Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-28 / 305. szám
Í96S. december 28. ltedd S. oldal Az ifjúsági vezetők bálja zárta a Parlamentben az úttörők karácsonyát Vasárnap délután a Parlamentben harmadszor ismételték meg a budapesti úttörőik idei karácsonyi ünnepségét. Benépesedett a kupolacsarnokban felállított sátortábor és majd kétezres gyermeksereget köszöntött az óriásfenyő körül a házigazda tisztét betöltő Télapó. Este, amikor újra megszólaltak a harsonák, az úttörőcsapatok ifjúsági vezetői vették körül az óriásfenyőt, s hogy véget ért a műsor, táncra perdült a vendégsereg. A Parlamentben tartott karácsonyi ünnepségek kétnapos mérlege: mintegy ötezer úttörő és kisdobos, valamint csaknem 1800 ifjúsági vezető szórakozott az óriásfenyő körül. nagyobb gondol a helyi lehetőségek kiaknázására ANKÉT DUNAVECSÉN r Útjavítás a tanyavilágban Hideg szél süvít a kunbaracsi tanyák között, fázósan borzongatlak a bókrok a dűlő utak mentén. A gyalogosok, de a kerékpárosak számára is vég nélkülinek tűnnek ilyenkor a ho- mokvilágot keresztül-kasul átszelő dűlő utak. A tanyák lakói szinte naponta bejárnak mégis a községbe, vásárolni, vagy ügyes-bajos dolgukat elintézni a tanácsházán, illetve a termelőszövetkezeti csoportok irodáján. Az utakon, amelyeken errefelé is egyre több traktor közlekedik, az utóbbi időben mely kátyúk, kerékvágások keletkeztek. Ezek megnehezítették, sőt itt-ott lehetetlenné tették a közlekedést — még a lovas kocsik számára is. Sürgős feladattá vált a dűlő utak rendbehozása Ezért fogtak össze a község lakói. s a tszes-k is. A községi tanácsülésen elhatározták: a tél folyamán elvégzik a javítás legsürgősebb teendőit, A tanácstagok — saját körzetükben — megszervezték a társadalmi munkát, s a külterületen lakók máris hozzáfogtak a javításhoz A tél folyamán előreláthatólag négy szakaszt javítanak meg, összesen 8—10 kilométeres hosz- szúságban. ' A második ötéves terv utolsó j napjait éljük. Rövidesen lezárul 1 egy jelentős fejlődési szakasz hazánk életében és egy újabb következik a harmadik ötéves terv megvalósításának során. Sok szó esik termelőüzemeinkben mostanában arról, hogyan tovább, miképp lehetne a következő években még gyorsab- | ban előre jutni. A termelőszövetkezetekben is most tervezik a jövendőt. Számos okos gondolat, elképzelés születik meg ezekben a napokban, amelyek jelentősen elősegítik a fejlődést. A Dunaveceei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Hazafias Népfront járási bizottsága és a Petőfi Népe szerkesztősége ankélon vitatta meg mintegy száz mezőgazdasági szakember termelőszövetkezeti elnök, ag- ronómus részvételével azt, miképp lehetne a járásban tovább javítani a gazdálkodás színvonalát. növelni az árutermelést, az eddiginél jobban figyelembe véve a helyi adottságokat. A, termelés fejlesztésére serkentő- leg hat a mezőgazdasági termé- j kék felvásárlási árának emelé-! | se, amely jelentősen érinti majd { | elsősorban az állattenyésztést. Ami lényeges Elöljáróban meg kell jegyezni néhány speciális adottságot j j is. Többek között, hogy Du-1 j naújváros és Budapest iizemei- ! nek vonzása rendkívül jelentős. I j tehát a termelőszövetkezetek- j ! nek úgy kell gazdálkodniuk. | hogy legalább olyan átlagbér- j i hez jussanak a gazdák, amely i : megfelel egy üzemi munkás fi-! j zetésének. Azt is figyelembe kell j Jellegzetes téli kép. Az útnak a felvételen látható szakasza röviddel ezelőtt még járhatatlan volt. De már