokat, odáig azonban sokszor több kilométert kell gyalogolni a hallgatóknak. Ennek ellenére a tanyai iskolákat látogató művelődési autók előadásai mindig „teltház” előtt zajlanak le. Sajnos, a megyei könyvtár két- a nyáron érkezett művelődési autóját még mindig nem tudták munkába állítani, mert a Pénzügymi- ! nisztérium nem engedélyezte a j gépkocsivezetők felvételét. Pedig a két új mikrobusszal mintegy 50 tanyai iskolát lehetne I bekapcsolni a rendszeres ismeretterjesztő munkába. A ‘ tanyai népművelésről szólva dicsérettel kell megem- ! lékezni a népművelési ügyve- j zetőkről, akik fáradtságot nem kímélve dolgoznak azért, hogy j a tanyai emberek is részesedjenek a tudásból és szórako- I zásból. \ i B. J. As út két oldalán betakart szőlők. Mindenütt csend, mintha az egész éves fáradságot pihenné a határ. A tél eleje vendégmaraszlaló sárral fogadja a látogatót Izsákon. Minden nap esik az eső. Jó néhány épületet körülfogott a víz, a dűlőutak járhatatlanok. Csak gumicsizmában lehet megközelíteni a tanyákat. Esőben, sárban mégis megjelennek pontosan, program szerint a tanyavilágban az előadók és az emberek összegyűlnek esténként a különféle kulturális és propaganda rendezvényeken A kezdet bíztató. Valamennyi tervbe vett politikai oktatási és népművelési formán kitűnő eredményekkel indult a téli munka. Decemberben már a harmadik foglalkozást tartották a pártoktatás tanfolyamain. A hét szemináriumon mintegy kétszázan tanulnak, a hallgatóság kétharmada a közkedveltté vált gazdaságpolitikai tanfolyamokat választotta. Közülük mintegy százötvenen szövetkezeti gazdák. A KISZ és szakszervezeti politikai tanfolyamok hallgatóinak száma is megközelíti a másfél százat. Ugyanakkor felhasználják a propagandisták az ideológiai nevelőmunkában a lazább lehetőségeket is a szervezett oktatási formák mellett. Nemrégiben kezdődtek meg a tv politikai adásai, s ezek máris nagy sikert arattak a közönség körében. A majláthtelepi tanyai kulturális körzetben mintegy 80 nézője volt az első adásoknak, Kisizsákon pedig annyian jöttek össze, hogy be se fértek a helyiségbe. A pártszervezetek az ősszel elhatározták, hogy újabb előfizetőket gyűjtenek a párt- folyóiratokra, hiszen ez nélkülözhetetlen eszköze a propagandamunkának. Ügy tervezik, hogy jövőre mintegy száz rendszeres olvasója lesz Izsákon a pártfolyóiratoknák. A kezdet itt is bíztató, a községi alapszerve- zetben máris huszonhaton, a vasüzem pártszervezetében pedig tizen fizettek élő. Igen sikeresek voltak a lakosság tájékoztatásának légébben jól bevált, s most ismét felelevenített módszerei: a pártnapok. A Sárfehér, a Kossuth és a Petőfi Termelőszövetkezetekben és a vasüzemben mintegy kétszázötven hallgatója volt a nemzetközi helyzetet ismertető első pártnapnak. A népművelés különféle területein is jól indult az idén a munka. A községi művelődési otthonban rendszeresen próbál az irodalmi színpad, az énekkar és a tánczenekar. Gondosan felépített programmal működik a foto, kézimunka, sport, gyermek- és nyugdíjas-klub. össszesen több mint háromszázan töltik kellemesen és hasznosan így a téli estéket. A TIT-előadók a tervezett 108 előadásból 21-et már megtartottak. Az idén különösen nagy figyelmet szenteltek a négy tanyai kulturális körzetnek, ahol az előadásokat filmvetítésekkel kísérik, sőt januárban mind a négy körzetet felkeresi az irodalmi színpad is. A legszélesebb görbén a könyvtár munkája hat. A tanyavilágban 16 fiókkönyvtár működik sikerrel. Gondot fordítanak a választék bővítésére, s ebben sokat segített az idén a község vezetése, valamint a termelőszövetkezetek, összesen 30 ezer forintot adtak könyvtárfejlesztésre. A községi könyvtár állománya ma már megközelíti a 13 ezret, a rendszeres olvasók száma pedig elérte az ezerhatszázat. Jók az eredmények a felnőttoktatásban is. A dolgozók általános iskolájában negyvenhaton tanulnak, a mezőgazdasági technikum kihelyezett osztályában pedig az idén húszán fognák érettségizni. Százhúsz szövetkezeti, gazda látogatja a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam foglalkozásait. Közülük negyvenhetén a harmadik évfolyamot végzik, az idén tehát, képesítő vizsgát tehetnek és szakmunkás-bizonyítványt kapnak. A bíztató kezdet eredményei a párt- és a tanácsvezetés, valamint a tömegszervezetek, kulturális intézmények és a gazdasági vezetők jó együttműködéséből fakadnak. Másrészt az érdeklődés fokozódásából, amely már az előkészítés időszakában is érezhető volt, amikor a párt- szervezetek az ideológiai irányelveket tárgyalták. Bár eredetileg a tervben nem szerepelt, éppen a nagy érdeklődésre való tekintettel már megegyeztek a község és a kulturális élet vezetői, hogy megszervezik a Sárfehér népiegyüttest, valamint egy fúvós- zenekart. Ehhez persze, pénzbeli támogatásra