megcsinálták az átereszt, s a két végénél fakorlátot helyeztek el. Alsó képünk: A kákási határrészen homokkal rakják meg az Üj Tavasz Tszcs vontatós pótkocsiját. Ezzel borítják a mélyebben fekvő utakat, amelyek tetejét agyaggal teszik szilárdabbá. venni, hogy a ^árás szántóterületének majdnem fele Duna menti öntvény, réti agyagtalaj, majdnem 20 százaléka szikes, és ugyanennyi a homokterület. Ez meghatározza, hogy mit tudnak termeszteni az itt gazdálkodó szövetkezetek. A mezőgazdasági klubnap keretében tartott ankéton Horváth József, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese tartott bevezető előadást. Mint elmondotta, a közös gazdaságok az elmúlt években számottevő eredményt értek el. A j járás harminchárom termelőszö- ! vetkezetében a közös vagyon j majdnem háromszorosára nőtt. A fejlődés azonban lehetett vol- I na gyorsabb is. Számos hiányosság akadályozta a jelentősebb előrehaladást. Így a termelőszövetkezetek némelyikében nem alkalmazták a korszerű agro- | technikát, emi.att alacsonyak voltak a terméshozamok. A takarmánytermesztés színvonala szintén elmaradt a követelmények mögött- Ezzel függ össze az állattenyésztés — egyes termelőszövetkezetekben tapasztalható — elmaradottsága. Fontos célkitűzések A járási vezetés arra ösztönzi a termelőszövetikezeteket, hogy a következő ötéves tervben nagyobb gondot fordítsanak a helyi lehetőségek kiaknázására — hangoztatta beszámolójában a járási tanács vb elnökhelyettese. — A Duna menti termelőszövetkezeteknek nagy lehetőségük van az egy szántó- egységre jutó jövedelem emelésére. A következő években meg kell erősödni a termelőszövetkezetek vezetésének ennek érdekében a szakemberképzésre sokkal nagyobb gondot szükséges fordítani. Sok hasznos módszer van a járásban, amellyel elő lehet segíteni a termelőszövetkezeti gazdálkodás további javulását. Énnek érdekében a jövőben több szakmai tapasztalatcserét tartanak. A vita során a felszólalók főként az állattenyésztés és ezzel kapcsolatban a takarmánytermesztés egyes vonatkozásait érintették. Tartás helyett tenyésztés Nicsovics György, a dunave-. csei Virágzó Termelőszövetkezet, főagronómusa helyesen mutatott rá, hogy egyes termelőszövetkezetekben csak állattartásról beszélhetünk, de állattenyésztésről nem. Mindenütt törekedni kell a korszerű tenyésztési módszerek bevezetésére. Egyben megemlítette, hogy ők is bevezették az itatásos borjúnevelést. de a beruházási terv szerint csak 1968-ra lesz kész a borjúnevelő. Addig a növendék jószágok nevelési költségei magasak lesznek. Tehát az állat- tenyésztés fejlesztését össze kell hangolni az istállóépítési beruházások megvalósításával. Ezzel kapcsolatban többen felszólaltak. Tóth V. Imre, a har- tai Béke Termelőszövetkezet elnöke az anyaghiányt tette szóvá. Horváth Ernő, a járási tanács vb felvásárlási csoportvezetője viszont helyesen jegyezte meg, hogy a termelőszövetkezetek saját erőből is tudnak segíteni az istállóépítésben. Egyik lehetőség az. hogy az építőbrigád segít az állami vállalatnak, vagy ha a termelőszövetkezetnek erre lehetősége van. a hagyományos építőanyagot, vályogot, szénporos téglát maga készítheti el. vagy beszerzi társgazda- ságoktól. A termelőszövetkezetek törekvései így találkozhatnak az állami segítséggel. Elmondta azt is: egyes termelőszövetkezetek panaszkodnak. hogy nincs elegendő istálló, de más közös gazdaságok a meglevő istállókat sem hasz- l nálják ki, vagy másra használják. Van ahol üresen tátong a tehénistálló és a baromfiéiban j nem szárnyasok vannak. Hol a bojtár? [ A járásban régi hagyomá- ! jpyai vannak a juh tenyésztésinek. Az utánpótlással azonban baj van. Horváth József vb el- ; nökhelyettes kissé tréfásan je- i gyezte meg. hogy ha nem válto- | zik a helyzet, akkor a juhásznapokat nem lehet megrendezni. mert nem lesz kivel. Terve- 1 zik, hogy fiatal juhászjelöltek 1 részére tanfolyamot szerveznek. mert a régi dinasztiák kiöre- I Igédnek és rövidesen nem lesz, aki a juhokat őrizze. Az igazi | megoldást azonban a bérezési kérdések rendezése hozná, és ,S7. hogy a juhászok munkaköri'lményei lehetővé tennék a szabad idő biztosítását. A termékeny vitán még sok mindenről szó esett. Többek között arról, hogy a meglevő hétezer hold mellett újabb hétezer holdon valósítják meg az öntözést a járásban és ez bizonyára hozzásegíti a termelőszövetkezeteket a nagyobb jövedelemhez. A takarmány öntözésével nemcsak a hozamok növekednek. hanem az állattenyésztés is javulni fog. Nincs lehetőség arra. hogy minden felszólalást, ésszerű javallatot ismertessünk. Kurucz József, a solti Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke valameny- nyi résztvevő véleményét sűrítette. amikor hangoztatta: — Leraktuk a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Most már arra kell törekednünk a következő években, hogy ténylegesen éljünk a nagyüzem adta lehetőségekkel. Ki-ki a saját területén nézzen körül és tárja fel az üzemi tartalékokat, hogy jövőben gyorsabban jussunk előre. K. S. Mérgeskígyók Az intrikák mérgeskígyók, és akikbe belemarnak, bizony fájdalmas, súlyos sebeket ejtenek. A közelmúltban részt vettem egy vizsgálatban a megye egy kis községében, ahol két intri- kus már hosszú idő óta sok kellemetlenséget okozott. I.egutóbb azon tört ki a kegyetlen vita, hogy miképp lehelne saját emberüket vezető pozícióba ültetni, akinek segítségével könnyebben „sütögethették volna pecsenyéjüket”. Szándékukat nem tudták keresztülvinni, ezért minden eszközt megragadtak érvényesítésére. Levél ment a megyéhez, az országos intézményekhez, a sajtóhoz. Időt, fáradságot és pénzt nem kíméltek. Aztán jöttek a felülvizsgálatok. Napok teltek el és múlt a drága idő, közben csillapodott a vizsgálat hevessége, mivel a mcgrágalmazottak ellen nem találtak bizonyítékot. Azonban mentek az újabb levelek. Ezekben még inkább „megfejelték” a községi párttitkár, a vb-elnök „bűneit”. Az egyik szeretőt tart, a másik 10(1 mázsa szénát feketézett el. Ismét nincs bizonyíték. A tanúk csak az igazságot mondják. Az intrikusok azonban nem nyugodtak. Tovább támadták a pártszervezet titkárát, mondván, nem megy a pártmunka, nincs pártélet. Valóban a pártszervezet dolgozhatna jobban is. Azonban ért el eredményeket, rendszeresen van taggyűlés, vezetőségi ülés, vettek fel tagjelöltet is, bár néhány kérelmezőt éppen az intrikák tartottak vissza. A háromnapos, hosszú estékbe nyúló vizsgálat során meghallgattunk legalább két tucat embert, és bizony találtunk hibákat is a vezetők munkájában Ezt el is ismerték. A hibába' azonban nem intrikával, hanem helyes kritikával és önkrit k : val lehet elsősorban megszüntetni. Az intrikusok magukat ,i kommunistának nevezték, d- nézeteiket főként zugborm’r" sekben — kétszer két deci US között — egyeztették. Szerin tern nem szabad tűrni az int i kát, a íúrkálódast es az orr fordított energiát sokkal in’ -s a teiroe’ésre, a társadalom zös céljainak elérésére kell fordítani, H. í.