is szükség lesz, ám az általános fellendülés arra vall, hogy a támogatást meg is érdemli a kulturális élet. Horváth Ignác kiosztották a néprajzi-nyelv járási pályázat díjait A Néprajzi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és a megyei tanács művelődésügyi osztálya által meghirdetett 1965. évi néprajzi-nyelvjárási pályázat eredményét kihirdették. A megyénkben 1000 forintos dijat kapott Fehér Zoltán bátyai tanár A bátyai népművészet és 800 forintos díjat Nagy Czirok László Kis mesterségek című munkájáért. Számos pályázó könyvjutalmat és okleveleit kapott. A díjnyertes pályamunkák országos döntőn vesznek részt. A néprajzi-nyelvjárási pályázatot a jövő esztendőre is meg- 1 hirdetik. vén fejjel kőművesnek tanuljon, erre még gondolni se mertem volna. » Csütörtökön délután riadalom volt a munkásszálláson. Amikor hazamentünk. Bozó. a néma szobatársunk akinek addig még szavát sem igen hallottam, kinyitotta a szedi rénye ajtaját és felordított. — Ellopták az ünnepi ruhámat. Odaszaladtunk. Hogyhogy ellopták? Hiszen most jöttünk haza. Nem maradt itthon senki, amikor elmentünk. Bozőnak elborultak arcvonásai, szeme kidülledt, forgott, én még a fejem is elfordítottam, amikor tekintetembe fúrta tekintetét. — Most mehetek haza úgy, mint egy cigány. Pedig azért járok be jobb ruhában, hogy ember formája legyen az embernek. Rázza mellén a foltos, meszes, rossz kiskabátját. — Hát most itt maradtam ebben a madáriiesztőben. hogy az istén verje meg a tolvaját. Majdnem sírt a dühtől. Valaki lecsendesítette, és megkezdődött a nyomozás. Mindenki megnézte, megmutatta a holmiját. nem volt senkinél. Behívták a gondnokot. — Be kell jelenteni a rendőrségen — vakargatta a fejét. Aztán mégis elmentünk kivallatni a takarítónőt. Mari néni hüledezett. — Csak nem gondolják, hogy én loptam el? Az én kezemhez még soha nem tapadt idegen holmi — csaknem sír már a szerencsétlen asszony, hogy őt gyanúsítjuk. — Nem gondol erre senki! — nyugtatja a gondnok —, de nem látott valakit... — Nem. Csak a kis kártyás kószált a folyosón. Dehát az sokat kószál. — Milyen kis kártyás? — A huszonkettesből. Az a kis. sápadt arcú emberke — mondja szemét törölgetve. — A csatornás? — A fene se tudja, hogy csatornás-«. De kártyás, azt tudom. Tilos volt a hazárd ezért lepődött meg a gondnok, hogy a szálláson kártyáznak. Ha az újságok megszagolják, szétkürtö- lik, hogy itt kártyabarlang van és neki lesz baja. hogy megtöri, hogy engedi. — Gyerünk a huszonkettesbe — mondta. Izgatottan mentünk utána. Mari néni kocogott elől. ö nyitott be elsőnek. Az asztal mellett négyen ültek, kártyáztak, de pénz nem volt előttük. Csak később tudtam meg, hogy gyufaszál volt az asztalon, de azt játék végén be kellett váltam, Egy szál gyufa egy forintot jelentett. Mari néni balkezét csípőre tette, jobbal meg egy sovány arcú emberre mutatott. ö volt az — mondta. — Mi baj mama? — nézett fel a kis kártyás a lapból és csodálkozó tekintetét végighord- ta a társaságon. Aztán nyugodtan nézte a lapját, állát simogatta. (Folytatása következik.) — Vizsgázol? — meredtem rá, mintha először látnám. — Hogyhogy vizsgázol? — Aha — mondta közömbösen. — A nyolcadik osztályból. — Tee? Bambán meredhettem rá, mert összerántotta szemöldökét. — Én. Mórt csodálkozol? — Hát... Nem tudtam, mit mondani. — Csak négy elemim volt, itt meg rábeszélt Kovács elvtárs, a kultúros, hogy iratkozzam be. És én beiratkoztam. Vizsga előtt mindig szabadságot kapok. — Minek az neked? — Hogyhogy? — Mi hasznát veszed? — Ne bolondíts mán meg András. Hát te azt hiszed, hogy én mindig segédmunkás akarok lenni? — Hát mi? — Az most dől el. Ha sikerül a vizsga, akkor tovább tanulok. Kőművesnek. Menni fog, azt ígérik. Csak ámuldoztam. Sohasem hittem volna, hogy Vas Gyuri erre is képes. Nyugodt természetű. józan ember volt, mint- dig. Meg újságolvasó. De hogy XII. A széles Szent István körúton olyan volt a forgalom, mint nálunk a piacon, ha kijönnek a templomból. Legtovább az üzletek előtt álldogáltunk szótlanul. de mind a ketten arra gondoltunk, hogy mennyi mindent szeretnénk venni. Fáradtan értünk vissza a munkásszállásra. Vacsora után még egv ideig néztük a tv-t, aztán lefeküdtünk. Másnap nem mentünk sehová, mert filmet vetítettek. Otthon már esztendők óta nem voltam moziban, nem csoda, ha nagyon kiváncsi voltam. A film a második világháborúról szólt, a borzalmas bombázásról gyilkolásokról. Nekem tetszett. Talán azért is lepett meg annyira, hogy Vas Gyuri elfintorította arcát és azt mondta: — Nagyon gyengus. Kár volt itt ülni. — Nem mindegy, hogy mivel ütöd el az idődet? — kérdeztem. — Már hogy vóna — egyenesedik ki Vas Gyuri. — Februárban vizsgázom. Nekem erre most nincs időm. Ha még egy jó film lenne akkor igen. de így — legyintett. BIZTATÓ KEZDET
